1954
október

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére október 1.

Megkezdődik az MDP KV ülése. október 3.

Életbe lép a nyugdíjak új szabályozása.

Megkezdi működését a Kiadói Főigazgatóság; vezetője Kállai Gyula, helyettese Köpeczi Béla és Fajth Tibor. 1955. szeptember 20.

A megyei jogú városokat (Miskolc, Debrecen, Pécs, Szeged) közvetlenül az ET irányítása alá helyezik.

Az oldal tetejére október 2.
Meghal Szép Ernő költő, író, újságíró.
Lezárul a békekölcsön-jegyzés; eredménye 1 123 634 000 Ft.
Az oldal tetejére október 3.

Befejeződik az MDP KV ülése. A Szalai Béla PB-tag által az „új szakasz” politikájáról előterjesztett beszámoló a bajok forrását részben a június előtti gazdaságpolitikában, részben pedig abban jelöli meg, hogy a párt-, állami és gazdasági funkcionáriusok egy része „nem tette eléggé magáévá a júniusi határozatot, nem tudatosította eléggé magában azt a gyökeres fordulatot, amit a júniusi út jelent” az előző politikával szemben. Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Hegedűs András távollétében Friss István szinte egyedüliként képviseli a Gazdaságpolitikai Bizottság merev javaslatait.* Nagy Imre gazdaságpolitikai irányvonalát a KV többsége támogatásáról biztosítja. december 1. — Az ülés után az Mt Titkárságán Vas Zoltán irányításával megkezdődik a gazdaságpolitikai program téziseinek kidolgozása. november 25.

Megnyílik a kaposvári repülőtér; másnap megindul a Bp–Pécs–Kaposvár légijárat.

Befejeződik a londoni külügyminiszteri konferencia; a résztvevők határoznak a NATO bővítéséről (október 22–23.) és a brüsszeli egyezmény kiterjesztéséről. október 21.

Az oldal tetejére október 4.
Romániában megkezdődik (a még 1952-ben letartóztatott) Luka László, Jakab Sándor, Solymos Iván és Dumitru Cernică perének tárgyalása. október 8.
Az oldal tetejére október 5.
Az 1081/1954. sz. Mt-határozat a kenyérgabona vetésterületét 3,5 millió holdra emeli. 1955. január 1.

Az ENSZ közreműködésével megszülető amerikai–angol–olasz–jugoszláv egyezmény, az ún. londoni memorandum Trieszt szabad területet, az 1947-es megosztást lényegében szentesítve, felosztja Olaszország és Jugoszlávia között: a város olasz, környéke jugoszláv fennhatóság alá kerül; a Jugoszláviához kerülő területen át Szlovénia tengeri kijárathoz jut az Isztriai-félszigeten.

Az oldal tetejére október 7.

Bemutatják Keleti Márton Fel a fejjel c. filmjét.

Az oldal tetejére október 8.

Romániában a „népgazdaság aláaknázásának bűntettéért” halálra ítélik Luka László v. pénz-ügyminisztert. (Luka büntetését később kegyelemből életfogytiglani börtönbüntetésre módosítják.) 1963. július 23. Jakab Sándort 20, Solymos Ivánt 15 évi kényszermunkára ítélik.

Az oldal tetejére október 9.
Átalakul a kormány: szénbányászati miniszterré Czottner Sándort, vegyipari és energiaügyi miniszterré Hidas Istvánt nevezik ki. október 10.

A Központi Bányász Parancsnokság alá tartozó egységek száma 14 zászlóaljra és egy önálló századra nő, mintegy 7300 főnyi legénységi állománnyal. A parancsnokság ekkortól hadrenden kívüli alakulat, amelyben sorkatonák is szolgálnak; a munkaszolgálatosok száma a bányászalakulatokon belül az 1955. áprilisi leszereléseket követően 2 ezer fő alá csökken.

Az oldal tetejére október 10.

Az 1954: 29. tvr. az 1953 nyarán létrehozott Nehézipari Minisztériumot ismét szétbontja Szén-bányászati, illetőleg Vegyipari és Energiaügyi Minisztériumra.

Az Mt határozatban intézkedik az MTA Közgazdaságtudományi Intézete létrehozásáról.

Az oldal tetejére október 12.
Nagy jelentőségű kínai–szovjet szerződéseket írnak alá, amelyek keretében a Szu gyakorlatilag vállalja Kína modernizálását; a globális együttműködés keretében egyeztetik a két állam külpolitikáját is.
Az oldal tetejére október 13.

A CSKP KB Politikai Irodája, azzal a megokolással, hogy negatív fényben tünteti fel a szlovákokat, határozatot hoz a Rákóczi hadnagya c. magyar film csehszlovákiai vetítésének betiltásáról.

