1957
január

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére január 1.

A magyar, a bolgár, a csehszlovák, a keletnémet, a román és a szovjet állami és pártvezetők háromnapos tanácskozást kezdenek Bp-en a mo-i és a nemzetközi helyzetről; a lengyel vezetőket nem hívják meg. január 4.

Az 1956. novemberi kormányhatározatnak megfelelően, 8–15%-kal emelik az iparban dolgozók fizetését.

A néphadsereg létszáma 143 ezer fő, ebből 16 776 tiszt. A Honvéd Karhatalom és a Belső Kar-hatalom összlétszáma 13 ezer fő.

Visszaáll a mo-i ref. egyház régi struktúrája: ismét létrejön az önálló Tiszáninneni és Tiszántúli Egyházkerület. március 22.

Megalakul a Központi Sugárbiológiai Kutató Intézet. 1959. január 1.

Moszkvában az újévi fogadáson Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára méltatja Sztálin érdemeit. január 19.

A Saar-vidéket az 1956. októberi szerződés alapján visszacsatolják az NSZK-hoz. 1959. július 6.

Megkezdődik a Nemzetközi Geofizikai Év, az emberiség addigi legnagyobb szabású közös tudományos vállalkozása. — 1958 végéig világszerte kétezer különféle észlelőállomás létesül, a felbocsátott meteorológiai kutatórakéták száma meghaladja a tízezret.

Az oldal tetejére január 2.

Lovas Márton „A magyar írók felelőssége” címmel cikket közöl a Lityeraturnaja Gazeta c. moszkvai lapban. január 11.

Bereczky Albert ref. püspök benyújtja lemondását a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlésének, azonban azt a testület nem fogadja el. 1958. december 18.

Bp-en újra megnyílik a Divatcsarnok.
Az oldal tetejére január 3.

A Bp-i Helyőrség Katonai Bírósága fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Szívós Géza fuvarost; az ítéletet aznap végrehajtják. január 16.

Az oldal tetejére január 4.

Bp-en befejeződik a szocialista országok pártvezetőinek tanácskozása. — Az októberi felkelést ellenforradalomnak, Nagy Imrét árulónak nevezik, akinek tevékenysége „törvényes (jogi) következményeket” von(hat) maga után. január 25.

A kormány nyilatkozatot ad ki az egyházpolitikáról; eszerint a hatalommal szemben nem ellenséges papok és hívek „szövetségesnek” tekintendők. A nyilatkozat a püspöki kar tagjait tárgyalásra hívja. január 7.

Tizenöt romániai magyar író a Nsz-ban közzétett levelében az ellenállás feladására szólítja fel a magyar írókat. január 13.

Mo-ra érkezik Philippe de Seynes francia diplomata, az ENSZ gazdasági és szociális ügyekért felelős főtitkárhelyettese. — De Seynes Bp-en az ENSZ-segélyakció keretében Mo-nak nyújtandó támogatásról tárgyal; a diplomatát fogadja Kádár János is.

Az oldal tetejére január 5.

Megindul a Magyar Ifjúság, a Magyar Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség hetilapja.

Néhány órás sztrájkot tartanak a salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a munkástanács által kinevezett főművezető leváltása miatt.

Strasbourg-ban Király Béla elnökletével  összeül a Magyar Forradalmi Tanács alakuló kongresz-szusa.* január 7.

Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár a Közgyűlésnek bejelenti, hogy a magyar kormánnyal kezdeményezett megbeszélések, valamint a november 16-án a „magyarországi külföldi intervenció” tanulmányozására kinevezett háromtagú bizottság kísérletei sikertelenek voltak. A főtitkár javasolja, hogy a Közgyűlés állítson fel szélesebb bizottságot a magyar kérdés megvizsgálására. január 9.

Dwight Eisenhower amerikai elnök meghirdeti az ún. Eisenhower-elvet. Az elnök felhatalmazást kér a Kongresszustól, hogy az USA a Közel-Keleten gazdasági és katonai segítséget nyújtson azon államoknak, amelyek azt „a nemzetközi kommunizmus ellenőrzése alatt álló országok bármelyike részéről bekövetkező nyílt, fegyveres beavatkozás esetén kérik”.

Az oldal tetejére január 6.

