1948
december

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére december 1.

Romániában, miután október 3-án a mintegy 1,6 millió görög katolikus „önként visszatért” az ortodox egyházba, az unitus (görög katolikus) egyházat rendeletileg feloszlatják.

Az oldal tetejére december 3.

Felállítják az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalt (1950. január 8.), amely központilag irányítja az ipar munkaerővel való ellátását.

Az oldal tetejére december 4.

A külföldön tartózkodó Nyárádi Miklós (FKgP) pénzügyminiszter írásban lemond megbízatásáról, és bejelenti, hogy nem tér haza. december 10.

Az oldal tetejére december 6.
Véget ér a Mária-év; a különböző egyházi ünnepségeken és zarándoklatokon 4,6 millió hívő vett részt országszerte.
Az oldal tetejére december 7.
Kivégzik Csornoky Viktort.
A kormány és az izraelita felekezet megállapodást ír alá az egyház működésének és állami támogatásának feltételeiről. 1990. március 19.
Az oldal tetejére december 8.
Mindszenty József esztergomi érsek fogadja Szekfű Gyulát, Cavallier Józsefet és Kodály Zoltánt; a küldöttség tagjai a bíboros önkéntes visszavonulását kérik.
A Mo-i Ev. Egyház Egyetemes Zsinata nagy szótöbbséggel elfogadja az állammal kötendő, 9 pontból álló egyezményt, és felhatalmazást ad annak aláírására. december 14.

Bukarestben is ratifikálják a magyar–román vízumegyezményt; az egyezmény szerint a diplomáciai és szolgálati természetű utazások esetén is szükséges román beutazási vízum.1949. augusztus 8. — A kettősbirtokos gazdák a következő év tavaszán és őszén még használhatják a kijelölt határátkelőhelyeket. 1949. november 1.

Az oldal tetejére december 9.
A MAORT-perben a Bp-i Népbíróság Különtanácsa „a demokratikus államrend megdöntésére irányuló bűncselekmény” miatt Papp Simon v. vezérigazgatót halálra, Ábel Bódog igazgatót 15 évi fegyházra, Binder Béla termelési főmérnököt 4 évi börtönre ítéli. 1949. január 20.
A Bp-i Népbíróság 6 évi börtönre ítéli Varga Remig kispesti plébánost.
A GFt határozatot hoz Kohóipari Központ és Nehézipari Központ létrehozásáról.
Albániában letartóztatják Koçi Xoxe v. belügyminisztert, Pandi Kristót és a „titoista klikk” más tagjait. 1949. május 12.
Az oldal tetejére december 10.

Lemond a Dinnyés-kormány. — A köztársasági elnök a v. kisgazda Dobi Istvánt nevezi ki miniszterelnökké, aki többségében kommunista politikusokból alakít új kormányt. 1952. augusztus 14. Miniszterelnök-helyettes és államminiszter Rákosi Mátyás, államminiszter Erdei Ferenc, belügy Kádár János, külügy Rajk László, pénzügy Gerő Ernő, honvédelem Farkas Mihály, igazságügy Ries István, közlekedésügy Gerő Ernő (1949. február 18.), földművelésügy Csala István, iparügy Kossa István, kereskedelem- és szövetkezetügy Rónai Sándor, építés- és közmunkaügy Darvas József, népjólét Olt Károly, vallás- és közoktatásügy Ortutay Gyula.

Kolozsvárott megkezdi háromnapos tanácskozását az MNSZ IV. (egyben utolsó) kongresszusa. 1949. november 3.

Az ENSZ Közgyűlés III. ülésszaka elfogadja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát; a szovjet blokk országai tartózkodnak a szavazástól. 1950. december 4. 1968. április 22.

Az oldal tetejére december 11.

Farkas Mihály honvédelmi miniszter Folba János vezéresperest felmenti a r. kat. tábori lelkészet vezetése alól. — Az utódlással a miniszter Németh József alezredest bízza meg; a kinevezést az illetékes egyházi főhatóság nem hagyja jóvá.

Az oldal tetejére december 12.
Megkezdődik az oktatás a Honvéd Petőfi Akadémián.

Bukarestben az RMP KV Politikai Irodája határozatot hoz a nemzetiségi kérdésről. Ebben a dokumentumban fogalmazzák meg először azt a tételt, hogy a nemzetiségi/kisebbségi kérdést „mindig alá kell rendelni a munkásosztály fő feladatának”. 1952. április 11.

Kolozsvárott megnyílik az Állami Magyar Népopera.
Az oldal tetejére december 14.
Dobi István újonnan kinevezett miniszterelnök a kormányprogramot ismertető parlamenti beszédében kijelenti: „A mo-i reakció elsősorban Mindszenty bíboros fekete zászlaja alá gyülekezik.”

Az ev. egyház részéről Turóczy Zoltán püspök és Mády Zoltán helyettes egyetemes felügyelő aláírja az állammal kötött megállapodást. Az egyház egy gimnáziumot és egy teológiai főiskolát tarthat fenn, lelkészei állami illetményt kapnak. 1990. március 19.

Az oldal tetejére december 15.

Pozsonyban megjelenik az Új Szó, „a csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapja” első száma; főszerkesztő Lőrincz Gyula.

Az oldal tetejére december 16.
Lemond mandátumáról az FKgP 12 ogy-i képviselője.
A katolikus püspökkari konferencián Mindszenty József bíboros érsek arra kéri a főpásztorokat, hogy bebörtönzése esetén se írják alá az egyházra kényszeríteni próbált megegyezést; inkább mondjanak le az államsegélyről és bízzanak a nép támogatásában.
Az oldal tetejére december 18.

