1989
január

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére január 1.
Az Ogy újévi nyilatkozatában elítéli a kisebbségi jogok nyílt vagy burkolt csorbítását; egyúttal felszólítja a kormányt, hogy továbbra is kísérje figyelemmel a határokon kívül élő magyarok helyzetének alakulását.

Bevezetik a munkanélküli segélyt. január 5.

Az Mt rendelete értelmében e naptól a vállalatok mennyiségi és minőségi korlátozás nélkül vásárolhatnak és üzemeltethetnek gépkocsikat.
Az oldal tetejére január 2.

A kormány áremelésekről határoz. január 9. Átlagosan 16-17%-kal drágulnak az élelmiszerek, 8%-kal a mosószerek, 25%-kal az autók; a gyógyszerek ára 80%-kal emelkedik; az átlagos árszínvonal-emelkedés 20-22%. — Februártól átlagosan 62%-kal emelik a helyi közlekedési tarifákat, s drágulnak a postai szolgáltatások is. A havonta személyenként átlagosan 800 forintos többletkiadást a nyugdíjasoknál háromnegyed részben ellentételezik.

Az oldal tetejére január 3.

Az MDF javasolja, a BM pedig támogatja, hogy hozzanak létre menekülttáborokat az áttelepült erdélyieknek. január 21.

Hivatalos látogatásra Izraelbe utazik Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Személyében 1967 óta első alakalommal látogat magyar kormánytag a zsidó államba. — Váncsa Jichak Samir miniszterelnöknek átadja Grósz Károly pártfőtitkár és Németh Miklós, az Mt elnöke levelét.

Különleges biztonsági intézkedéseket léptetnek életbe a Ferihegyi repülőtéren, mert ismeretlen telefonáló egy skandináv gép felrobbantásával fenyegetőzik.
Ismeretlenek fegyvereket és lőszereket lopnak el az MHSZ vámosgyörki klubjából.
Az oldal tetejére január 4.
Az OTP 18,5%-ra emeli lakásvásárlási és építési hiteleinek kamatát.

Bányaomlás történik a Nógrádi Szénbányák kányási aknájában. Öt bányász életét veszti.

A Szu-ban feloszlatják az antiszemita propaganda céljából 1983-ban létrehozott Anticionista Bizottságot. február 13.

Katonai konfliktus történik az USA és Líbia között: két amerikai vadászgép a Földközi-tenger felett lelő két líbiai vadászgépet.
Az oldal tetejére január 5.

Az ÁBMH adatai szerint már nagyjából 15 ezer munkanélküli van Mo-on.

Az oldal tetejére január 6.
A SZOT Elnöksége jogosnak ítéli az áremelkedések hírére megindult dolgozói tiltakozásokat.

A genfi menekültügyi konvencióhoz való magyar csatlakozást javasolja az SZDSZ és a Menedék Bizottság. január 25.

Az oldal tetejére január 7.

88 éves korában meghal Hirohito, 1926 óta Japán császára.

Az oldal tetejére január 9.

Az áremelésekre válaszul Szabolcs-Szatmár megyében több tízezer dolgozó 10 percre beszünteti a munkát. Szolnok, Csongrád és Zala megye szakszervezeti vezető testülete is tiltakozik. január 12.

A fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetését kéri az Ogy-től a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat Kör.

Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezetője hivatalos látogatásra Nagy-Britanniába utazik.

Kuba megkezdi csapatai kivonását Angolából. 1991. május 25.

Az oldal tetejére január 10.

Összeül az Ogy. A képviselők elfogadják az 1989: II. tc.-et (március 10.) az egyesülési jogról, és a III. tc.-et a gyülekezési jogról. — A II. tc. lehetővé teszi a pártalapítást, de a részletes szabá-lyozást külön párttörvénybe utalja.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára egy japán lapnak adott nyilatkozatában közli: rövid időn belül megkezdik a szovjet csapatok részleges kivonását Mo-ról. január 25.

Az MNB 200 millió márka értékben kötvényt bocsát ki az NSZK-ban.
Az oldal tetejére január 12.

Az áremelések ellentételezésére 3%-os béremelést követel több ágazat, illetőleg megye szakszervezeti vezetése. Többen bírálják a SZOT gyenge érdekképviseleti munkáját. január 13.

Huszonöt alternatív szervezet közös nyilatkozatban követeli a Kossuth-címer visszaállítását.

Az oldal tetejére január 13.

Az ÚMF a képviseleti demokráciába való átmenet kidolgozására Nemzeti Bizottság felállítását javasolja.

Az ágazati szakszervezetek nyomására a SZOT Elnöksége is béremelést követel az áremelések ellensúlyozására. január 15.

Az oldal tetejére január 14.

