1956
december

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére december 1.

A jugoszláv kormány november 11-ei tiltakozó jegyzékére a Kádár-kormány magyarázkodó válaszjegyzéket küld, amelyben a Nagy Imre-ügyet a magyar kormány belügyének nyilvánítja. — A válaszra Belgrádban nem reagálnak.

Az Írószövetség levelet intéz a KMT-hez, melyben deklarálja a kapcsolatfelvétel szándékát; a levél részletezi az írókat ért sérelmeket, és élesen bírálja a restaurálódó hatalom ideológiáját. — A KMT sztrájkellenes felhívást ad ki. december 3.

Abod László, Eörsi István, Gáli József és Obersovszky Gyula elhatározza, hogy a szovjet invázió hófordulóján csendes nőtüntetetést szervez a forradalomban elesett hozzátartozók emlékére. december 3. A tervezett tüntetést főként a néhány napja megjelenő, Gáli és Obersovszky által szerkesztett Élünk c. illegális lap propagálja.

Az 1956: 27. tvr. közkegyelemben részesíti az 1956. október 23-a után külföldre távozott és 1957. március 31-éig hazatérő személyeket.
Kétezer fős állománnyal megalakul a Belügyi Forradalmi Karhatalmi Ezred; parancsnoka Guba László (áv.) ezredes.
Dobi István rádióbeszédében élesen elítéli a korábbi sztrájkot, mondván „nem Weiss Manfréd, hanem a munkás-paraszt hatalom állama ellen, és a munkásság létérdekei ellen folyt a harc”.
Az MSZMP hivatalosan regisztrált tagjainak száma 37818 fő, az elődpárt taglétszámának 4,3%-a.

Az 1956: 26. tvr. a doktori cím adományozásáról szóló 1951: 26. tvr. 8. § (1) bekezdésének hatály-talanításáról rendelkezik, és visszaállítja az egyetemi doktori cím adományozásának 1951-ig érvényben volt rendjét.

Megjelenik a kormány 14/1956. sz. határozata a törvénytelenül megvont nyugdíjak átmeneti rendezéséről. december 8.

Az éjszaka folyamán Kádár János megbeszélést folytat a Bp-en tartózkodó szovjet pártvezetőkkel. A tárgyalás eredményeként Kádár alapjaiban megváltoztatja az MSZMP IKB másnapi ülésére készített beszámolóját, és az októberi eseményeket differenciálatlanul „ellenforradalomnak” nevezi. december 2.

A Magyar Szabadságharcos Írók Külföldi Csoportja kiadásában Münchenben megjelenik a Nemzetőr c. lap első száma; főszerkesztő Kecskési (Tollas) Tibor.

Az oldal tetejére december 2.

Megkezdődik az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának (IKB) ülése, amely másnap folytatódik, majd egy nap szünetet követően fejeződik be. Kádár János előadói beszédében „formaságnak” nevezi az ekkor még „elvtársaknak” nevezett Nagy Imrééknek adott írásos garanciát, de nem zárja ki, hogy a csoport tagjai szabadon hazatérhetnek Mo-ra. december 5.

Bp-re érkezik Kumara Menon, India moszkvai nagykövete, Dzsaváharlál Nehru miniszterelnök különmegbízottja. december 7. — Itt-tartózkodása során Menon kétszer tárgyal Kádár Jánossal, aki elutasítja a kibontakozásra vonatkozó javaslatokat.

Alekszandr Romanov, aki szovjet írószövetségi delegáció vezetőjeként járt Mo-on, „Nyitott kérdések” címmel rosszindulatú, valótlan állításoktól hemzsegő cikket közöl a Lityeraturnaja Gazeta c. moszkvai lapban.

Pozsonyban a Csemadok kiadásában megjelenik „a csehszlovákiai magyarság kulturális lapja”, A Hét című hetilap első száma; főszerkesztő Egri Viktor.

Fidel Castro nyolcvan fegyveressel partra száll Kubában, és partizánharcot kezd Fulgencio Batista kormánya ellen. 1959. január 1.

Az oldal tetejére december 3.

A magyar kormány megismétli álláspontját, amely szerint hajlandó bármikor tárgyalást kezdeni az ENSZ főtitkárával Rómában, vagy egy későbbi, mindkét fél számára elfogadható időpontban szívesen fogadja őt Bp-en. december 4.

Grigore Preoteasa román külügyminiszter az ENSZ Közgyűlésén kijelenti, Nagy Imre és csoportja politikai menedékjogot élvez Romániában, amiért az érintettek nagyon hálásak a román hatóságoknak. A menedékjog célja szavatolni a korábbi miniszterelnök és elvbarátai biztonságát.

