1947
március

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére március 1.
Megkezdi működését a Nemzetközi Valutaalap (IMF).
Az oldal tetejére március 2.

Prágában folytatódnak a kétoldalú tárgyalások a csehszlovák–magyar lakosságcserével össze-függő kérdésekről. március 7.

Az Új Ember c. katolikus lap tiltakozik a fakultatív hitoktatás tervezett bevezetése ellen. március 13.

Az oldal tetejére március 4.
Franciaország és Nagy-Britannia aláírja az ún. dunkerque-i szerződést, amelyben a felek kölcsönös segítséget vállalnak egy esetleges német agresszió esetére.
Az oldal tetejére március 5.
Az USA kormánya jegyzéket intéz a szovjet kormányhoz a magyar belügyekbe való beavatkozás (értsd: Kovács Béla letartóztatása) miatt, ami a kisebbségi diktatúrára törő kommunistákat segíti. március 9.
Az oldal tetejére március 6.
Pártközi megállapodás születik a fakultatív hitoktatásról. március 13.
Az oldal tetejére március 7.
Mivel a magyar fél a kényszertelepítések leállítását tekinti a lakosságcsere végrehajtása alapvető feltételének, és ezt a csehszlovák fél nem fogadja el, a két fél közötti tárgyalások megszakadnak. március 14.
Kivégzik Trucka András szarvasi földművest, a Hűség Háza v. karhatalmi parancsnokát.
Az oldal tetejére március 8.

Szegeden Tiszatáj címmel irodalmi és művészeti folyóirat indul.

Az oldal tetejére március 9.

Megjelenik a 3200/1947. sz. kormányrendelet a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946: XXV. tc. végrehajtása tárgyában. — Megkezdi működését az Országos Helyreállítási Alap.

A magyar sajtó csak az előző napon kelt szovjet válaszjegyzékkel együtt ad hírt az amerikai és az időközben átadott brit tiltakozó jegyzékről. március 17.
Az oldal tetejére március 10.
Az FKgP PB tíz pontban foglalja össze követeléseit, amelyek teljesítéséért cserébe újabb engedményekre hajlandó. március 11. Döntenek Pfeiffer Zoltán, Futó Dezső, Pártay Tivadar, Eszterhás György és Reicher Endre kizárásáról. március 12.
Moszkvában megkezdődik a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezlete. április 24.
Az oldal tetejére március 11.

A Baloldali Blokk pártjai pártközi megállapodást írnak alá a megcsonkított FKgP-vel politikájuk összehangolásáról. Kívánatosnak tartják a Magyar Közösség-összeesküvés „gyors felszá-molását”; elfogadják a kormány munkaprogramját; előírják „demokratikus köznevelési program” kidolgozását (azaz a hitoktatás fakultatívvá tételét), és a hároméves gazdasági terv bevezetését.

Az oldal tetejére március 12.
Pfeiffer Zoltán és négy társa az FKgP-nek a köztársaság-ellenes összeesküvés ügyében képviselt politikája elleni tiltakozásképpen kilép a pártból.
Harry Truman amerikai elnök a Kongresszushoz intézett üzenetében kifejti, hogy az USA köteles támogatást nyújtani a szabad országoknak az azokat fenyegető „totalitárius fordulattal” szemben: „A világ népei tőlünk remélik szabadságuk megőrzését.” A Truman-elv meghirdeti „a kommunizmus feltartóztatásának” politikáját. Az elnök először Görögország és Törökország számára kér 400 millió dolláros segélyt, amelyből 300 milliót az előbbi országnak szánnak. május 22.
Az oldal tetejére március 13.

Az SzN ismerteti Losonczy Géza parlamenti beszédét, amelyben a fakultatív hitoktatás bevezetését, állami tankönyv-monopóliumot, az általános iskola teljes kiépítését és a tanítók helyzetének sürgős rendezését követeli.

Mindszenty József bíboros-érsek Varga Béla ngy-i elnöknél tiltakozik Losonczy Géza bejelentése ellen. A katolikus püspöki kar pásztorlevele elutasítja a fakultatív hitoktatás tervezett bevezetését. március 26.

Az oldal tetejére március 14.
Átalakul a kormány: államminiszter Dobi István, tájékoztatásügy Bognár József helyett Mihályfi Ernő, honvédelem Bartha Albert helyett Dinnyés Lajos, pénzügy Rácz Jenő helyett Nyárádi Miklós (valamennyi FKgP), vallás- és közoktatásügy Keresztury Dezső (NPP) helyett Ortutay Gyula (az FKgP új tárcája), építés- és közmunkaügy Veres Péter (NPP).
A csehszlovák kormány titkos határozatban elrendeli, hogy a magyar fél halogató magatartása esetén a hatóságok folytassák a kitelepítést és az 1946-ban felfüggesztett reszlovakizációt. március 24.
Mo és Ausztria között helyreállnak a diplomáciai kapcsolatok.
Az oldal tetejére március 17.

