1958
június

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére június 1.

A MÁV megindítja az első belföldi expresszvonati járatait a Bp–Tapolca és a Bp–Keszthely vonalon. — A Malév hétvégi járatot indít Ferihegyről Siófokról; a menetidő 24 perc.

Charles de Gaulle a szocialisták részvételével alakít kormányt Franciaországban. június 3.

Az oldal tetejére június 2.

Újjáalakul a MÚOSZ; elnök Szakasits Árpád, főtitkár Siklósi Norbert.

Mo és a Szu gazdasági együttműködési és kölcsönös áruszállítási egyezményt köt Moszkvában az 1961–65-ös évekre. A Szu 445 millió rubel értékű fegyvert és hadianyagot szállít hitelben Mo-nak. — Az ugyanekkor aláírt egyezmény szerint a Szu uránipari beruházásokra 439 millió rubel (1,4 milliárd Ft) hitelt nyújt Mo-nak.* november 4.

Az oldal tetejére június 3.

Szalma József, a PNyF Vizsgálati Osztályának vezetője határozatot hoz a „Nagy Imre és társai” ügyében folytatott pótnyomozás befejezéséről. június 9.

Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára felszólal a BKP kongresszusán. Hruscsov alapvetően helyesnek minősíti a Kominform 1948-as határozatát a „titoizmusról”. Szavai szerint „az ellenforradalmi puccs idején Bp-en a jugoszláv követség lett azoknak a központja, akik felvették a harcot a Magyar Népköztársaság kormánya ellen, a követség nyújtott menedéket a gyáva és áruló Nagy–Losonczy-csoportnak”.

A Charles de Gaulle vezette francia kormány félévi teljhatalmat kap, különleges jogokat Algériában, és a Nemzetgyűlés felhatalmazza egy új alkotmány tervezetének kidolgozására. szeptember 28. A parlament mindkét háza beszünteti tevékenységét.

Az oldal tetejére június 4.

Genfben megkezdődik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ülésszaka; a magyar delegációt Mekis József vezeti. június 26.

Az oldal tetejére június 6.

Zárt ülést tart az MSZMP KB.* Az ülésen hozott titkos határozat szerint „a Népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében bűnös, különleges ellenforradalmi csoporttal szemben szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak”. június 9.

A Fővárosi Bíróság 7 évi börtönre ítéli Kéri József v. Győr-Sopron megyei főügyészt. Az indoklás szerint Kéri 1956. november 4-e után a politikai okokból letartóztatottak folyamatos szabadlábra helyezésével, ügyükben a nyomozás megtagadásával akadályozta a megtorlást.

Az oldal tetejére június 7.

Bp-en összeül az V. magyar békekongresszus.

Az oldal tetejére június 9.

Az LB Népbírósági Tanácsa előtt folytatódik a Nagy Imre-per. június 15. A tanács elnöke Vida Ferenc, az ülnökök Lakatos Péterné, Sulyán György, Fehér Kálmán és Bíró Mihály; a vádat Szalai József és Béres Miklós ügyészek képviselik.

Az oldal tetejére június 11.

Kivégzik Ábrahám Józsefet és Nagy Andrást.

A Szu kormánya úgy határoz, hogy a szovjet levéltárakban őrzött, az 1920–1945 közötti időszakra vonatkozó magyar levéltári anyagot átadja a magyar kormánynak.

Az oldal tetejére június 12.

Kádár János vezércikke a Nsz-ban („A munkásosztály egysége – győzelmének záloga”) élesen támadja Kéthly Annát, „az osztályárulás veteránját”, és az egykori szociáldemokraták megítélé-sében 1956-os szerepüket tartja meghatározónak.

Az oldal tetejére június 13.

Shvoy Lajos székesfehérvári püspök pappá szenteli Tabódy Istvánt.* 1960. március 19.

Az oldal tetejére június 15.

