1962
december

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére december 1.

Kállai Gyula, az Mt elnökhelyettese vezetésével magyar kormányküldöttség utazik négyhetes afrikai látogatásra.

Az oldal tetejére december 2.

Életbe lép az új magyar római katolikus rituálé, a Collectio Rituum.

Kolozsvárott meghal Bíró Vencel piarista történész, 1934-től az önálló erdélyi piarista rendtartomány főnöke, 1940-től a Ferenc József Tudományegyetem, 1945 és 1948 között a Bolyai Tudományegyetem tanára, az erdélyi és a kelet-európai történelem kutatója.

Az oldal tetejére december 6.

A Nsz közli, hogy nemzetközi együttműködés keretében megalakult a Magyar Űrkutatási Bizottság; elnöke Bognár Géza.

Meghal Marcell Mihály katolikus pedagógus és író, a bp-i Szent Imre Kollégium v. igazgatója.

Az oldal tetejére december 7.

Az ET kitűzi az országgyűlési és tanácsválasztások időpontját. 1963. február 24.

Sopronban megnyílik az Erdészeti és Faipari Egyetem.
Az oldal tetejére december 8.

Befejeződik a II. Vatikáni Zsinat első ülésszaka. 1963. szeptember 29.

Az oldal tetejére december 9.

Az MTV Híradója beszámol arról, hogy Bp-en köszöntötték a háromszázezredik tévéelőfizetőt.

Az oldal tetejére december 11.

Meghal Pröhle Károly ev. teológiai tanár.

Az oldal tetejére december 13.

Bemutatják Gertler Viktor Az aranyember c. filmjét.

Nyikita Hruscsov fogadja Norman Cousin amerikai újságírót, a Saturday Review c. hetilap főszerkesztőjét, John Kennedy amerikai elnök bizalmas tanácsadóját.

Az oldal tetejére december 15.

Harold Macmillan brit miniszterelnök és Charles de Gaulle francia elnök kétnapos tárgyalást kezd a franciaországi Rambouillet-ban. De Gaulle John Kennedy amerikai elnök atlanti integrációs „Nagy Tervével” szemben a brit–francia közös atomütőerő kifejlesztését javasolja, s ezt összekapcsolja Nagy-Britanniának az EGK-ba való felvételével. december 21.

Az oldal tetejére december 16.

Pekin városában (USA, Illinois állam) nyolcvankét éves korában meghal Szilassy Béla, a Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya és a Magyar Felszabadító Bizottság elnöke. A nemzeti bizottmány vezetését Sirchich László veszi át.

Az oldal tetejére december 18.

Az ENSZ Közgyűlés Speciális Politikai Főbizottsága elfogadta az USA határozati javaslatát, amely szerint a főtitkárt megkérik, hogy kezdeményezzen olyan akciót a magyar ügyben, amelyet helyesnek lát; más szóval az ügyet le lehet venni a Közgyűlés napirendjéről. december 20.

Az oldal tetejére december 20.

Az ENSZ Közgyűlés XVI. ülésszaka elfogadja az amerikai határozati javaslatot, és határozatot hoz Sir Leslie Munro újabb jelentéséről, helytelenítve, hogy a Szu és „a jelenlegi magyar rezsim” továbbra is figyelmen kívül hagyja a Közgyűlésnek a mo-i helyzettel foglalkozó határozatait. — A Közgyűlés újra megerősíti Mo-gal foglalkozó korábbi határozatait, mindazonáltal „úgy ítéli meg, hogy ilyen körülmények között az Egyesült Nemzetek Magyarországgal foglalkozó képviselőjének a pozícióját nem szükséges tovább fenntartani”. A magyar kérdés lekerül az ENSZ Közgyűlés napirendjéről.

Bemutatják Deák István Csudapest c. filmjét.

Az oldal tetejére december 21.

Szegeden Németh András urológus-sebész Petri Gábor professzor klinikáján végrehajtja az első (sikertelen) mo-i veseátültetést. 1973. november 16.

John Kennedy amerikai elnök és Harold Macmillan brit miniszterelnök e napon befejeződő csúcstalálkozójukon az amerikai–brit nukleáris együttműködés mellett döntenek. 1963. január 29.

Az oldal tetejére december 24.

A kormány e napon kihirdetett rendelete 20 hét szülési szabadságot biztosít a kismamáknak.*

Az oldal tetejére december 27.

Megalakul a Szövetkezeti Tudományos Tanács; elnöke Erdei Ferenc.

Az oldal tetejére december 30.

Felavatják a Bp-i Harisnyagyár új festő- és kikészítőüzemét.

Meghal Varga István közgazdász, 1949 előtt az MTA tagja és a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, 1956 után a gazdasági reformbizottság vezetője.

Meghal Remenyik Zsigmond író.
Az oldal tetejére december 31.

1956. decemberétől e napig az LB 215 főt, a katonai tanácsok 152 főt ítéltek halálra; a 367 halálra ítéltből 229 személyt egyértelműen 1956-os tevékenysége miatt végeztek ki.