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozatot ad ki „a legfontosabb feladatokról”. A kormányprogram szerint „a Nagy Imre-kormány árulása” nyitott utat „az ellenforradalom” erői előtt, amelyek „a nemzetközi imperialista nagytőkétől függő és általa támogatott fasiszta, földesúri-kapitalista államot akartak teremteni, és az imperialista erőkre támaszkodva háborús tűzfészekké akarták tenni hazánk területét”.

A kormány bejelenti, hogy részletes gazdasági programjának kidolgozására, elméleti és gyakorlati közgazdászok bevonásával, 10 bizottságot alakít. január 12.

Az oldal tetejére január 7.
Kétórás sztrájkot tartanak Pécsbányatelepen az új igazgató és a kormánybiztos kinevezése ellen; este karhatalmisták érkeznek a helyszínre, hogy megakadályozzák a további megmozdulásokat.

Domenico Tardini bíboros-államtitkár figyelmezteti Grősz József kalocsai érseket, hogy a kor-mánnyal folytatott tárgyalások a Szentszék hatáskörébe tartoznak. január 21.

A Magyar Forradalmi Tanács alakuló kongresszusának harmadik napján* elnökké Kéthly Annát, társelnökké Kővágó Józsefet, alelnökké Király Bélát választják. Kiáltványban fordulnak az ENSZ-hez és a világ kormányaihoz. — A továbbiakban Párizsban működő Tanács kormányképviseletet alakít, amely (sikertelenül) képviseli a Nagy Imre-kormány álláspontját a nemzetközi fórumokon.

Csou En-laj kínai miniszterelnök ötnapos látogatásra Moszkvába érkezik. január 10. — Csou tudatja a szovjet vezetőkkel, hogy a KKP a mo-i felkelés résztvevőivel szembeni szigorú megtorlást szorgalmazza. január 16.

Az oldal tetejére január 8.

Kihirdetik az 1957: 1. tvr.-t, amely módosítja az 1956: 31. tvr.-t. „A [közbiztonsági] őrizetet, az illetékes ügyész jóváhagyásával, a rendőrhatóság rendeli el; foganatosításáról a rendőri hatóság gondoskodik.”

Az e napig „felülvizsgált” 4986 volt ÁVH-s (közülük 3048 fő operatív állományú, 1923 fő egyéb területen dolgozott) közül 4971 fő kapott olyan igazolást, hogy nem volt részese a megszüntetett áv. szervek által elkövetett törvénysértéseknek, s ily módon bármely állami és társadalmi szervnél és vállalatnál, így a belügyi apparátusban is alkalmazható.

A kormány 1/1957. sz. rendelete kiegészíti az öregségi nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti intéz-kedéseket. Eszerint nem lehet kedvezményes nyugdíjat megállapítani azok számára, akiknek munkaviszonya fegyelmi határozat vagy bírósági ítélet folytán szűnt meg.

A Művelődésügyi Minisztérium felhívást intéz az egyetemi ifjúsághoz.

Az 1004/1957. sz. kormányhatározat visszaállítja a közszolgálati alkalmazottak 1952 végén meg-szüntetett 50%-os vasúti utazási kedvezményét. április 1.

Az oldal tetejére január 9.

Az ENSZ-ben megkezdődik a „magyar kérdés” vitája. január 10.

A Moszkvában tartózkodó Rákosi Mátyás levelet intéz Nyikita Hruscsovhoz. Élesen támadja a Kádár-kormány és az MSZMP irányvonalát, mert Mo-on „lassan és céltudatosan folytatódik a hideg ellenforradalom”. Rákosi az október 23-ai eseményeket a „Nagy Imre-frakció” miatt megosztott pártvezetés gyengeségére vezeti vissza; mint írja, Nagy Imre Titóval egyetértésben mozgósította a nacionalista ifjúságot, amely a megmozdulást fegyveres felkeléssé változtatta.

Az oldal tetejére január 10.

A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Jakab András kovácssegédet, aki Mis-kolcon fegyveres rablásokban vett részt. január 11.

A Bp-i Katonai Bíróság fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Horváth István hegesztőt, a csepeli és soroksári fegyveres harcok résztvevőjét. január 26.

