1948
március

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére Március folyamán

Moszkvában megjelenik Petőfi Sándor műveinek orosz nyelvű gyűjteménye.

Az oldal tetejére március 1.

Együttes ülést tart az MKP és az SZDP ifjúsági bizottsága. A két párt tervezett egyesülése jegyében határoznak az egységes ifjúsági szervezet, a Magyar Ifjúság Nemzeti Szövetsége (MINSZ) megalakításáról, valamint az úttörőmozgalom egységes serdülő ifjúsági mozgalommá fejlesztéséről. március 22.

Josip Broz Tito jugoszláv pártvezető bejelenti, hogy a Szu-val folytatott tárgyalások eredménytelenül zárultak, és a jugoszláv hadsereg és népgazdaság problémáit önerőre támaszkodva kívánják megoldani; ezért Jugoszláviából kivonják a szovjet katonai és civil tanácsadókat. A JKP KB elutasítja a jugoszláv–bolgár föderációra vonatkozó szovjet tervet. — Sztálin májusig több kísérletet tesz, hogy visszatérítse Moszkva irányvonalához a jugoszláv kommunistákat. március 27.

Az oldal tetejére március 2.
Ismét folytatódik az 1947. december 20-a óta szünetelő magyar–csehszlovák lakosságcsere. március 19.
Az oldal tetejére március 3.
A NOT másodfokon súlyosbítja a Mistéth Endre kisgazda politikus és társai elleni perben hozott ítéleteket. Mistéth 1955-ben, Jaczkó Pál 1956 márciusában szabadul.
Az oldal tetejére március 4.
A Bp-i Népbíróság Különtanácsa ítéletet hirdet a Nitrokémia-perben. Szabó Kornél vezérigazgatót halálra, Kelemen Gyula (SZDP) v. iparügyi és Sárkány József (SZDP) v. honvédelmi államtitkárt, valamint Steller Lajos igazgatót életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli. A többi vádlottat 15-18 évi börtönnel sújtják. Az ítélet indoklásában kimondja, hogy „a bűnöző csoport visszaélt a vállalat hitelkeretével, fontos tanulmányokat és üzemterveket juttatott a horthysták és a külföld kezébe, s ezzel árulást követett el a magyar demokráciával szemben, és a Magyar Köztársaságot több millió forinttal megkárosította”. július 12.
Ravasz László püspök és Balogh Jenő főgondnok a Ref. Egyház Egyetemes Konventje nevében levelet ír a miniszterelnöknek; kifejtik, hogy „ha a bíróságok a kormánytól függenek, az emberi szabadságoknak a kormány által történő megsértése esetén nem lehet tárgyilagos ítéletet remélni”.
Az oldal tetejére március 5.
Az SZDP XXXVI. kongresszusa kizárja a pártból Kéthly Annát és több társát, a „jobboldali szociáldemokratákat”. március 6.
Mindszenty József bíboros érsek levélben fordul a miniszterelnökhöz az emberi jogokon és a vallásszabadságon esett sérelmek miatt.

A kormány rendeletet ad ki a dolgozók iskolája megszervezéséről, valamint az Országos Sporthivatal és az Országos Sport- és Testnevelési Tanács felállításáról. 1951. január 14.

Az oldal tetejére március 6.

Bp-en megkezdődik az SZDP XXXVI. kongresszusa. március 8.

A három nyugati nagyhatalom külügyminiszterei a szovjet fél csatlakozása reményében fel-függesztik londoni tárgyalásaikat. március 20.

Az oldal tetejére március 7.

„A következő láncszem” címmel az SzN-ben megjelenik Rákosi Mátyás cikke, amely meghirdeti a marxizmus-leninizmus kizárólagosságát a párton belül.

Az oldal tetejére március 8.

Befejeződik az SZDP kongresszusa. A Kéthly–Szeder-frakció tagjait kizárják a pártból. A küldöttek felhatalmazzák a vezetőséget, hogy kezdjen tárgyalásokat az MKP-val az egységes munkáspárt létrehozásáról. március 10. A kongresszus 21 tagú pártvezetőséget választ.

