1968
augusztus

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére augusztus 1.
Benkei András belügyminiszter parancsot ad ki a belügyi szervek tennivalóiról a Csehszlovákiának nyújtandó „testvéri segítség” esetén.

Véget ér az ágcsernyői találkozó. A szovjetek kierőszakolják Alexander Dubček ígéretét, hogy a közeljövőben intézkedéseket hoz „a szocialista rend megerősítésére”. (František Kriegelt visszahívják a KB Elnökségéből; leváltják Jiři Pelikan tévéelnököt; átszervezik a belügyi apparátust, és az állambiztonsági szervezet kikerül Josef Pavel belügyminiszter irányítása alól; a tömegtájékoztatásban megszüntetik a szovjetellenes propagandát.) — Megállapodás születik, hogy Pozsonyban újabb tanácskozást tartanak, amelyen elfogadják a végleges álláspontot. augusztus 3.

Az oldal tetejére augusztus 3.

A bolgár, a csehszlovák, a lengyel, a magyar, a keletnémet és a szovjet kommunista párt képviselői Pozsonyban tanácskoznak. augusztus 18. A nyilatkozat elismeri „a szocialista építés (nemzeti) sajátosságait”, ugyanakkor a Brezsnyev-doktrína szellemében hozzáfűzi: ha a szocializmus vívmányai veszélybe kerülnek, a testvéri országoknak kötelességük azokat megvédelmezni. augusztus 9. — A tanácskozás ideje alatt a szovjet vezetők két „behívólevelet” is kapnak a csehszlovák keményvonalasoktól.

Az oldal tetejére augusztus 8.

Az USA-ban Richard Nixont választják a Republikánus Párt elnökjelöltjévé. november 5.

Az oldal tetejére augusztus 9.

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára hosszú telefonbeszélgetést folytat Alexander Dubčekkel, a CSKP KB első titkárával, és emlékezteti őt Ágcsernyőn tett ígéreteire. augusztus 13.

Josip Broz Tito jugoszláv elnök és pártvezető népes küldöttség élén három napra Csehszlovákiába látogat, ahol kitörő lelkesedéssel fogadják. augusztus 15.

Az oldal tetejére augusztus 12.

Kádár János Jaltában találkozik az SZKP legfelső vezetőivel, akik feltárják előtte Csehszlovákia katonai megszállásának részleteit. A szovjet vezetők felkérik Kádárt, hogy még egyszer próbálja meg lebeszélni Alexander Dubčeket a csehszlovák függetlenedési törekvésekről. augusztus 17.

Walter Ulbricht és Erich Honecker, az NSZEP vezetői Karlovy Varyban találkoznak a csehszlovák párt- és állami vezetőkkel.
Az oldal tetejére augusztus 13.

Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára utolsó alkalommal folytat telefonbeszélgetést Alexander Dubčekkel, a CSKP KB első titkárával.

Az oldal tetejére augusztus 15.

Nicolae Ceauşescu román pártvezető három napra Csehszlovákiába látogat; fogadtatása igen szívélyes.

Az oldal tetejére augusztus 17.

Kádár János és Alexander Dubček Révkomáromban találkozik. A magyar vezető, Leonyid Brezsnyev kérésére, megpróbálja rábeszélni csehszlovák partnerét a „reformirányvonal” és a függetlenségi törekvések haladéktalan feladására. Kádár kísérlete eredménytelen. — Az SZKP legfelső vezetése végső politikai döntést hoz a csehszlovákiai katonai beavatkozásról. augusztus 18.

Az oldal tetejére augusztus 18.

Az öt szocialista ország képviselői Moszkvában találkoznak. Megvitatják a „csehszlovák válság” katonai megoldásának részletes tervét. augusztus 20. augusztus 21.

Vietnamban a DNFF csapatai támadást intéznek Saigon ellen. november 7.

Az oldal tetejére augusztus 20.