Társadalmi szervezetté alakul a Független Jogász Fórum (FJSZ).

Az oldal tetejére január 15.

Az Mt elfogadja, hogy az áremelések ellentételezésének megvitatására soron kívül hívják össze az Országos Érdekegyeztető Tanácsot. február 8.

A mo-i egyházak vezetői nyilatkozatban fejezik ki aggodalmukat a Romániában élő kisebbségek sorsa miatt.

Prágában hatnapos tüntetéssorozat kezdődik Jan Palach önkéntes tűzhalálának huszadik évfor-dulóján. — A rohamrendőrség brutálisan lép fel a többezres tömeg ellen; 519 főt letartóztatnak, közöttük Václav Havelt, a Charta '77 egyik vezetőjét. január 21.

Ellenzéki megmozdulást tartanak az NDK-ban Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyil-kolásának évfordulóján.

Az oldal tetejére január 16.
Grósz Károly, az MSZMP főtitkára amerikai képviselők előtt megerősíti a George Bush amerikai elnöknek szóló mo-i meghívást.
Németh Miklós miniszterelnök elveti az MDF javaslatát, hogy új földosztással oldják meg a mezőgazdaság gondjait.

Bp-en a KISZ KB székházában megalakul a Magyar Cigányok Demokratikus Szövetsége. április 15. Elnökké Náday Gyulát, főtitkárrá Farkas Flóriánt választják.

Az MTV bevezeti a hétfői adásnapot. A kettes adó egyenrangú lesz az egyessel.

Az oldal tetejére január 18.

Várkonyi Péter külügyminiszter felszólal a bécsi utótalálkozón. Kijelenti: a záródokumen-tum nemzetiségi jogokról szóló rendelkezéseit minden, a helsinki folyamatban részt vevő államnak be kell tartania.

Bp-en megkezdődik a Mo-i Ref. Egyház Zsinata. 1991. február 27. —  A Zsinat úgy dönt, hogy megkezdi egykori iskoláinak újjászervezését. — Lelkészi elnökké Kotsis Elemér tiszántúli, alelnökké Tóth Károly dunamelléki püspököt, világi elnökké Somogyi József dunántúli, alelnökké Szabó Magda tiszántúli főgondnokot választják.

Észtországban az észtet nyilvánítják hivatalos államnyelvvé. január 26.

Az oldal tetejére január 19.

A kormány soron kívüli ülésén hattagú kabinetet hoz létre. A kabinet állandó tagjai: a miniszterelnök és helyettese, a két államminiszter, a belügy- és a külügyminiszter.

Az MDF gödöllői szervezete kezdeményezi Cservenka Ferencné, 1962 és 1983 között az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, 1958 óta ogy-i képviselő visszahívását. március 8.

Bécsben befejeződik az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet harmadik utótalálkozója. A konferencia határozatot fogad el az emberi jogok tiszteletben tartásáról.
Az oldal tetejére január 20.

Megtartják az első nyilvános tárgyalást az MSZMP és az MDF képviselői között a Politikai Főiskolán a demokrácia intézményesítésének alternatív lehetőségeiről. Az MDF szerint még nincsenek meg a politikai koalíció feltételei.

Nagymarosnál a vízerőmű alapozásának előkészítéséhez megkezdik 550 ezer m³ szikla kirob-bantását.

Az oldal tetejére január 21.
Ülést tart a szerveződő FKgP ideiglenes országos vezetősége.

Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes közli, hogy Bp-en, továbbá három kelet-mo-i településen állítanak föl menekülttáborokat a Romániából érkezők számára.

Prágában 9 hónapi szabadságvesztésre ítélik Václav Havel írót, a Charta ’77 mozgalom egyik vezetőjét. május 17.

Bemutatják Sándor Pál Miss Arizona c. filmjét.

Az oldal tetejére január 22.

Meghal Weöres Sándor Kossuth- és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító.

Az oldal tetejére január 23.

Meghal Salvador Dalí spanyol-katalán festőművész, szobrász.

Az oldal tetejére január 24.

Az Ogy-ben Fodor István vezetésével megalakul a független képviselők csoportja.

Az oldal tetejére január 25.

Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti: az év első felében kivonnak Mo-ról 1 szovjet harckocsihadosztályt és 1 kiképző harckocsiezredet, a második félévben pedig távozik 1 deszantzászlóalj és 1 vadászrepülő-ezred. március 12.

Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár Genfben az ENSZ menekültügyi konvenciójához való magyar csatlakozásról is tárgyal a szervezet főbiztosával.

Az oldal tetejére január 26.

