1957
március

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére március 1.

Megjelenik a kormány határozata az államigazgatás egyes ágazatainak vezetőiről. Münnich Ferencet a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek, Rónai Sándort a kereskedelmi ügyek vezetése alól felmentik. Ugyanakkor az MFMPK Biszku Bélát a belügyek, Doleschall Frigyest az egészségügyek, Kállai Gyulát a művelődésügyek, Révész Géza altábornagyot a honvédelmi ügyek vezetésével megbízza. május 9.

A Honvéd Karhatalom, a Belügyi Karhatalom, a Munkásőrség és a Határőrség tevékenységének összehangolására Bp-en megalakul az Országos Karhatalmi Operatív Bizottság.

Ismét letartóztatják Endrédy Vendel v. zirci ciszterci apátot. augusztus 23.

Az oldal tetejére március 3.

Jeruzsálemben Zeev Eckstein zsidó ultranacionalista a nyílt utcán lelövi Kasztner Rezsőt, aki 1944 nyarán az SS-szel kötött alku eredményeként az ún. Kasztner-vonaton 1685 zsidót juttatott ki a németek által megszállt Mo-ról, s akit e megállapodás miatt egy izraeli bíróság 1955-ben bűnösnek talált. 1958. január 17. — Kasztner tizenkét nappal később belehal sérüléseibe.

Az oldal tetejére március 5.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület számára készített előterjesztés javasolja, hogy 15-20 „reakciós papot” tartóztassanak le; az intézkedés fő célja, hogy a katolikus egyházat mint a „magyarországi reakció fő képviselőjét” elszigetelje a „hatalomhoz lojálisabb egyházaktól”.

Halálának negyedik évfordulóján a Pravda elismerően ír Sztálinról. 1969. december 21.

Az oldal tetejére március 6.

Az e napra virradó éjszakán a belügyi szervek házkutatásokat tartanak, és többeket letartóztatnak a BME-n és a Lenin Intézetben.

Megindul a Magyarország, az MSZMP-t balról bíráló Táncsics Mihály Kör hetilapja.

Ghána, az első afrikai brit gyarmatként, kivívja függetlenségét a Nemzetközösségen belül. Első miniszterelnöke Kwame Nkrumah. 1960. július 1.

Az oldal tetejére március 7.

A Nsz-ban megjelenik Révai József „Eszmei tisztaságot!” c. cikke, amelyben a még Moszkvában tartózkodó politikus az „ellenforradalmárok” szigorú megbüntetését, és osztályharcosabb politikát követel a hatalomtól. március 18.

Gazdasági Figyelő címmel gazdasági hetilap indul.*

Megtartják az első lottósorsolást a bp-i Móricz Zsigmond Kultúrotthonban. 1958. szeptember 17.

Az oldal tetejére március 8.

A morvaországi Mírov börtönkórházában súlyos betegen, 56 éves korában meghal Esterházy János, az egykori szlovákiai Magyar Párt elnöke.

Az oldal tetejére március 9.

Bp-re érkezik Yves Montand francia énekes.*

Az USA Kongresszusa elfogadja az Eisenhower-elvet, amelynek célja az USA befolyásának biztosítása a Közel- és Közép-Kelet térségében. „A közép-keleti nemzetek függetlenségének és integritásának megóvása életbevágóan fontos saját [az USA] nemzeti érdekeink és a világbéke szempontjából.” Ezeknek az országoknak kérésükre erőteljesebb gazdasági és katonai segítséget nyújtanának, amerikai intervenciós csapatok kivezénylését is beleértve.
Az oldal tetejére március 10.

Közzéteszik a kormány 16/1957 sz. rendeletét a munkaszüneti napokról. — Bár az 1956. december 19-én kelt rendelet „iskolai és hivatali szünnappá” nyilvánította március 15-ét, az ünnep ettől kezdve csupán iskolai szünnap.

E naptól kezdve, miután a kormány a közelgő nemzeti ünnepen a „Márciusban újra kezdjük!” (MUK) jelszóval szerveződő újabb megmozdulásoktól tart, országszerte tömeges letartóztatásokra (megelőző „begyűjtésekre”), és megfélemlítő karhatalmi akciókra kerül sor; a hatóságok nagy mennyiségű röplapot, és több stencilgépet foglalnak le. — Több városban szabotálják a termelést, és megrongálják a közműveket.
Horváth János, az MM Egyházügyi Hivatalának vezetője nyilatkozatban közli: Mindszenty József esztergomi érseket jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték és a főpap az ítélet hatálya alatt áll; egyházi funkciókat nem végezhet, utasításainak végrehajtása törvénybe ütköző cselekedetnek minősül.
Az oldal tetejére március 11.

Ülést tart az MSZMP IKB. Határozatot hoznak a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) létrehozásáról. március 21.

