1948
június

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére június 1.
Az FKgP Politikai Bizottsága nyilatkozatban támogatja az egyházi iskolák államosítását.
A magyar kormány elismeri Izrael Államot.
Megkezdődnek az Országos Könyvnapok. Ez alkalomra megjelenik 75 könyv, mind magyar szerző munkája.

A Lengyel Munkáspárt vezetőségi ülésén Władysław Gomułka, a szovjet úttól való eltávolodás utolsó kísérleteként, előadói beszédében kiáll „a szocializmus lengyel útja” mellett.* szeptember 5.

Véget ér a nyugati nagyhatalmak londoni külügyminiszteri konferenciája. június 7.
Az oldal tetejére június 3.
Pócspetriben összeütközésre kerül sor az iskola államosítása ellen tüntető lakosság és a helyi hatóság között; a községháza előtti dulakodásban Takács Gábor r. őrvezető életét veszti. A kommunisták az esetet az egyházi iskolák államosítása melletti propagandára használják fel. június 11.
Az oldal tetejére június 4.

Ortutay Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter válaszol a Katolikus Püspöki Kar levelére. Ortutay feltételekhez köti a tárgyalásokat: a katolikus egyház vezetése nyilatkozatban ismerje el a magyar kormányt, az 1945 óta meghozott intézkedéseket, elsősorban a földreformot és a gazdasági természetű államosításokat; a pócspetri „gyilkosságra” hivatkozva követeli mindennemű agitáció leállítását.

Az MKP PB döntést hoz az iskolák államosításának előrehozataláról. június 11.

A kormány az MKP javaslatára a Mo által fizetendő jóvátétel összegének további csökkentését kéri a Szu-tól. június 8.

Megalakul az Állami Áruházak Rt.

A magyar kormány a csehszlovák kormányhoz intézett újabb jegyzékében sürgeti a nemzetiségi indoklással kibocsátott vagyonelkobzó végzések visszavonását, az érintettek kártalanítását, a deportáltak szabad költözési jogának biztosítását, vagyis hazaengedését, a magyar munka-vállalóknak a csehekkel és szlovákokkal való egyenlő kezelését, s a magyarok vagyonára kiírt ún. nemzeti gondnokság megszüntetését. június 12.

Az oldal tetejére június 5.
Az MKP kezdeményezésére felekezeti tanítók küldöttsége keresi fel Dinnyés Lajos miniszterelnököt, kérve a felekezeti iskolák államosítását, a nevelők anyagi helyzetének javítását, az iskolaépületek helyreállítását, a klerikális reakció demokráciaellenes politikájának leleplezését; a látogatás forgatókönyvét az MKP államosítási bizottsága előre összeállította.
A Szent Officium felhívja a katolikusok figyelmét a Kánon azon paragrafusára, amely előzetes engedélyhez köti részvételüket a nem katolikusokkal tartott rendezvényeken.
Az oldal tetejére június 6.
A máriagyüdi kegyhely 800 éves jubileumi főünnepségén Mindszenty József bíboros celebrálja az ünnepi szentmisét.
Az oldal tetejére június 7.

A katolikus püspökkari konferencián Czapik Gyula egri érsek a kormánnyal folytatandó tárgyalások megkezdését javasolja; Mindszenty József bíboros ellenállása miatt nem születik döntés. A konferencia megtiltja, hogy „pap, szerzetes és szerzetesnő az esetleg most államosításra kerülő iskolákban igazgatói, tanári, tanítói állást vállaljon”, kivéve a hitoktatókat. június 12. június 19.

Prágában nyilvánosságra hozzák, hogy lemondott tisztéről a kommunista hatalomátvétellel azonosulni nem tudó, és az új alkotmány aláírását is elutasító Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök. június 14. szeptember 3.

