1957
február

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére február 1.

Kihirdetik az 1957: 8. tvr.-t egyes büntetőeljárási rendelkezések módosításáról.

Ripp Géza „Újsütetű revizionisták” c. cikke a Nsz-ban élesen támadja a „revizionizmust” és a „nemzeti kommunizmust”.

A jugoszláviai Újvidéken megalakul a Fórum Könyvkiadó.

Az oldal tetejére február 2.

Békéscsabán kivégzik a 20 éves Mányi Erzsébetet és Farkas Mihály hadnagyot, a Gyulavári községben 1956 decemberében lezajlott megmozdulás résztvevőit.

Kádár János salgótarjáni beszédében „ellenforradalmi felkelés szításával” vádolja, és árulónak nevezi Nagy Imrét. február 26.

Bejelentik Nagy Imre, Losonczy Géza, Rákosi Mátyás és Gerő Ernő kizárását a pártból. február 19.

A sajtó közli, hogy Marjai József követ beszédet mondott az ENSZ Menekültügyi Szervezete Végrehajtó Bizottságának genfi ülésén a hazatérni vágyó menekültek helyzetéről.

A jugoszláv határ mentén visszaállítják a határsávot. 1965. május 1.

Az oldal tetejére február 3.

A belügyi szervek közlik, hogy „ellenforradalmi szervezkedés” gyanúja miatt házkutatást tartottak több bp-i egyetem kollégiumában.

Kihirdetik az 1957: 10. tvr.-t a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről. A jogszabály elismeri a kiadásakor fennálló tulajdoni viszonyokat, ugyanakkor óvja az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek vagyonát.
A sajtó közli, hogy a magyar kormány állandó missziót létesített az ENSZ Európai Irodája mellett Genfben.
Az oldal tetejére február 4.

A sajtó közli, hogy Lengyelország 40 millió rubel értékű hosszú lejáratú hitelt nyújt Mo-nak.*

Az oldal tetejére február 5.

Kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Batonai Istvánt és Batonai Lászlót.

A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere éjszakai kijárási tilalmat rendel el Bp-en. április 13.

A magyar kormány megtagadja az ENSZ ötös bizottságának beengedését az országba. Tiltakozik a bizottság tevékenysége miatt, egyben kifejti álláspontját a felkeléssel kapcsolatban. február 6.

Az oldal tetejére február 6.

Az LB Katonai Kollégiumának különtanácsa gyilkosság vádjával másodfokon halálra ítéli Léderer Jenő Tibort, a bp-i fegyveres harcok résztvevőjét. február 15.

A magyar kormány az ENSZ-hez küldött memorandumában kifejti, hogy a ténymegállapító bizottság a „magyar kérdés” eltorzított képét kapta a meghallgatott Kéthly Annától, Király Bélától és Kővágó Józseftől. március 16. A kormány tiltakozik a meghallgatás folyamán elhangzott nyilatkozatok miatt.

Az oldal tetejére február 7.
Miskolcon kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Hullár Gábor tervelőadót.

A holland KLM, a nyugati légitársaságok közül elsőként, menetrend szerinti járatot indít Bp-re.

Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter-helyettes jegyzéket ad át a moszkvai svéd nagykövetnek. A szovjet fél elismeri, hogy Raoul Wallenberg 1945 januárjától a szovjet állam foglya volt, de „1947. július 17-én, feltehetően szívroham következtében, börtönbeli cellájában elhunyt”.
Az oldal tetejére február 8.

Mátyás László r. ezredes, főosztályvezető összegző jelentést készít a politikai nyomozó szervek újászervezéséről. „1956. november 8-án kezdtük meg az ORFK Politikai Nyomozó Főosztálya, a BRFK Politikai Nyomozó Osztálya, majd november végén a megyei rendőrfőkapitányságok politikai nyomozó osztályai szervezését.”

Washingtonban (USA) meghal Neumann János matematikus, a XX. századi tudomány egyik meghatározó alakja, aki elsőként írta le a programozható elektronikus számítógép működésének elvi alapjait.

Prágában magyar–csehszlovák tárgyalások kezdődnek a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és a Mo-nak nyújtandó segélyről. július 19.

Marjai József követ Bernben átadja megbízólevelét.

Bemutatják Makk Károly Mese a 12 találatról c. filmjét.

Az oldal tetejére február 9.

A portugáliai Estorilban 89 éves korában meghal nagybányai Horthy Miklós, az 1920 és 1944 közötti években Mo kormányzója. 1993. szeptember 4.

Grősz József kalocsai érsek, Witz Béla általános helynök lemondását követően, a Szentszék felhatalmazása alapján, Endrey Mihály egri segédpüspököt nevezi ki az esztergomi főegyházmegye kormányzásával megbízott speciális delegátussá. 1959. június 6.

Ravasz László ny. ref. püspök Bp-ről Leányfalura vonul vissza. április 14.

