1957
május

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére május 1.

A Hősök terén tartott több százezres nagygyűlésen Kádár János mond beszédet. — A Magyar Televízió az ünnepi felvonulás és a nagygyűlés közvetítésével megkezdi a rendszeres műsorszolgáltatást. május 9. Kádár János interjút ad Szepesi Györgynek.

Megkezdik az aknazár telepítését a magyar–osztrák határon.

Bemutatják Fehér Imre Bakaruhában c. filmjét.

Az oldal tetejére május 3.

A belügyminiszter kiadja 12/1957. sz. parancsát a BM Politikai Nyomozó Főosztálya szervezeti felépítéséről. A főosztályon belül 13 osztályt állítanak fel. — A belügyminiszter 13/1957. sz. parancsával a PNyF helyettes vezetőjévé nevezi ki Galambos József alezredest és Rajnai Sándor alezredest, és kinevezi az osztályok vezetőit.

Letartóztatják Szigethy Attila ogy-i képviselőt, a Dunántúli Nemzeti Tanács v. elnökét.* május 17.

A Nsz kritikával illeti Havasi Tamás, Herczeg János és Kerek György (valódi nevükön: Fellegi Tamás, Nemes János és Kalmár György) A Rádió ostroma című brosúráját, mert az „nem hangsúlyozza az október 23-i események ellenforradalmi jellegét”, és Gerő Ernő beszédét elbizakodottnak tekinti.

Az oldal tetejére május 4.

Letartóztatják Kardos Lászlót, az egykori NÉKOSZ v. főtitkárát. 1958. július 5.

Az oldal tetejére május 5.

Megnyílik a tavaszi képzőművészeti tárlat a Műcsarnokban; 1948 óta először tekinthetők meg különböző irányzatú művészek alkotásai.

Az oldal tetejére május 6.

A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Alapi László kocsikísérőt és Geczkó István gépkocsivezetőt, akik 1956. december 4-én robbanóanyagot szereztek a mátraszőlősi kőbányából, majd december 8-án Alapi javaslatára felrobbantották a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasútvonalat. Az ítéletet még aznap végrehajtják.

A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Angyal István (május 14.), Eörsi István, Szabó Béla, Molnár Sándor, Horváth Sándorné és Káldor Veronika pere.* május 23.

Az oldal tetejére május 7.

Az LB Népbírósági Tanácsa Molnár László elnökletével másodfokon szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítéli Pálházi Ferencet, a Szabad Nép-székházbeli fegyveresek v. áv. tisztek és más funkcionáriusok után nyomozó „fejvadász”-csoportjának vezetőjét, valamint Preisz Zoltánt*,  aki a csoport tagjaként kezdeményezte az elfogott Sarkadi István ügyész kivégzését. május 10.

Kihirdetik az 1957: 31. tvr.-t a tudományos fokozatok adományozásának felfüggesztéséről. 1958. szeptember 6.

Az oldal tetejére május 9.

1956. augusztus 3-a óta először ül össze az Ogy. 1958. szeptember 26. — A képviselők Dobi István beszámolója után jóváhagyják az ET 1956. november 4-e utáni működését. — Megfosztanak mandátumától huszonnyolc képviselőt, köztük Andics Erzsébetet, Ács Lajost, Bata Istvánt, Bozsik Józsefet, Erdey-Grúz Tibort, Földvári Rudolfot, Gerő Ernőt, Hegedűs Andrást, Horváth Mártont, Kopácsi Sándort, Kovács Istvánt, Kónya Lajost, Lukács Györgyöt, Márton Andrást, Piros Lászlót, Rákosi Mátyást, Szalai Bélát, Szigethy Attilát, Vas Zoltánt. — Az Ogy a Kossuth-címer helyett elfogadja az új népköztársasági (Kádár)-címert. május 23. — Az Ogy megválasztja az új kormányt. 1958. január 28. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke Kádár János; az Mt első elnökhelyettese Münnich Ferenc; elnökhelyettese Apró Antal. Államminiszter Marosán György; belkereskedelem Tausz János; belügy Biszku Béla; egészségügy Doleschall Frigyes; élelmezésügy Kovács Imre; építésügy Trautmann Rezső; földművelésügy Dögei Imre; honvédelem Révész Géza; igazságügy Nezvál Ferenc; kohó- és gépipar Csergő János; könnyűipar Nagy Józsefné; közlekedés- és postaügy Kossa István; külkereskedelem Incze Jenő; külügy Horváth Imre; munkaügy Kisházi Ödön; művelődésügy Kállai Gyula; nehézipar Czottner Sándor; pénzügy Antos István; az OTh elnöke Kiss Árpád.

