1957
április

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére április 1.
A kormány e napi hatállyal „a bérszínvonal indokolatlan emelkedésének és a bérarányok javulásának” érdekében bevezeti az átlagbér-ellenőrzést.

E naptól ismét igénybe vehető a közalkalmazottak 50%-os vasúti utazási kedvezménye. 1983. január 1.

A rádió stúdióját a Parlament épületéből visszaköltöztetik a Bródy Sándor utcába.

E naptól 1,50 Ft-ról 4 Ft-ra emelkedik a benzin ára. 1974. szeptember 1. Az áremelés 2500 személygépkocsi- és kb. 100 000 motorkerékpár-tulajdonost érint. A gázolaj és a petróleum ára nem változik. A szűkös készletek miatt a jegyrendszer az áremelés után is fennmarad.

Az oldal tetejére április 2.

Ülést tart az MSZMP IIB. Kádár János beszámol a márciusi moszkvai tárgyalásokról. „Szóba került Nagy Imréék kérdése is. Mi vetettük fel. Az elvtársak helyeslik, hogy megfelelő szigorú felelősségre vonást eszközöljünk. Az elvtársak nézete szerint az megfontolás tárgyát képezheti, hogy rövidebb vagy hosszabb idő múlva […], de helyeslik, hogy ez megtörténjék.” — Az IIB állást foglal az LB Népbírósági Tanácsának felállításáról. április 3.

A Nsz a szerkesztők figyelmetlenségéből gunyoros, leleplező álhírt közöl a Kortárs címmel aznap induló szépirodalmi folyóirat első számáról. A híradás szerint megjelenik például Darvas József „A hintáslegény” c. novellája, Mesterházi Lajos „Felhős égbolt” c. regényrészlete és Tamási Lajos „Én vétkem” c. verse. szeptember 1.

Az oldal tetejére április 3.

A kormány határozatot hoz a Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa felállításáról. április 6.

Az oldal tetejére április 4.

Bp-en 1300 bp-i, Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom és Pest megyei résztvevővel megtartja zászlóbontó ünnepségét az újjáalakult úttörőmozgalom. — A Képes Gyermekújság c. lap ismét Pajtás címmel, az Úttörőszövetség központi lapjaként jelenik meg.

Az oldal tetejére április 5.

Kádár János levélben kéri Chivu Stoica román miniszterelnöktől Nagy Imre és társai „menedék-jogának” megszüntetését. április 10.

Az MSZMP országos aktívaértekezletet tart a bp-i Sportcsarnokban. Kádár János beszédet mond az „időszerű politikai és gazdasági feladatokról”.
Az oldal tetejére április 6.

Az 1957: 25. tvr. az államrend és közbiztonság ellen elkövetett bűnügyekben, az egységes ítélkezés biztosítására, létrehozza az LB Népbírósági Tanácsát, amely egyrészt fellebbviteli bíróság, másrészt a különlegesen fontos politikai ügyeket tárgyalja, és a fellebbezés lehetősége nélkül hoz első fokon jogerős ítéletet; az ítélkező tanácsok tagjai szakképzetlen népi ülnökök. július 11.

Nagy Imre levelet ír Walter Roman román politikusnak. „Nemegyszer keservesen tapasztaltuk, s számos testvérpárt velünk együtt súlyos árat fizetett azért, hogyha letért a szocialista morál, az objektív tények, és a történelmi igazság alapjáról, ha a gyávaság, a szolgalelkűség, a hazugság és a kétszínűség uralkodnak és válnak »erénnyé«, amint az most újra kísért. A cél, amelynek érdekében ezt tesszük, lehet nemes. De mi ne jezsuiták legyünk, hanem kommunisták, s a cél ne szentesítse az eszközt.”*

Az oldal tetejére április 8.

Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által fegyverrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítélt Bencsik József gépkocsivezetőt, aki október 28-án alkalmi társaival megtámadott egy kisebb szovjet egységet.