Az oldal tetejére október 14.
PB-határozat születik a Jugoszláviával kapcsolatos új szovjet politika támogatásáról. A Tito-ellenes mo-i jugoszláv emigránsszervezetet feloszlatják, lapjukat megszüntetik; a sajtóban és a rádióban folyó jugoszlávellenes propagandát beszüntetik, a propagandakiadványokat kivonják a forgalomból. 1955. február 25.
Az oldal tetejére október 18.
A Legfőbb Ügyészség javasolja a miniszterelnöknek, hogy az államvédelmi apparátus vezetői vizsgálják felül a BM operatív nyilvántartó rendszerét. október 19.
Az oldal tetejére október 19.
Piros László belügyminiszter jelentést készít a miniszterelnök és az MDP PB számára a „külső és belső reakció tevékenységéről”. A tájékoztatás szerint a korábbi években kb. másfél millió név szerepelt az operatív nyilvántartásokban. „Országos viszonylatban jelenleg 28 folyamatban lévő ellenforradalmi szervezkedés és 87 ellenséges csoportosulás ügyében folyik államvédelmi operatív munka.” 1955. március 29.
Az oldal tetejére október 20.

Életbe lép a bonni keretszerződés, amely az NSZK-t szuverén államként ismeri el.* A Deutschlandvertrag szabályozza a három nyugati nagyhatalom és Nyugat-Németország viszonyát: helyreállítja az NSZK keretében igazgatott Németország teljes szuverenitását, de a szövetséges csapatok számára engedélyezi, hogy az ország területén állomásozzanak. 1955. május 5.

„A KV ülése után” címmel megjelenik Nagy Imre cikke az SzN-ben. Nagy nyíltan szól a pártvezetés megosztottságáról, és nyilvánosságra hozza, hogy a rehabilitált kommunista vezetők (köztük Kádár János) ártatlanok voltak. október 23.

Az oldal tetejére október 21.
Párizsban kilenchatalmi szerződést írnak alá az 1948-as brüsszeli szerződés módosításáról; az NSZK és Olaszország csatlakozik a szerződéshez, amely felveszi a Nyugat-európai Unió nevet. 1955. május 7.
Az oldal tetejére október 22.

Háromnapos párttaggyűlés kezdődik az SzN szerkesztőségében; Fehér Lajos, Méray Tibor szerkesztők és számos ismert munkatárs (Kende Péter, Kornai János, Kövesi Endre, Lénárt Gábor, Lőcsei Pál, Novobáczky Sándor, Szilvási Lajos, Tardos Tibor) támadást intéz a lap vezetői (Horváth Márton, Komor Imre) és a pártvezetés reformellenes erői politikája ellen. A taggyűlés sokszorosított jegyzőkönyvét eljuttatják az MDP PB tagjaihoz, a pártfőiskola, a Magyar Rádió, az MTI, a Népszava és más intézmények pártszervezeteihez.

Az IrU közli Déry Tibor Nagy Imrét üdvözlő levelét.

Megkezdődik az Atlanti Tanács kétnapos ülése. — A résztvevők aláírják az NSZK NATO-csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet. 1955. május 9. Franciaország és az NSZK megállapodik a Saar-vidék európai státusáról; a terület végleges hovatartozásáról népszavazást írnak ki. 1955. október 23.

Az oldal tetejére október 23.

A bp-i Erkel Színházban megkezdődik a Hazafias Népfront kétnapos alakuló (I.) kongresszusa. október 24. Nagy Imre beszédében a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozza; ennek ürügyén később nacionalizmussal vádolják. Nagy kijelenti: „Az MDP KV és a kormány … véget vetett a bizonytalanságnak. […] Győzött a júniusi politika és csúfos vereséget szenvedtek azok a számítások, amelyek kudarcára spekuláltak.”

Az oldal tetejére október 24.

Befejeződik a HNF I. kongresszusa. 1960. május 27. A szervezet elnökévé Szabó Pál írót (1956. június 16.), alelnökké Darvas Józsefet, Dobi Istvánt, Harrer Ferencet, Nagy Imrét és Rákosi Mátyást, főtitkárrá Jánosi Ferenc ref. lelkészt választják. november 14.

Az oldal tetejére október 27.

Az MDP KV Titkársága Farkas Mihályt megbízza a pártközpont Tudományos és Kulturális Osztálya felügyeletével is. 1955. április 14.

Az SzN-ben megjelenik Vas Zoltán cikke „Az új szakasz gazdaságpolitikájáról”.

Az oldal tetejére október 28.

Bemutatják Máriássy Félix Rokonok c. filmjét.

Az oldal tetejére október 30.
Nagy Imre átalakítja kormányát. Szalai Bélát, a Gerő–Friss-irányzat hívét az OTh elnökéből könnyűipari miniszterré fokozzák le, helyére Berei Andor kerül, aki a KV vitáján támogatta Nagy Imre programját; a földművelésügyi tárca élén Hegedűs Andrást Erdei Ferenc addigi igazságügy-miniszter váltja fel; az új igazságügy-miniszter Molnár Erik. Az ET Domokos Józsefet nevezi ki az LB elnökévé. 1958. március 25.
Az oldal tetejére október 31.
Az 1954: 30. tvr., az FM keretén belül működött Állami Gazdaságok Főigazgatóságát átszervezve, ismét felállítja az Állami Gazdaságok Minisztériumát, és egyidejűleg az Országos Erdészeti Főigazgatóságot. Miniszterré Pogácsás Györgyöt nevezik ki.

Mesterházi Lajos cikket közöl a Művelt Népben a társadalmi ellenőrzés és a nyilvánosság megteremtéséről, „Harcos népi demokratizmus – és ami az útjában van” címmel.

E hónap folyamán megkezdődnek az előadások a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat bp-i József Attila Szabadegyetemén.