1986
október

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére október 2.

Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetésével magyar katonai küldöttség utazik Kubába.

Az oldal tetejére október 4.

Alessandro Natta, az OKP főtitkára Bp-en interjút ad a Nsz-nak. „Mi az EGK gazdasági és politikai integrációjáért, nem pedig egy »harmadik blokk« létrehozásáért küzdünk; az utóbbi ugyanis destabilizálná a világméretű egyensúlyt…”.

Megnyílik az újjáépített Szegedi Nemzeti Színház.

Az oldal tetejére október 6.

Az Inconnu Művészeti Csoport nyilatkozatot ad ki az 1956-os forradalom 30. évfordulójának tiszteletére tervezett, „A harcoló város” c. kiállítás betiltásáról. 1987. január 28.

Az oldal tetejére október 7.

Kétnapos látogatásra Mo-ra érkezik Beatrix holland királynő.

Bp-en tárgyal Anton Milović, a Horvát Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke.

Az oldal tetejére október 8.

Bp-en 15 ország marxista és katolikus tudósai részvételével háromnapos szimpozium kezdődik.

Az oldal tetejére október 9.

Az Mt ülése után először válaszol kormányszóvivő, Bányász Rezső (1988. augusztus 10.) az újságírók kérdéseire.

Az oldal tetejére október 11.

Reykjavíkban megkezdődik Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártvezető kétnapos csúcstalálkozója, amelynek fő témája a fegyverzetkorlátozás. — Reagan elnök szerint a támadó fegyverek ellenőrzésének előfeltétele az űrvédelmi rendszer („stratégiai védelmi kezdeményezés”); Gorbacsov csak a laboratóriumi kutatásokat tartja lehetségesnek. Megegyezés nem születik. 1988. május 29.

Az oldal tetejére október 12.

Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Ogy Külügyi Bizottságának elnöke hivatalos látogatásra Svédországba utazik.

Meghal Fényes Szabolcs Erkel-díjas dal- és operettszerző.

Az oldal tetejére október 13.

Mo-ra látogat Richard von Weizsäcker, az NSZK szövetségi elnöke.

Az oldal tetejére október 14.

Bukarestben megkezdődik a VSZ külügyminiszteri bizottságának ülése. Mo-ot Várkonyi Péter kép-viseli. — Az ülésen Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tájékoztatást ad a rejkjavíki csúcstalálkozóról.

Az oldal tetejére október 15.

Háromnapos hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök.

E naptól megkezdődik hat szovjet harcoló ezred kivonása Afganisztánból. 1987. január 22.

Az oldal tetejére október 16.
Hivatalos látogatásra Bp-re érkezik Alan Clark brit kereskedelem- és iparügyi miniszter. — Clarkot fogadja Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az OTh elnöke.

Baráti látogatásra Bp-re érkezik Czesław Kiszczak vezérezredes, lengyel belügyminiszter.

Az oldal tetejére október 17.

A Magyar Televízió „Velünk élő történelem” címmel hétrészes sorozat vetítését kezdi meg. Fel-idézik az 1945 utáni magyar történelmet, különös tekintettel 1956-ra. A sorozat főszerkesztője Berecz János KB-titkár, szerkesztője Radványi Dezső, rendezője Mátrai Mihály; a történész szakértők: Glatz Ferenc, Kardos József és Rottler Ferenc.

A katolikus püspöki kar a katonai szolgálatot pártoló nyilatkozatot fogad el. október 23.

Az oldal tetejére október 19.

Repülőgép-szerencsétlenség következtében életét veszti Samora Machel, Mozambik államfője.

Az oldal tetejére október 20.

Mo-i látogatásra érkezik Paavo Väyrynen finn külügyminiszter.

Az oldal tetejére október 22.

Woods Hallban (USA, Massachusetts állam) 93 éves korában meghal Szent-Györgyi Albert Kossuth-díjas és Corvin-koszorús biokémikus, aki, egyetlen magyar tudósként, 1937-ben mo-i munkásságával, a C-vitamin fölfedezéséért nyerte el az orvosi (élettani) Nobel-díjat.

