1957
június

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére június 1.

A közel 200 taggal működő gazdasági reformbizottságok befejezik a gazdasági reformjavaslatok kidolgozását. A Közgazdasági Bizottság, miután a szakértői bizottságok májusban eljuttatták reformjavaslataikat a kormány Gazdasági Bizottságához, benyújtja összefoglaló jelentését.* — A bizottságok munkája ezt követően gyakorlatilag megszűnt.

Az MSZMP tagjainak száma 345 733 fő. A taglétszám a pártértekezletet követően stabilizálódik, és csak 1962 januárjában éri el a félmilliót.
Hatályba lép a kormány rendelete a hitoktatásról, amely az általános iskolákban és gimnáziumokban tanítási időn kívül, heti két órában történhet. A beiratkozást az iskolai beiratkozás után egy héttel meg kell tartani. Vallásoktatásra csak az egyház által megbízott és a helyi tanács művelődési osztálya által jóváhagyott személy jogosult.
Az Építésügyi Minisztérium megszünteti a főhatóság műemléki csoportját. Egyidejűleg, a korábbi Várgondnokság nevét megváltoztatva, felállítja az Országos Műemléki Felügyelőséget.
Az oldal tetejére június 2.

Az 1957: 33. tvr. visszaállítja az ELTE Bölcsészettudományi és Természettudományi Karát.

Több mint féléves szünet után újra megjelenik az Új Ember c. katolikus hetilap.

Az oldal tetejére június 5.

Az Ogy elfogadja az 1957: IV. tc.-et az államigazgatási eljárás szabályozásáról.

Bolgár párt- és kormányküldöttség érkezik egyhetes mo-i látogatásra Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára és Anton Jugov miniszterelnök vezetésével. június 7.

A kormány 32/1957. sz. rendelete felállítja a Tudományos és Felsőoktatási Tanácsot.

Egy e napon kelt minisztériumi feljegyzésből kiderül, hogy a MOGÜRT szakemberei már csaknem egy év óta tárgyalnak francia (Simca) gépkocsik nagyobb arányú importjáról; az árak csökkentése érdekében egy évi 10 000 db-os mo-i összeszerelő üzem létesítésének lehetősége is felmerül.
Az oldal tetejére június 6.

Az Ogy elfogadja az 1957: V. tc.-et az állampolgárság szabályozásáról.

Az oldal tetejére június 7.

Bolgár–magyar barátsági nagygyűlést tartanak a bp-i Sportcsarnokban; beszédet mond Kádár János és Todor Zsivkov.

Az oldal tetejére június 8.

A KKP központi lapja, a Zsenmin Zsipao közli Mao Ce-tung februárban zárt ajtók mögött elhangzott beszédét „a népen belüli ellentmondásokról”. június 21. Mao szerint amikor a párt helyesli a százféle virág virágzását, csak az „illatos virágokra”, nem a „mérgező gyomokra” gondol. július 12.

Az oldal tetejére június 11.

Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testülete elnöke közli Sztankó Pál pozsonyi magyar konzullal, hogy Szlovákiában az 1956-os mo-i eseményekkel kapcsolatos magatartása miatt 43 magyar nemzetiségű személyt vettek őrizetbe.

Az USA kormánya válaszjegyzékében elutasítja azt a magyar követelést, hogy csökkentse bp-i követségének létszámát.

Az oldal tetejére június 12.

A Nsz-ban Szabó László „Fegyelmizgetünk? Fegyelmizgetünk?” c. cikkében követeli, hogy „az ellenforradalom személyi megtestesítőit, egyetemisták százainak félrevezetőit, becstelenségbe taszítóit az ELTE jogi karán is felelősségre vonják”. június 14.

Az oldal tetejére június 13.

A Fővárosi Bíróság halálra ítéli Francia Kiss Mihályt, az 1919-es fehérterror számos gyilkosságban részes különítményesét. augusztus 9.

A kolozsvári katonai törvényszék az izgatással vádolt Dávid Gyula egyetemi tanársegédet hétévi, Páskándi Géza egyetemi hallgatót, költőt hatévi börtönbüntetésre ítéli. Büntetésüket mindketten letöltik.
Az oldal tetejére június 14.

Nagy Imre kihallgatásra jelentkezik. „Úgy érzem, nem vagyok bűnös semmiben, el akarom mondani tevékenységemet.” Az események politikai és büntetőjogi értékelését ezután is következetesen visszautasítja.

Az MSZMP IIB az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara pártszervezetének feloszlatása mellett dönt, hogy figyelmeztessék a „jobboldaliakat tömörítő” pártszervezeteket. A testület megtárgyalja az egyetemeken és főiskolákon indított fegyelmi ügyekről szóló jelentést.
Az oldal tetejére június 15.

