1959
november

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére november 1.

Kádár János felszólal a bp-i pártértekezleten. Kádár cáfolja, hogy az utóbbi időben 31 embert kivégeztek volna, és hogy egész sor 18 éven aluli fiatal börtönben várja a kivégzést. — A cáfolt névsorok Nyugatra juttatásáért Pákh Tibor jogászt súlyos börtönbüntetésre ítélik.

Az oldal tetejére november 2.

Az MSZMP Bp-i Bizottsága Gáspár Sándort választja első titkárrá. 1961. szeptember 13.

Az oldal tetejére november 4.

A magyar forradalom emlékére gyászmisét celebrálnak  a kölni dómban, a limai katedrálisban, a Saõ Pauló-i Casa Pia kápolnában, Mendozában és Dél-Amerika szinte minden jelentősebb városában.

Az oldal tetejére november 10.

A Rákosi-ügy vizsgálatára kiküldött bizottság nevében Kiss Károly írásbeli jelentést tesz az MSZMP PB-nek. „Rákosi egészségi állapotára való tekintettel az ő ügyével való foglalkozást le kell venni [a kongresszus] napirendjéről. A hazatérésére vonatkozó kérelmét változatlanul el kell utasítani, fenntartva a személyére vonatkozó korábbi határozatot.” november 20.

Az oldal tetejére november 14.

Elkészül a Hatvan és Vámosgyörk közzöti, 33 km hosszú vasúti pálya villamosítása. 1961. július 21.

Az oldal tetejére november 15.

Bad Godesbergben befejeződik a Németországi Szociáldemokrata Párt rendkívüli kongresszusa. A párt új programja szakít a marxizmussal, és a demokratikus szocializmus mellett foglal állást. 1989. december 20.

Az oldal tetejére november 16.

Sir Leslie Munro, az ENSZ Közgyűlés magyar ügyekkel megbízott különképviselője levélben kéri a magyar kérdés felvételét az ENSZ Közgyűlés XIV. ülésszakának napirendjére. november 23.

Az oldal tetejére november 20.

Ülést tart az MSZMP KB. A KB „tudomásul veszi a Rákosi Mátyásról szóló beszámolót, és úgy dönt, Rákosi maradjon jelenlegi tartózkodási helyén [Krasznodarban], és a továbbiakban is a PB fogalalkozzon a vele kapcsolatos kérdésekkel”. 1960. június 3. — A KB megbízza a PB-t, hogy a továbbiakban is foglalkozzon Dögei Imre ügyével. 1960. január 12. — Dobi Istvánt, kérésére, felveszik az MSZMP-be.

Az ENSZ Közgyűlése egyhangú határozatban kimondja, hogy az általános és teljes leszerelést a világpolitika legfontosabb kérdésének tekinti.

Nagy-Britannia, Dánia, Norvégia, Ausztria, Portugália, Svédország és Svájc képviselői Stockholmban döntenek az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (European Free Trade Association, EFTA) megalakításáról. 1960. január 4.

Az oldal tetejére november 21.

Kivégzik Silye Sámuelt és Huszár Lászlót.

A Nemzeti Színház bemutatja Arthur Miller Az ügynök halála c. drámáját; a rendező Marton Endre, a főszerepben Tímár József.

Az oldal tetejére november 23.

Az ENSZ Közgyűlésének általános bizottsága az amerikai delegáció javaslatára, a magyar küldöttség tiltakozása ellenére, elfogadja, hogy a Közgyűlés XIV. ülésszaka megtárgyalja a magyar kérdést. november 25.

Charles de Gaulle francia elnök beszédet mond Strasbourg-ban: „Az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európa, a teljes Európa fogja meghatározni a világ sorsát.”

Az oldal tetejére november 25.

Povl Bang Jensen, az ENSZ ötös bizottságának másodtitkára máig tisztázatlan körülmények között meghal New Yorkban.* A magyar ügyben tanúskodók névsorát a dán diplomata korábban nem volt hajlandó letenni az ENSZ irattárába. (Az ENSZ vizsgálóbizottsága részéről ő gyűjtötte a Nyugatra menekült magyar forradalmárok tanúvallomásait, biztosítva őket, hogy az információk nem kerülnek szovjet kezekbe, nehogy az otthon maradt hozzátartozókon álljanak bosszút. Mivel a szovjet hírszerzés átszőtte az ENSZ-et, nem adta át a vizsgálóbizottságnak a nyilatkozó magyar forradalmárok neveit, sőt később elégette a dokumentumokat.) — Sir Leslie Munro, az ENSZ Közgyűlés magyar ügyekkel megbízott különképviselője jelentést terjeszt a Közgyűlés elé. Ebben, miután beszámol munkájának nehézségeiről, elismeri, hogy az 1956-os forradalommal összefüggő politikai perek lezárultak, hiányolja viszont az általános amnesztiát, és a kiadott amnesztiarendelet elégtelenségéről ír. november 26.

Az LB Katonai Tanácsa másodfokon ítéletet hirdet Kristóf László v. cs. törzsőrmester és 12 társa ügyében. „Emberek törvénytelen megkínzása és kivégzése által elkövetett háborús bűntett, fogolyszökés, és hatósági közeg elleni erőszak” miatt halálra ítélik Kristóf Lászlót, Molnár Mihályt és Palotás Ferenc v. cs. nyomozót. Az ítélet indoklása szerint Kristóf és Palotás 1944. júliusában „részt vett Ságvári Endre követésében, leleplezésében, elfogásában és megölésében”.* november 28.

Az oldal tetejére november 26.

Az ENSZ Közgyűlés XIV. ülésszaka határozatilag elfogadja az általános bizottság javaslatát, mely szerint a magyar kérdést közgyűlési vitára bocsátják. Szavazati arány: 51 mellette, 10 ellene, 15 tartózkodás. november 27.

Bemutatják Keleti Márton Pár lépés a határ c. filmjét.

Az oldal tetejére november 27.

Sir Leslie Munro, az ENSZ Közgyűlés magyar ügyekkel megbízott különképviselője beterjeszti jelentését a Közgyűlésnek; megállapítja, hogy sikertelenül kísérelte meg felvenni a kapcsolatot a magyar kormánnyal, s beutazását az országba nem engedélyezték. Péter János magyar külügyminiszter-helyettes a jelentést rosszindulatúnak, „botrányos kitalálásnak” minősíti. december 8.

Az oldal tetejére november 28.

Kivégzik Kristóf Lászlót, Molnár Mihályt és Palotás Ferencet.

Az oldal tetejére november 30.

Összeül az MSZMP VII. kongresszusa.* december 5. Jelen van 669 szavazati és 63 tanácskozási jogú küldött. — A tanácskozáson felszólal Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára.

Nyilvánosságra hozzák 17 nyugat-európai kommunista párt határozatát „Az európai kapitalizmus fejlődésének problémáiról”. A határozat elítéli az európai integrációt, amely a „monopóliumok eszköze”.