1989
október

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére október 1.

A kormány egyházpolitikai titkárságának vezetője megerősíti: az állam kész visszaadni eredeti tulajdonosuknak a korábbi egyházi ingatlanokat.

Az Mt Nemzetiségi Kollégiuma mellett Nemzetiségi Titkárság alakul; vezetője, miniszterhelyettesi rangban, Tabajdi Csaba. október 11.

Az SZDSZ és a Fidesz nagygyűlést tart Bp-en.

A varsói nyugatnémet nagykövetségre menekült 1500 keletnémet állampolgárt különvonatok szállítják az NSZK-ba. — A vonatra Drezdában és Lipcsében több ezer NDK-polgár akar feljutni, ám ezt a biztonsági erők megakadályozzák. október 4. A drezdai pályaudvar környékén súlyos zavargások törnek ki. október 2.

Szovjet–amerikai hivatalos tárgyalásokat kezdenek a két ország honvédelmi miniszterei. Dmitrij Jazov hadseregtábornok személyében első ízben tesz látogatást az USA-ban szovjet honvédelmi miniszter.
Az oldal tetejére október 2.

A kormány és a TOT megállapodik abban, hogy 1990-től, az alacsony zsírtartalmú tej és a normál fehér kenyér kivételével, szabadáras lesz az összes mezőgazdasági és élelmiszeripari termék.

Új marxista, baloldali tömörülést hoz létre 15 baloldali szervezet és MSZMP-platform, mert szerintük a kapitalizmus visszaállítása fenyeget Mo-on.

Több mint 5 millió forintos csalás vádjával vizsgálat indul a győri Pannonglobus Vállalat több dolgozója, köztük a v. vezérigazgató ellen.

Megrendezik a második magyar szépségkirálynő-választás döntőjét.

Húszezres „hétfői demonstrációt” tartanak Lipcsében. október 4.

II. János Pál pápa és Robert Runcie canterburyi érsek, az anglikán egyház feje a Vatikánban közös nyilatkozatot ír alá. Kinyilvánítják szándékukat, hogy minden erővel keresik az 1535-ben megszűnt egység helyreállításának lehetőségét egyházaik között.

Az oldal tetejére október 3.

Az Európai Közösség miniszteri tanácsa úgy dönt, hogy a következő évben 220 millió dollárnyi segélyt nyújt Mo-nak és Lengyelországnak.

Az oldal tetejére október 4.

Az Mt ülését követő sajtótájékoztatón bejelentik, hogy október 23-át nem kívánják nemzeti ünneppé minősíteni. október 5. A kormány azt látna szívesen, ha a 23-ai megemlékezések a nemzeti megbékélés ügyét szolgálnák. — A kormány utód kinevezése nélkül nyugdíjazza Borbély Sándort, a Munkásőrség országos parancsnokát.

Németh Miklós miniszterelnök levélben tiltakozik csehszlovák kollégájánál a „pótmegoldás” ellen, amely szerint a Duna elterelésével építik meg a vízlépcsőt, ha a magyar fél nem folytatja az építkezést. október 11.

A Külügyminisztérium diplomáciai úton tiltakozik a román kormány azon döntése ellen, hogy az 1848–1849. évi forradalom 140. évfordulója alkalmából október 6-ára Aradra tervezett meg-emlékezés rendezésére tett indítványt elutasította.

Nyugati cégek képviseletében száz üzletember kezd tárgyalásokat Bp-en a Mo-nak nyújtandó segítségről.

Lipcsében, miután a helyi lakosok hiába próbáltak feljutni a Prágából indult, keletnémet mene-külteket szállító különvonatra, első alkalommal kerül sor erőszakos összecsapásra a tüntetők és a rendőrség között. október 7.

Az oldal tetejére október 5.

Az SZDSZ aláírásgyűjtési akciót indít annak érdekében, hogy népszavazás döntsön a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról, a Munkásőrség sorsáról, az MSZMP elszámoltatásáról és a pártok munkahelyi működéséről. október 13.

Az MSZMP Reformkörök és Alapszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa felhívást ad ki, amely szerint október 23-át nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá kell nyilvánítani.

Hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Max Streibl, a Bajor Szabadállam és Lothar Späth, Baden-Württemberg tartomány (NSZK) miniszterelnöke. — A német politikusok Németh Miklóssal, az MSZMP KB Elnöksége tagjával, az Mt elnökével tárgyalnak. — A felek megállapodást írnak alá arról, hogy az NSZK két tartománya 5 millió márkás hitelt nyújt Mo-nak bajor és baden-württembergi cégek beruházásaira.