Az MTV első „zárthelyi” közvetítése során a Párizsi Jégrevü műsorát adják a Fővárosi Nagy-cirkuszból. május 21.

Az oldal tetejére május 10.

Kivégzik Pálházi Ferencet és Preisz Zoltánt.

Az LB Népbírósági Tanácsa másodfokon halálra ítéli Folly Gábort. május 14.

A legfőbb ügyész perújítási indítványt terjeszt elő Péter Gábor és társai ügyében. június 15.

Meghal Sárközy Pál pannonhalmi főapát. 1958. március 1.

Emelik egy sor fogyasztási cikk árát; a motorkerékpárok ára 30–50%-kal nő.
Az oldal tetejére május 13.

Mo és Kína hosszú lejáratú hitelegyezményt köt Bp-en; Kína 100 millió rubel értékű hitelt nyújt Mo-nak.

Az oldal tetejére május 14.

Kivégzik Folly Gábort.

Angyal István ügyét elkülönítik vádlott-társaiétól, és külön perben tárgyalják. 1958. április 17.

Az MSZMP IIB határozatot hoz a színészek „októberi magatartásával kapcsolatban”: jóváhagyják a Darvas Iván (október 16.) és Szakáts Miklós elleni rendőri eljárás megindítását; a további felelősségre vonások végrehajtását a Művelődésügyi Minisztériumra bízzák.

Az oldal tetejére május 15.
Bp-en aláírják az 1957-re szóló magyar–lengyel kereskedelmi és fizetési megállapodást.

Londonban megjelenik az emigráns Irodalmi Ujság c. félhavi lap első száma. 1962. február hónapban Felelős szerkesztő Faludy György, szerkesztő Pálóczi Horváth György, Aczél Tamás, András Sándor és Krassó Miklós. A lap megjelenését a Congress for Cultural Freedom nevű amerikai szervezet támogatja.

Az oldal tetejére május 16.

Kecskeméten kivégzik az LB Molnár László vezette tanácsa által április hónapban halálra ítélt Bobek Károly műszerészt, aki 1956. november 8-a után Baján a fegyveres ellenállást szervezte.

Csepelen újratemetik az októberi harcok idején meggyilkolt Kalamár József v. tanácselnököt és Bordás András Kossuth-díjas esztergályost.

A kormány elfogadja az 1957. évi költségvetés tervezetét.
Az oldal tetejére május 17.

Hatályba lép az 1957: I. tc. az Országgyűlés megbízatásának 1957. május 17-éig történő meg-hosszabbításáról. május 9.

Az MSZMP KB ülése elfogadja Fock Jenő beszámolóját „A gazdasági helyzetről és az 1957. évi terv végrehajtásának fő feladatairól”. A KB határozatot hoz az 1958-ban kezdődő hároméves terv alapelveinek kidolgozásáról.

Szigethy Attila a vizsgálati fogságban felvágja ereit, majd a kórházba szállítás után kiugrik egy második emeleti ablakból; ezt követően őrzését megszigorítják. augusztus 12.

Nógrádi Sánor, Mo új pekingi nagykövete átadja megbízólevelét.

Az e napon befejeződő 10. cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíját kapja a szovjet Grigorij Csuhraj rendező A negyvenegyedik c. filmje.

Az oldal tetejére május 21.

Az MM Egyházügyi Hivatala elismert felekezetté nyilvánítja a Heted Napi Adventista Egyházat.

Az MTV első színházi közvetítését sugározza; a Bánk bánt adják az Állami Operaházból. június 17.

Az oldal tetejére május 22.