Nyilvánosságra hozzák a háromhatalmi külügyminiszteri konferencián elfogadott „londoni aján-lásokat”. — A nyugati nagyhatalmak elhatározzák németországi megszállási övezeteik gazdasági egyesítését (augusztus 1.), engedélyezik a német alkotmányozó gyűlési választások megtartását, valamint, a Ruhr-vidék nemzetközi ellenőrzése mellett, külön nyugatnémet állam létrehozását. június 20.

Az oldal tetejére június 8.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter bejelenti, hogy a Szu, magyar kérésre, elengedi a jóvátétel hátralévő részének felét, 65 millió dollárt.
Az oldal tetejére június 10.

A Romániai Magyar Szó cikke szerint a romániai magyarságnak 2671 elemi iskolája van, 4205 magyar tanítóval; a középiskolák száma 184, 2035 magyar tanárral; a Bolyai Egyetemen a hallgatók száma 3500, az oktatóké 280. október 20.

Az oldal tetejére június 11.

A Bp-i Büntető Törvényszék mint rögtönítélő bíróság a pócspetri ügyben halálra ítéli az elkövetőnek tartott segédjegyzőt, Királyfalvy Miklóst, és felbujtóként Asztalos János plébánost; Királyfalvyt még aznap kivégzik. — A köztársasági elnök Asztalost kegyelemben részesíti; büntetése életfogytiglani fegyház. 1956. október 27.

A kormány e napon kiadott rendelete lehetővé teszi a munkavállaló munkaviszonyának azonnali felbontását, amennyiben az a „demokrácia ellen irányuló magatartást tanúsít”.

Megnyílik a háború utáni első Bp-i Nemzetközi Vásár.

Kormányrendelettel zárolják a nem állami iskolák épületeit és felszerelését. június 16.

A kormány és az ev. egyház képviselői harmadik alkalommal tárgyalnak.

Szlovákiában rendeletet adnak ki a települések hivatalos nevének megváltoztatásáról; 710 település magyar vagy német eredetű vagy hangzású nevét cseréli fel mesterséges szlovák névvel, megszüntetve egyúttal a vegyes lakosságú települések kétnyelvű megnevezését is. Párkány új neve Štúrovo, Diószegé Sládkovičovo, Bősé Gabčíkovo, Szapé Palkovičovo, Tornaljáé Šafárikovo, Feledé Jesenské, Ógyalláé Hurbanovo.

Az oldal tetejére június 12.

Bp-en megkezdődik és együtt ülésezik az MKP IV. és az SZDP XXXVII. kongresszusa. Az első napon a küldöttek határoznak a két párt egyesüléséről; megalakul a Magyar Dolgozók Pártja (MDP), és „összeül” I. kongresszusa. június 14.

A június 4-én kelt magyar jegyzék figyelmen kívül hagyása és a paritás elvének be nem tartása miatt Hajdu István magyar áttelepítési kormánybiztos a kormány határozata alapján felfüggeszti a lakosságcsere végrehajtását. június 13. — Magyar számítások szerint eddig az időpontig Cseh-szlovákiából 75 264 magyart telepítettek át, a Mo-ról Csehszlovákiába áttelepült szlovákok száma pedig 52 457.

A katolikus püspöki kar körleve kiközösíti az egyházból mindazokat, akik megszavazzák az egyházi iskolák államosítását, vagy a törvény végrehajtásában közreműködnek.

Bp-re érkezik Julian Huxley, az UNESCO főigazgatója. június 14.

Az oldal tetejére június 13.

A karhatalom megakadályozza, hogy a Gellért-hegyi Sziklakápolnában megtartsák az engesztelő ájtatosságot.

Az oldal tetejére június 14.