A XIV. dalai lámának (Tendzin Gyacónak) ítélik oda a Nobel-békedíjat.

Az oldal tetejére október 6.

Összeül az MSZMP XIV., rendkívüli kongresszusa. október 7.

A román határőrség közel 300 embert küld vissza a határról, annak ellenére, hogy Bukarestben megígérték: nem akadályozzák meg, hogy Mo-ról magánszemélyek utazzanak Aradra a vértanúk emléknapján.

Az EK képviselői Bp-en bejelentik: Mo is megkapja a Közösségektől azokat a meghatározott mezőgazdasági termékekre vonatkozó kedvezményeket, amelyeket 1990-től Lengyelország is élvez.

Habsburg Ottó köztársasági elnökké jelölése érdekében folytat aláírásgyűjtési akciót az FKgP bp-i szervezete.
A MÁV-nál hatályon kívül helyezik az eddig kötelező „elvtárs” megszólítást.
Az oldal tetejére október 7.

Folytatódik az MSZMP kongresszusa. A Magyar Szocialista Munkáspárt jogutód nélkül feloszlatja önmagát. Megalakul a Magyar Szocialista Párt (MSZP). október 8. Az új párt jogutódként megörökli az MSZMP vagyonát.

Kelet-Berlinben nagyszabású ünnepségeket tartanak az NDK kikiáltásának 40. évfordulóján. A hivatalos felvonulók is ünneplik az ünnepségen jelen lévő Mihail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát. Beszédében Gorbacsov arra ösztönzi az NSZEP vezetését, tegye meg a szükséges reformlépéseket. — Az ellenzéki tömegtüntetés résztvevői Gorbacsov támogatását kérik. A rendőrség brutálisan szétveri a megmozdulásokat. Az evangélikus egyház nyíltan a tüntetők mellé áll. október 9.

Az oldal tetejére október 8.

Az MSZP kongresszusa az alapszabály tervezetéről tárgyal, és kinyilvánítja, hogy az új párt jelen kíván lenni a munkahelyeken. október 9.

A japán kormány több mint 60 millió dolláros segélyalapot hoz létre Mo és Lengyelország támo-gatására.

Az oldal tetejére október 9.

Az MSZMP Marxista Egységplatformja fel­hívásban nyilvánítja ki, hogy az MSZMP nem szűnt meg, és visszavárja soraiba a kommunistá­kat. október 10.

Lipcsében a 70 ezres, 1953 óta legnagyobb ellenzéki tüntetéssel szemben először nem lép fel a rendőrség. október 16. A demonstrálók követelései között már nem az utazási reform sürgetése, hanem a kommunista rendszer reformja a leghangsúlyosabb.

Az oldal tetejére október 10.

Befejeződik az MSZP I. kongresszusa. Elfogadják a párt programnyilatkozatát. — A párt elnökévé, egyben az országos választmány elnökévé Nyers Rezsőt választják. Az Országos Elnökség (OE) tagjai: Boros László, Fábry Béla, Géczi József, Hámori Csaba, Horn Gyula, Katona Béla, Kárászné dr. Rácz Lídia, Kósa Ferenc, Kovács Jenő, Kőrösfői László, Lakos László, Mádlné Maár Ilona, Menyhárt Lajos, Nagy Imre, Németh Miklós, Ormos Mária, Pál László, Pozsgay Imre, Szabó György, Szili Sándor, Vass Csaba, Vastagh Pál, Vitányi Iván. október 11. Az ogy-i képviselőcsoport vezetője Hámori Csaba. Az Országos Egyeztető Bizottság elnöke Balogh Sándor. A Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke Szántai Sárközi Ambrus. — A kongresszus megerősíti, hogy a párt köztársaságielnök-jelöltje Pozsgay Imre.

A tervezettet meghaladó áremelkedések ellentételezésére kéri a kormányt a SZOT Elnöksége. október 23.

Az oldal tetejére október 11.

Németh Miklós kormányfő Prágában tárgyal. A bős–nagymarosi beruházásról továbbra sem születik megegyezés. október 12. Németh Miklós kéri, hogy tanulmányozzák azt a magyar javaslatot, amely szerint csak a bősi vízlépcsőt működtetnék, azt is csak alapüzemben. október 26. — A felek aláírják az iskolai bizonyítványok és a diplomák egyenértékűségét kölcsönösen elismerő ún. ekvivalencia egyezményt.