A Fővárosi Bíróság első fokon halálra ítéli Kabelács Károlyt, és életfogytiglani börtönre testvérét, Pált, a Tompa utcai felkelőcsoport tagjait. június 25.

A KSH jelentése szerint a fegyveres harcokban 2700 magyar állampolgár vesztette életét, és mintegy 20 ezer személy sérült meg.
Az oldal tetejére május 23.

Kihirdetik az 1957: II. tc.-et a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról. „Az állam-igazgatás legfelsőbb szerve a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány). […] A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre. […] A Magyar Népköztársaság zászlaja piros-fehér-zöld színű.”

A Fővárosi Bíróság első fokon a szervezkedéssel és röpcédulák készítésével vádolt Eörsi Istvánt 5 évi, Szabó Bélát 5 évi, Molnár Sándort másfél évi, Káldor Veronikát 1 évi, Nagy Mihályt 6 évi börtönbüntetésre ítéli. szeptember 23.

Letartóztatják Bibó Istvánt (1958. augusztus 2.) és Tildy Zoltánt (1958. június 15.), a Nagy Imre-kormány v. államminisztereit.

A magyar kormány, arra hivatkozva, hogy az ott dolgozók ellenséges tevékenységet folytatnak, jegyzékben kéri az USA-tól, hogy csökkentse bp-i követségének létszámát. június 11.

Az oldal tetejére május 24.

Władysław Gomułka és Józef Cyrankiewicz vezetésével, minden nyilvánosságot mellőzve, lengyel párt- és állami küldöttség kezd tárgyalásokat Moszkvában. — Gomułka Nyikita Hruscsov előtt szóba hozza Nagy Imre ügyét, és védelmébe veszi a magyar politikust; az esetleges per ellen annak politikai ártalmasságával, a várható nemzetközi felháborodással érvel, és kijelenti, hogy „Nagy Imre minden bizonnyal nem volt imperialista ügynök”. 1958. május 9.

Megalakul az OBt Katolikus Bizottsága; elnök Hamvas Endre csanádi püspök. — A püspöki kar a „katolikus békemunka” szervezésére Grősz József kalocsai érsek elnökletével létrehozza az Opus Pacis szervezetét. május 26.

Az oldal tetejére május 25.

Prágában aláírják az 1957-re szóló magyar–csehszlovák kereskedelmi egyezményt, amely elő-irányozza a forgalom 10%-os növelését.

Az oldal tetejére május 26.

A Petőfi Rádió először közvetít r. kat. vallási félórát. — A rádió ettől kezdve rendszeresen közvetít félórás felekezeti műsorokat.

Az oldal tetejére május 27.

Az MSZMP PB határozatot hoz a Nagy Imre-per folytatásáról. június 3.

Révész Géza altábornagy magyar és Georgij Zsukov marsall szovjet honvédelmi miniszter Bp-en egyezményt ír alá az ideiglenesen Mo-on állomásozó szovjet csapatok jogi helyzetéről.

Az oldal tetejére május 28.

A belügyminiszter elrendeli a rendőrség állományának átvizsgálását. A főként politikai szempontok alapján végzett felülvizsgálatokat követően a rendőrök 25–30%-át elbocsátják.

Az oldal tetejére május 30.

A Kádár-kormány köszönetet mond a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának; mivel „megszűntek a rendkívüli viszonyok”, felkéri a bizottságot, hogy a folyamatban lévő segélyeket június 30-áig osszák szét, és szüntessék be mo-i tevékenységüket.

Liechtensteinben megkezdődik a Szabad Magyar Egyetemisták Szövetségének négynapos kongresszusa.

Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető első alkalommal nyilatkozik nyugati televíziónak. A CBS amerikai tévétársaság adásában kijelenti: „Az Önök unokái Amerikában szocializmusban fognak élni. Ezt én előre megmondom.”

Az oldal tetejére május 31.

E hónap végéig az 1956. októberi forradalom és szabadságharc leverése után külföldre távozottak (egy 1957. áprilisi összegzés szerint 193 885 fő) közül 11 447 fő (5,9 százalék) hazatért.*