Az USA kormánya újabb jegyzékben javasolja a szovjet kormánynak, hogy a jaltai tárgyaló felek együtt vizsgálják ki a mo-i eseményeket. március 20. június 2.

Az oldal tetejére március 18.
A Tiszántúli Ref. Egyházkerület Tanácsa ünnepélyesen tiltakozik minden olyan törekvés ellen, amely „a keresztyén nevelés és oktatás körét és lehetőségeit szűkíteni akarná”. március 26.

Kivégzik Asztalos Ferenc balsai MÁV-alkalmazottat, az 5/4-es bori munkásszázad v. keretlegényét, aki a rabokkal kegyetlenkedett, közülük három főt meggyilkolt.

Az oldal tetejére március 19.

Szegeden a diákok a fakultatív hitoktatás mellett nyilatkozó Ortutay Gyula kultuszminiszter ellen tüntetnek; a rendőrség civil csoportok bevetésével brutálisan szétveri őket, számos diákot letartóztatnak és internálnak. április 2. — A tüntetés másnap folytatódik.

Az oldal tetejére március 20.
A szovjet válaszjegyzék szerint „nincs mód a jelenlegi mo-i helyzet és az összeesküvés együttes [szovjet–amerikai] kivizsgálására”.
Az oldal tetejére március 21.

Az USA 30 millió dollárra emeli az előző évben Mo-nak nyújtott, hadfelszerelési-felesleg vásárlására használható hitel összegét; a hitel kamata 2 3/8%. június 2. — Mo végül csak 15-16 millió dollár értékű árut, főként teherautókat és 520 db gőzmozdonyt vásárol. (Ehhez járul a 24 millió dollár összegű poszt-UNRRA-segély, amelyet az USA Szenátusa az év tavaszán szavaz meg Mo számára.)

Az oldal tetejére március 22.
Beresztóczy Miklós esztergomi kanonok, a VKM Katolikus Ügyosztályának vezetője és Grősz József kalocsai érsek Ortutay Gyula miniszternél tiltakozik a hitoktatás tervezett fakultatívvá tétele ellen.
Az oldal tetejére március 23.
Megkezdődik a PDP háromnapos nagyválasztmányi ülése, „az öntudatos polgárság seregszemléje”. — A résztvevők elfogadják a párt új programját.

Sebestyén Pál követ vezetésével a lakosságcsere vitás kérdéseinek megtárgyalása céljából magyar delegáció érkezik Pozsonyba. március 26.

Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát Amerikába utazik; útjáról nem tér haza. A főapátságot Sárközy Pál kormányzó apátként vezeti Kelemen Krizosztom haláláig. 1950. november 7.

Az oldal tetejére március 24.
A magyar és a csehszlovák kormány képviselői Pozsonyban jugoszláv közvetítéssel megállapodnak a lakosságcsere végrehajtásának megindításában; a csehszlovák fél beleegyezik, hogy a kitelepített magyarok magukkal vihessék ingóságaikat. március 25.
Az oldal tetejére március 25.

A győri Szent Patrik-szentkép könnyezésének 250. évfordulóján a székesegyházban Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek és Grősz József kalocsai érsek vezetésével tartják a főünnepet. Mindszenty bíboros szentbeszédében kifejti, miért ragaszkodik az egyház a kötelező hitoktatáshoz.

A Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége kifogásolja, hogy a magyar fél feladta korábbi álláspontját, és ezzel „elárulta és eladta a szlovákiai magyarok létérdekeit”. április 12.
Az oldal tetejére március 26.

A pozsonyi tárgyalásokon megállapodás születik arról, hogy 3000 család kölcsönös áttelepítésével megkezdődik a lakosságcsere. március 31.

250 fős csepeli munkásküldöttség tiltakozik a miniszterelnöknél a fakultatív hitoktatás terve ellen.
Az oldal tetejére március 27.

A katolikus püspöki konferencia elmarasztalja Balogh Istvánt és Varga Bélát, amiért nem léptek fel a hitoktatás fakultatívvá tétele ellen. — A püspökök pásztorlevélben arra szólítják fel a híveket, hogy tiltakozzanak a tervezett intézkedés ellen.

Az oldal tetejére március 28.
Megalakul az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága.
Az oldal tetejére március 30.
A budapest-budai ref. egyházközség presbitériuma tiltakozik a fakultatív hitoktatás terve ellen.
Az oldal tetejére március 31.
Az Mt rendkívüli ülésén beleegyezését adja a lakosságcsere megkezdéséhez, egyben úgy határoz, hogy a szlovákiai magyarok letelepítését, helyhiány miatt, a mo-i németek ideiglenes összeköltöztetésével kell megoldani. április 12.
Miután Kurdisztánt elfoglalják az iráni kormánycsapatok, kivégzik a Mahabadi Köztársaság, a történelemben második (és napjainkig utolsó) kurd állam vezetőit.