Megtartja alakuló ülését az MSZP Országos Elnöksége, és kialakítja a párt új szervezeti keretei létrehozásának ütemtervét. október 25. — A háromoldalú középszintű politikai egyeztető tárgya-lásokon Vass Csaba és Fábry Béla, a gazdaságpolitikai területen Pál László képviseli a pártot. A vidéki titkári teendőket Vastagh Pálra bízzák.

Megalakul a Magyar Faluszövetség.

A kormány Nemzetiségi Kollégiuma Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollégium néven folytatja munkáját.

Az oldal tetejére október 12.

Az MSZP hivatalosan megerősíti: magára nézve kötelezőnek tekinti a háromoldalú egyeztető tárgyalásokon elért eredményeket, de bírálja az SZDSZ aláírásgyűjtési akcióját az elnök-választásról.

Horn Gyula külügyminiszter háromnapos látogatásra az NSZK-ba utazik. — Horn Hans-Dietrich Genscher alkancellár-külügyminiszterrel tárgyal, és fogadja őt Helmut Kohl szövetségi kancellár.

Németh Miklós miniszterelnök Franz Vranitzky osztrák kancellárral tárgyal Balfon (Győr-Sopron m.) a nagymarosi vízlépcsőről (október 13.) és a Bécs–Budapest világkiállításról. Vranitzky ígéretet tesz, hogy a vízlépcsőről szóló majdani magyar döntést mindenképpen tekintetbe veszik, de az osztrák cégek kártalanításáról nem mondanak le.

Háromnapos látogatásra Mo-ra érkezik Hans-Jochen Vogel, Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) elnöke, a párt parlamenti frakciójának vezetője. — Vogel megbeszélést folytat Nyers Rezsővel, a MSZP elnökével, Németh Miklóssal, az MSZP OE tagjával, az Mt elnökével, Pozsgay lmrével, az MSZP OE tagjával, államminiszterrel és Kovács László külügyminisztériumi államtitkárral.

Bemutatják Jancsó Miklós Jézus Krisztus horoszkópja c. filmjét.

Az oldal tetejére október 13.
Megkezdődik a Fidesz háromnapos II. kongresszusa. — Módosítják a szervezeti és működési szabályzatot, 13 tagú választmányt jelölnek ki. Úgy döntenek, egyelőre nem alakulnak párttá, s nem választanak köztársaságielnök-jelöltet.

Pető Iván, Tölgyessy Péter és Haraszti Miklós, az SZDSZ képviselői Fodor István ogy-i kép-viselőnek átadják az általuk összegyűjtött 67 ezer aláírást a „négyigenes” népszavazás kezdemé-nyezéséről.

Az Ogy jogi bizottsága szerint meg kellene tiltani, hogy a pártok munkahelyi szervezeteket hozzanak létre.
A csehszlovák kormány elképzelhetőnek tartja a bős–nagymarosi vízlépcsőről kötött 1977-es államközi szerződés módosítását, de ennek feltétele, hogy Prága és Bp állapodjon meg a kártérítés mértékében.
Az oldal tetejére október 14.
Szűrös Mátyás, az Ogy elnöke hivatalos látogatást tesz Kárpátalján (Szu, Kárpátontúli terület).

Tőkés László temesvári ref. lelkipásztort, egy általa utóbb törvénytelennek nyilvánított presbiteri gyűlésen eltávolítják gyülekezete éléről. október 15.

Az oldal tetejére október 15.

Az MDF Elnöksége Für Lajos történészt ajánlja köztársaságielnök-jelöltnek. október 21.

Befejeződik a HNF IX. kongresszusa. A mozgalom elnökévé Kulcsár Kálmán igazságügy-minisztert, ügyvezető elnökké Kukorelli Istvánt, alelnökké Mikola Istvánt, Stumpf Istvánt, Asztalos László Györgyöt, Rőder Editet és István Lajost, titkárrá Bogár Lászlót, Major Istvánt és Mészáros Imrénét választják. A mozgalom Kulcsár Kálmán személyében önálló köztársaságielnök-jelöltet állít.

Az FKgP ünnepi nagygyűlést tart Békésen (Békés m.). Prepeliczay István főtitkár beszédében hangoztatja: a párt választási programjának fő célkitűzése a tényleges tulajdon visszaállítása.
Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatásra Thaiföldre érkezik. — Medgyessy tárgyal Pong Szaraszin miniszterelnök-helyettessel, és fogadja őt Csaticsa Csunhavan miniszterelnök, valamint Maha Vadzsiralongkorn trónörökös.

