1947
február

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére február 1.

Megkezdődik az SZDP XXXV. kongresszusa. február 3.

A nagyszombati püspök Edvard Beneš köztársasági elnökhöz intézett memorandumában a püspöki kar nevében tiltakozik a magyarok csehországi deportálása ellen. február 5.

Az oldal tetejére február 3.

Befejeződik az SZDP XXXV. kongresszusa. 1948. március 6. A küldöttek „a munkásegység megszilárdítása”, azaz a kommunistákkal való együttműködés mellett foglalnak állást, és elítélik Peyer Károly és társai lépéseit. A PB tagjai: Bán Antal, Kisházi Ödön, Marosán György (főtitkárhelyettes), Ries István (főtitkárhelyettes), Rónai Sándor, Szeder Ferenc, Szakasits Árpád (főtitkár), Szélig Imre.

Petru Groza román miniszterelnök interjút ad a Reuter hírügynökségnek. Groza kijelenti, hogy a nyáron egy hónapon keresztül „kísérleti vámunió” lesz Mo és Románia közt, és ha az eredmények bátorítók, akkor az meg is valósul. február 11.

Az oldal tetejére február 4.
Az FKgP PB „jobboldali magatartása” miatt kizár a pártból 13 képviselőt. További öt képviselő, aki nem ért egyet a döntéssel, kilép a pártból, egy képviselő pedig lemond mandátumáról. február 7.
Bécsben kivégezik Siegfried Seidlt, a theresienstadti koncentrációs tábor egykori parancsnokát.
Az oldal tetejére február 5.

Mindszenty József bíboros-érsek levélben fordul VI. György angol királyhoz és Harry Truman amerikai elnökhöz a szlovákiai magyarok üldözése miatt.

Az oldal tetejére február 6.

Révai József az Ngy-ben Kovács Béla felelősségéről és bíróság elé állításának szükségességéről beszél. — Péter Gábor, a MÁr ÁVO vezetője a népügyészségnél kezdeményezi Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. február 8.

Lengyelországban megalakul a szocialista Józef Cyrankiewicz többségében kommunista miniszterekből álló kormánya.
Az oldal tetejére február 7.
Kovács István, az FKgP PB tagja az Ngy-ben 25 tagú, nyilvánosan működő különbizottság kiküldését javasolja a Magyar Közösség-ügyben; az indítványt nagy vita után szótöbbséggel elfogadják. Az MKP a kulisszák mögött ráveszi Tildy Zoltán köztársasági elnököt, hogy a kisgazda frakciónál érje el a javaslat visszavonását. február 8.

Szabadlábra helyezik az előző évi miskolci népítélet tizennégy vádlottját. február 20.

Az oldal tetejére február 8.
A kormány rendkívüli ülést tart a köztársaság-ellenes összeesküvés ügyében; a rendkívüli parlamenti vizsgálóbizottság helyett kéttagú bizottságot küld ki Ries István igazságügy-miniszter és Hompola Mihály kisgazda igazságügyi államtitkár összetételben. február 13.

Az SzN nyilvánosságra hozza, hogy hivatalos eljárás kezdődött Kovács Béla ellen. február 16.

Az oldal tetejére február 10.

Párizsban a világháborúban győztes Szövetséges Nagyhatalmak aláírják a békeszerződést Németország európai szövetségeseivel. — A Mo-gal kötött szerződés szerint Ausztriával, Jugoszláviával és Romániával visszaáll a trianoni határ; a Szu-val a határ a trianoni csehszlovák–magyar határ; Csehszlovákiához csatolják Dunacsún, Horvátjárfalu és Oroszvár községet. A magyar szárazföldi haderő létszáma 65 ezer fő, a légierőé 5 ezer fő lehet (ekkor a kettő együttes állománya hozzávetőleg 14 ezer fő). A magyar hadifoglyok, „mihelyt lehetséges, a hadifoglyokat visszatartó egyes Hatalmak és Magyarország között erre vonatkozólag kötött megállapodása szerint”, hazaszállítandók. május 9. Mo a Szu-nak 200 millió, Csehszlovákiának 30 millió, Jugoszláviának 70 millió dollár jóvátételt köteles fizetni 8 év alatt. — Az ország területéről 90 napon belül minden idegen fegyveres erőt ki kell vonni, a Szu-nak azonban joga van olyan fegyveres erő állomásoztatására, amely biztosítja az Ausztria felé irányuló közlekedést. — A nemzeti kisebbségek jogi védelmére ezúttal semmiféle részletes szabályozás nem születik; a szerződés csak az ENSZ Alapokmányába foglalt egyéni, emberi, politikai és állampolgári jogokat ismeri el, s arra kötelezi Mo-ot, hogy biztosítsa az emberi jogokat, a pluralista demokráciát. Az ezen túlmutató nemzeti kisebbségi jogokat nem szabályozzák, a nemzetiségi kérdés belügynek minősül.