Befejeződik az MDP I. kongresszusa. 1951. február 25. — A 443 kommunista és a 149 szociáldemokrata küldött elfogadja a párt programját és szervezeti szabályzatát. Kinyilvánítják, hogy a párt ideológiai alapja a marxizmus-leninizmus, és kitűzik az ország előtt álló fő feladatokat. — 66 tagú Központi Vezetőséget választanak. A párt elnöke a szociáldemokrata Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás; főtitkár-helyettesek: Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György. A PB tagjai: Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Harustyák József, Kádár János, Kossa István, Marosán György, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Rónai Sándor, Szakasits Árpád, Vajda Imre. A Titkárság tagjai: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kádár János, Marosán György, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József, Szakasits Árpád. Az új párt hivatalos lapja a Szabad Nép; a Népszava a Szabad Szakszervezetek lapjaként jelenik meg.

Amnesztiát kap Turóczy Zoltán tiszakerületi ev. püspök.
Megalakul az UNESCO magyar nemzeti bizottsága.

Klement Gottwaldot, a CSKP elnökét, addigi miniszterelnököt (június 15.) választják Csehszlovákia új köztársasági elnökévé. 1953. március 14.

Az oldal tetejére június 15.

Befejeződik a német nemzetiségű és/vagy anyanyelvű magyar állampolgárok kitelepítése. — E napig mintegy 200 ezer német lakost telepítenek ki Mo-ról Németországba, háromnegyed részben a nyugati övezetekbe. Ezt követően már csak a Szu hadifogolytáboraiból visszatérők néhány csoportja hagyja el szervezetten az országot.

Befejeződik a Mo-i Ref. Egyház Egyetemes Zsinatának kétnapos ülése. A küldöttek elfogadják az egyházi iskolák államosításáról kötött előzetes megállapodást. A főbb pontok szerint a vallásoktatás kötelező; az egyház fenntartója marad a sárospataki, a debreceni és a pápai kollégiumnak, a bp-i fiú- és leánygimnáziumnak, valamint négy teológiai főiskolának. Az állam átmeneti időre biztosítja az egyház anyagi támogatását, az egykori tanszemélyzetet pedig átveszi iskoláiba. október 7.

Rákosi Mátyás az SzN-ben megjelent cikkében kijelenti, hogy Mindszenty bíboros párttá akarja alakítani a katolikus egyházat.

A katolikus püspökkari konferencián Hamvas Endre csanádi püspök közli, hogy a Szentszék helyesli az iskolaügyben folytatott egyházi politikát.
Csehszlovákiában megalakul a kommunista Antonín Zápotocký kormánya, amelynek tagja többek között Vladimír Clementis külügyminiszter, Ludvík Svoboda nemzetvédelmi miniszter, Václav Nosek belügyminiszter.
Az oldal tetejére június 16.
Az Ogy a Demokrata Néppárt és a Keresztény Női Tábor képviselőinek ellenszavazatával, név szerinti szavazással elfogadja a 1948: XXXIII. tc.-t „A nem állami iskolák fenntartásának az állam által való átvétele, az azokkal összefüggő vagyontárgyak állami tulajdonba vétele és személyzetének állami szolgálatba való átvétele tárgyában”. Ezzel 6505 nem állami (közülük 4597 valamely vallásfelekezet, 3094 r. kat.) fenntartású iskola kerül állami tulajdonba; az állam 18 ezer tanítót és tanárt vesz át.
Magyar párt- és kormányküldöttség utazik Lengyelországba; Rákosi Mátyás megismerkedik a lengyel vezetőkkel, akik közül Władysław Gomułka rossz benyomást tesz rá. június 18.
Az oldal tetejére június 17.

Letartóztatják Lénárd Ödön piarista szerzetest, az Actio Catholica országos kulturális titkárát.* július 19.

A Bp-i Népbíróság az 1946. nyári miskolci népítéletben való részvétellel vádolt személyek bűnvádi üldözését „büntethetőséget megszüntető okból” megszünteti.
Az oldal tetejére június 18.
Varsóban aláírják a magyar–lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést.