A KMT e napon tartott ülésén Abod László és Sebestyén Miklós javasolja, hogy a Tanács támogassa a másnapra tervezett nőtüntetést, de a többség, provokációtól tartva, nem támogatja azt. december 6.

Százötven diákot zárnak ki a moszkvai Lomonoszov Egyetemről, mert bírálták a mo-i események hivatalos szovjet verzióját, és/vagy részt vettek a november 30-ai és a december 1-jei diáktüntetésen. Formailag a diákok kizárását huliganizmusukkal indokolják.
Az oldal tetejére december 4.

Nőtüntetést rendeznek a Hősök terén; a néma tüntetést a karhatalom szovjet segítséggel feloszlatja. A demonstrációnak tanúja a térre érkező Kumara Menon indiai diplomata. — Az amerikai nagykövetség Szabadság téri épülete előtti tüntetést szintén a karhatalom oszlatja szét.

Horváth Imre külügyminiszter kijelenti, hogy kész megvitatni Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár bp-i látogatásának kérdését. A főtitkár tájékoztatja a Közgyűlést, hogy december 16-án szándékozik Bp-re utazni, és három napot kíván ott tölteni. december 5. — Az ENSZ Közgyűlés elfogadja azt a tizennégyhatalmi határozati javaslatot, amely ENSZ-megfigyelők Mo-ra küldését szorgalmazza, és a válaszadás határidejét december 7-énél nem későbbi időpontban határozza meg. — Az ENSZ szerződést köt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával, melynek értelmében a mo-i segélyezéshez az ENSZ-nek adott hozzájárulásokat a Bizottságon keresztül juttatják célba.

Az oldal tetejére december 5.

Befejeződik az MSZMP IKB ülése. A határozat egyértelműen ellenforradalomnak minősíti az októberi eseményeket, és azt négy okra vezeti vissza. „Az okok és tényezők már jóval az októberi események kirobbanása előtt egyidőben, egymás mellett, egymásba kapcsolódva és egymás mellett hatottak. 1. A Rákosi–Gerő-klikk, amely … 1948 végétől kezdve letért a marxizmus–leninizmus elvi alapjáról… 2. …a pártellenzéknak az a szárnya, amely Nagy Imrét és Losonczy Gézát választotta zászlajául. 3. …a Horthy-fasiszta és a magyar földesúri-kapitalista ellenforradalom… 4. …a nemzetközi imperializmus…” A határozat a továbbiakban részletezi a párt előtt álló legfőbb feladatokat. — Az ülést követő napokban felgyorsul a „rendcsinálás”. december 8.

Déltájt több száz nő vonul a Március 15. tér felé; szovjet páncélosok nem engedik a térre a résztvevőket. — Kora délután szovjet katonák jelennek meg több egyetemi kollégiumnál; az épületeket körülvevő tömeg megakadályozza a tervezett letartóztatásokat. — Délután újabb tüntetést tartanak a Szabadság téren 2-3000 ember részvételével.

Az esti órákban letartóztatják Csatári Dánielt, a Petőfi Kör megbízott titkárát, Gáli Józsefet, Gimes Miklóst, Kárpáthy Gyula színészt, Tamási Lajost, az Írószövetség v. párttitkárát, Molnár Zoltánt, az Írószövetség titkárát, Lukách Tamást, a Ganz munkástanácsának titkárát, Schannen Béla és Szilágyi István újságírót, Láng Lászlót és Esztó Miklóst, a v. Szénbányászati Minisztérium munkástanácsának vezetőit. A belügyi szervek összesen kb. 200 embert vesznek őrizetbe.

A Filatori-gátnál Kovács Zoltán fegyveres csoportja megtámad egy szovjet egységet.

„Ellenforradalmi erők a magyar októberi eseményekben” címmel megjelenik a Fehér könyv első kötete; a kiadványt Betlen Oszkár, Darvasi István, Fellegi Tamás, Lovas Márton, Nemes Dezső, Nemes János, Orbán László, Szirmai István és mások szerkesztik.

Az ENSZ főtitkára felkéri a Mo-gal szomszédos országok kormányait, hogy engedjék be az ENSZ-megfigyelőket. december 8. — Sajtóhír szerint Sebes István külügyminiszter-helyettes levelet küldött az ENSZ főtitkárához, melyben mo-i látogatásra hívta meg egy későbbi időpontban. december 12.

Prágában bejelentik, hogy „a mo-i eseményekkel kapcsolatban összesen 674 esetben indult bűnvádi eljárás”.
Az oldal tetejére december 6.