Az MSZMP PB hozzájárul Mo részvételéhez Csehszlovákia megszállásában. — Délután megkezdődik a CSKP KB Elnökségének tanácskozása. — Washingtonban Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet Lyndon Johnson elnök tudomására hozza, hogy küszöbön áll Csehszlovákia megszállása. — Éjjel Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként utasítja a hadsereg egységeit, hogy ne tanúsítsanak ellenállást. augusztus 21.

A bp-i Erkel Színházban megrendezik a Magyar Televízió III. Táncdalfesztiváljának döntőjét. 1969. augusztus 20. Első díjat nyer az Illés együttes („Amikor én még kissrác voltam”), Koós János („Kislány a zongoránál”) és Mary Zsuzsi („Mama”); második díjat Sztevanovity Zorán („Fehér sziklák”), Harangozó Teri („Sose fájjon a fejed”) és Koncz Zsuzsa („Színes ceruzák”). Előadói díjat kap az Omega együttes, Harangozó Teri, Koncz Zsuzsa, a Syrius együttes, Koós János és Mary Zsuzsi, közönségdíjat Korda György.

Meghal Vértes László ősrégész, barlangkutató, aki 1965-ben megtalálta a vértesszőlősi előember maradványait.
Az oldal tetejére augusztus 21.

A e napra virradó éjszakán a szovjet, a magyar, a lengyel, a bolgár és a keletnémet hadsereg 200 ezer katonája bevonul Csehszlovákiába. A szovjet csapatok megszállják Prága repülőterét, majd belvárosát. — Magyar csapatok vonulnak be többek között Párkányba, Érsekújvárra, Lévára, Verebélybe, Nyitrára, Aranyosmarótra, Nagytapolcsányba, Szeredre, Galgócra, Pöstyénbe, Vágújhelyre, Ipolyságra és Nagykürtösre.

A CSKP KB Elnöksége 7:4 arányban elítéli az ország megszállását; hasonlóan fogalal állást a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is. Az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra. — Szovjet fegyveresek letartóztatják a reformpárti csehszlovák politikusokat, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP KB első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét. — A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja provokálni magát”. augusztus 22. augusztus 23.

Nicolae Ceauşescu, az RKP KB első titkára a KB tagjai és a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, majd a KB székháza elé összegyűlt tömeg előtt élesen elítéli a VSZ csapatainak bevonulását Csehszlovákiába, mint amely „szembeszökő megsértése egy testvéri, szabad és független szocialista állam nemzeti szuverenitásának”.

A Mo-i Unitárius Egyház zsinati közgyűlést tart at egyház alapítása, valamint a vallás- és lelkiismereti szabadságnak az 1568. évi tordai országgyűlésen történt törvénybe iktatása 400. évfordulóján.
Az oldal tetejére augusztus 22.

Prága egyik külvárosában, Vysočany városrészben összeül a CSKP XIV. (rendkívüli) kongresszusa, és határozatban tiltakozik az intervenció és a pártvezetők letartóztatása ellen. augusztus 31. A KB-ba kizárólag reformpárti politikusokat választanak. augusztus 23.

Az ENSZ BT 10:2 arányban elítéli a csehszlovákiai intervenciót.
Az oldal tetejére augusztus 23.

Fogva tartásuk helyéről Moszkvába szállítják a reformpárti csehszlovák politikusokat. A szovjet fővárosba érkeznek a vezetés szabadlábon lévő tagjai is. — Az SZKP vezetői, az 1956-os Kádár-kormány mintájára, sikertelen kísérletet tesznek csehszlovák „munkás-paraszt kormány” megalakítására. A tárgyalásokon mindkét részről a legmagasabb rangú vezetők vesznek részt. augusztus 26. — Csehszlovákia lakossága a pártkongresszus felhívására országos méretű általános sztrájkkal tiltakozik a katonai megszállás ellen. A Csemadok KB Elnöksége „Csehszlovákia magyarságához” intézett felhívásában az alkotmányosan választott államhatalmi és pártszervek döntéseinek betartására szólít fel. „Nálunk nem volt ellenforradalom, és erre hivatott szerveink nem hívták be a Varsói Szerződés csapatait. Követeljétek, hogy e csapatok hagyják el hazánk területét.”