A Bp-i Népbíróság nyolcévi börtönnel sújtja a háborús bűntett elkövetésével vádolt Kecskési (később Tollas) Tibor v. csendőr főhadnagyot. Az indoklás szerint az elítélt a 117. tábori csendőr zászlóalj szakaszparancsnokaként részt vett a beregszászi zsidók kifosztásában és bevago-nírozásában, és embertelen magatartást tanúsított. 1949. december 8.

Megindul a forgalom az újjáépített záhonyi Tisza-hídon.
Az oldal tetejére június 19.
Mindszenty József bíboros, a püspöki kar határozatának megfelelően, körlevelet ad ki, amelyben megtiltja, hogy egyházi személyek az államosított iskolákban állást vállaljanak. július 17.
Az oldal tetejére június 20.

Bukarestben megkezdődik a Kominform második ülése. június 28.

A nyugati hatalmak valutareformot hajtanak végre az általuk ellenőrzött németországi megszállási zónákban, és az inflációs márka helyett értékálló új pénzt bocsátanak ki. A szovjet megszálló erők főparancsnoka tiltakozik a „Németország kettéosztását véglegesítő” intézkedés ellen. június 23.

Az oldal tetejére június 21.
Romániában államosítják a bankokat, a vasutakat, a bányákat és az iparvállalatokat.
Az oldal tetejére június 23.
A MÁV ferncvárosi fűtőházában üzembe helyezik az első amerikai gyártmányú, 411-es sorozatjelű gőzmozdonyt.

A szovjet katonai kormányzat lezárja a Nyugat-Berlin és Németország nyugati megszállási zónái közötti szárazföldi és vízi utakat; kezdetét veszi a „berlini blokád”. június 26. 1949. május 12.

Valutareformot jelentenek be Németország szovjet megszállási zónájában. — Varsóban megkezdődik a Szu, Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Mo és Románia külügyminisztereinek tanácskozás a német kérdésről. A határozat a békeszerződés aláírását, össznémet kormány felállítását, a Ruhr-vidék feletti nemzetközi ellenőrzést és a német jóvátételi kötelezettségek teljesítését szorgalmazza.

Az oldal tetejére június 26.
Az USA és Nagy-Britannia légihídon megkezdi Berlin nyugati szektorainak ellátását. 1949. május 12.
Az oldal tetejére június 27.

Csehszlovákiában egyesül a kommunista és a szociáldemokrata párt; az új szervezet neve változatlanul Csehszlovák Kommunista Párt. szeptember 27–28.

Az oldal tetejére június 29.
Nyilvánosságra hozzák a Kominform határozatát, amely elítéli a jugoszláv politikát, és a JKP-t kizárja a szervezetből; a határozat felhív Jugoszlávia kollektív blokádjára, és Tito hatalmának megdöntésére. Az iroda székhelyét Belgrádból Bukarestbe helyezik át. Jugoszlávia és a szovjet blokk országai között több évre megromlik a viszony.

XII. Pius pápa Nominatio substitutorum kezdetű szentszéki rendelkezésével arra utasítja a megszállt kommunista országokban működő, joghatóságuk gyakorlásában akadályozott püspököket, hogy mihamarabb nevezzenek ki két helyettest (ordinarius substitutus) maguk mellé; a megyéspüspök felfüggesztése, letartóztatása, száműzetése stb. esetén ezeknek a helyetteseknek kell átvenniük az egyházmegye kormányzását, mégpedig úgy, hogy a főpásztor akadályoztatása esetén az első helyettes lép a helyébe, de ő is rögtön megnevezi (második) utódát. 1949. június 21.

Az oldal tetejére június 30.
Az MDP KV kibővített ülésén Rákosi Mátyás beszámol a jugoszláv párt nemzetközi elítéléséről; felhívja a figyelmet az MDP-n belüli nacionalista és opportunista veszélyre. július 2.

A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének közgyűlése hozzájárul az úttörőmozgalommal való egyesülést előkészítő tárgyalások megkezdéséhez. július 13.