A Szegedi Katonai Bíróság fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Mányi Erzsébet adminisztrátort és Farkas Mihály bádogos, tartalékos tisztet, az 1956. december 17-ei gyulavári fegyverszerzési akció résztvevőit. február 2.

Kádár János Moszkvában Nyikita Hruscsovval, az SZKP KB első titkárával és Csou En-laj kínai miniszterelnökkel (január 16.) tanácskozik.*

Az ENSZ öttagú különbizottságot állít fel a mo-i események kivizsgálására; a bizottság tagja Ausztrália, Ceylon, Dánia, Tunézia és Uruguay képviselője, elnöke a dán Alsing Andersen. január 11. február 20.

Anthony Eden lemondása után Harold Macmillan vezetésével új konzervatív kormány alakul Nagy-Britanniában. 1963. október 18.

Az oldal tetejére január 11.

Miskolcon kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Jakab Andrást.

Közzéteszik az 1957: 2. tvr.-t, amely a gyűlések és felvonulások engedélyhez kötését március 31-éig meghosszabbítja. március 27.

Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nyilatkozatban tiltakozik az ENSZ ötös bizottságának felállítása miatt. február 5. A kormány álláspontja szerint ez a lépés sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását, és kijelenti, hogy semmiféle bizottságnak nincs joga vizsgálatot folytatni magyar belügyeket képező kérdésekben. A nyilatkozat egyúttal felhívással fordul az ENSZ tagállamaihoz, hogy hárítsák el a magyar belügyekbe való beavatkozási kísérleteket. január 15.

Lemond a Csepel Vas- és Fémművek Munkástanácsa. A tüntető munkások betörnek a központi irodákba, hogy eltávolítsák a kormánybiztost, majd összecsapnak a kivezényelt karhatalmistákkal; G. Nagy Imre munkás halálos lövést kap. Preszmayer Ágoston rögtönzött beszédében követeli a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a munkásokat a forradalom folytatására szólítja fel. Többekkel együtt letartóztatják Nagy Eleket, a csepeli központi munkástanács elnökét. 1958. szeptember 23. — A MÁV Északi Járműjavító munkásai megmozdulást szerveznek.

Az Írószövetség elnöksége levelet ír a Szovjet Írók Szövetségének, amelyhez mellékelik Déry Tibornak az 1956. december 28-ai taggyűlésen elhangzott felszólalását. Az elnökség felkéri a kormányt, hogy 1957-ben ne osszanak ki írói Kossuth-díjakat. Kilép a testületből Fodor József. március 15. — „Régi kommunisták” az MSZMP IKB-nak írott levelükben az Írószövetség feloszlatását követelik. január 18.

Az oldal tetejére január 12.

A kormány programnyilatkozata alapján megkezdődik a részletes gazdasági program kidolgozása. február 26. Varga István (egykor kisgazda) pénzügyi szakember vezetésével egy csúcsbizottság, valamint 10 szakbizottság alakul; az utóbbiak vezetői között van a szintén volt kisgazda Bognár József és Rácz Jenő. június 1.

Az oldal tetejére január 13.

Közzéteszik a földművelésügyek vezetésével megbízott kormánytag, Dögei Imre rendeletét „az ellenforradalmi események alatt és azt követően” eltulajdonított vagyontárgyak visszaadásáról, és az erőszakkal feloszlatott téeszek eredeti jogaikba való visszahelyezéséről.

A többséggel szembenálló 36 írószövetségi tag (köztük Bölöni György, Goda Gábor, Király István, Várnai Zseni, Trencsényi-Waldapfel Imre) a romániai magyar íróknak küldött válaszlevélben hitet tesz a Kádár-rendszer mellett.
Az oldal tetejére január 14.

Az LB Katonai Kollégiuma Ledényi Ferenc elnökletével, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló fegyveres felkelés szervezésének és vezetésének bűntette miatt, fellebbezési lehetőség nélküli eljárásban, halálra ítéli Dudás Józsefet, a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmány v. elnökét, és Szabó Jánost, a Széna téri felkelők parancsnokát. január 19.