Kivégzik a fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítélt Pólya Ferenc Sándort.*

A Fővárosi Bíróság Tóth Matild vezette tanácsa első fokon ítéletet hirdet Tóth Ilona és társai ügyében. Tóth Ilonát, Gyöngyösi Miklóst és Gönczi Ferencet halálra, a X. rendű vádlott Kovács Ferencet 10 évi szabadságvesztésre ítélik. Az V. rendű vádlott Obersovszky Gyula 3 évi, a VI. rendű Gáli József 1 évi börtönt kap. június 20.

A romániai Snagovban a magyar belügyi szervek letartóztatják Donáth Ferencet. április 11.

A legfőbb ügyész törvényességi óvást emel Farkas Mihály ügyében. április 20.

Az oldal tetejére április 9.

Ülést tart az MSZMP IIB. Kálmán Endre előterjeszti „A magyarországi október-novemberi események a marxizmus-leninizmus fényében” c. vitaanyagot, amely a Nagy Imre és társai elleni vizsgálat, illetve per koncepcionális megalapozása; az előadást Kállai Gyula vezetésével dolgozzák át, így az ő neve alatt jelenik meg. — Az IIB a BM javaslata alapján határozatot fogad el „bizonyos elemek (értsd: Nagy Imre és társai) őrizetbe vételéről és a büntetőeljárás megindításáról”. április 11.

Megjelenik a belügyminiszter 8/1957. sz. parancsa a Belügyminisztérium központi szerveinek szervezeti felépítéséről. A miniszter közvetlen irányítása alatt működik a Titkárság és a Munkásőrség parancsnoksága. A minisztériumhoz tartozó többi szerv öt részre tagozódik: ORFK (ezen belül a karhatalmi parancsnokság, a bűnügyi, a közbiztonsági, a vasúti és a politikai nevelő főosztály, az igazgatásrendészeti és a kiképzési osztály); a Politikai Nyomozó Főosztály (április 30. május 3.); a személyzeti szervek; a gazdasági szervek; a belügyi parancsnokságok (a Határőrség Főparancsnoksága, a Légoltalom, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az Országos Tűzrendészeti Parancsnokság).

Kémkedés vádjával kiutasítják az országból T. R. Gleason századost, az USA követségének helyettes katonai attaséját. június 20.

Az oldal tetejére április 10.

Kivégzik a Bp-i Katonai Bíróság által statáriális eljárásban halálra ítélt Balázs Ferenc vízvezeték-szerelőt, aki 1956. október 30-án szabadult a Fő utcai börtönből.

Chivu Stoica román miniszterelnök beleegyezően válaszol Kádár János levelére, amelyben a magyar pártvezető Nagy Imre és társai kiadatását kérte.
Az egyetemek és főiskolák kommunista hallgatói aktívaértekezletet tartanak a Lenin Intézetben. A KISZ feladatait Várnai Ferenc, a szervező bizottság titkára ismerteti.
A katolikus püspöki kar bizakodó hangvételű nyilatkozatot ad ki a kormánnyal folytatott tárgyalásairól, amelyek a két fél békés együttműködését célozzák.
Az oldal tetejére április 11.

Snagovban letartóztatják Losonczy Gézát. április 14. — Lukács György és felesége, a filozófus kérésére, hazatérhet a romániai deportálásból.

Munkásgyűlést tartanak a Csepel Művek kultúrtermében; beszédet mond Fock Jenő, az MSZMP IKB titkára. — Nagygyűlést tartanak Győrött; beszédet mond Apró Antal, az MSZMP IIB tagja.

Megalakul az OBt Református Bizottsága. május 24.

Az oldal tetejére április 12.

Győrött kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Császár József autószerelőt, a veszprémi nemzetőrség tagját.

Miskolcon kivégzik a Debreceni Katonai Bíróság által statáriális eljárásban halálra ítélt Józsa György könyvelőt, a sátoraljaújhelyi nemzetőrség tagját.