Közzéteszik az 1957: 34. tvr.-t a népbírósági tanácsok felállításáról és a bírósági szervezet, valamint a büntetőeljárás szabályozásáról. A rendelet „a közrend és a közbiztonság fenntartása, a szocialista törvényesség további megszilárdítása érdekében” kiterjeszti a gyorsított bírósági eljárást; előírja fővárosi, valamint megyei népbíróságok felállítását, és megszabja hatáskörüket.

Az LB Katonai Tanácsa a perújítást követő tárgyalás után ítéletet hirdet a v. államvédelmi vezetők ügyében. Péter Gábort 14 évi, Csapó Andort 5 évi, Décsi Gyulát 8 évi, Károlyi Mártont 9 évi, Kovács Józsefet 5 évi, Princz Gyulát 8 évi, Vándor Ferencet 3 évi, Komendó Jánost 2 év 6 hónapi börtönre ítélik. Az 1953: 11. tvr. alapján valamennyi ítélet feleződik; Csapó, Décsi, Kovács, Princz, Vándor és Komendó szabadlábra kerül. 1959. január 10.

Ülést tart a Magyar–Szovjet Társaság, amelynek új neve Magyar–Szovjet Baráti Társaság (MSZBT), s amely tömegszervezetként folytatja működését. október 11.

Az egészségügyi miniszter 25/1957. sz. rendelete felállítja az Országos Kardiológiai Intézetet.

A BM megszünteti a kerékpárok bejelentésének kötelezettségét és e járművek nyilvántartását.

E naptól a Romániába beutazni kívánó idegen állampolgárok a határállomásokon kötelesek közölni, hogy mely helységbe szeretnének utazni, oda kötelesek 3 napon belül megérkezni, és az ottani rendőrségen 24 órán belül bejelentkezni.
A római Modern Művészetek Képtárában megnyílik a menekült magyar festők tárlata.
Az oldal tetejére június 18.

Az LB Népbírósági Tanácsa Molnár László elnökletével, a legfőbb ügyész törvényességi óvását követő új tárgyaláson, a december 10-ei miskolci tüntetésben való részvételért halálra ítéli Bartha Bélát. június 25.

Moszkvában összeül az SZKP KB Elnöksége. június 20.

Az oldal tetejére június 19.

A Fővárosi Bíróság első fokon 7 évi börtönre ítéli Krassó Györgyöt, a fegyveres harcok résztvevőjét. szeptember 25.

Az oldal tetejére június 20.

Az LB Népbírósági Tanácsa Radó Zoltán elnökletével másodfokon tárgyalja Tóth Ilona és társai ügyét. A tanács megerősíti Tóth Ilona, Gönczi Ferenc és Gyöngyösi Miklós halálos ítéletét. június 26. június 27. Az első fokú ítéletet súlyosbítva, szintén halálra ítéli Kovács Ferencet. június 26. Jelentősen súlyosbítva az első fokú ítéletet, a bíróság halálra ítéli Gáli József írót és Obersovszky Gyula újságírót. július 4.

Kádár János és Biszku Béla titkos látogatásra Moszkvába érkezik.* A szovjet pártvezetéssel az MSZMP országos pártértekezletével kapcsolatos kérdésekről, a további politikai irányelvekről és Nagy Imre ügyéről tárgyalnak. augusztus 26. Az MSZMP Szervezeti Szabályzata tervezetéhez az SZKP KB illetékes osztálya részletes megjegyzéseket fűz, amelyeket a magyar párt jórészt elfogad. június 22.

Az ENSZ ötös bizottsága elkészíti a magyar kérdésre vonatkozó jelentését, amelyet a Közgyűlés XI. ülésszaka elé kíván terjeszteni. június 21.

Pulai Miklós v. pénzügyminiszter-helyettest kizárják a pártból.

A kormány kiutasítja Mo-ról Welwyn Dallam ezredest, a bp-i amerikai követség légügyi attaséját. augusztus 7.

Öngyilkosságot követ el a 27 éves Soós Imre színész, és felesége, Perjési Hedvig orvos.

Az SZKP KB Elnöksége ülésén a „keményvonalasok” sztálinista puccsot készítenek elő, és határozati javaslatot terjesztenek be Nyikita Hruscsov, a KB első titkára leváltására. A javaslatot a többség (Nyikolaj Bulganyin, Lazar Kaganovics, Vjacseszlav Molotov, Dmitrij Sepilov és Kliment Vorosilov) támogatja. (Egyes adatok szerint Molotovot megválasztják a KB első titkárává.) Hruscsov nem fogadja el a döntést, és azzal érvel, hogy ilyen súlyú kérdésben csak a KB plenáris ülése dönthet. június 22.

