1948
május

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére május elejétől.

Újra megkezdődik a magyar hadifoglyok hazaszállítása a Szu-ból. november vége.

Az oldal tetejére május 3-4.
A lakosságcseréről folytatott újabb pozsonyi tárgyalásokon a csehszlovák fél ismét beleegyezik a vagyoni kvóta és a paritás elvének betartásába, érdemi változás azonban ezt követően sem történik; a kitelepített magyarok száma és az általuk hátrahagyott vagyon mennyisége továbbra is messze meghaladja a Mo-ról kitelepülő szlovákok számát és vagyonuk mennyiségét. június 12.
Az oldal tetejére május 6.
Mindszenty József bíboros érsek felszenteli a Központi Papnevelő Intézet restaurált bp-i épületét; megünneplik a szeminárium fennállásának 300. évfordulóját.
Az oldal tetejére május 7.
Megalakul a Községi Élelmiszerkereskedelmi Rt. (KÖZÉRT). Kormányrendelet megszünteti az Anyag- és Árhivatalt, és átszervezi az ipari anyaggazdálkodást és árszabályozást.
Az MKP PB határozatot hoz az iskolákat államosító törvény tervezetéről. május 13.
Rákosi Mátyás Czapik Gyula egri érseknek írott levelében kifejti, hogy az ev. és a ref. egyház köztársaság melletti állásfoglalása után elengedhetetlen volna egy hasonló tartalmú nyilatkozat a katolikus egyház részéről is.

A Hágában Winston Churchill elnökletével, 750 résztvevővel összeülő Európa-kongresszus az egységmozgalmak összefogása céljából kezdeményezi az Európa Tanács létrehozását. október 25. 1949. május 5.

Az oldal tetejére május 9.

Közzéteszik a létrehozandó egységes munkáspárt, a Magyar Dolgozók Pártja programtervezetét. június 12–14.

Csehszlovákia szovjet mintára készült és elfogadott új alkotmánya törvényesíti a „dolgozó nép hatalmát”; II. cikkelye a Csehszlovák Köztársaságot „két egyenjogú szláv nemzet”, a csehek és szlovákok államaként határozza meg. Az alkotmány nemzetiségi jogokat nem tartalmaz, a kisebbségek létezéséről nem tesz említést. Az alaptörvény aláírását Edvard Beneš köztársasági elnök megtagadja. június 7.

Az oldal tetejére május 10.

Bp-en megkezdi működését az Országos Mentőszolgálat.* 1954. március 29.

Választásokat tartanak Dél-Koreában; külön dél-koreai köztársasági kormány alakul. szeptember 9.

Az oldal tetejére május 11.
A katolikus püspöki kar pásztorlevelet ad ki az egyházi iskolák védelmében; Mindszenty József bíboros kilátásba helyezi mindazok kiközösítését, akik támogatják az egyházi iskolák államosítását. június 12.
A Dunamelléki Ref. Egyházkerület közgyűlése elfogadja Ravasz László püspök és Lázár Andor főgondnok lemondását. július 16. A Konvent és a Zsinat élére Révész Imrét, a Tiszántúli Egyházkerület püspökét választják. 1949. szeptember 1.
Az MRP és a PDP megalakítja a Polgári Radikális Pártszövetséget. 1949. március 3.
Az oldal tetejére május 12.
Papp Kálmán győri püspök levélben szólítja fel egyházmegyéje katolikus szervezeteit, hogy tiltakozzanak az egyházi iskolák tervezett államosítása ellen.

Hivatalba lép Olaszország második köztársasági elnöke, Luigi Einaudi. 1964. december 29.

Az oldal tetejére május 13.

Az MKP PB ismét az iskolák államosításáról szóló törvény tervezetét tárgyalja. május 20.

Az oldal tetejére május 14.
A kormány miniszteriális bizottságot alakít az egyházi ügyek, elsősorban az egyházi iskolák államosításával kapcsolatos vita rendezésére; a bizottság elnöke Ortutay Gyula miniszter.
Lejár a palesztinai brit mandátum. május 15.
Az oldal tetejére május 15.
Ortutay Gyula sajtótájékoztatón ismerteti az egyházi iskolák államosításáról készített törvénytervezetet, amelyet a kormány már elfogadott. május 19.
A Zsidó Nemzeti Tanács tel-avivi nagygyűlésén David Ben Gurion deklarálja Izrael Állam megalakulását; a Szu elsőként ismeri el az új államot. június 1. Az arab államok megtámadják Izraelt; ezzel kirobban az első arab–izraeli háború. 1949. február 24.
Az oldal tetejére május 17.
Henry Wallace v. amerikai kereskedelmi miniszter, a Haladó Párt elnökjelöltje hozzá intézett levelére válaszolva Sztálin kifejti, hogy a kommunizmus és a kapitalizmus „együttélése … és a szovjet–amerikai ellentétek rendezése nemcsak lehetséges, de az általános béke érdekében kétségkívül szükséges is”.
Az oldal tetejére május 19.
Ortutay Gyula levélben tárgyalásra hívja Mindszenty József bíborost és a mo-i egyházak képviselőit az iskolák ügyében. május 24.
Öt kisgazda politikus keresi fel Mindszenty József bíboros érseket, hogy rábírják a földreformot, a köztársaságot és az államosításokat elismerő nyilatkozat megtételére.
Az oldal tetejére május 20.
Az MKP KV elfogadja a ref. egyházzal kötendő megegyezés tervezetét.
Az oldal tetejére május 21.
Az ev. egyház tárgyalásokat kezd a kormánnyal. május 24.
Az oldal tetejére május 22.