Bp-en, több mint hat esztendei előkészítést követően, aláírják az 1961. évit felváltó új magyar–csehszlovák kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, amely első ízben rögzíti egyezményben a nemzetiségi együttműködés tényét. Az új egyezmény 4., ún. nemzetiségi cikkelye szerint, amellyel szemben a csehszlovák fél hosszú időn keresztül fenntartásait hangoztatta, a szerződő felek „támogatják állami szerveik együttműködését a Magyar Népköztársaságban élő szlovák nemzetiségű állampolgárok és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő magyar nemzetiségű állampolgárok kulturális és művelődési fejlődésének biztosításában”.

Az oldal tetejére október 23.

A magyar forradalom 30. évfordulóján magyar, keletnémet, cseh, szlovák és lengyel ellenzéki személyiségek nyilatkozatukban közös örökségnek nyilvánítják az 1956-os forradalom hagyo-mányát és tapasztalatait; az aláírók között szerepel Göncz Árpád és Václav Havel, valamint számos egykori 56-os elítélt. — Ronald Reagan, az USA elnöke proklamációjában a napot az amerikai magyarok szabadságünnepének nyilvánítja. — Nagy Jenő lakásán 50-60 fő részvételével megemlékezést tartanak; felszólal többek között Rácz Sándor és Szilágyi Sándor. — A Magyar Szabadságharcosok Szövetsége Párizsban megkoszorúzza az ismeretlen katona sírját. Az Auditorium des Halles-ban ünnepi hangversenyt adnak. A Szenátus épületében az Emberi Jogok Magyar Ligájának rendezésében tanácskozást szerveznek, amelyen a francia szellemi elit színe-java részt vesz; az ülés, amelyen Fejtő Ferenc és Maurice Schumann elnököl, határozatban szólítja fel a Kádár-kormányt, adja meg a végtisztességet  az 56-os mártíroknak. Határozatot hoznak egy sírhely megvételéről a párizsi Père Lachaise temetőben, amely a mártírok jelképes sírja lesz. — Lengyel emigránsok részvételével tüntetést tartanak a londoni magyar nagykövetség előtt. A BBC több órás emlékműsort sugároz; az angol rádió magyar adása napról napra kíséri végig az eseményeket. A Sunday Telegraph megbízza Vizinczey Istvánt, hogy bp-i riportban számoljon be az ország elmúlt 30 évéről; kéziratait azonban visszatérése előtt Ferihegyen elkobozza a rendőrség. — A Genfi Magyar Klub kerekasztal-beszélgetést és fáklyás felvonulást rendez a forradalom emlékére.

A sajtó nyilvánosságra hozza a katolikus püspöki kar állásfoglalását, amelyben a főpapok elhatárolják magukat azoktól, akik lelkiismereti okokból megtagadják a katonai szolgálatot. november 5.

Az oldal tetejére október 24.

Hivatalos látogatásra Kuvaitba utazik Faluvégi Lajos, az Mt elnökhelyettese, az OTh elnöke.

Az oldal tetejére október 27.

Tizenkét világvallás képviselői II. János Pál pápa meghívására Assisiben együtt imádkoznak a békéért.

Az oldal tetejére október 29.
Kádár János Bp-en tárgyal Gerardo Iglesiasszal, az SKP főtitkárával.

Bp-re érkezik Edward Rowny nagykövet, az USA elnökének különmegbízottja. — Rowny Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát és Várkonyi Péter külügyminisztert tájékoztatja a reykjavíki csúcstalálkozóról. A nagykövetet fogadja Lázár György miniszterelnök.

Mo-ra érkezik John Vaughn, a ferences rend generális elöljárója. október 30.

Az oldal tetejére október 30.

Gustav Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök rövid látogatást tesz Bp-en. — A látogatás alkalmából aláírják a két ország 2000-ig terjedő hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programját.

John Vaughn ferences generális meglátogatja a szentendrei ferences gimnáziumot, ahol 120 ferences részvételével szentmisét celebrál. A jelenlévők megemlékeznek Kapisztrán Szent János születésének 600. évfordulójáról.