Ülést tart az MSZMP IIB. A testület a karhatalom és a sajtó helyzetéről tárgyal. A vitában Garamvölgyi Vilmos (február 15.) kijelenti: „Legfontosabb feladatunk most az ellenforradalom teljes leverése… A politikai osztályon dolgozó elvtársak valamennyien a volt ÁVH-tisztekből, legénységből tevődnek össze, és van megfelelő képességük, rátermettségük…” Az IIB egységes határozati javaslat elkészítéséről határoz. február 12. — A fővárosi lapok, az MTI és a rádió munkáját értékelő előterjesztés szerint „a sajtó és rádió munkáját még mindig nagyfokú ingadozás, sőt kifejezett szembenállás is jellemzi”; a rossz sajtómunka egyik fő okaként a MÚOSZ-t mint „ellenállási gócot” jelölik meg. január 17.

Az MSZMP taglétszáma kb. 125 ezer fő.
Az általános iskolákban országszerte megkezdődik a tanítás.
Los Angeles-Hollywoodban (USA, Kalifornia állam) 57 éves korában meghal Humphrey Bogart amerikai filmszínész.
Az oldal tetejére január 15.

Kihirdetik az 1957: 3. tvr.-t, amelyben az ET felhatalmazza a kormányt, hogy az egyesületek fel-ügyeletét és ellenőrzését átmenetileg az 1955: 18. tvr. 12. §-ában foglaltaktól eltérően szabá-lyozza. január 20.

Kihirdetik az 1957: 4. tvr.-t a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról. A tvr. hatálya alá tartozik a gyilkosság és szándékos emberölés, gyújtogatás, rablás, fosztogatás, engedély nélküli lőfegyvertartás, jogtalan fegyverhasználat, közérdekű üzem szándékos rongálása, tömeges munkabeszüntetésre való felhívás, a közlekedés szándékos veszélyeztetése, a népköztársaság vagy a népi demokratikus államrend elleni szervezkedés (összeesküvés), lázadás, hűtlenség és ezek kísérlete. Az eljárás során mellőzhető az írásos vádirat. „A gyorsított eljárásban elbírált bűntettek büntetése halál; a bíróság az eset összes körülményei szerint halálbüntetés helyett életfogytiglani vagy öt évtől tizenöt évig terjedhető börtönbüntetést is kiszabhat; ha azonban a cselekményre a törvény abban az esetben is halálbüntetést rendel, ha annak elbírálása nem a jelen tvr.-ben megállapított gyorsított eljárás alapján történik, tíz évnél rövidebb börtönbüntetést kiszabni nem lehet.” június 15.

A kormány 2/1957. sz. rendelete a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemeket is „nél-külözhetetlen közérdekű üzemmé” nyilvánítja; ezzel ezekre is kiterjed az 1957: 4. tvr. hatálya.

A kormány memorandumot juttat el az ENSZ főtitkárának a külföldre menekült magyarok ügyében; ismerteti az 1956: 27. tvr.-t, amely amnesztiát ad az 1956. október 23. után külföldre távozottaknak, és sérelmezi, hogy a befogadó államok „akadályozzák a menekültek szabad haza-utazását”. február 2.

Az oldal tetejére január 16.

Kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Pintér József géplakatost, a bp-i fegyveres harcok résztvevőjét. január 19.

Csou En-laj kínai miniszterelnök és külügyminiszter kétnapos látogatásra Bp-re érkezik. Délután a MÉMOSZ-székházban tartott nagygyűlésen beszédet mond, amelyben helyesli a Kádár-rendszer megtorló intézkedéseit. január 19.

New Yorkban 90. életévében meghal Arturo Toscanini olasz karmester.
Az oldal tetejére január 17.

A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere ideiglenesen felfüggeszti a Magyar Írók Szövetsége működését.* április 21.

Közzéteszik a pénzügyminiszter 4/1957. sz. rendeletét, amely engedélyezi számsorsjáték (lottó) rendezését. március 7.

A kormány szigorú takarékossági intézkedések bevezetéséről rendelkezik.
Az oldal tetejére január 18.

A Ganz, a MÁVAG és az Egyesült Izzó engedélyt kap önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására.

James Cowley brit katonai attasét kiutasítják Mo-ról. január 25.

Az oldal tetejére január 19.

Kivégzik Dudás Józsefet és Szabó Jánost.

Letartóztatják Háy Gyulát, Lengyel Balázst, Lőcsei Pált, Novobáczky Sándort, Tardos Tibort és Zelk Zoltánt. január 26.