Tőkés László, állásából felfüggesztett temesvári ref. lelkész levélben Nicolae Ceauşescuhoz for-dul, és kéri az államelnököt, állíttassa le az egyház ellen folytatott törvénytelenségeket. október 20.

Az oldal tetejére október 16.

Hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Ivan Aboimov, a Szu külügy­miniszter-helyettese, a VSZ főtitkára. — Aboimovot fogadja Horn Gyula, az MSZP OE tagja, külügyminiszter, va­lamint Németh Miklós, az MSZP OE tagja, az Mt elnöke.

Lipcsében százhúszezer ember tüntet a politikai reformokért. A rendőrség nem avatkozik közbe. október 18.

Az oldal tetejére október 17.

Megkezdődik az Ogy négynapos ülésszaka. A Ház kimondja, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság, független és demokratikus jogállam. október 18.

Bp-en megkezdi működését az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának irodája.
Az oldal tetejére október 18.

Folytatódik az Ogy ülésszaka. A képviselők elfogadják az 1989: XXX. tc.-et a munkásőrség megszűnéséről és az 1989: XXXI. tc.-et az Alkotmány módosításáról. október 19.

Az NDK-ban lemond tisztségeiről Erich Honecker, 1971 óta a Német Szocialista Egységpárt főtitkára. december 3. Utódává Egon Krenzet választják. október 24. — Az országban folytatódnak a rendszerellenes tömegmegmozdulások. október 23.

Az oldal tetejére október 19.

Folytatódik az Ogy ülése. A képviselők elfogadják az a 1989: XXXII. tc.-et az Alkotmánybíróság (Ab) felállításáról (székhelye Esztergom), és a XXXIII. tc.-et a pártok működéséről és gazdál-kodásáról. A munkahelyeken nem szerveződhetnek pártok, fegyveres testületek tagjai vezető párttisztséget nem vállalhatnak. A pártok támogatást kaphatnak a költségvetésből. október 20.

Megalakul a Magyar Szocialista Munkáspárt újraalapítását előkészítő Ideiglenes Szervező Bizott-ság. december 21.

Nyolc évvel első (illegális) számának megjelenése után e naptól kapható a Beszélő próbaszáma.

A kormány úgy dönt: a magyar állampolgároknak ezentúl nem kell engedélyt kérniük ahhoz, hogy külföldön vállaljanak munkát.

Nyomozás indul az előző napokban utcára került nyilaskeresztes röpirat ügyében; a röpiraton ismert ellenzéki személyiségek telefonszámait tüntették fel. — A Nyilaskeresztes Párt újjáalakítását hirdető plakát utóbb Antoniewicz Roland provokációjának bizonyul.

Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatásra Indonéziába érkezik. — Medgyessy tárgyal Radius Prawiro gazdasági és fejlesztési miniszterrel és Ali Alatas kül-ügyminiszterrel. Medgyessyt fogadja Szuharto államfő.

Az oldal tetejére október 20.

Folytatódik az Ogy ülése. A képviselők elfogadják az 1989: XXXIV. tc.-et az országgyűlési képviselők választásáról; a XXXV. tc.-et az Elnöki Tanács megszűnéséről és a köztársasági elnök választásáról; a XXXVI. tc.-et „az 1956-os népfelkeléssel összefüggő ítéletek orvoslásáról”. — Szűrös Mátyás házelnököt választják ideiglenes köztársasági elnökké. Az Ogy elnöki teendőinek ellátásával Fodor Istvánt bízzák meg. — Nem nyilvánítják nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá október 23-át.

Bp-en az MKKE aulájában megnyílik az MDF II. országos gyűlése. október 21.

Az MSZP hivatalosan elhatárolja magát az 1956-os szovjet katonai beavatkozástól.
Megalakul az Országos Vallásügyi Tanács; elnök Németh Miklós, titkár Sarkadi Nagy Barna.

Megjelenik a Magyar Narancs második próbaszáma, amelyben több írás foglalkozik az 1956-os forradalommal.

Horn Gyula külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Norvégiába utazik. — Horn tárgyal Kjell Magne Bondevik külügyminiszterrel és Gro Harlem Brundtland asszonnyal, a Norvég Munkapárt elnökével; Hornt fogadja Jan Syse miniszterelnök.

Temesvárott a városi bíróság kimondja Tőkés László ref. lelkész kilakoltatását. november 8.

Az oldal tetejére október 21.