Az oldal tetejére március 10.
A két munkáspárt (MKP és SZDP) összekötő bizottsága határozatot hoz arról, hogy július 1-jéig végrehajtják a pártegyesítést. március 17.
Tisztázatlan körülmények között Prágában meghal Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter.
Az oldal tetejére március 11.
Az Mt mellett Országos Filmhivatalt szerveznek.
Az oldal tetejére március 13.

Ítélet nélkül a Szu-beli Vorkuta kényszermunka-táborába szállítják Karig Sára szociáldemokrata aktivistát, aki az 1947-es ogy-i választások után tiltakozott a „kékcédulás” csalás miatt. 1953. december 3.

Az oldal tetejére március 14.

Kiosztják az első Kossuth-díjakat. A díjazottak: Akarat Endre gépészmérnök, Ambrus Teréz gépmunkás, Bajor Gizi színművész, Baráth Antal vasesztergályos, Bartók Béla zeneszerző, Bayer Oszkár vasesztergályos, Bernáth Aurél festő, Bogdán József földműves, Bognár Rezső kémikus, Boros Gyula pedagógus, Bruckner Lipót cérnázómester, Bun József gépészmérnök, Claus Alajos kohómérnök, Czifranics Mihály földműves, Czóbel Béla festő, Cseke Bálint földműves, Csók István festő, Derkovits Gyula festő, Déry Tibor író, Egry József festő, Erdei Ferenc agrárközgazdász, politikus, Ernst Jenő orvos, az Etyek és Vidéke Földmívesszövetkezet vezető tagjai, Fábián Magdolna befűző, Fehér István vegyészmérnök, Fejér Lipót matematikus, Ferenczy Béni szobrász, Ferenczy Noémi gobelinművész, Földvári Jenő vonalmester, Füst Milán költő, Gábor Sándorné selyemszövő, Géczy Gyula földműves, Gombás Pál fizikus, Gulyás Lajos traktoros, Gyöngyösi Károly földműves, Hal József vármegyei tisztifőorvos, Hartai Rudolf kábelmester, Házi Árpád vármegyei alispán, Herold Sándor szerszámkészítő, Hoffmann Ferenc tüdőgyógyász, Hoffmann Sándor vegyész, Horváth István földműves, Horváth János irodalomtörténész, Horváth József lakatos, az Ibrányi Földmívesszövetkezet vezető tagjai, Illyés Gyula író, költő, Ivánovics György mikrobiológus, Iványi János traktoros, Jancsó Miklós orvos, Jáky József építőmérnök, Jodál Sándor gépészmérnök, József Attila költő, Kardos László etnográfus, Kaszapovics András földműves, Kemény Gábor pedagógus, író, Kirchner Tóbiás asztalos, a Kiskunfélegyházi Gépszövetkezet, Kiss Lajos etnográfus, Klausz József mérnök, Kodály Zoltán zeneszerző, népzenekutató, Koszta József festő, Kovács Alajos mérnök, Kovács Margit keramikus, Kozma László villamosmérnök, Laki Kálmán biokémikus, Lukács György esztéta, filozófus, Major Tamás színész, rendező, Medgyessy Ferenc szobrász, Mekis József politikus, vezérigazgató, Meleg János földműves, Mészáros Imre traktoros, Mihailich Győző hídépítő mérnök, Molnár Erik történész, Molnár György földműves, Nagy József lakatos, Nagy Lajos író, Németh Gyula orientalista, Németh Sándor tsz-elnök, az Okányi Földmívesszövetkezet, Oroszi János vájár, Öveges József fizikus, Pallagi János vájár, Pallagi Nándor vájár, Rajnák Mihály csőhajlító, Rácz Aladár cimbalomművész, Sági József vájár, Sági Lajos lakatos, Schimanek Emil mérnök, Simányi H. László traktoros, Sík Sándor költő, piarista pap, Somlay Artúr színész, Somogyi Imre kertész, népnevelő, Straub F. Brunó biokémikus, Strém Ferenc tervezőmérnök, Szabó István tsz-elnök, Szamos István kábelmester, Szandi Józsefné munkás, Szávai Nándor irodalomtörténész, Szent-Györgyi Albert biokémikus, Széchy Károly hídépítő mérnök, Szondi Józsefné selyemszövő, Tar Imre földműves, Temesszentandrási Guidó kohómérnök, Tóth Antal vasesztergályos, Tóth Imre gazdasági vezető, Újhelyi Károly immunológus, Vadász Elemér geológus, Vanyur János kikészítőmester, Varga Balázs vájár, Varga Bálint gépészmérnök, Vedres Márk szobrász, Vendl Aladár geológus, Vilmon Gyula orvos, Viski János földműves, Zemplén Géza kémikus.

