1950
január

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére január 1.

Életbe lép az Mt 4.343/1949. sz. rendelete az ország új közigazgatási beosztásáról. A korábbi 25 megyéből és 14 törvényhatósági jogú városból 19 megyét alakítanak, és kijelölik az új megyeszékhelyeket. január 29. március 12.

Hatályba lép az 1949: XXVI. tc. Nagy-Budapest létrehozásáról. Hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota, Újpest) és 16 nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pest-szentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár)  csatolnak a fővároshoz. Bp-hez kerül továbbá a csömöri Szabadságtelep, Nagykovácsitól Adyliget, és Vecséstől a Ferihegyi repülőtér és környéke. A kerületek száma 14-ről 22-re nő.

Megkezdi működését az ÁVH mint önálló főhatóság. február 1. Az ÁVH hét főosztályra tagolódik: I. (Hálózati), II. (Katonai Elhárító), III. (Operatív), IV. (Határőrség és Belső Karhatalom), V. (Káder), VI. (Jogi és Börtönügyi), VII. (Gazdasági) Főosztály. március 11. A Hatóság vezetője mellé egy első (általános) helyettest (aki egyben az I. Főosztály vezetője), és három helyettest (a II., a IV. és az V. Főosztály vezetőjét, illetőleg parancsnokát) állítanak. A hét főosztály alárendeltségébe összesen 28 ezer fő tartozik.

A bauxitbányászatban és az alumíniumgyártásban működő magyar–szovjet vegyesvállalatok fúziójával létrejön a Magyar–Szovjet Bauxit–Alumínium Rt. (MASZOBAL).

Az oldal tetejére január 2.
Megindul az első ötéves terv.
Ortutay Gyula kultuszminiszter levélben szólítja fel Reök Iván ev. egyetemes felügyelőt, hogy indítsanak fegyelmi eljárást a börtönben lévő Ordass Lajos püspök ellen. április 1.
Az oldal tetejére január 3.

A Katonai Főtörvényszék megerősíti Deszkás János v. alezredes halálos (január 6.), és Tardi István v. r. ezredes legalább 12 évi kényszermunkára szóló ítéletét. 1954. augusztus 30.

A Standard-ügy miatt az USA jegyzékben tiltakozik a magyar kormánynál, egyúttal megvonja a New York-i és a clevelandi magyar konzulátus működési engedélyét. január 7.
Az oldal tetejére január 4.

A Szeged melletti Lengyelkápolnán meggyilkolják Kiss Imrét, a helyi MDP-szervezet v. titkárát. — Rákosi Mátyás az MDP KV ülésén az élesedő osztályharc megnyilvánulásának minősíti az esetet, amely jó ürügy a környékbeli, kuláknak minősített személyek perbe fogására és a déli határsáv létrehozására. február 2.

Az oldal tetejére január 6.
Kivégzik Deszkás János v. alezredest.
Az oldal tetejére január 7.

Az Mt határozatban rendelkezik a jogszabályok keltezésének jövőbeni mellőzéséről.

A magyar kormány válaszjegyzéke elutasítja és elítéli az USA kormányának újabb „zsarolási kísérletét” a Standard-üggyel kapcsolatban. február 21.

A magyar eredetű pálos rend alapításának 700. évfordulóján egyhetes ünnepségsorozat kezdődik a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett Gellért-hegyi Sziklakápolnában.

A szlovákiai Hideghéten az SZLKP pozsonyi kerületi titkárságának kezdeményezésére állandó jellegű magyar nyelvű pártiskola nyílik.

Az oldal tetejére január 8.

Felállítják a Munkaerőtartalékok Hivatalát.* 1951. július 28.

Az oldal tetejére január 10.

A NOT másodfokon hatévi fegyházra ítéli Kerkai Jenő jezsuita szerzetest. 1954. február 9.