Befejeződik az MDF II. Országos Gyűlése. Elnökké választják Antall Józsefet (október 30.), és Für Lajost jelölik köztársasági elnöknek. Az országos gyűlés elfogadja a módo­sított alapszabályt, amely azt hangsúlyozza, hogy az MDF pártszerűen működő társadalmi szervezet.

Melaga Tibor kereskedelmi miniszterhelyettes Genfben Mo és az EFTA közötti intézményes kapcsolatok kialakításáról tárgyal.
Az oldal tetejére október 22.

Az ’56-os Kegyeleti Bizottság megemlékezést tart a Kerepesi temető 21-es parcellájában; elhelyezik a Hősi Halottak Emlékművének alapkövét. — A Budapest Galériában megnyílik az 1956-os vértanúk emlékére a 301-es parcellában felállítandó emlékmű (TIB által kiírt) pályázatára beérkezett tervek kiállítása.

Horn Gyula külügyminiszter kétnapos hivatalos látogatásra Svédországba érkezik. — Horn tárgyal a Svéd–Magyar Kereskedelemfejlesztő Bizottság elnökével. Hornt fogadja XVI. Károly Gusztáv király.
Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes hivatalos látogatásra a Koreai Köztársaságba érkezik. — Medgyessyt fogadja Kang Jung Hun miniszterelnök, valamint Ro Te Vu köztársasági elnök.
Az oldal tetejére október 23.

Országszerte megemlékezéseket tartanak az 1956-os forradalom 33. évfordulóján. — Délben a Kossuth téren Szűrös Mátyás, az Ogy elnöke, ideiglenes köztársasági elnök a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot. — A nap folyamán ünnepségeket és koszorúzásokat tartanak a 301-es parcellában, a Kerepesi temető 21-es parcellájában, a Hősök terén, a Corvin közben, a Kilián laktanyánál, a Magyar Rádiónál, a BME központi épülete előtt. Este a Kossuth téri nagygyűlésre 100-150 ezren gyűlnek össze.

A kormány és a SZOT vezetői nem tudnak megállapodni abban, milyen szociális intézkedésekkel ellentételezzék az inflációt. — A kormány képviselői közlik, hagy 1990. januártól az oktatás és az egészségügy kivételével minden más támogatást befagyasztanak.
Megalakul a Magyar Liberális Párt.

A köztársaság kikiáltásának napján öngyilkosságot követ el Imre Katalin irodalmár, az 1958-ban megjelent Tűz-tánc c. versantológia társszerkesztője, az 1956 utáni években fellépett balos fiatalok egyik vezéregyénisége.

Az NDK-ben folytatódnak a rendszerellenes tömegdemonstrációk; Lipcsében 250 ezer, Drezdában 100 ezer ember tüntet. október 30.

Az oldal tetejére október 24.

Az SZDSZ újabb aláírásokat ad át a Parlamentben. Összesen már 206 ezren szorgalmazzák a népszavazás kiírását.

A Legfőbb Ügyészség perújrafelvételt indítványoz a 41 évvel korábban történt pócspetri rendőr-gyilkosság ügyében.*

Nem hivatalos munkalátogatásra Bp-re érkezik Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter.

Az NDK-ban Egon Krenzet, az NSZEP KB főtitkárát választják az Államtanács elnökévé. december 6.

Az oldal tetejére október 25.

Az MSZP OE politikai értelemben elhatárolódik, jogi értelemben azonban vállalja a folytonosságot a volt állampárttal, az MSZMP-vel.

Első kereskedési napját tartja az újjáalakult bp-i tőzsde.

Horn Gyula külügyminiszter Varsóba utazik. — Horn részt vesz a VSZ külügyminiszteri bizott-ságának háromnapos ülésén.

Pozsgay Imre, az MSZP OE tagja, államminiszter, a londoni Magyar Kulturális Fesztivál magyar fővédnökeként, három napra Nagy-Britanniába érkezik. — Pozsgayt fogadja Margaret Thatcher miniszterelnök.
Az oldal tetejére október 26.

Németh Miklós, az Mt elnöke Pozsonyban újabb eredménytelen megbeszélést tart Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnökkel a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer jövőjéről. — Németh Miklós miniszterelnök bejelenti, hogy a kormány a nagymarosi erőmű építésének végleges leállítását javasolja az Ogy-nek. október 31.

George Bush amerikai elnök aláírja azt a döntést, amelynek alapján Mo hosszabb időre megkapja a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt.