Nyikita Hruscsov pohárköszöntőt mond a Mo-ról hazatérőben Moszkvában tartózkodó Csou En-laj kínai miniszterelnök tiszteletére rendezett fogadáson. „…természetesen rossz dolog, hogy Sztálinnak elhajlásai és hibái voltak, amelyek kárt okoztak ügyünknek. Sztálin azonban még akkor is, amikor hibákat … és törvénysértéseket követett el, mélységesen meg volt győződve, hogy a forradalom vívmányai, a szocializmus ügye érdekében teszi. Ez volt Sztálin tragédiája. […] S adja isten, hogy minden kommunista úgy tudjon harcolni, ahogyan Sztálin harcolt.” március 5.

Az oldal tetejére január 20.

A 3/1957. sz. kormányrendelet az 1955: 18. tvr. alapján létrehozott egyesületek állambiztonsági szempontból történő felügyeletét a fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere hatáskörébe utalja.  — Münnich Ferenc miniszter a rendelet alapján felfüggeszti a MÚOSZ önkormányzatát, és élére Siklósi Norbert személyében kormánybiztost nevez ki.

Az 5/1957. sz. kormányrendelet kimondja, hogy kormánymegbízottak bármely állami vállalathoz kirendelhetők.

A kommunista értelmiségiek által alapított Táncsics Mihály Kör megtartja első összejövetelét Bp-en. Beszédet mond Hevesi Gyula és Münnich Ferenc. 1958. január 1.

Az oldal tetejére január 21.
Az ORFK közli, hogy Bp-en a szabad mozgás 4 órától 23 óráig lehetséges.

A Sacra Congregatio Concilii dekrétuma tisztségük elhagyására szólítja fel a békepapokat, és név szerint kiközösíti Horváth Richárd r. kat. lelkészt. Ugyanakkor, kiközösítés terhe alatt, elmozdítja az ÁEH által kinevezett egyházmegyei tisztségviselőket. március 24. 1958. február 2.

Az oldal tetejére január 22.

A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Batonai István targoncavezetőt, Batonai László segédmunkást (február 5.) és Varga József alkalmi munkást, a budafoki nemzetőrség tagjait. — Vargát még aznap kivégzik.

A kormány határozatot hoz a kisipari szövetkezetek további fejlődését biztosító intézkedésekről. január 26.

Mo és az NDK 60 millió rubel értékű, hosszú lejáratú hitel-megállapodást ír alá. A 2%-os kamatra nyújtott hitelt Mo-nak 1961–1965 között évi egyenlő részletekben, magyar áruk szállításával kell törlesztenie.
Az oldal tetejére január 23.

Megjelenik a kormány 6/1957. sz. rendelete a nyugellátásra vonatkozó egyes rendelkezések kiegészítéséről.

Az iparvállalatok vezető beosztású dolgozói kinevezéséről és elbocsátásáról szóló 7/1957. sz. kormányrendelet kimondja, hogy az ilyen intézkedésekhez a munkástanács elnökségének hozzájárulása szükséges. A rendelet visszamenőleges hatállyal, 1956. november 24-étől alkalmazandó.
Az oldal tetejére január 24.

A Bp-i Katonai Bíróság fegyverrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítéli Hullár Gábor tervelőadót, a miskolci nemzetőrség v. tagját. február 7.

Az MSZMP Szervezési Osztálya az MDP-ből való átigazolás végső határidejeként május 1-jét jelöli meg.
Erdei Ferenc visszavonja lemondását képviselői mandátumáról.
Az oldal tetejére január 25.

Nagy Imrét Snagovból Bukarestbe szállítják, ahol az MSZMP IKB küldötteként Kállai Gyula fogadja. január 29. Nagy tiltakozik fogva tartása ellen, és összességében visszautasítja politikájának önkritikus felülvizsgálatát. A beszélgetés során felmerül az „árulás” vádja.* február 2.

A fegyveres erők és közbiztonsági ügyek minisztere Halas Lajos ezredest megbízza a Munkás-őrség szervezésével. január 29.

Megkezdődik a SZOT kétnapos teljes ülése. A tanácskozáson felszólal Kádár János is.