A kormány ismét jegyzékben fordul a nagyhatalmakhoz a szlovákiai magyarok üldözése miatt.
Ülést tart a MEFESZ központi intéző bizottsága. Az új vezetőség tagjai: Szalai Béla (MKP) elnök, Aba Iván (SZDP), Köte Sándor (NPP), Szabó Ákos (SZDP) alelnökök, Makó András (FKgP) főtitkár. április 8.
Az oldal tetejére február 11.
Varga Béla ngy-i elnök Kovács Béla kiadatási ügyét átadja a mentelmi bizottságnak.
Országos értekezletet tartanak a megmaradt magyar zsidóság képviselői; határozott igényként fogalmazzák meg, hogy meg kell teremteni a magyar zsidóság egységét.
Az MNSZ csatlakozik a romániai Demokratikus Pártok Blokkjához. Kurkó Gyárfás elnök kijelenti, hogy ez csak formalitás, és nem jelenti a „függetlenség feladását”.

Petru Groza román miniszterelnök bejelenti, hogy országa vámunióra kíván lépni Mo-gal, és hogy erről a két fél elvben már megegyezett.

Az oldal tetejére február 12.

A csehszlovák kormány négy jegyzéket juttat el a magyar kormányhoz, amelyekben, a magyar kisebbség csehországi deportálása elleni tiltakozása miatt, Csehszlovákia belügyeibe való beavatkozással, a lakosságcsere-egyezmény megsértésével, az államhatáron szított zavar-gásokkal és revizionizmus szításával vádolja Mo-ot. február 22.

Az oldal tetejére február 13.
Az MKP PB úgy dönt, nyilvánosságra kell hozni a csak Ries István aláírt bizottsági jelentést, amely Kovács Béla kiadatását javasolja. február 16.
Az oldal tetejére február 15.

A HM Katonapolitikai Osztályát Katonapolitikai Csoportfőnökséggé szervezik át; vezetője továbbra is Pálffy György vezérőrnagy. 1948. február 15.

Az USA követe közli a magyar kormánnyal, hogy az USA a fel nem használt amerikai katonai javak vásárlására 1946 februárjában nyújtott hitelkeretet 30 millió dollárra emeli. március 21.
Az oldal tetejére február 16.
Az MKP békéscsabai nagygyűlésén Rákosi Mátyás Kovács Béla bíróság elé állítását követeli. február 18.
Mo és Jugoszlávia képviselői gazdasági megállapodást írnak alá.
Megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság; elnök Jámbor Alajos, társelnök Mező Ferenc. 1948. március 5.
Az oldal tetejére február 17.
E napig 1737 egyházi szervezet tiltakozott az egyházi egyesületek 1946 nyári feloszlatása ellen.

Az Amerika Hangja (Voice of America) megkezdi a Szu-ba irányuló orosz nyelvű rádióadásait. 1953. március 1.

Az oldal tetejére február 18.
Az MKP PB határozata szerint „… a harcot tovább kell vinni Kovács Béla kiadatásáért”. február 19.
Az oldal tetejére február 19.
Az FKgP PB kommunista nyomásra eltávolítja főtitkári tisztéből Kovács Bélát, aki lemondását levélben jelenti be Nagy Ferencnek; utóda Balogh István. február 21.
Az oldal tetejére február 20.

A népbíróság elrendeli az 1946. júliusi miskolci népítélet három fővádlottjának szabadlábra helyezését, tekintettel arra, hogy „a kiszabható büntetés előrelátható nagysága miatt szökésüktől tartani nem kell”. április 6. 1948. június 17.