Az oldal tetejére február 10.

Marosán György cikket közöl a Nsz-ban „A munkásegységről”: „A szociáldemokrata párt Mo-on a faltörő kos szerepét töltené be, utat törne a polgári liberális és […] a nyílt fasiszta pártoknak.”

Molnár Endre a Nsz-ban az Írószövetség tevékenységéről ír, és név szerint támadja Déry Tibort, Erdei Sándort, Gimes Miklóst, Háy Gyulát, Novobáczky Sándort és Zelk Zoltánt.

A gönyűi hajóállomáson a határőrök őrizetbe veszik az Ausztriából konspiratív célokkal visszatérő Péch Gézát és Budai Bélát, a Bagoly-csoport tagjait. 1958. április 22.

Az oldal tetejére február 11.

A határőrség letartóztatja Békési Bélát; ezzel a Bagoly-csoport megszűnik. 1958. április 22.

Az oldal tetejére február 12.

Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban e napon halálra ítélt Bóna Zsigmond és Katona Sándor pomázi nemzetőröket. — Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által statáriális eljárásban e napon halálra ítélt Bartók János traktorvezetőt, a pesterzsébeti felkelőcsoport tagját.

Ülést tart az MSZMP IIB. Kállai Gyula ismét felveti, hogy „fogalakozni kell” a Nagy Imre-csoport kérdésével. Kádár János szerint a pártellenzék október előtti fellépése a szektásság ellen jogos volt, és ez a folyamat „részben Nagy Imréék fellépése következtében revizionista irányba tolódott el. Ezért október igazi jellege a párt belső élete szempontjából az árulás volt.” február 19. — A testület Czinege Lajos előterjesztésében megtárgyalja a karhatalomról szóló határozat tervezetét, azonban végleges határozat nem születik. március 12.

A Magyar Postától a BM alárendeltségébe helyezik az „ellenséges” rádiókat zavaró apparátust.

Az ENSZ mandátumvizsgáló bizottsága az USA javaslatára nem hoz döntést a magyar képviselők megbízatásának elfogadásáról. február 21.

Az oldal tetejére február 13.

Oberlinben (USA, Ohio állam) meghal Jászi Oszkár társadalomtudós.

Az oldal tetejére február 14.

Mátyás László leváltása után Horváth Gyula r. ezredest nevezik ki az ORFK PNyF vezetőjévé. 1958. február 20.

Az oldal tetejére február 15.

Kivégzik Léderer Jenő Tibort.

Dmitrij Sepilov leváltását követően Andrej Gromikót nevezik ki a Szu külügyminiszterévé. 1985. július 2.

Az oldal tetejére február 17.

Őrizetbe veszik Kristóf Egont, Baranyai Lászlót, Szépe Zoltánt, Gomor Józsefet és Veigl Józsefet, akik Csokonai adó néven Vácott illegális rádióadót működtettek.

Az oldal tetejére február 18.

A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Tóth Ilona és társai (Gyöngyösi Miklós, Gönczi Ferenc, Obersovszky Gyula, Gáli József, Pribelszki István, Bagó Gyula, Lukács József, Kovács Ferenc, Mátéffy Csaba János, Kéri Sándor) pere. A nagy publicitású, nyilvánosan lefolytatott perben az Élünk c. illegális lap szerkesztői (Gáli és Obersovszky április 8.) ügyét összekapcsolják a Péterfy Sándor utcai kórház Domonkos (ma: Cházár András) utcai részlegében működő, a lap előállításában és terjesztésében is részt vevő fegyveres csoport állítólagos gyilkossági ügyével. április 20.

A Mo-i Ref. Egyház Egyetemes Konventjének elnökségének körlevelében kinyilvánítja az egyház „éles elhatárolódását az ellenforradalmi törekvésektől”.

A Magyar Őrszemcsapatok Országos Szövetsége e napon kezdődő kétnapos tanácskozásán az úttörőmozgalom újjászervezése mellett foglal állást. február 26.

Az oldal tetejére február 19.

Az 1957: 13. tvr. „a népi demokratikus államrend fokozottabb megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása érdekében, a dolgozók kívánságára” elrendeli a munkásőrség megszervezését. február 28. 1989. október 20.

Ülést tart az MSZMP IIB. február 26. Kállai Gyula kijelenti: „[Nagy Imréék ügyében] … tovább kell menni. Megmondani, hogy Nagy Imre árulást követett el.” — A testület határozatot hoz az MDP korábbi vezetői ügyében; Rákosi Mátyás és Gerő Ernő nem térhet vissza Mo-ra; Bata István, Hegedűs András, Kovács István és Piros László egy évig, Andics Erzsébet és Berei Andor fél évig nem térhet haza. Révai Józsefet hazahívják, hogy tanácsadóként segítse a testületet.

Megjelenik a kormány 1.022/1957. sz. határozata egyes állami boltok bérbeadásának lehetőségéről.
Az oldal tetejére február 20.