A Bp-i Népbíróság halálra ítéli a szovjet hadifogságban lévő Werth Henrik v. vezérezredest, 1941 szeptemberéig a m. kir. Honvédség vk. főnökét. július 26.

A ref. egyház tárgyalásokat kezd a kormánnyal. május 24.

Az oldal tetejére május 22–23.

A Makón rendezett Maros-menti Mária-napon 85 ezer hívő vesz részt.

Az oldal tetejére május 23.
Karl Barth svájci teológus Péter János kérésére megírja „A magyar református keresztyénekhez” c. levelét, amelyben támogatja Bereczky Albert jelölését a püspöki méltóságra. 1951. szeptember 16.
Az oldal tetejére május 24.
Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter a protestáns egyházfőkkel tárgyal az iskolák ügyéről; a katolikus egyház képviselői nincsenek jelen. Megállapodnak az egyházak anyagi támogatásáról, arról, hogy az iskolatörvény nem érinti a lelkészképzést, az iskolai vallásoktatás kötelező marad, s az egyházi nevelőintézeteket saját tulajdonként továbbra is az egyházak kezelhetik. május 29.
Az oldal tetejére május 24–26.

Bp-en megrendezik az I. Országos Úttörő Konferenciát; a megnyitón előadást tart Ortutay Gyula vallás- és közoktatási miniszter. A konferencia másnapján az úttörőmozgalom főtitkára, Szendrő Sándor „a serdülő ifjúság két nagy szervezetének: az úttörőmozgalomnak és a cserkészetnek az egyesítéséről” beszél. szeptember 23. — A mozgalom országos elnökévé Szávai Nándort, főtitkár-helyettessé Kurucz Istvánt és Szirmai Évát választják.

Az oldal tetejére május 25.
Kihirdetik az MNB új alapszabályát, amelyet az 1948: XXXII. tc. melléklete tartalmaz.
A kormány hivatalosan is feloszlatja a Budapesti Áru- és Értéktőzsdét, annak a Szabadság téri épületben megtestesülő vagyonát pedig állami tulajdonba veszi. 1990. június 21.
Az oldal tetejére május 26.
A Himnusz, a Hatikva és az Internacionálé eléneklésével befejeződik a Pesti Izraelita Hitközség új képviselőtestületének alakuló ülése; elnök Stöckler Lajos.
Kivégzik Müller Antal lakatossegédet, v. nyilas pártszolgálatost.
Az oldal tetejére május 27.
Az úrnapi körmenetet a háború óta első ízben tartják ismét a budai Várban.
Az oldal tetejére május 28.
Ortutay Gyula közli Mindszenty József bíboros érsekkel az állami vezetés hat pontba foglalt kívánságait.
A kormány rendeletet ad ki az Ipartestületek Országos Központjának megszüntetéséről. Feladatait és ügykörét a továbbiakban a Kisiparosok Országos Szervezete (KIOSZ) látja el.
Az oldal tetejére május 29.

Az SzN hírül adja, hogy a kormány az előző napon megállapodott a protestáns egyházakkal a tulajdonukban lévő iskolák állami tuladonba vételéről, noha a megállapodást még nem írták alá. június 14–15.

A Sportcsarnokban tartott gyűlésen Révai József Mindszenty József bíborost nevezi a kormány és a katolikus egyház közötti megegyezés legfőbb akadályának; Révai szerint „Mindszenty mögött a magyar nagybirtok és nagytőke maradványai, valamint külföldi imperialisták állanak”.

A katolikus püspöki konferencia nevében Mindszenty József Ortutay Gyula kultuszminiszternek írott válaszlevelében három feltételhez köti a kormánnyal folytatandó tárgyalásokat: vegyék le a napirendről az egyházi iskolák államosítását; vagyonuk visszaadásával állítsák vissza a feloszlatott katolikus egyesületeket; engedélyezzék országos katolikus napilap megjelenését.
Az oldal tetejére május 30.

Az 1938-ban Bp-en tartott nemzetközi eucharisztikus kongresszus 10. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen Bp-en mintegy negyedmillióan vesznek részt. Az esti órákban közvetített rádiószózatában XII. Pius pápa kiáll Mindszenty József bíboros mellett, és állhatatos helytállásra inti a magyar katolikus egyházat.

Csehszlovákiában a kommunista vezetésű Nemzeti Front 89,2%-kal győz a magyarok és a németek kizárásával rendezett szovjet típusú parlamenti választásokon; a front Csehországban 90,4%-os, Szlovákiában 85,9%-os eredményt ér el. június 7. június 15.