A Pest Megyei Bíróság szándékos emberülés vádjával Szmrek Benjamin földműves, sári lakost 15 évi, Raffael Pétert 8 évi, Mráz Pétert kétévi börtönre ítéli. szeptember 2.

Hatályon kívül helyezik a Matheovits Ferenc, a DNP egykori ogy-i képviselőjére 1949-ben kiszabott ítéletet; egyidejűleg 7 és fél évi börtönre ítélik. A bíróság megállapítja, hogy ezt letöltötte, ezért szabadlábra helyezik. — Július hónapban Matheovitsot két évre internálják. 1964. január 6.

Az oldal tetejére március 12.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület megtárgyalja a párt agrárpolitikai téziseinek tervezetét és a gazdasági helyzetről szóló beszámolót. A BM szervezetének módosítására beterjesztett javaslattal kapcsolatban úgy dönt, nem támogatja az államvédelmi részlegek különállását biztosító struktúra (a csoportfőnökségek) visszaállítását, és a BM tekintetében is a minisztériumok általános felépítését tekinti irányadónak. április 9. Az IIB úgy dönt, hogy az októberi eseményekkel foglalkozó történeti munka csak a testület jóváhagyásával jelenhet meg.

Közzéteszik az 1957: 17. tvr.-t a magánkereskedelem gyakorlásáról „…azokban a szakmákban és azokon a területeken, ahol a magánkezdeményezés az állami és szövetkezeti kiskereskedelem hálózatát megfelelően kiegészíti és ahol az a helyi árualapok fokozott feltárását, a mezőgazdasági termények és termékek felvásárlását elősegíti…”
Csepelen, Ózdon és Mosonmagyaróváron munkásőregységek tesznek ünnepélyes esküt.

Letartóztatják az 1945 óta bujkáló és távollétében halálra ítélt Francia Kiss Mihályt, az 1919-es fehérterror tömeggyilkosát. június 13.

Az ENSZ kimutatást tesz közzé az 1956. októberi forradalom után kivándorolt, és 1957. március 1-jéig külföldi államok által befogadott magyarok számáról. A 115 391 főből 27 958 az Egyesült Államokban, 18 115 Angliában, 13 505 pedig Kanadában telepedett le.

Mao Ce-tung, a KKP elnöke nyilvános beszédben bejelenti egy „munkastílus-javító kampány” megindítását „a szubjektivizmus, a bürokratizmus és a szektásság” ellen; Mao a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét szorgalmazza, a kényszerítés helyett az érvelés, a meggyőzés fontosságát hangsúlyozza. június 8.

Az oldal tetejére március 14.

Átadja megbízólevelét Jevgenyij Gromov, a Szu új bp-i nagykövete. 1960. szeptember 17.

Az ENSZ különbizottsága felkéri a román kormányt, hogy engedélyezzen találkozást és megbeszélést Nagy Imrével. március 30.

Az oldal tetejére március 15.

A karhatalom tüntetően megszállja Bp-et és a nagyobb városokat, s felvonul a főútvonalakon; a Petőfi-szobornál 45 tüntetőt tartóztatnak le; a fővárosban több helyen fekete zászlót tűznek ki.

Bölöni György szerkesztésében megjelenik a kezdetben kéthetente megjelenő Élet és Irodalom c. lap, az első években a párt és a kormány „balos” színezetű szócsöve.

Megjelenik a kormány 1.030/1957. sz. határozata a Kossuth-díjak odaítéléséről. A nagydíjat Kodály Zoltán kapja. A díj I. fokozatával Heltai Jenőt, Marton Gézát, Medgyessy Ferencet, Németh Lászlót és Zimmermann Ágostont, II. fokozatával Ádám Jenőt, Egyed Lászlót, Fejes-Tóth Lászlót, Fodor Józsefet, Fülep Lajost, Gertler Viktort, Haynal Imrét, Szabó Lőrincet és Tímár Józsefet, III. fokozatával Borsos Miklóst, Kiss Manyit, Lakatos Gabriellát, Marton Endrét, Molnár Antalt és Sulyok Máriát tüntetik ki.

Kolozsvárott őrizetbe veszik Páskándi Géza magyar szakos egyetemi hallgatót, akinek ügyét Várhegyi István, Nagy Benedek, Koczka György és Kelemen Kálmán peréhez csatolják. június 13. (Romániában a magyar forradalommal kapcsolatos rokonszenv-megnyilvánulások, demonstrációk, szervezkedések és konstruált vádak alapján több mint 20 embert végeznek ki; több ezer embert börtönöznek be vagy internálnak; az egyéb retorziók tízezreket érintenek.)

A kivándorolt magyar emigránsok Párizs–New York kettős székhellyel megalakítják a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletét.