Az oldal tetejére június 21.

Az ENSZ öttagú bizottsága a Közgyűlés elé terjeszti jelentését, amely lényegében megismétli a magyar forradalomról tett megállapításait. június 22. A dokumentum szerint Mo-on spontán nemzeti felkelés zajlott le 1956 októberében, amelyet külső fegyveres erő, a szovjet hadsereg vert le, s ezáltal beavatkozott Mo belügyeibe. Ezzel a Szu megsértette az ENSZ Alapokmányát.

A Nsz közli Mao Ce-tung „A népen belüli ellentmondások helyes megoldása” c. cikkét (Mao februárban mondott, akkor nyilvánosságra nem hozott beszédét), amelyben a kínai vezető kifejti, hogy „kemény fegyelmet kell tartani a népen belül”, és az „ellenforradalmárokat fel kell számolni”.

Az oldal tetejére június 22.
Ülést tart az MSZMP KB. A testület korábbi „ingadozó magatartásuk” miatt pártfegyelmiben részesíti Gyenes Antalt és Köböl Józsefet, akik kimaradnak a testületből. Az országos pártértekezletet is előkészítő KB-ülésen Kádár János közli, hogy a Nagy Imre és társai elleni vizsgálat „nehézkesen és vontatottan megy”.

Letartóztatják Katona Józsefet, az amerikai hírszerzés ügynökét.* 1958. május 7.

A Kádár-kormány elutasítja az ENSZ magyar ügyben kiküldött különbizottságának illetékességét, és a Közgyűlés elé terjesztett jelentését a magyar belügyekbe való beavatkozásnak minősíti.

Összeül az SZKP KB plenáris ülése. június 29.

Az oldal tetejére június 25.

Miskolcon kivégzik Bartha Bélát.

Az LB Molnár László vezette tanácsa másodfokon ítéletet hirdet az első fokon halálra ítélt Kabelács Pál, valamint életfogytiglani börtönt kapott testvére, Kabelács Károly, a ferencvárosi fegyveres harcok résztvevői ügyében: Pált 17 évi, Károlyt 15 évi szabadságvesztésre ítélik.

Az 1957: 36. tvr. a Lenin Intézetet beolvasztja az ELTE Bölcsészettudományi Karába.
Az oldal tetejére június 26.

Bp-en kivégzik Gönczi Ferencet, Gyöngyösi Miklóst és Kovács Ferencet.

Az oldal tetejére június 27.

Megkezdi tanácskozását az MSZMP országos értekezlete. június 29. Jelen van 348 küldött és 211 meghívott.

Bp-en kivégzik Tóth Ilonát.* — Pécsett kivégzik a szervezkedésben való részvétel és gyilkosság vádjával halálra ítélt Szabó Istvánt.

Az oldal tetejére június 29.

Befejeződik az MSZMP országos értekezlete. 1959. november 30. Jóváhagyják a párt ideiglenes vezető testületeinek addig folytatott politikáját, az új szervezeti szabályzatot, és megvitatják az „ellenforradalmi felkelés” előzményeiről és okairól szóló előterjesztést. Folytatódik a restaurációs irányvonal, a visszatérés az 1951. júniusi politikához, viszont Révai és követői vereséget szenvednek. — Megválasztják az MSZMP 53 tagú Központi Bizottságát. A KB megválasztja a 11 tagú Politikai Bizottságot. július 2. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós; póttagok: Komócsin Zoltán és Nemes Dezső. A KB Titkársága: Fock Jenő, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György. A KB első titkára Kádár János.

Moszkvában befejeződik az SZKP KB egy héten keresztül tartó ülése. Nyikita Hruscsov első titkár a központi pártapparátus, a hadsereg és a KGB támogatásával megerősíti pozícióját. Lazar Kaganovicsot, Georgij Malenkovot (1988. január 14.), Vjacseszlav Molotovot (1984. április 30.) és Dmitrij Sepilovot felmentik párt- és állami megbízatásaik alól. A KB 15 tagúra bővített Elnökségének tagjává választják, mások mellett, Leonyid Brezsnyevet (1960. május 7.).

Az oldal tetejére június 30.

Ülést tart a MIOK. Kinyilvánítják, hogy a szervezet „a magyar hazafias alapon álló zsidók felekezeti közössége”. A testület támogatásáról biztosítja az MFMPK-t, a nemzetközi és a hazai békemozgalmat. A MIOK elnökévé, a lemondott Heves Lajos* helyett, Sós Endre írót választják.