A Mt, a hozzátartozók kérésére, „kegyeleti intézkedésként” jóváhagyja Nagy Imre és kivégzett társai eltemetését a Kozma utcai temető 301-es parcellájában. A családok dönthetnek arról, nyilvános lesz-e a gyászszertartás. — A kormányszóvivő ugyanakkor kijelenti: a holttestek azonosítása elhúzódhat.

Az áttelepültek ügyeivel foglalkozó bizottság ülésén bejelentik: az erdélyi menekültek megsegítésére 74 millió forintot fordítottak állami pénzekből 1988-ban.

Litvániában hivatalos államnyelvvé nyilvánítják a litvánt. május 5.

Bemutatják Jeles András Álombrigád c., 1983-ban készült filmjét.

Az oldal tetejére január 27.

Pozsgay Imre elnökletével ülést tart az MSZMP KB történelmi albizottsága. Megvitatják azt a tanulmányt, amelyet Berend T. Iván, az MTA elnöke terjeszt elő. január 28.

A SZOT szerint a sztrájktörvényben nemcsak a szakszervezeti tagoknak, hanem minden dolgozónak meg kell adni a munkabeszüntetéshez való jogot. — A sztrájktörvény elfogadásának megakadályozására akciószövetséget alapít több független társadalmi és szakszervezet.

Az ET döntése szerint megszűnik az OTP és a takarékszövetkezetek monopóliuma a lakossági betétek kezelésében. február 1.

Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hivatalos látogatásra a Koreai Köztársaságba utazik. február 1.

Az oldal tetejére január 28.

Grósz Károly, az MSZMP főtitkára Davosba (Svájc) utazik, a Világgazdasági Fórum rendez-vényeire. január 30. — Grósz előadást tart a fórumon; fogadja őt Jean-Pascal Delamuraz, a Svájci Államszövetség elnöke. — Svájci tartózkodása során Grósz találkozik és megbeszé­lést folytat Anibal Cavaco Silva portugál és Harri Holkeri finn miniszterelnökkel, Hans-Dietrich Genscherrel, az NSZK alkancellárjával és külügyminiszte­rével, valamint Jean-Michel Camdessus­-vel, a Nemzetközi Valuta Alap vezér­igazgatójával.

Pozsgay Imre, az MSZMP PB tagja, államminiszter interjút ad a „168 óra” c. rádióműsornak. Pozsgay kijelenti, hogy az általa vezetett történelmi albizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek minősíti az 1956-os eseményeket; Nagy Imre szerepét vitatottnak ítéli. Pozsgay sürgeti az utóbbi 15-20 év, általában a Kádár-korszak hibáinak elemzését, de kijelenti: személyes leszámolásról nem lehet szó. január 30.

A mo-i egyházak, illetőleg a párt- és állami szervek képviselői vitát rendeznek a lelkiismereti és vallásszabadságról. A felek egyetértenek abban, hogy Mo-on vezessék be a fegyver nélküli katonai szolgálatot.

Zöld Hullám elnevezéssel több környezetvédelmi csoport kétnapos tudományos konferenciát kezd Bp-en.
Az oldal tetejére január 29.

Befejeződik a MÚOSZ háromnapos közgyűlése. szeptember 17. Elnökké Baló Györgyöt, főtitkárrá Szegő Tamást választják.

Az oldal tetejére január 30.

A Svájcból hazatérő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kijelenti, hogy nem tudott a Pozsgay-nyilatkozat előzményeiről és körülményeiről. Grósz szerint csak az MSZMP KB ítélheti meg az 1956-os események jellegét. február 6. Grósz szerint az MSZMP vezetésében nem alakult ki emberi egy­ség, a tulajdonság- és munkastílusbeli különbsé­gek kezdenek politikai különbözőséggé válni, s mintha „feltűnne a tartalmi egység hiánya is”. A főtitkár szerint a KB-nak le kell vonnia a szemé­lyi konzekvenciákat is, ha úgy látja, hogy a vezetés nem tudja betölteni feladatát.

Németh Miklós, az Mt elnöke kijelenti, hogy 1956 értékelésében a „népfelkelés” terminus éppúgy helyet kaphat, mint „a nemzeti tragédiát okozó terrorlázadás”.
Nyers Rezső, az MSZMP PB tagja, államminiszter egy osztrák lapnak azt mondja, hogy az újonnan alakuló magyar pártok képviselhetnek kapitalista érdekeket is, de el kell ismerniük a fennálló rendet.

Kárpáti Ferenc honvédelmi miniszter bejelenti: Mo 1989-ben és 1990-ben 9%-kal csökkenti a néphadsereg létszámát; a csapatcsökkentés kb. 9300 katonát, 251 harckocsit és 1 vadászrepülő-századot érint.

Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalos látogatásra Luxemburgba utazik.
Bp-en az Adalbertinumban megalakul a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége. Elnökké Csanád Béla professzort választják.