Az oldal tetejére március 15.

Az 1848-as forradalom 100. évfordulóján az ország valamennyi katolikus templomában hálaadó szentmisét mutatnak be a hazáért.

Megjelenik a Fiatal Magyarország, a MEFESZ egyetemi lapja.

Az oldal tetejére március 16.
Megalakul az Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége (EPOSZ). március 22.
Pozsonyban újabb csehszlovák–magyar tárgyalások kezdődnek a lakosságcsere vitás kérdéseiről. A csehszlovák fél ígéretet tesz a vagyoni kvóta betartására, a személyi kvóta kérdésében azonban továbbra sem születik megegyezés.
Az oldal tetejére március 17.
Megalakul az MKP és az SZDP közös nagy-budapesti egységbizottsága; elnök Kádár János, helyettese Vágvölgyi Tibor, titkár Köböl József. május 9.
A bp-i Deák téri ev. templomban tartott összejövetelen Mihályfi Ernő v. tájékoztatásügyi miniszter élesen támadja az egyházat, elsősorban annak világi vezetőit. március 20.

Nagy-Britannia, Franciaország és a Benelux-államok képviselői Brüsszelben szerződést írnak alá a gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről, és a közös katonai védelemről. július 19. 1949. január 28. 1954. október 23.

Az oldal tetejére március 18.

Balassagyarmaton beiktatják tisztségébe Szabó Józsefet, a dunáninneni ev. egyházkerület új püspökét, aki székfoglalójában kijelenti, hogy Mo-on nincs vallásüldözés. március 19.

Nemes Dezső kommunista politikus beadványt nyújt be az MKP PB-nek; javasolja, hogy a katolikus egyházat alakítsák önálló nemzeti egyházzá.

Megkezdődik a londoni székhelyű Nemzetközi Szocialista Konferencia Bizottsága (COMISCO) kétnapos ülése. — A szervezet kizárja tagjai sorából a kommunistákkal egyesülni készülő vagy már egyesült bolgár, magyar és román szociáldemokrata pártot. március 23.

Az oldal tetejére március 19.
Ordass Lajos bányakerületi ev. püspök elutasítja Reök Iván, az Országos Luther Szövetség elnöke, ogy-i képviselő kérését, hogy tegyen nyilatkozatot, amely szerint az ev. egyház kész az államhatalommal való együttműködésre.
A csehszlovák kormány határozata szerint azok a cseh országrészekben dolgozó magyarok, akik kötelezik magukat, hogy nem térnek vissza Szlovákiába, visszakaphatják csehszlovák állampolgárságukat; egyúttal elrendeli a deportáltak Szlovákiában hagyott ingatlanvagyonának elkobzását és szlovák ún. bizalmiaknak való átadását. A kormány határozatot hoz a lakosságcsere-egyezmény alapján áttelepített magyarok hátrahagyott vagyonának a szlovák és cseh áttelepülők közötti szétosztásáról is. április 1.
Az oldal tetejére március 20.
Veöreös Imre, a Magyarhoni Ev. Lelkészek Egyesületének üv. alelnöke a Radvánszky Albert br. egyetemes felügyelőhöz írott levelében azt javasolja, hogy „egyházunk keresse meg a politikai reakciótól mentes hitvalló álláspontot, a korszerű és időszerű állásfoglalást”.

Kapi Béla ev. püspök a Deák téri templomban kijelenti, hogy egyháza kész tárgyalásokba bocsátkozni az állammal. Ennek feltétele az igehirdetés teljes szabadsága, az egyházi iskolák munkájának és az iskolán kívüli nevelésnek a zavartalansága, az egyház joga szociális szeretetmunka végzésére. április 1. április 5.