A kormány Bp több pontján (a Baross téren, a Kálvin téren, a Nyugati pályaudvarnál, a Móricz Zsigmond körtéren) gyűléseket és felvonulást szervez. A nagykörúti demonstráció résztvevői a Wesselényi és a Dob utca közti szakaszon összetűznek a gyárakból hazatérő munkásokkal; a November 7. térnél tűzharc alakul ki, egy férfi megsebesül. A Nyugati pályaudvarnál a karhatalom az ellentüntetők közé lő; hatan meghalnak, egy ember megsebesül. december 8. — A Baross téren gyülekező tömeget a karhatalom fegyverrel oszlatja szét.

Rendkívüli ülést tart a KMT. Az elfogadott memorandum kifejti: „…úgy látszik, a kormánynak nincs ereje ahhoz, hogy a körülötte ma is ottlevő, és a magyar munkások által annyira gyűlölt személyeket eltávolítsa.” Megállapítja, hogy a kormány nem a munkástanácsokra építi hatalmát, egyes munkástanácsi elnököket letartóztatnak. Ezért felhívja a kormányt, hogy „december 7-én folytasson tárgyalást a Központi Munkástanáccsal”. Ennek sikertelenségére esetén a KMT országos általános sztrájkot helyez kilátásba. december 8.

A kormány jóváhagyja Mátyás László r. ezredes kinevezését az (ORFK) Központi Politikai Nyo-mozó Főosztálya (PNyF) vezetőjévé (1957. február 13.); Tömpe Istvánt a fegyveres erők minisztere első (belügyi) helyettesévé (1958. január 15.), Garamvölgyi Vilmos r. ezredest az ORFK vezetőjévé nevezik ki. — A kormány titkos határozata szerint a belügyi apparátus újjászervezését úgy kell végrehajtani, hogy annak során a szervezeti felépítés ne változzon.

Az Nsz sztrájkoló munkatársai közlik Biszku Bélával, hogy feltétel nélkül felveszik a munkát, és alávetik magukat a pártfegyelemnek.

Letartóztatják Obersovszky Gyula újságírót. 1957. február 18.

A kormány utasítja az OTh-t, hogy szervezze meg a Szén- és Energiagazdálkodási Bizottságot.

Az oldal tetejére december 7.

Az MÉFT körlevelet bocsát ki, amelyben tiltakozik a nép akaratából létrejött intézmények elnyomása és a sorozatos letartóztatások miatt. A szervezet csatlakozik a KMT előző napi memorandumához.

A KMT levelet intéz Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnökhöz, és közvetlen kapcsolatfelvételt javasol.

A kormány kiegészíti a Gazdasági Bizottságot; az új tagok: Antos István, Friss István, Kiss Árpád, Nágai Lajos. december 23.

A Keleti pályaudvar környékén tüntető fegyvertelen tömeget a karhatalom feloszlatja.

Kádár János búcsúlátogatáson fogadja Dalibor Soldatić jugoszláv nagykövetet. Kádár kilátásba helyezi, hogy Nagy Imréék ügyét békésen rendezik.

Elutazik Bp-ről Kumara Menon, India moszkvai és Dzsgan Nat Kosla, az ország prágai nagykövete. december 14.

Az ENSZ Közgyűlésen a magyar küldöttség nyilatkozatban utasítja vissza Henry Cabot Lodge, az USA állandó ENSZ-képviselője és az amerikai küldöttség nyilatkozatait.

A sajtó hírt ad az UNESCO határozatáról, amely célul tűzi ki a magyar iskolák helyreállításának segítését.

Władysław Gomułka lengyel pártvezető és Stefan Wyszyński prímás-érsek megegyezik a lengyel katolikus egyház korlátozott autonómiájáról, és a magánparaszti gazdaság fennmaradásáról; az iskolákban visszaállítják az önkéntes vallásoktatást.

Az oldal tetejére december 8.

A KMT megtartja utolsó ülését az Építők Szakszervezetének székházában. Megállapítják, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások, annak merevsége miatt, eredménytelenül végződtek. Az elfogadott határozat december 11-én 0 órától 48 órás általános sztrájkot hirdet. A KMT másnapra összehívja az országos munkástanács alapító ülését. december 9.

Salgótarjánban a déli órákban karhatalmisták és szovjet katonák a megyei tanács épülete előtt tüzet nyitnak a négyezer fős tüntető tömegre; a mészárlásnak 131 halálos és 150 sebesült áldozata van.