Az LB Népbírósági Tanácsa ítéletet hirdet a Nagy Imre-perben: Nagy Imrét halálra, Donáth Ferencet 12 évi börtönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt 6 évi börtönre, Maléter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtönre, Jánosi Ferencet 8 évi börtönre, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélik. 1989. június 9. — Arra a kérdésre, kér-e kegyelmet, Nagy Imre a következőket válaszolja: „A halálos ítéletet, amelyet rám az igen tisztelt Népbírósági Tanács kirótt, én a magam részéről igazságtalannak tartom, indoklását nem tartom megalapozottnak, és ezért a magam részéről, bár tudom azt, hogy fellebbezésnek helye nincs, elfogadni nem tudom. Egyetlen vigaszom ebben a helyzetben az a meggyőződésem, hogy előbb vagy utóbb a magyar nép és a nemzetközi munkásosztály majd felment azok alól a súlyos vádak alól, amelyeknek súlyát most nekem kell viselnem, amelyek következményeként nekem életemet kell áldoznom, de amelyet nekem vállalnom kell. Úgy érzem, eljön az idő, amikor ezekben a kérdésekben nyugodtabb légkörben, világosabb látókörrel, a tények jobb ismerete alapján igazságot lehet szolgáltatni az én ügyemben is. Úgy érzem, súlyos tévedés, bírósági tévedés áldozata vagyok. Kegyelmet nem kérek.” — Az ítélethirdetés után a halálra ítélteket átszállítják a Bp-i Országos Börtönbe (Gyűjtőfogházba). — Miután a népbíróságokról szóló törvény értelmében az LB Népbírósági Tanácsa által hozott halálos ítéleteket nem kellett felterjeszteni a Népköztársaság Elnöki Tanácsához, maga a kegyelmi tanáccsá átalakult ítélkező tanács tárgyalja Nagy Imre (védője által hivatalból benyújtott), Gimes Miklós és Maléter Pál kegyelmi kérvényét. A tanács, egyhangú határozattal, egyik elítéltet sem ajánlja kegyelemre. — 23 órakor a Gyűjtőfogházban Bimbó István bíró két másik népbíró, egy ügyész, egy fogalmazó, a börtönparancsnok és a két védőügyvéd (Bárd Imre, illetőleg a Gimest és Malétert védő Révai Tibor) jelenlétében kihirdeti az ítélet rendelkező részét és a kegyelmi tanács határozatát. június 16.

Megérkezik a Hanságba a terület lecsapolására jelentkezett fiatalok első csoportja; megindul a KISZ építőtábori mozgalma.
Az oldal tetejére június 16.

A Kozma utcai Bp-i Országos Börtönben kivégzik Nagy Imrét, Gimes Miklóst és Maléter Pált. — Hajnali 5 órakor a kegyelmi tanács határozatát ismertető Bimbó István bíró, az elítéltek, dr. Doktor János ügyész, Balogh János fogalmazó, két orvos (dr. Kelemen Endre bírósági és dr. Szabó Ernő börtönorvos), Tihanyi Miklós börtönparancsnok, az ítéletvégrehajtó és két segédje jelenlétében felolvassa az ítéletet. A jegyzőkönyv szerint elsőként Nagy Imre kivégzésére kerül sor, 5 óra 9 perckor. Hét perccel később, miközben előbb Maléter Pált, majd Gimes Miklóst is kivégezik, „az orvosok jelentik, hogy Nagy Imre elítélt szíve 5 óra 16 perckor megszűnt dobogni”. Fél óra elteltével az orvosok a halál beálltát ismételten megállapítják. A testeket koporsóba teszik, és a börtön sétálóudvarán jeltelenül elássák, a betemetett gödörre ócska bútorokat, limlomot hánynak. 1961. február 24.

Kivégzik Gábor Pétert.
Az oldal tetejére június 17.