Bemutatják Maár Gyula Első kétszáz évem c. filmjét.

Az oldal tetejére október 31.
Átadják az M1-es autópálya Biatorbágy és Herceghalom közötti szakaszát. Ezzel elkészül a Bp-et Tatabányával összekötő 50 km hosszú pályaszakasz, amelyet 8 évig építettek.

E hónapban megjelenik a Máshonnan Beszélő Donáth-emlékszáma. — A Beszélő tematikus száma 1956 30. évfordulóján Petri György és Eörsi István írásai mellett közli a Petőfi Kör sajtóvitájának fontosabb (addig meg nem jelent) felszólalásait, Vizinczey István és Péterfi Miklós visszaemlékezését, először publikálja Donáth Ferencnek és Losonczy Gézának az MDP KV-hoz írt, 1956. október 24-én kelt lemondó levelét, a kunszentmártoni tsz forradalmi munkástanácsának jegyzőkönyveit, a Kovács Andor egykori csurgói járási nemzeti bizottsági elnökkel készített interjút és Jacek Kuroń lengyel ellenzéki politikus nyilatkozatát. — Franciaországban a legtekintélyesebb lapok (a Le Figaro, a Le Monde, a Libération) cikkek sorát szentelik a magyar forradalomnak, és a magyar helyzetnek; egyedül a L’Humanité ítéli el 1956-ot, és interjút közöl Kádár Jánossal. A francia állami televízió mindhárom csatornáján több napon át dokumentumfilmeket vetítenek. Párizsban kiállítják az Emberi Jogok Magyar Bizottságának felkérésére Kilár István által készített Nagy Imre-mellszobrot. — A brit sajtó cikkek és riportok tucatjait közli 1956-ról. A Szepsi Csombor Kör a londoni Lengyel Klub színháztermében az angliai emigráns írók 1956-tal kapcsolatos írásaiból tart előadóestet. A Brit–Magyar Baráti Társaság kerekasztal-beszélgetést rendez a forradalomról, Urbán György, Péter László és Schöpflin György részvételével. Az Angliai Magyar Szabadságharcos Szövetség emlékestet tart. — Olaszországban az OKP két tekintélyes politikusa, Pietro Ingrao és Giancarlo Pajetta folytat éles hangnemű sajtóvitát 1956 megítéléséről; Ingrao szerint az OKP ekkori döntése revízióra szorul. Bettino Craxi olasz kormányfő az Avanti! c. napilapba ír nagy feltűnést keltő cikket. A római Olof Palme Központ aláírásokat gyűjt Nagy Imre rehabilitálása érdekében. — A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége a stockholmi Koncertházban emlékestet tart; megnyitót mond Jakabffy Ernő, a szövetség elnöke, majd Zsille Zoltán tart előadást. — A Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör a Ticinói Magyar Egyesülettel közösen tart megemlékezést. — Belgiumban a Corvina Kör szervez megemlékezést és koszorúzást az ismeretlen katona sírjánál. — New York állam október 23-át a Magyar Forradalom és Szabadságharc napjának nyilvánítja. San Franciscóban ünnepélyes keretek között leplezik le Rózsa Olga „Gloria Victis”-emlékművét, amely a harcokban elesetteknek állít emléket. A seattle-i egyetemen előadás-sorozatot tartanak a forradalomról, és bemutatják Szablya Ilona Hungary Remembered c. drámáját. — Bernben az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem tanulmánykötetet jelentet meg magyar és külföldi szerzők munkáiból 30 év címmel. — A nyugati magyar irodalom frankfurti könyvsátrában több tucat, az évfordulóra megjelent könyvet és több dokumentumfilmet mutatnak be. — A Kossuth Kiadónál megjelenik Geréb Sándor és Hajdú Pál egykori állambiztonsági tisztek Az ellenforradalom utóvédharca c. könyve, amely jelzi, hogy a „hivatalos” történetírás nem tud és nem akar 1957-ben kialakított koncepcióján változtatni.