Ellenállók a mátraszőlősi kőbányából szerzett robbanóanyaggal megrongálják a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasútvonal hídját. 1957. május 6. A robbanószert december 4-én szerezték, hogy a vasutat megrogálva megakadályozzák magyar fiatalok Szu-ba deportálását; a salgótarjáni sortűz hatására döntöttek úgy, hogy az akciót aznap végrehajtják.

Megjelenik a kormány 17/1956. sz. határozata a forradalmi bizottságok és más hasonló elnevezésű szervek feloszlatásáról.

A kormány 18/1956. sz. határozata dönt a bányászok kiemelt bérezéséről, amely célra 415 millió Ft-nyi összeget elkülönít.

Közzéteszik a pénzügyminiszter 16/1956. sz. rendeletét az 1948 után indokolatlanul megvont nyugdíjak rendezését előíró kormányhatározat végrehajtásáról.

Az NSz közli az MSZMP IKB ülésének határozatát.

A kormány határozatot hoz a fegyveres erők szervezetéről; hadsereg-parancsnokságot állítanak föl. december 11.

Este 9 óra tájban Mezőberényben (Békés m.) megtámadják a rendőrőrsöt; az őrsparancsnok figyelmeztetésére a tömeg szétoszlik.
A melbourne-i olimpián a magyar sportolók 9 arany-, 10 ezüst- és 7 bronzérmet szereznek; a nem hivatalos pontversenyben Mo az ötödik helyen végez.
A Mo-gal szomszédos országok e naptól kezdve válaszolnak az ENSZ nemzetközi megfigyelőkkel kapcsolatos kérésére. Ausztria hajlandó az ENSZ-megfigyelők beengedésére, Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia és a Szu elutasítja a főtitkár kérését.
Az oldal tetejére december 9.

A kormány a KMT előző napi sztrájkfelhívására válaszul törvényen kívül helyezi a területi munkástanácsokat, így a Nagybudapesti KMT-t is.* Az Építők Szakszervezetének székházában gyülekező küldötteket, köztük Eörsi Istvánt, összesen kb. 200 embert, a karhatalom letartóztatja. december 11.

Éjjel Salgótarjánban a karhatalom a rendőrségi fogdából elhurcolja, az Ipoly-parton megkínozza és meggyilkolja Hadady Rudolfot és Hargitay Lajost, az acélgyári nemzetőrség két vezetőjét.
Az oldal tetejére december 10.
Miskolcon a karhatalom és szovjet katonák tüzet nyitnak a tüntető tömegre; tűzharc alakul ki a tüntetők mellé álló kisegítő rendőrök és a szovjetek között; két szovjet katona és nyolc tüntető meghal, negyven tüntető megsebesül.

Gyón községben (ma Dabas város része, Pest m.) a feldühödött tömeg meggyilkolja Biksza Miklóst, az MSZMP Dabas járási IIB elnökét. 1957. október 22.

A kormány elrendeli, hogy a gyári őrségek másnap 19 órától kötelesek fegyverviselési engedélyt kérni. december 11.

A Gazdasági Bizottság ülésén döntenek egy széleskörű szakértő bizottság megalakításáról, amelynek feladata a gazdaságpolitika és a gazdaságvezetési módszerek kidolgozása a kormány számára. 1957. január 6.

Románia 40 millió rubel áruhitelt nyújt Mo-nak.
Az oldal tetejére december 11.

Az egész országban megkezdődik a KMT által meghirdetett 48 órás sztrájk; szünetel a vasúti forgalom és a tömegközlekedés. — A Csepel Vas- és Fémművek Központi Munkástanácsa ismét a sztrájk ellen foglal állást; ennek ellenére minden gyáregységben áll a munka.

Kihirdetik az 1956: 28. tvr.-t: „A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a rögtönbíráskodást 1956. évi december hó 11. napjának 18. órájától kezdődő hatállyal az ország egész területére az alábbi bűntettek tekintetében elrendeli: gyilkosság; szándékos emberölés; gyújtogatás; rablás (fosztogatás); közérdekű üzemek vagy a közönség életszükségletének ellátására szolgáló üzemek szándékos megrongálásával elkövetett bűntett; ezeknek a bűntetteknek a kísérlete[;] lőfegyver, lőszer, robbanószer, illetőleg robbanóanyag engedély nélküli tartása (sic!).” december 13. — Megjelenik a 6/1956. sz. kormányrendelet a rögtönbíráskodás részletes szabályainak megállapításáról. „Ha a rögtönítélő bíróság az elítéltet nem ajánlja kegyelemre, a halálbüntetés végrehajtása iránt intézkedik. […] …a büntetést az ítélet kihirdetésétől számított 2 órán belül végre kell hajtani.”