Londonban a Nemzetközi PEN Klub székházában megkezdődik az emigráns magyar írók értekezlete. március 17. — Megjelenik az emigráns Irodalmi Ujság első (mutatvány)száma. május 15.

Az oldal tetejére március 16.

Rómában az ENSZ ötös bizottságának kiküldöttei előtt Buri István, Oltványi László és Várfalvi Lajos tanúvallomást tesz a forradalomról.

Meghal Constantin Brăncuşi román szobrász.
Az oldal tetejére március 17.

A romániai Snagovban Rajnai Sándor r. ezredes letartóztatja Tánczos Gábort, a Petőfi Kör v. titkárát. 1958. augusztus 19. Vele együtt őrizetbe veszik Szilágyi Józsefet. 1958. március 29. A letartóztatások folytatódnak. március 19.

Vidéken 38 munkásőrzászlóalj és 70 önálló munkásőrszázad kezdi meg működését.

Londonban megalakul a Magyar Írók Szövetsége Külföldön; a szervezet héttagú vezetőséget választ, Cs. Szabó László, Faludy György, Horváth Béla, Ignotus Pál, Kovács Imre, Pálóczi-Horváth György, Szabó Zoltán összetételben. Ignotus Pált a szövetség elnökévé, Pálóczi-Horváth Györgyöt titkárrá választják. Az Irodalmi Ujság főszerkesztője Faludy György.*

Az oldal tetejére március 18.

Nagy Imre snagovi fogságában újabb levelet ír öt szocialista ország (a Szu, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország és Románia) pártvezetőinek, és ügyében nemzetközi (pártközi) vizsgálóbizottság felállítását javasolja. március 19. — Nagy levelét a román hatóságok nem továbbítják.

Az oldal tetejére március 19.

Fazekas György snagovi letartóztatásával folytatódik a Nagy Imre-csoport tagjai elleni büntetőeljárás. április 8.

Nagy Imre levelet ír Josip Broz Tito jugoszláv pártvezetőnek; megismétli az előző napon kelt levelében foglaltakat, és önmaga és fogva tartott elvbarátai számára menedékjogot kér.* április 6.

Kálló István, Mo tel-avivi követe átadja megbízólevelét.
Az oldal tetejére március 20.

Kádár János vezetésével magyar delegáció utazik Moszkvába; ez a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első hivatalos külföldi tárgyalása. március 22. A küldöttség tagja Dobi István, Apró Antal, Horváth Imre, Kállai Gyula, Kiss Károly, Révész Géza és Boldoczki János.

Az LB Vida Ferenc vezette különtanácsa az 1956. december 10-ei miskolci tüntetésen való részvételéért másodfokon 14 évi börtönre ítéli Bartha Bélát. június 18.

Romániában újjáalakul Chivu Stoica kormánya. 1961. március 21. A kormány alelnökei: Emil Bodnăraş, Mogyorós Sándor, Petre Borilă, Miron Constantinescu, Alexandru Bârlădeanu és Ştefan Voitec; belügyminiszter Alexandru Drăghici, külügyminiszter Grigore Preoteasa, pénzügyminiszter Aurel Vijoli, igazságügy-miniszter Gheorghe Diaconescu.

Az oldal tetejére március 21.

Bp-en az Erkel Színházban megtartja alakuló gyűlését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). október 25. Az előkészítő bizottság elnöke Komócsin Zoltán.

A Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évfordulóján évek óta először tartanak díszünnepséget, amelynek szónoka Hevesi Gyula. — Megjelenik Szamuely Tibor Riadó, és Lengyel József Visegrádi utca c. könyve.

A néphadseregben és a belügyi szerveknél a „bajtárs” megszólítás helyett visszaállítják az „elvtárs” szolgálati megszólítást.

A Nsz-ban Révai József cikke nyomán kibontakozó sajtópolémiát Nemes Dezső „Alkotó vitát!” című cikke zárja le.

Bemutatják Keleti Márton Két vallomás c. filmjét.

Az oldal tetejére március 22.

Moszkvában megkezdődnek a magyar és a szovjet pártvezetés hivatalos tárgyalásai. március 28.

A Tiszántúli Ref. Egyházkerület elhatárolja magát a Megújulási Mozgalomtól, bizalmáról biztosítja Péter János püspököt, és kéri, foglalja el posztját. december 19. A gyűlés háláját fejezi ki Bereczky Albert püspök, a Konvent és a Zsinat lelkészi elnöke iránt.

Az oldal tetejére március 23.

A Miskolci Megyei Bíróság első fokon halálra ítéli Mikulás Gábort, Mizsei Bélát és Tokár Vincét, a forradalom mezőkövesdi vezetőit. július 20.

A Fővárosi Bíróság első fokon ítéletet hirdet Folly Gábor és hat társa fegyveres szervezkedése ügyében; Follyt életfogytiglani börtönre ítélik. május 10.