Miskolcon kivégzik a másodfokon az LB Vida Ferenc vezette különtanácsa által gyorsított el-járásban halálra ítélt Oláh Miklós raktárost, az 1956. december 9-ei miskolci tüntetés résztvevőjét.

Aczél Györgyöt, az MSZMP IKB tagját a művelődésügyi miniszter helyettesévé nevezik ki. 1958. február 10.

Az MSZMP Bp XI. Kerületi Bizottsága népgyűlést rendez a BME aulájában; beszédet mond Münnich Ferenc, az MSZMP IIB tagja, az MFMPK első elnökhelyettese.

Az oldal tetejére április 13.

Az LB Farkas Vladimír volt áv. alezredest 12 évi börtönbüntetésre ítéli. 1960. április 1.

A belügyminiszter e nap éjféltől feloldja az éjszakai kijárási tilalmat Bp-en.

Az oldal tetejére április 14.

A romániai Snagovban a Rajnai Sándor r. alezredes vezette magyar–román különítmény őrizetbe veszi az oda deportált magyar csoport még szabadlábon lévő tagjait (Jánosi Ferencet, Haraszti Sándort és Vásárhelyi Miklóst); utolsóként, délután 3 óra tájban, Nagy Imre v. miniszterelnököt. A csoport tagjait még aznap, megbilincselve és bekötött szemmel, Bukarestből a tököli szovjet katonai repülőtérre szállítják, majd onnan Bp-re, a Gyorskocsi utcai katonai börtönbe viszik. április 15.

A Nsz-ban megjelenik Szabó László „Hősökről szólunk” c. cikke, amely a volt állámvédelmi szervek becsületének helyreállítását követeli.

Az MSZMP megyei szervezetei által szervezett gyűléseken Kaposvárott Dobi István, Miskolcon Kiss Károly, Szombathelyen Kállai Gyula, Tamásiban (Somogy m.) Fehér Lajos, Pécsett Horváth Imre, Szegeden Révész Géza beszél aktuális politikai kérdésekről.

Ravasz László ref. püspök utoljára prédikál a Kálvin téri templomban. 1975. augusztus 6.

Az oldal tetejére április 15.

A Fő utca–Gyorskocsi utcai börtönkomplexumban első alkalommal hallgatják ki Nagy Imrét. április 16.

Az LB Népbírósági Tanácsa Vida Ferenc elnökletével másodfokon halálra ítéli Micsinai István betanított munkást, akit a Fővárosi Bíróság első fokon 15 évi börtönre ítélt. április 18.

Újraindul a Bp–Szombathely és a Bp–Zalaegerszeg repülőjárat; a napi egy járatpáron mindkét viszonylatban 125 Ft az útiköltség.
Román–szovjet egyezményt írnak alá a Romániában állomásozó szovjet csapatok jogi státusáról.
Az oldal tetejére április 16.

Nagy Imre megtagadja a választ kihallgatói kérdéseire, és a jegyzőkönyveket ettől kezdve nem írja alá. június 14.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület dönt a művészeti szövetségek átszervezéséről és az Írószövetség feloszlatásáról. április 21.

Az oldal tetejére április 18.

Kivégzik az LB Népbírósági Tanácsa által a másodfokon halálra ítélt Micsinai István betanított munkást.

Az SZKP KB Elnöksége elfogadja a magyar pártvezetés kérését, hogy a Moszkvában tartózkodó Gerő Ernő 1 évig, Rákosi Mátyás 5 évig ne térhessen vissza Mo-ra. Elítélik Rákosinak a magyar vezetés és Kádár János elleni intrikáit, és úgy döntenek, eltávolítják a szovjet fővárosból. július 15. — Az Elnökség határozatát az MSZMP KB-val csak a következő év elején ismerteti Fock Jenő. 1958. január 24.

Az oldal tetejére április 19.
Katonai gyászpompával eltemetik a Magyar Rádió ostromakor elesett államvédelmi katonákat.
Az oldal tetejére április 20.