Kihirdetik az 1956: 29. tvr.-t a gyári munkásőrségek fegyverviselésének szabályairól. „Egyes üzemeknél, gyáraknál a szabotázs elleni védelemre szervezett munkásőrségekbe bűnöző és ellenforradalmi elemek kerültek be, ott hangadókká váltak és a munkásőrségeket eredeti céljaikkal ellentétes, a munkásosztály érdekeit sértő tevékenységre igyekszenek rávenni. […] A gyárakban (üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél) szervezett munkásőrségek vezetői és tagjai 1956. december 12-én 24 h-ig kötelesek a birtokukban levő lőfegyvereket (lőszert, robbanóanyagokat stb.) az illetékes rendőrhatóságoknál bejelenteni és a fegyverek stb. tartására engedélyt kérni. […] Azt a munkásőrségvezetőt és munkásőrségtagot, aki a bejelentést szándékosan elmulasztja, illetve más módon meghiúsítja, vagy pedig a fegyvertartásra vonatkozó kérelem esetleges elutasításának hatósági közlése után is fegyvert stb. tart, … rögtönbíráskodási eljárás alá kell vonni.”

Bali Sándort és Rácz Sándort, a KMT vezetőit Kádár Jánossal folytatandó tárgyalás ürügyén a Parlamentbe kéretik, és ott letartóztatják őket. 1957. március 2. — Balit másnap átmenetileg elengedik.

Kádár János találkozik a pesterzsébeti munkások képviselőivel; biztosítja őket, hogy a munkástanács alapvető intézménye lesz a népi demokráciának.

A néphadsereg újjászervezésének irányítására Uszta Gyula vezérőrnagy vezetésével megalakul a hadsereg-parancsnokság.

Egerben a Bp-ről érkezett karhatalmisták fegyvert használnak a két rendőr századost bántalmazó tömeg ellen; az összecsapásnak két halott és 14 sebesült áldozata van. december 12.

Münnich Ferenc, a fegyveres erők minisztere elrendeli a határsáv visszaállítását és a műszaki zárrendszer újratelepítését az osztrák–magyar határon. 1957. május 1.

Az MSZMP IKB Fehér Lajost kinevezi a szénbányászat kormánybiztosává; megbízzák, hogy jelölje ki a vállalati kormánymegbízottakat.
A közellátási kormánybiztos újra elrendeli a szesztilalmat.

A Kádár-kormány képviselői a magyar kérdéssel kapcsolatos közgyűlési vita miatti tiltakozásul elhagyják a Közgyűlést. Horváth Imre külügyminiszter nyilatkozatot tesz az ENSZ Közgyűlésen: Mo mindaddig nem vesz részt a Közgyűlés munkájában, amíg a „magyar kérdést” nem az Alapokmány szellemében tárgyalják.

Amil Sandström, a Nemzetközi Vöröskereszt Liga kormányzótanácsának elnöke egynapos látogatást tesz Bp-en.
Az oldal tetejére december 12.

Közzéteszik az 1956: 30. tvr.-t a gyűlések és felvonulások engedélyhez kötéséről. „Egy hónapig gyülekezést vagy felvonulást csak előzetes engedély alapján szabad rendezni. Az engedélyt az illetékes rendőrkapitányságtól kell kérni [az esemény előtt] 3 nappal korábban.” 1957. január 11.

Az 1956: 31. tvr. a közbiztonsági őrizetről rendelkezik. Az internálást, maximum 6 hónapos időtartamra, a rendőrhatóság javaslatára, az illetékes ügyész rendelheti el; újjászervezik az internálótáborokat.

Egerben a karhatalom a tüntetők közé lő; nyolcan meghalnak, huszonheten megsebesülnek. — Bp-en a Bosnyák téri tüntetést a karhatalom oszlatja fel.

Az ENSZ-közgyűlés 55:8:13 arányban újabb határozatban ítéli el a Szu mo-i beavatkozását, mivel „megsérti Magyarország politikai függetlenségét”, és ismét felhívják, hogy vonja ki csapatait Mo-ról. — A magyar küldöttség értesíti az ENSZ-főtitkárt, hogy december 16-ára tervezett bp-i látogatása nem megfelelő időpont a magyar kormány számára.

„Rendszerellenes tevékenység” miatt háromévi börtönre ítélik Milovan Đilas v. jugoszláv miniszterelnök-helyettest. 1957. október 5.

Az oldal tetejére december 13.