Az oldal tetejére január 11.
A BM feloszlatja a Regnum Marianum Egyesületet és az Izraelita Jótékony Nőegyletet.
Az oldal tetejére január 12.
Az MDP PB döntése szerint a miniszteri illetmény 3850 Ft, ami 3000 Ft szabadon elkölthető reprezentációs kerettel egészül ki; az államtitkári fizetés 3300 Ft.
Az oldal tetejére január 13.
A református és az evangélikus egyház püspökei leteszik az esküt a Magyar Népköztársaság alkotmányára.
Az oldal tetejére január 15.
A két mo-i izraelita iroda vezetője, Stöckler Lajos és Kahán Frankl Samu leteszi az esküt a népköztársaság alkotmányára. február 20.
Az oldal tetejére január 17.

A Szabadegyházak Szövetsége utódszerveként megalakul a Mo-i Szabadegyházak Tanácsa. 1989. december 12. Elnökké Kiss Ferenc orvosprofesszort választják.

Az oldal tetejére január 18.
Az Mt állami monopóliummá nyilvánítja a nagykereskedelmet. Ettől a naptól kezdve magánszemély viszonteladók részére történő árusítást nem folytathat, mivel a rendelet értelmezése szerint az állami nagykereskedelmi vállalatok „e feladatuknak már teljes mértékben eleget tesznek”, ezért nincs szükség a magán nagykereskedelmi vállalatokra. február 1.
Az oldal tetejére január 20.
Az MDP KV határozatot hoz a munkaverseny megszervezéséről.
Az oldal tetejére január 21.

Meghal George Orwell (Eric Arthur Blair) angol író.

Az oldal tetejére január 23.

Meghal Vaszil Kolarov, a BKP KB főtitkára, miniszterelnök. A pártvezetői és a miniszterelnöki poszton Valko Cservenkov követi. 1954. március 3.

Az izraeli parlament Jeruzsálemet Izrael Állam fővárosává nyilvánítja.
Az oldal tetejére január 24.
Bp-en megkezdődik a tszcs-k és gépállomások küldötteinek I. országos értekezlete. A főreferátumot Rákosi Mátyás tartja.
Az oldal tetejére január 25.
Az 1950: 1. tvr. augusztus 20-át a Népköztársaság ünnepévé nyilvánítja. április 2.
Az oldal tetejére január 26.

Kikiáltják az Indiai Köztársaságot. A szövetségi állam első miniszterelnöke Dzsaváharlál Nehru. 1964. május 27.

Az oldal tetejére január 27.
A Bp-i Katonai Törvényszék ítéletet hirdet „a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés” vádjával perbe fogott Dóczy László tart. főhadnagy és 24 társa perében. Első fokon 7 halálos ítélet születik. július 14.
Az Mt rendeletet alkot a közalkalmazottak illetményreformjáról. március 1.
Az oldal tetejére január 28.
A Katonai Főtörvényszék másodfokon halálra ítéli Roediger-Schluga Miklóst, a Magyar–Szovjet Hajózási Rt. korábbi igazgatóját, Varga László v. MÁV-elnököt, Lux Ernő v. MÁV-igazgatót és Magasházy Ödönt, a csepeli Weiss Manfréd Művek korábbi főmérnökét; Pongrátz Jenőné ítélete életfogytiglani börtön. február 4.

A Szlovák Nemzeti Front Központi Akcióbizottságának Elnöksége határozatot hoz a Csemadok felvételéről a Nemzeti Frontba; Lőrincz Gyula elnököt kooptálják az Elnökségbe.

Az oldal tetejére január 29.

A belügyminiszter rendeletben intézkedik tíz új megye megalakításáról. március 12. Az új megyék: Baranya (székhelye Pécs), Bács-Kiskun (Kecskemét), Fejér (Székesfehérvár), Heves (Eger), Nógrád (Salgótarján), Pest (Budapest), Somogy (Kaposvár), Szolnok (Szolnok), Tolna (Szekszárd), Vas (Szombathely).*

Az oldal tetejére január 30.
A Lágymányosi Dohánygyárban bemutatják az Ötéves terv nevű cigarettát, amely csomagonként 14 fillérért kerül forgalomba.