Közzéteszik a 14 000/1948. sz. kormányrendeletet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szer-vezéséről és működésük szabályozásáról.

Megalakul a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szövetsége (DÉFOSZ). 1952. január 19. Elnökké Dobi Istvánt választják.

A bajorországi Weilheimből a portugáliai Estorilba költözik Horthy Miklós, Mo. v. kormányzója.  1957. február 9.

Szófiában összeül a Bolgár Munkáspárt V. kongresszusa. A párt felveszi a Bolgár Kommunista Párt (BKP) nevet.  1949. március 26–27. A párt főtitkárává Georgi Dimitrovot választják. 1949. július 2.

Az oldal tetejére december 19.
Megalakul a Magyar Jogászszövetség; elnök Ries István.
Az oldal tetejére december 21.
Kivégzik Dési Dregán Miklós cipészt, Gál György cipészt, Gáncsos Zoltán műszerészt, Hajgató Lajos alkalmi munkást és Tuboly Miklós BSZKRT-kocsivezetőt, v. nyilas pártszolgálatosokat.

Lengyelországban a (kommunista) Lengyel Munkáspárt kongresszusának utolsó napján beolvasztják a Lengyel Szocialista Pártot; megalakul a Lengyel Egyesült Munkáspárt (LEMP). Az új párt főtitkára Bolesław Bierut. 1956. március 12.

Az oldal tetejére december 22.

Gyakorlatilag véget ér a magyar–szlovák lakosságcsere végrehajtása, noha néhány áttelepülő még 1949 tavaszán is érkezik Csehszlovákiából Mo-ra. 1949. június 21. — A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság adatai szerint a lakosságcsere keretén belül és azzal párhuzamosan összesen 89 660 magyar települt át; Mo-ról ezzel szemben 71 787 szlovák települt át Csehszlovákiába. A Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság adatai szerint a Csehszlovákiából kitelepített magyarok száma 87 839, a Mo-ról Csehszlovákiába áttelepült szlovákoké pedig 71 215. — A szlovákiai magyar nyelvterület népcsere által leginkább sújtott régiója a Felső-Csallóköz, Mátyusföld, a Garam mente és Gömör egyes települései.*

Mócsy Imre jezsuita atyát, a római Gergely Egyetem rendes tanárát, aki ez időben Mo-on tartózkodik, az állam diplomáciai útlevéllel a Vatikánba küldi. 1949. január 7.
Az oldal tetejére december 23.
Az ÁVH házkutatást tart az esztergomi prímási palotában; a pincében elásva és fémtokba rejtve „megtalálják” a bíboros több száz iratot tartalmazó „titkos irattárát”.

Bemutatják Bán Frigyes Talpalatnyi föld c. filmjét.

Tokióban kivégzik a japán háborús főbűnösök perében halálra ítélt Todzso Hideki v. miniszter-elnököt és hat társát.

Az oldal tetejére december 24.
A VKM rendelete az általános iskolai tanulóknak megtiltja, hogy iskolán kívül működő egyesületekbe és társulatokba jelentkezzenek.

Kivégzik Réti János ápolót és Sebesta István v. őrmestert, a nyilas párt egykori tagjait.

Az oldal tetejére december 26.

Karácsony másodnapján az ÁVH hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatja Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érseket, és Bp-re, az Andrássy út 60. sz. alatti államvédelmi központba hurcolja őt. december 29. — A bíboros érsek ezt megelőzően világszerte híressé vált levelet ír, amelyet letartóztatása esetére előre megfogalmazott: „Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit sem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye s azt eleve semmisnek nyilvánítom.”

Az oldal tetejére december 27.
Kádár János belügyminiszter magához rendeli, és lemondásra szólítja fel Grősz József kalocsai érseket.
Az oldal tetejére december 28.
Czapik Gyula egri érsek és Ortutay Gyula kultuszminiszter aláírja a r. kat. papság kongruájának 15%-os csökkentéséről szóló megállapodást.
Kivégzik Kőfalvi János v. őrmestert, aki háborús bűnöket követett el.
Az oldal tetejére december 29.

Kádár János belügyminiszter tájékoztatást ad a Mindszenty József bíboros ügyében folytatott nyomozásról; a hivatalos jelentés szerint az érsek „az eléje tárt terhelő adatok súlya alatt beismerő vallomást tett”. 1949. január 11.

Mindszenty József esztergomi érsek akadályoztatása miatt a főegyházmegye vezetését Drahos János általános érseki helytartó veszi át. 1950. június 15.

Az oldal tetejére december 30.

Megindul az áramszolgáltatás a hároméves terv keretében villamosított 250. faluban, Vác-hartyánban (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm).

A Bíborosok Szent Kollégiumának dékánja ünnepélyesen tiltakozik Mindszenty József bíboros letartóztatása miatt. 1949. január 2.
Felállítják a Katonai Főtörvényszéket.
Újjáalakul az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE); elnök Szűcs József, üv. elnök Bächer-Bodrogh Pál.
Az oldal tetejére december 31.

Tűzszünettel ér véget a Kasmír hovatartozásáért vívott első indiai–pakisztáni háború. 1965. augusztus 15. A térséget az aktuális frontvonal mentén kettéosztják Pakisztán és India között, ugyanakkor Pakisztán nem tesz le Kasmír teljes bekebelezéséről.