Az 1957: 32. tvr. kiegészíti az 1957: 28. tvr. szövegét: „A rögtönítélő bíróság, ha a terheltet a rögtönítélő eljárás alá tartozó valamely bűncselekményben bűnösnek nyilvánítja, ítéletében egyúttal halálbüntetést szab ki.” 1957. november 3.

A kormány 7/1956. sz. rendelete december 26-át ismét fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítja. december 19.

A kormány 9/1956. sz. rendelete eltörli a magánkisiparosok és kiskereskedők által a foglalkoztatottak után fizetett külön általános jövedelemadót.
Megjelenik a kormány 22/1956. sz. határozata, amely szerint az országba az 1956: 27. tvr. alapján 1957. március 31-éig hazatérők ingóságaikat vámmentesen hozhatják magukkal.

Cegléd és Nyársapáti között felkelők felrobbantják a vasúti síneket. — Dunaújvárosban a karhatalom leváltja a Vasmű gyári őrségét. — A dorogi járási rendőrkapitányság a honvédséggel együttműködve lefegyverzi a nemzetőröket, akik addig a közbiztonság fenntartásában segédkeztek. — Tatabányán a karhatalmisták erős szovjet fedezet mellett ismét átfésülik a VI-os telepet, és jelentős mennyiségű fegyvert gyűjtenek be. — Pásztón a rendőrkapitányság előtti tüntetést a karhatalom feloszlatja. — Zalaegerszegen „fekete kendős” nőtüntetést tartanak; a karhatalom letartóztat egy tüntetőt, akit társai a karhatalmisták figyelmeztető lövései ellenére kiszabadítanak; a tömeget csak szovjet csapatok segítségével tudják szétoszlatni; az összetűzés során a karhatalmi századból ketten, a tüntetők közül négyen megsebesülnek.

A kormány Fehér Lajost a szénellátás kormánymegbízottjává nevezi ki.
A kolozsvári katonai törvényszék Balázs Imrét és Tirnován Vid Arisztidet, akik az október 24-ei diákgyűlés szervezői voltak, „uszítás és nyílt lázítás” vádjával 7-7 évi börtönbüntetésre ítéli.
Az oldal tetejére december 14.

Farkas Ferenc eljuttatja az indiai követségre a december 8-án elfogadott kibontakozási javaslatot, amelyet később Kumara Menon moszkvai nagykövet személyesen ad át Nyikolaj Bulganyin szovjet miniszterelnöknek.

Zalaegerszegen újabb tüntetést tartanak, amelyet a karhatalom figyelmeztető lövésekkel oszlat fel.

Az SZKP KB Elnöksége határozatot hoz szovjet tanácsadók Mo-ra küldéséről. A Kádár-kormány kérésére szénbányászati, gazdasági és pénzügyi szakembereket, a Déli Hadseregcsoport parancsnokának kérésére a hadsereg újjászervezéséhez pártfunkcionáriusokat kívánnak küldeni.

Az oldal tetejére december 15.

Miskolcon fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával statáriális eljárásban halálra ítélik és még aznap kivégzik Soltész Józsefet. Ő a forradalmat követő bírósági megtorlás első áldozata. december 20.

Sós György ezredes bp-i rendőrkapitány bejelenti: „Az utóbbi napokban kénytelenek voltunk erősebb eszközökhöz nyúlni, hogy meggátoljuk a provokációs tüntetéseket.”

Kiutasítják Mo-ról az AP hírügynökség tudósítóját, azzal az indokkal, hogy „sztrájkra buzdította a csepeli munkásokat”.

A Magyar Forradalmi Tanács „dél-budapesti” tagjai és Pongrátz Gergely Bécsből átteszik működésüket Genovába; a Bécsben maradt csoport irányítását Jankovics István mérnök és Szentkuthy István közgazdász veszi át.

Az oldal tetejére december 17.

A kormány elhatározza a Tájékoztatási Hivatal felállítását. december 19.

Tüntetést tartanak Gyulán; a megmozdulást a karhatalom csak figyelmeztető lövésekkel tudja szétoszlatni. — Ezt követően fiatalok fegyvert szereznek a gyulavári határőrőrsről, hogy szembeszálljanak a karhatalommal. — Később a helyi forradalmi bizottság v. elnökének rábeszélésére a fegyverzetet hiánytalanul visszajuttatják a határőrség raktárába.1957. január 10.

Első hivatalos mérkőzését játssza régi nevén a Ferencvárosi Torna Club labdarúgó-csapata; az Üllői úton FTC– Vojvodina 3:1.

Varsóban szerződést írnak alá a Lengyelországban állomásozó szovjet csapatok jogállásáról; az egyezmény leszögezi, hogy a szovjet erők nem avatkozhatnak be az ország belügyeibe.
Az oldal tetejére december 18.