Az oldal tetejére február 21.
Kovács Béla ügyében összeül az Ngy mentelmi bizottsága.február 22.
Az oldal tetejére február 22.

Kovács Béla mentelmi jogát az Ngy az ÁVO követelésére sem függeszti fel. február 23. — Este Rákosi Mátyás rádióbeszédében Kovács Bélát büntetőjogi értelemben is felelősnek nevezi, és bejelenti: ha az FKgP akadályozza az összeesküvők bíróság elé állítását, az MKP a néphez fordul, és új választásokat követel.

A csehszlovák hatóságok, a lakosságcseréről folytatandó tárgyalások közelgő felújításával összefüggésben, leállítják a szlovákiai magyarság csehországi deportálását. A hivatalos cseh-szlovák adatok szerint 1946–47 telén 17 dél-szlovákiai járás 393 községéből összesen 41 666 személyt (9610 családot) telepítettek át erőszakkal Cseh- és Morvaországba, akik 6602 lakóházat és 14 149 katasztrális hold földet hagytak hátra Szlovákiában. Magyar becslések ezzel szemben 60-100 ezer közöttire teszik a deportáltak számát. március 14. Az erőszakkal áttelepítetteken kívül további 2489 személy (2154 család) önként költözött át a cseh országrészekbe; összesen tehát 44 155 magyar (11 764 család) távozott Szlovákiából Cseh- és Morvaországba.*

Kivégzik Vízváry Jenő aradi asztalossegédet, v. nyilas pártszolgálatost, aki a Duna-parton és Rákospalotán gyilkosságokban vett részt.
Az oldal tetejére február 23.

Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád és Nagy Ferenc Kovács Béla sorsáról tárgyal; Rákosiék azt szeretnék elérni, hogy Kovács Béla mondjon le mentelmi jogáról, és tegyen vallomást a rendőrségen. — Rákosi közli Georgij Puskin szovjet követtel: nem helyeselné, ha Kovács Bélát a szovjet hatóságok vennék őrizetbe. február 25.

Az oldal tetejére február 24.
Megállapodás születik Kovács Béla ügyében, amelynek értelmében „önként a hatóságok rendelkezésére áll”.
Kivégzik Hajnácskőy László v. cs. ezredest, a nyilas uralom alatt a BM közbiztonsági osztályának vezetőjét.
Az oldal tetejére február 25.

Délelőtt Kovács Béla megjelenik az ÁVO központjában, és a következő nyilatkozatot teszi: „… mentelmi jogáról nem mondott le, de kihallgatás céljából nemcsak az ÁVO-nak, hanem a Népügyészségnek is rendelkezésére fog állani…”. Kovácsot délelőtt kihallgatják, és szembesítik a korábban letartóztatottakkal. A déli órákban ügyvédje, Pfeiffer Zoltán elviszi az ÁVO épületéből; délután Kovács visszatér oda, ahol újra szembesítik Szent-Iványival és másokkal. — Este 6 óra körül az épületben megjelennek a szovjet MGB tisztjei, és magukkal viszik a kisgazda politikust. — Kovácsot először Ausztriába szállítják, és a Baden bei Wien-i börtönben tartják fogva, majd tárgyalás nélkül 25 évi szabadságvesztést szabnak ki rá, és a Szu-ba deportálják. 1955. november 8.

Megkezdődik a katolikus püspökkari konferencia kétnapos ülése. — Czapik Gyula egri érsek javasolja a Szent István Tudományegyetem megalapítását. szeptember 25.

Az oldal tetejére február 26.
A napilapok közlik a SZEB nyilatkozatát Kovács Béla letartóztatásáról. Kovács Béláné az Ngy elnökéhez fordul férje mentelmi jogának megsértése miatt.
Az oldal tetejére február 27.
A Bp-i Népbíróság megtartja az első tárgyalást a „köztársaság-ellenes összeesküvők”, Donáth György és társai ügyében.április 16.
Kivégzik Tálas András demecseri magántisztviselőt, aki keretlegényként Borban és Cservenkán kegyetlenkedett és gyilkosságokban vett részt.
Az oldal tetejére február 28.
Az FKgP megszünteti Kovács Béla párttagságát.
Az FKgP PB ülésén Ortutay Gyula felveti a fakultatív hitoktatás bevezetésének tervét. március 6.