Bemutatják Gárdos Péter A hecc c. filmjét.

Az oldal tetejére október 27.

Az Mt a Magyar Köztársaság kikiáltása alkalmából közkegyelmi törvény megalkotását javasolja az Ogy-nek. október 30.

Megkezdi munkáját az SZDSZ küldöttértekezlete. — A nemzetközi sajtótájékoztatón bejelentik, hogy a pártnak már több mint 6 ezer tagja van. október 29.

Horn Gyula külügyminiszter a VSZ külügyminiszteri bizottságának varsói ülésén közli: Mo a jövőben még inkább azon lesz, hogy szövetségbeli tagságától független, önálló külpolitikát folytasson.

Az LB Király Bélát, 1956-ban a Nemzetőrség parancsnokát felmenti az ellene korábban emelt vádak alól, és visszaadja vezérőrnagyi rangját.

Magyar-japán megállapodást írnak alá arról, hogy Mo-nak ipari beruházások finanszírozására 5 milliárd jen hitelt folyósítanak.
A Szu-ban megsemmisítik az utolsó rövid hatótávolságú rakétát, amely az 1987. decemberi szovjet–amerikai INF-megállapodás rendelkezése alá esett.
Az oldal tetejére október 28.

Pozsgay Imre, az MSZP OE tagja, államminiszter nem hivatalos látogatásra Kanadába érkezik. november 2.

Prágában tízezer ember tüntet Csehszlovákia megalakulásának évfordulóján. A tömeget a rohamrendőrség brutálisan feloszlatja, több száz embert őrizetbe vesznek. november 17.

Az oldal tetejére október 29.
Az SZDSZ küldöttértekezlete állásfoglalásában javasolja, hogy hozzanak létre az állami vagyon sorsára felügyelő kormányszervezetet, illetőleg az állambiztonsági szolgálatot a jövőben ne a BM irányítsa.

Elkészül az Ipari Minisztérium új energiaprogramja, amely szakítani kíván azzal a gyakorlattal, hogy a magyar energiaszükségletet csaknem kizárólag szovjet forrásból fedezzék.

Az oldal tetejére október 30.

Folytatódik az Ogy szeptemberi ülésszaka. október 31. A képviselők elfogadják az 1989: XXXVII. tc.-et a közkegyelem gyakorlásáról, és a XXXVIII. tc.-et az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felállításáról. Az ÁSZ elnökévé Hagelmayer Istvánt választják. november 23. — Az Ogy megbízott elnökévé Fodor Istvánt választják.

Az MDF Elnöksége, a módosított alapszabálynak megfelelően, megválasztja a párt három alelnökét: Lezsák Sándort, Keresztes K. Sándort és Kulin Ferencet.
Az MSZP Bp-i Bizottsága koszorúzást rendez a Köztársaság téri pártház 1956-ban elesett védőinek tiszteletére. A koszorúzás után kisebb incidensre kerül sor a szervezők és a volt MSZMP néhány, többségében idős tagja között.
Mo-ra látogat Guy Spitaels, a Szocialista Internacionálé alelnöke. — Spitaels megbeszélést folytat Nyers Rezsővel, az MSZP elnökével és Horn Gyulával, az MSZP OE tagjával, külügyminiszterrel. Az alelnököt fogadja Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök.

Az NDK nagyvárosaiban ismét több tízezren tüntetnek a rendszer ellen. november 4.

Jugoszláviában megkezdődik a kosovói albán Azem Vllasi és társai pere, három évtized óta a legnagyobb politikai per az országban. 1990. április 24.

Az oldal tetejére október 31.

Az Ogy, az SZDSZ és a Fidesz által összegyűjtött aláírások alapján, dönt az ún. négykérdéses népszavazás kiírásáról. november 26. A képviselők úgy döntenek, hogy a köztársaságielnök-választás a címerről kiírandó népszavazással egyidejűleg, 1990. január 7-én legyen. — Az Ogy határozatot hoz a bős–nagymarosi vízlépcsőrendszer mo-i munkálatainak végleges leállításáról, s felhatalmazza a kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat a Csehszlovákiával kötött 1977. évi szerződés módosításáról. november 3.

Kovács László külügyminisztériumi államtitkár hatnapos hivatalos látogatásra az USA-ba érkezik.
Kétnapos hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Jón Baldvin Jannibalsson izlandi külügyminiszter.

E hónapban a Foreign Affairs c. folyóiratban megjelenik Francis Fukuyama* „The End of the History” (A történelem vége) c. tanulmánya.