A Pravda revizionizmussal és „a magyar reakciós erők” támogatásával vádolja Edvard Kardeljt, a jugoszláv kormány alelnökét.

Japánt felveszik az ENSZ-be.
Az oldal tetejére december 19.

Az MSZMP Komárom megyei IIB aktívaülést tart. Több Duna menti üzem áll energiahiány miatt, ezért a lábatlani, nyergesújfalui, tokodi üzemek együttesen kérik a bányaüzemeket, hogy termeljenek megfelelő mennyiségű szenet.

Közzéteszik a 12/1956. sz. kormányrendeletet a munkaszüneti napok új szabályozásáról; munkaszüneti napok: január 1., húsvéthétfő, április 4., május 1., augusztus 20. és december 25–26. „Március 15. nemzeti ünnep. Ezen a napon az iskolai oktatás, valamint a hivatali munka szünetel.” 1957. március 10.

Közzéteszik a 25/1956. sz. kormányhatározatot a kormány Tájékoztatási Hivatalának felállításáról. december 24.

Az oldal tetejére december 20.

Bp-en kivégzik a fegyver- és lőszerrejtegetés vádjával három nappal korábban halálra ítélt Minczér József kesztölci nemzetőrparancsnokot. 1957. január 3.

Leváltják Szakáts Albertet, az ózdi munkástanács lapja, a Szabad Ózd főszerkesztőjét.

Az oldal tetejére december 21.

A jugoszláv külügyminisztérium szóvivője Belgrádban bejelenti, hogy a szovjet kormány válaszolt a Nagy Imre-ügyben hozzá intézett jugoszláv jegyzékre.

Az USA Legfelsőbb Bírósága kimondja, hogy a bőrszín szerinti elkülönítés a városi autóbuszokon alkotmányellenes. 1962. február 26. — Ezzel véget a Montgomery városában (USA, Alabama állam) 1955 decemberében szervezett buszbojkott. 1957. szeptember 23.

Az oldal tetejére december 22.

Karhatalmisták a Bakonyban elfogják a Horváth István vezette fegyveres csoport tagjait.

Az oldal tetejére december 23.

Tatabányán és Oroszlányban Apró Antal pártaktíva-gyűlést tart 8-900 résztvevővel; a hozzászólók többsége gazdasági kérdéseket tesz fel, Oroszlányban többen felvetik a halálbüntetés eltörlésének lehetőségét.

Az oldal tetejére december 24.

Közzéteszik a 14/1956. sz. kormányrendeletet a gyermektelenek adójának megszüntetéséről.

Kilián Józsefet megbízzák az építésügyi minisztérium vezetésével. — A kormány Szirmai Istvánt kinevezi a Tájékoztatási Hivatal elnökévé. — Péter Jánost, a forradalom idején egyházából eltávolított ref. püspököt a Kultúrkapcsolatok Intézete kormánybiztosává nevezik ki.

A kormány 30/1956. sz. határozata megszünteti a Katonai Műszaki Kisegítő Alakulatokat (KMKA).

Délutáni politikai lap indul Esti Hírlap címmel.

Az Nsz karácsonyi száma vallásos témájú írások közlésével igyekszik a közvéleményt az MSZMP mellé állítani. — Az éjféli mise megtartásának érdekében egy éjszakára felfüggesztik a kijárási tilalmat.

Az oldal tetejére december 28.

Az MFMPK megtárgyalja a rendőrség és a belügyi szervek felépítését és tevékenységét szabályozó tvr. tervezetét. december 30. Eszerint az áv. szervek megszüntetése folytán az állambiztonsági feladatok ellátására a rendőrség szervezetén belül politikai nyomozó szerveket kell felállítani, és meg kell változtatni egyes rendőrségi szervek elnevezését is.

Az ORFK-n értekezletet tartanak a megyei főkapitányok és politikai osztályvezetők részére a rendőrség átszervezésének állásáról. Tömpe István miniszterhelyettes kifejti, a BM szervezete más, mint október 23-a előtt volt, „mert akkor az államvédelmi hatóság létezett [sic!], és azt azóta megszüntette a kormány. Ennek következtében egy új helyzet állt elő a szervezet egészében és fő vonásaiban, és ez az új az, hogy az államvédelmi hatóság helyett a politikai nyomozó főosztály vagy a politikai nyomozó testület az a rendőrség szervezetén belül, amelynek feladata speciális, feladata az államvédelmi hatóság e területre vonatkozó munkájának átvétele, az eredmények továbbfejlesztése és a hibák végleges kiküszöbölése.”*