Az LB Népbírósági Tanácsa Farkas Mihályt „nyolc rendbeli, halálos ítéletet eredményező hamis vád” bűntette miatt 16 évi börtönbüntetésre ítéli; a büntetés a közkegyelem révén ez esetben is feleződik. április 25.

Az MFMPK Halas Lajos ezredest kinevezi a Munkásőrség országos parancsnokává.
Az ET Nógrádi Sándort kinevezi mo-i pekingi nagykövetévé.
Bp-en aláírják az MTA és a Szu Tudományos Akadémiája együttműködési megállapodását.
Az oldal tetejére április 21.

A MFMPK „az ellenforradalom leverésében, az ország rendjének megszilárdításában kifejtett tevékenység” és a karhatalomban szolgálatot teljesítők helytállásának elismerésére „Munkás-Paraszt Hatalomért” emlékérmet alapít.

A belügyminiszter a januári felfüggesztő határozat után folytatott vizsgálatra hivatkozva feloszlatja a Magyar Írók Szövetségét (Írószövetség). 1959. szeptember 25. Létrejön az Irodalmi Tanács, a Művelődésügyi Minisztérium kinevezett tagokból álló tanácsadó testülete; élére Bölöni Györgyöt nevezik ki.

Letartóztatják Déry Tibort.

Az ET a kiskunhalasi lövészezrednek a 37. Budapesti Forradalmi Ezred, a bp-i 1. honvéd karhatalmi ezrednek a Forradalmi Honvéd Tiszti Ezred elnevezést adományozza. április 30.

Kihirdetik az 1957: 28. tvr.-t az 1950-ben és 1952-ben állami tulajdonba vett házingatlanok meghatározott körének (legfeljebb 6 szobából álló bérlakások és a gyógyszertárak) a volt tulajdonos részére történő mentesítéséről. 1958. május 3.

Az oldal tetejére április 25.

Kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Schiff János segédmunkást, a csepeli nemzetőrség v. tagját.

A Farkas Mihály elleni perben született ítéletről rövid közlemény jelenik meg a lapokban. 1960. április 1.

Az oldal tetejére április 27.

Kivégzik az LB Népbírósági Tanácsa által másodfokon két nappal korábban halálra ítélt Somlai István lakatost, a bp-i fegyveres harcok résztvevőjét.

Miskolcon kivégzik az LB Népbírósági Tanácsa által másodfokon egy héttel korábban halálra ítélt Kanyó Bertalan segédmunkást, aki a vád szerint 1956. október 29-én részt vett Horning Ferenc ügyészségi nyomozó meglincselésében.

Az oldal tetejére április 28.
Megalakul a Testvérvárosok Világszövetsége (UTO) a franciaországi Aix-les-Bains-ben. Emlékére április utolsó vasárnapja a városok közötti együttműködés világnapja.
Az oldal tetejére április 29.

Az MSZMP Bp-i Intéző Bizottsága Marosán Györgyöt választja első titkárrá. 1959. november 2.

Az oldal tetejére április 30.

Megszűnik a Honvéd és a Belügyi Karhatalom. Bp-en a karhatalmi ezredeket átszervezve felállítják a Forradalmi Honvéd Tiszti Ezredet. december 20.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület határozatot hoz a nőmozgalom és az MNOT feladatairól. — Döntés születik a BM PNyF egyes vezetőinek személyéről. Galambos József és Rajnai Sándor r. alezredeseket főosztályvezető-helyettessé, Moró Istvánt a Hírszerző Osztály, Selmeczi Györgyöt a Katonai Elhárítási Osztály, Kunos Lászlót a Rejtjelző Osztály, Markó Imrét az Operatív Technikai Osztály, Ács Ferencet a Nyilvántartási Osztály vezetőjévé nevezik ki. — Szalma József r. őrnagyot megerősítik a BM PNyF Vizsgálati Osztályának vezetői funkciójában.