A Szu képviselőjének kivonulása miatt felbomlik a németországi négyhatalmi megszállást irányító Szövetséges Ellenőrző Tanács. április 20.
Párizsban megalakul a kelet-európai emigráns szociáldemokraták szervezete, az ún. „kis internacionálé”. Peyer Károlyt az egyik alelnökké választják. március 23.
Az oldal tetejére március 22.

Az egyesült MADISZ és SZIT, az EPOSZ, a MEFESZ, az úttörő- és a cserkészmozgalom részvételével, a MIOT utódszervezeteként, megalakul a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ); a pártok ifjúsági szervezetei bejelentik megszűnésüket. 1950. június 16. Elnökké Nonn Györgyöt, alelnökké Gosztonyi Jánost és S. Nagy Zsigmondot, főtitkárrá Hollós Ervint választják. A Központi Intéző Bizottság tagjai: Dénes István, Gosztonyi János, Gyenes Antal, Hollós Ervin, Kelen Béla, S. Nagy Zsigmond, Nonn György, Péteri István, Szalai Béla, Szendrő Sándor, Várhegyi György.

A ref. egyház vendégeként Mo-ra érkezik Karl Barth svájci teológiai professzor; látogatását később úgy állították be, mintha a protestáns egyházakat az állammal való kollaborálásra biztatta volna. május 23.
Az ENSZ BT-nek a csehszlovákiai puccsról tartott vitájában felszólaló brit ENSZ-delegátus kijelenti, hogy „a kommunizmust még háborús kockázat árán is” fel kell tartóztatni.
Az oldal tetejére március 23.

Sajtóaktívát tartanak Bp-en. Rákosi Mátyás szerint a sajtó általános feladata „a termelés, az építés és a kulturális forradalom eredményeinek” bemutatása.

Az SZDP kilép a Szocialista Pártok Nemzetközi Irodájából (COMISCO).

Az oldal tetejére március 25.
Rendeleti úton államosítják a hazai tulajdonban lévő, 100-nál több munkást foglalkoztató üzemeket; élükre munkásigazgatókat neveznek ki; az Ogy utólag hagyja jóvá az erről rendelkező 1948: XXV. tc-et. A törvény melléklete további 47 olyan vállalatot is felsorol, amelynek munkáslétszáma nem éri el a 100 főt, ennek ellenére államosítandó. április 29.

A miniszterelnökség felügyelete alatt felállítják az Országos Filmhivatalt, amelynek része többek között a Mozgóképvizsgáló Bizottság (a filmes cenzúrahivatal) és a Közművelődési Filmintézet. április 15. augusztus 19.

XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomot basilica minor rangra emeli.

Az oldal tetejére március 26.

Államosítják az Uhri Testvérek mátyásföldi autókarosszéria-gyárát. Ebből az üzemből fejlődik ki a későbbi Ikarus. 1949. január 28. — Államosítják a Goldberger Textilművek és Kereskedelmi Rt.-t.

Az oldal tetejére március 27.

Az ÖK(b)P KB levelet ír a JKP vezetőinek. április 13. A szovjet pártvezetés „fenntartásait” fejezi ki a hivatalos jugoszláv politikával kapcsolatban.

Az oldal tetejére március 28.
A Romániában tartott szovjet típusú ogy-i választásokon az MNSZ-t is magába foglaló népfront 90,8%-kal győz, és 405 mandátumot szerez a lehetséges 414-ből. április 13.
Az oldal tetejére március 31.
Veres Péter honvédelmi miniszter és Dobi István kisgazda pártvezető felkeresi Ravasz László ref. püspököt, akit a politikusok „az összes pártok és a kormány nevében” lemondásra szólítanak fel. április 1.

A 3970/1948. sz. kormányrendelet szerint a magyar tőzsdén a részvények jegyzése e nappal megszűnik. május 25.

Az amerikai kongresszus 5,3 milliárd dollárt szavaz meg az Európai Újjáépítési Programra. április 16.