A sajtóban közzéteszik az igazságügy-miniszter közleményét a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárásról és a halálos ítéletek végrehajtásáról. A közlemény, megtévesztő módon, a korábban kivégzett Szilágyi József nevét is itt említi; ekkor jelentik be Losonczy Géza halálát is. — A Parlamentben Apró Antal bejelenti Nagy Imre és társai kivégzését, amit a „nép jogos elégtételének… az ellenforradalom méltó megbosszulásának” nevez. — A kivégzések hírére tüntetésre kerül sor számos nyugati országban a magyar és a szovjet követségek előtt. — Az USA kormánya hivatalosan tiltakozik Nagy Imre és társai kivégzése miatt.

Az oldal tetejére június 18.

Az LB Népbírósági Tanácsa Mecsér József elnökletével, a védelem fellebbezését követő másodfokú eljárásban, súlyosbítva az első fokú bíróság ítéletét, halálra ítéli Takács Kálmánt és Bokor Jánost, akiknek a vád szerint részt vettek Sziklai Sándor ezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgatója meggyilkolásában. november 6.

Az oldal tetejére június 19.

A bécsi Magyar Diákszövetség rendkívüli nagygyűlésen emlékezik meg a mártírokról.

Az oldal tetejére június 20.

Az Ogy elfogadja az 1958−1960. évekre szóló hároméves tervet.

Münchenben 3 ezer ember tüntet Nagy Imre és társai kivégzése miatt. — Bonnban a tüntető magyar és német diákok tintásüvegekkel dobálják meg a magyar képviselet épületét; a rendőrség mintegy 150-200 diákot őrizetbe vesz.

Az oldal tetejére június 21.

Az ENSZ ötös bizottsága nyilatkozatban ítéli el Nagy Imre és társai kivégzését. július 14.

A Nsz „Nem csodálkozhatunk” c. szerkesztőségi cikke cáfolja azokat a nyugati kommentárokat, amelyek szerint a Nagy Imre és társai elleni ítélet a JKSZ ellen irányul.

Az oldal tetejére június 22.

Martonvásáron az egykori Brunszvik-kastély földszintjén Beethoven-múzeumot avatnak. Az épületben helyezik el Ivan Meštrović horvát szobrászművész Beethoven-szobrát.

Az oldal tetejére június 23.

A jugoszláv kormány a magyar kormányhoz intézett jegyzékben kifejti: a jugoszláv kormány és a nép mély elkeseredéssel vette tudomásul Nagy Imre titkos elítélésének és kivégzésének meg-lepetésszerű hírét. július 23.

Kádár János vezetésével ötnapos látogatásra magyar párt- és kormányküldöttség utazik Bulgáriába. június 27.

Az oldal tetejére június 25.

Kivégzik Újvári Józsefet és Kósa Ferencet.

Az utolsó harmincötezer fős szovjet katonai kontingens is elhagyja Romániát.
Az oldal tetejére június 26.

A magyar küldöttség kivonul az ILO genfi konferenciáról, tiltakozásul amiatt, hogy a szervezet kezdeményezete Mo képviseleti jogának felülvizsgálatát.

Az oldal tetejére június 27.

A Kádár Jánossal tartott szófiai nagygyűlésen Todor Zsivkov üdvözli „az árulókkal szembeni kemény, de igazságos ítéletet”.

Az oldal tetejére június 28.

Władysław Gomułka, a LEMP KB első titkára beszédet mond a gdański hajógyárban. Gomułka, tíznapos hallgatás után, a lengyel pártvezetés nevében elfogadja a hivatalos magyar álláspontot a Nagy Imre-perrel kapcsolatban, és megbélyegzi a nemzetközi tiltakozást.

Az oldal tetejére június 29.
Megnyílik az ünnepi könyvhét; megjelenik 77 könyv, 53 magyar szerzőtől.

A VI. labdarúgó világbajnokság döntőjében Stockholmban: Brazília–Svédország 5:2. 1962. június 17.