Molnár Erik „Nemzeti demokratikus felkelés vagy burzsoá ellenforradalom” c., szűk körben terjesztett írása határozottan fellép a rákosista restaurációs törekvések ellen, és a hivatalos pártállásponthoz képest pozitívabban értékeli Nagy Imre szerepét.

A magyar kérdéssel foglalkozó ENSZ-különbizottság nyilvánosságra hozza ideiglenes jelentését. június 20.

Az oldal tetejére február 21.

Veres Péter az „irodalmi élet és az Írószövetség körül kialakult helyzet” miatt lemond az Ogy Kulturális Bizottsága elnöki tisztségéről.

Az ENSZ Közgyűlése jóváhagyja a mandátumvizsgáló bizottság határozatát a magyar küldöttség mandátumának függőben tartásáról. március 29.

Kolozsvárott megjelenik az 1940-ben megszűnt Korunk c. „világnézeti, társadalmi, tudományos és művelődési szemle” új folyamának első száma. Főszerkesztő Gáll Ernő, a szerkesztőbizottság tagja Balogh Edgár, Bányai László, Csehi Gyula, Méliusz József, Nagy István és Tóth Sándor.

Az oldal tetejére február 22.

A Külügyminisztérium jegyzékben közli az USA kormányával, hogy Edward Wailes követet, aki a forradalom alatt érkezett Bp-re, és nem adta át megbízólevelét, kiutasítja Mo-ról.* június 20.

Az ENSZ Közgyűlése amerikai javaslatra elutasítja a magyar küldöttség mandátumának elfogadását. március 29.

Az oldal tetejére február 23.

Münnich Ferenc, az MSZMP IIB tagja, a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere kijelenti: „Az ellenforradalom nem november 1-jén, hanem október 23-án kezdődött.”

A szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindul a televízió Bp 50–90 km-es körzetében fogható kísérleti adása, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. május 1. — Megérkezik az első közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas.

Az oldal tetejére február 25.

A MEFESZ (újjá)szervezésének kísérlete és a bécsi Renner-csoporttal (február 27.) való kapcsolatai miatt letartóztatják Erdélyi Tibort, a MEFESZ választmányának v. tagját. október 31.

Az oldal tetejére február 26.

Ülést tart az MSZMP IKB. Kádár János bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen „tényfeltáró vizsgálatot” indítanak. február 27. Gyenes Antal és Köböl József nem támogatja a javaslatot. június 22. Az ülésen Kádár János kijelenti: „A politikai rendőrség fontos dolog. […] Az a rendőrség a normális, amelyik mindenkit le akar tartóztatni.” — A testület határozata feloszlatja az úttörők fedőszerveként működő Magyar Őrszemcsapatok Szövetségét, és újjáalakítja a Magyar Úttörők Szövetségét. április 4.

Első ülését tartja a Közgazdasági Bizottság.* június 1.

Első alkalommal vendégszerepel Mo-on Olga Lepesinszkaja, a moszkvai Nagyszínház balett-táncosnője.

Az oldal tetejére február 27.

A Külügyminisztérium szóvivője nyugati újságíróknak kijelenti, hogy a kormánynak nem áll szándékában Nagy Imrét bíróság elé állítani. április 5.

Letartóztatják Renner Pétert, a bécsi Magyar Forradalmi Tanács futárát, aki február 9-én érkezett Mo-ra konspiratív feladatokkal. 1958. február 5.

Mao Ce-tung, a KKP elnöke az Államtanács ülésén beszédet mond „A népen belüli ellentmondások helyes kezeléséről”. Mao a „köztünk és ellenségeink között fennálló” antagonisztikus ellentéteket megkülönbözteti a „népen belüli” ellentmondásoktól. A beszédet nem hozzák nyilvánosságra. március 12.

Az oldal tetejére február 28.

Átalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. május 9. A kormány elnöke továbbra is Kádár János; első elnökhelyettese Münnich Ferenc; államminiszter Marosán György. A korábbi kormánytagok tárcáik vezetői maradnak: iparügyek Apró Antal; földművelésügyek Dögei Imre; külügyek Horváth Imre; pénzügyek Kossa István. március 1. A minisztériumok vezetői: közlekedés- és postaügy Csanádi György kormánybiztos; belkereskedelem Tausz János; építésügy Kilián József; igazságügy Nezvál Ferenc; külkereskedelem Incze Jenő; munkaügy Mekis József.

Kőbányán megalakul az első munkásőr-zászlóalj. A fegyveres testület hivatalos megalakulása után tíz nappal a testületnek Bp-en 3 700 tagja van, vidéken 12 170 fő „kiválogatását” végzik el eddig az időpontig. A munkásőröket a szovjet csapatoktól kapott fegyverekkel szerelik fel.

Gyilkosság áldozata lesz Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébános; az elkövetők mai ismereteink szerint karhatalmisták. december 14.