A kínai pártvezetés bűncselekménynek minősíti Csehszlovákia megszállását.
Az oldal tetejére augusztus 24.

A szocialista országok párt- és kormányküldöttségei Moszkvában találkoznak, és négy napon keresztül tanácskoznak a csehszlovákiai helyzetről; Mo-ot Kádár János, Fock Jenő miniszterelnök és Komócsin Zoltán, az MSZMP KB titkára képviseli.

A csehszlovákiai katonai beavatkozással való egyet nem értése miatt lemond tisztségéről Tömpe András (1971. december 15.), Mo kelet-berlini nagykövete. Lemondásának okairól Tömpe ter-jedelmes levélben tájékoztatja az MSZMP KB-t. „Csehszlovákia azon az úton volt, hogy a szocialista országok között elsőként valósítsa meg a demokrácia olyan fokát, amely a fejlett nyugati országokban élő dolgozók számára is vonzóvá tette volna a szocialista rendszert. […] …az intervenció nem a szocializmus ügyét szolgálta, ellenkezőleg, az ellenforradalmi erők számára olyan erkölcsi igazolást jelent, amely potenciálisan hosszú ideig éreztetni fogja negatív hatásait.”

Josip Broz Tito jugoszláv és Nicolae Ceauşescu román vezető határtalálkozón egyezteti állás-pontját a VSZ csehszlovákiai intervenciójáról.

Franciaország felrobbantja első hidrogénbombáját.
Az oldal tetejére augusztus 26.

A sikertelen kormányalakítási kísérletek után Moszkvában az elhurcolt csehszlovák állami és pártvezetőket (akikhez időközben csatlakozott Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Gustáv Husák miniszterelnök-helyettes és Vasil Biľak, az SZLKP első titkára) a megszállást szentesítő ún. moszkvai jegyzőkönyv elfogadására, vagyis a „szocialistaellenes erőkkel” való leszámolásra, a helyzet „normalizálására” és a rendkívüli, XIV. pártkongresszus érvénytelenítésére kényszerítik. augusztus 31. Az „egyezmény” értelmében a VSZ haderejét kivonják, de a szovjet csapatok az országban maradnak. augusztus 28.

Az oldal tetejére augusztus 28.

A csehszlovák parlament tiltakozik a moszkvai diktátum ellen. október 3. — Pozsonyban befejeződik az SZLKP rendkívüli kongresszusa. A küldöttek, Gustáv Husák Moszkvából való megérkezését követően, csatlakoznak a „normalizációs” kötelezettségekhez, s arra hivatkozva, hogy azon a szlovák küldötteknek csupán töredéke vett részt, szabálytalannak minősítik a XIV. párt-kongresszust. A kongresszus követeli Csehszlovákia föderatív átszervezését. 1969. január 1. A párt első titkárává Gustáv Husákot választják. 1969. április 30.

Az oldal tetejére augusztus 31.

A CSKP KB jóváhagyja a moszkvai jegyzőkönyvet, s bár nem ítéli el egyértelműen a rendkívüli, XIV. pártkongresszust, azzal a határozatával, hogy megtartását későbbre halasztja, elhatárolja magát tőle. A KB-ba 87 új tagot kooptálnak, többek között Gustáv Husákot és Ludvík Svobodát, akiket beválasztanak a KB Elnökségébe is. A KB megerősíti a rendkívüli kongresszus előtt elfoglalt első titkári pozíciójában Alexander Dubčeket. 1969. április 17. A KB-nak Krocsány Dezső személyében ismét van magyar nemzetiségű tagja. — A Nemzeti Front éléről leváltják a moszkvai jegyzőkönyvet egyedüliként alá nem író František Kriegelt.