Taggyűlést tart az Írószövetség. Erdei Sándor főtitkár beszámol a szervezet 1956. október 22-e utáni tevékenységről; megnevezi a letartóztatásban lévő írókat (Sándor András, Molnár Zoltán, Fekete Gyula, Eörsi István, Gáli József, Lükő Gábor). Tamási Áron felolvassa „Gond és hitvallás” c. írását, amelyet a taggyűlés a magyar írók elvi nyilatkozataként óriási többséggel elfogad. Déry Tibor a többség álláspontját tolmácsolva kijelenti, hogy „a magyar történelem, s benne a munkásmozgalom legnagyobb, legtisztább és legegységesebb forradalma nyomatott el kevés államférfiúi bölcsességgel”.

A kormány felhatalmazza a pénzügyminisztert számsorsjáték szervezésére. 1957. január 17.

Az oldal tetejére december 29.

Kihirdetik az 1956: 33. tvr.-t egyes minisztériumok összevonásáról és megszüntetéséről. A Bánya- és Energiaügyi és a Vegyipari Minisztériumot Nehézipari Minisztériummá, a Könnyűipari és az Élelmiszeripari Minisztériumot Könnyűipari és Élelmiszeripari Minisztériummá, az Oktatásügyi és a Népművelési Minisztériumot Művelődésügyi Minisztériummá vonják össze. 1957. január 1. A Begyűjtési Minisztérium, a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium, az Állami Gazdaságok Minisztériuma és az Állami Ellenőrzés Minisztériuma az év végével megszűnik. A megszűnő az ÁEH (1959. június 2.) és az ugyancsak megszűnő OTSB (1958. január 12.) feladatkörét a Művelődésügyi Minisztérium veszi át. — Nezvál Ferenc megbízást kap az igazságügyi tárca vezetésére.

Közzéteszik az 1956: 34. tvr.-t az öregségi nyugdíjjal kapcsolatos átmeneti intézkedésekről. „1957. évi január hó 1. napja és 1957. évi március hó 31. napja között öregségi nyugdíj állapítható meg annak a férfinek, aki 58. életévét, illetőleg annak a nőnek, aki 53. életévét már betöltötte, vagy 1957. év folyamán betölti.” 1957. január 8.

Közzéteszik a kormány 15/1956. sz. rendeletét „a népgazdaság átszervezésével kapcsolatos kérdésekről”. Munkaközvetítő irodákat állítanak fel, és 300-600 Ft összegű munkanélküli segély folyósításáról döntenek.

Az oldal tetejére december 30.

Kihirdetik az 1956: 35. tvr.-t, amely szerint „a Belügyminisztérium államvédelmi szerveinek megszüntetése folytán az állam belső és külső biztonsága elleni bűncselekmények nyomozása a rendőrség hatáskörébe tartozik”. A rendőrség szolgálatát (a korábbi főosztályok helyett) kapitányságokra tagozódva végzi, és a rendőrségi szervek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a BM ORFK látja el. — A tvr. egyúttal módosítja a rendőrségről szóló 1955: 22. tvr.-t, és immár nyilvános jogszabályban is kimondja az egységes rendőrség létrejöttét. Ezzel lezárul a belügyi és az állambiztonsági szervek 1953-ban kezdődött egységesítési folyamata.

A kormány Varga István, Rácz Jenő és Bognár József kisgazdapárti szakértőket felkéri a magyar viszonyoknak legjobban megfelelő gazdaságpolitikai program kidolgozásában való részvételre. Vargát a közgazdasági, Ráczot a pénzügyi, Bognárt pedig a külkereskedelmi bizottság vezetésével bízzák meg. 1957. január 6.

Közzéteszik az 1956: 36. tvr.-t a kötelező tűz- és jégkárbiztosítás megszüntetéséről.

Közzéteszik a 31/1956. sz. kormányhatározatot Országos Árhivatal felállításáról; elnöke Csikós-Nagy Béla.

Az oldal tetejére december 31.

Szilveszter éjszakáján is fenntartják a kijárási tilalmat.

Elkészül Fekete Sándor (Hungaricus) „Cikksorozat a magyar nemzeti demokratikus forradalom néhány tanulságáról” c. kéziratának első része; a Hoffmann Gertrud lakásán sokszorosított példányokat Fekete Sándor és Litván György több tucat értelmiségi körében terjeszti.

Az osztrák belügyminisztérium hivatalos közlése szerint az év végéig 165 361 magyar állampolgár kért politikai menedékjogot Ausztriában.