Az LB Katonai Kollégiuma Farkas Mihályt jogerősen 6 évi börtönre ítéli; mivel a vádlott bűncselekményét az 1953. évi amnesztiatörvény megjelenése előtt követte el, büntetése a közkegyelem alá esik és feleződik. április 8.

Az oldal tetejére március 24.

A csepeli sportcsarnokban megtartják a november 4-e óta első nyilvános munkásgyűlést, amelynek szónoka Marosán György. március 29.

A hivatalos lapban megjelenik az 1957: 22. tvr., amelynek értelmében vezető egyházi állások esetében a kinevezéshez, áthelyezéshez és elmozdításhoz az ET, középszintű állások esetében a művelődési miniszter előzetes hozzájárulása szükséges. 1959. április 6.

A Magyar Közlönyben megjelenik a kormány 21/1957. sz. rendelete a vallásoktatásról. június 1. A hittan szabadon választott tantárgy az általános iskolákban és a gimnáziumokban; az oktatás heti két órában, a tanítási időn kívül történik.

Az október–novemberi harcok során súlyos károkat szenvedett, majd helyreállított Nemzeti Színházban az első előadást rendezik a forradalom óta. A Bánk bán kerül színre, Major Tamás rendezésében.

Megjelenik a kormány 1.034/1957. sz. határozata, amely szerint a motorbenzin literenkénti ára 1,50 Ft-ról 4 Ft-ra emelkedik. április 1.

Az oldal tetejére március 25.

Testvérpártok a magyarországi eseményekről címmel a Kossuth Kiadó dokumentumkötetet jelentet meg.

Franciaország, Olaszország, az NSZK és a Benelux-államok képviselői Rómában egyezményt írnak alá az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac) és a közös atomkutatás koordinálását végző Európai Atomenergia Közösség (Euratom) létrehozásáról. 1958. január 1.

Az oldal tetejére március 26.

Ülést tart az MSZMP IIB.

Az oldal tetejére március 28.

Befejeződik a Kádár János vezette magyar küldöttség moszkvai látogatása. Kádár a megbeszélések során élesen támadja Nagy Imrét és a jugoszláv vezetőket; a szovjet pártvezetés helyesli Nagy Imre és társai „megfelelő szigorú [értsd: bírósági] felelősségre vonását”. Kádár és Münnich Ferenc kéri a szovjet vezetőket, hogy a magyar állambiztonsági, rendőri és határőrszervek megerősítésére biztosítsanak szovjet tanácsadókat. — A tárgyalásokról közös közleményt adnak ki. április 2. Megegyeznek a szovjet gazdasági segítségről, amelynek keretében a Szu hosszú lejáratú hitelt nyújt: Mo 1957-ben 875 millió rubel értékű* árut és devizahitelt kap. Előirányozzák, hogy megállapodást írnak alá a Mo-on állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről. május 27.

A sajtó tudósítása szerint az osztrák hatóságok elutasították Marosán György és Kiss Károly beutazási kérelmét, ezért nem tudnak részt venni az Osztrák Kommunista Párt kongresszusán.

Az oldal tetejére március 29.

Közzéteszik az 1957: 24. tvr.-t a jogellenesen külföldre távozott személyek hazatérésének megkönnyítéséről; nem vonható felelősségre az, aki 1956. október 23. és 1957. január 31. között lépte át a határt, és március 31-éig bejelenti hazatérési szándékát; az április 1. után hazatérők egyéni elbírálás útján mentesülhetnek a büntetőeljárás alól. május 31.

Nagygyűléseket szerveznek a fővárosban, több tízezer ember részvételével; Angyalföldön Münnich Ferenc, a Köztársaság téren Marosán György, Kőbányán Biszku Béla, Pesterzsébeten Rónai Sándor beszél.
A Külügyminisztérium tiltakozó jegyzéket intéz az ENSZ főtitkárához a magyar küldöttség mandátumának el nem ismerése miatt.
Az oldal tetejére március 30.

Bp-en erődemonstrációt tart a Munkásőrség; a felfegyverzett munkásőrök vörös zászlókkal feldíszített teherautókon a Belgrád rakpartra, a központi gyülekezőhelyre vonulnak; innen 14.30-kor indulnak el, 130 fős egységekbe osztva, a kijelölt útvonalakon. A menetet civil ruhás nyomozók kísérik, akik a nemtetszésüket hangoztatók közül mintegy 200 főt bekísérnek a rendőrségre.

A román kormány elutasítja az ENSZ különbizottságának március 14-ei kérését, hogy tagjai találkozhassanak Nagy Imrével.

Az oldal tetejére március 31.

Megjelenik a Reformátusok Lapja c. országos hetilap első száma; felelős szerkesztő Szamosközi István bp-i lelkész.

A Szu felfüggeszti a nukleáris kísérleteket. 1961. augusztus 31.