Az MSZMP IIB körlevelet ad ki az úttörőszervezetek újjászervezéséről. február 26.

Kiutasítják Nagy-Britanniából Nagy Béla magyar katonai attasét.

Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár tájékoztatja a nyilvánosságot a SZER forradalom alatti tevékenységével kapcsolatos bonni vizsgálat eredményéről. „Az ellenőrzés kimutatta, hogy a sajtóban megjelent ama megállapítás, amely szerint a Szabad Európa Rádió nyugati fegyveres támogatást ígért a magyaroknak, nem felel meg a tényeknek. Történtek azonban megjegyzések, amelyek hamis értelmezésekhez vezethettek.”
Az oldal tetejére január 26.

Kivégzik a statáriális eljárásban halálra ítélt Horváth István hegesztőt, a fegyveres harcok aktív résztvevőjét.

Az osztrák fővárosból konspirációs feladatokkal hazaérkező Czájlik Péter Széna téri felkelőt, bécsi ügynökök jelentése alapján, elfogják a magyar határőrök. január 30.

A belügyi hatóságok közleményt adnak ki Háy Gyula, Lengyel Balázs, Tardos Tibor, Zelk Zoltán, Novobáczky Sándor és Lőcsei Pál letartóztatásáról.
A kormány határozatot hoz a magánkisipar fejlesztéséről. Felállítják a Kisiparosok Országos Szabad Szervezetét (KIOSZ).

A Népakarat c. lap közli, hogy a Szu 240 millió rubel értékű gazdasági segítséget nyújt Mo-nak.

Megjelenik az 1957: 5. tvr. Munkaügyi Minisztérium létesítéséről; vezetésére, miniszterhelyettesi rangban, Mekis József kap megbízást.

Az oldal tetejére január 27.
Az MSZMP aktívaértekezletet tart Csepelen; a szónok Kádár János.

Kende István „Kéthly Anna pálfordulásai” címmel cikket közöl a Nsz-ban. A szerző visszaemlékezésként idézi Kéthlynek az ÁVH-n kicsikart vallomásait, és ezzel próbálja bizonyítani „a szociáldemokrácia osztályárulását”. — A Nsz megkezdi Rényi Péter „Bécsi tudósítónktól” aláírású cikksorozatának közlését a „disszidensekről”.

Az oldal tetejére január 29.

Az MSZMP IIB ülésén Kállai Gyula beszámol a Nagy Imrével Bukarestben folytatott tárgyalásairól, és felveti a miniszterelnök bírósági felelősségre vonásának lehetőségét. február 2. — Az IIB határozatot hoz polgári fegyveres karhatalom (munkásőrség) megalakításáról. február 19.

Megjelenik Mesterházi Lajos „Magyar forradalmárok gondja és bizakodása” c. cikke a Nsz-ban; a szerző a forradalmi hagyománnyal szembeállítja Fráter György, Bethlen Gábor, Széchenyi István és Deák Ferenc reálpolitikai vonalát.

Az oldal tetejére január 30.

Ausztriába való visszatérése előtt letartóztatják Sörös Imrét, Czájlik Péter futártársát. 1958. február 5.

Újraindul a belföldi légiforgalom, elsőként a Bp–Miskolc–Debrecen vonalon.

Az oldal tetejére január 31.

Forradalom alatti tevékenysége miatt lemondásra kényszerül Pap László, a Budapesti Ref. Teológiai Akadémia dékánja. február 9.

A France Observateur c. párizsi lap hírt ad Hungaricus tanulmányáról, amely január közepén Georgiosz Vasziliu Bp-en tanuló görög diák közvetítésével jutott el Párizsba, Fejtő Ferenchez.

A Nsz-ban megjelenik Gellért Oszkár „Nyílt levél a hallgatag írókhoz” c. írása, amelynek célja a népi írók megnyerése.

Képes Gyermekújság címmel megjelenik az egykori Pajtás c. gyermeklap első száma. április 4.

E hónapban megjelenik az óvodások és kisiskolások meselapja, a Dörmögő Dömötör.

A hónap folyamán Párizsban megjelenik a Les Temps Modernes c. folyóirat különszáma a magyar forradalomról, Jean-Paul Sartre „Sztálin fantomja” c. tanulmányával.