1946
szeptember

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére szeptember folyamán.
Az 1946/47-es tanévre 28 ezer tanulót íratnak be a katolikus gimnáziumokba és ezek általános iskoláiba, néhány ezerrel többet, mint az előző tanévben.
Az oldal tetejére szeptember 1–5.
Nagy Ferenc miniszterelnök Párizsban részt vesz a békekonferencia ülésén.
Az oldal tetejére szeptember 1.

Amerikai–magyar különmegállapodást írnak alá a mo-i németek kitelepítésének folytatásáról. Az USA 1947. április 1-jéig újabb 90 ezer német befogadását vállalja megszállási övezetébe.

Távozik tisztéből Vörös János vezérezredes, a Magyar Honvédség vk. főnöke. 1949. március 25.
Tóth Aladárt nevezik ki az Operaház új igazgatójává.
A Görögországban tartott népszavazás 70%-os többséggel a monarchia mellett dönt. szeptember 27.
Az oldal tetejére szeptember 4.
XII. Pius pápa Bánáss László apostoli kormányzót veszprémi püspökké nevezi ki. 1949. április 20.
Az oldal tetejére szeptember 5.
A békekonferencia román területi és politikai bizottsága 10 szavazattal két tartózkodás mellett elutasítja a magyar területi igényeket, és úgy határoz, hogy a két ország között is az 1938 előtt érvényes határokat kell visszaállítani. október 10.
Párizsban a csehszlovák és magyar küldöttség eredménytelen tárgyalásokat folytat a lakosságcsere végrehajtásának lehetőségéről. A csehszlovák fél az áttelepítendő háborús bűnösök számának csökkentése fejében a mo-i szlovákok számára újabb 1 hónapos jelentkezési lehetőséget kér, és a népcsere 30 napon belüli megkezdését igényli, ellenkező esetben az áttelepítésre jelöltek egyoldalú kitoloncolását helyezi kilátásba. A magyar fél ultimátumnak minősíti a csehszlovák javaslatot, és a népcsere megindítását a vitás kérdések, főként a „háborús bűnösök” kérdésének rendezésétől teszi függővé. szeptember 6.
Az oldal tetejére szeptember 6.

A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottsága megkezdi a csehszlovák módosító indítványok tárgyalását. Csehszlovákia a pozsonyi hídfő kiszélesítése céljából öt falu (Bezenye, Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár és Rajka) átadását követeli; az öt községben 6 688 magyar, 1931 horvát és 291 német lakos él. Juraj Slávik washingtoni csehszlovák követ érvelése szerint a 150 négyzetkilométer nagyságú terület elengedhetetlenül szükséges Pozsony városának és kikötőjének fejlesztéséhez. A bizottság meghallgatja Sebestyén Pál magyar küldöttet is, aki abszurd helyzetnek nevezi, hogy miközben Csehszlovákia 200 000 magyar kitoloncolását követeli, újabb magyar területekre tart igényt. szeptember 10.

Az amerikai külügyminiszter Stuttgartban kijelenti, hogy „egész Németország területén át kell adni a német népnek a fő felelősséget azért, hogy megfelelő biztosítékok mellett saját ügyeit intézze”.
Az oldal tetejére szeptember 7.

Bp-en megkezdődnek az FKgP és a Magyar Parasztszövetséggel által szervezett parasztnapok. szeptember 8.

A bp-i Városi Színházban megrendezik a magyar népfőiskolások első országos találkozóját, valamint az újjászervezett Gyöngyösbokréta-mozgalom gálaestjét. szeptember 7–9.

Megindul a Fórum c. folyóirat. 1950. augusztus folyamán. A folyóiratot Darvas József, Lukács György és Ortutay Gyula szerkeszti.

A fővárosi villamosokon bevezetik a vonaljegyet. Ára 60 fillér, csúcsforgalomban azonban nem váltható. október 11.

Az oldal tetejére szeptember 8.
A parasztnapok központi rendezvényeként a Hősök terén félmilliós nagygyűlést tartanak, amelyen Nagy Ferenc miniszterelnök mond beszédet, és követeli a parasztszövetségek szakszervezetekkel egyenrangú elismerését. október 2.
Máriapócson negyedmillió zarándok vesz részt a kegykép könnyezésének 250., és a mo-i görög katolikus unió 300. évfordulójának ünnepségein.
A Bulgáriában tartott népszavazáson a döntő többség a köztársasági államformára szavaz. szeptember 15.
Az oldal tetejére szeptember 9.

A Vörös Hadsereg katonai bírósága „a fasiszta Bakony-brigád diverziós terrorista tevékenységét” és egyes cserkészvezetők ügyét tárgyalja a Conti utcai börtönben. A vád szerint a „brigáddal” kapcsolatban álló cserkészraj tagjai júniusban a Kamraerdőben agyonlőttek egy szovjet őrmestert. A perben szovjetellenes szervezkedés, partizántevékenység, egy szovjet katona meggyilkolása, röpcédulák terjesztése miatt halálra ítélik Unden Miklós és Ditzl Károly egyetemi cserkészvezetőt, valamint Tasch Ferenc gimnáziumi tanulót. október 20. Botfalvy György hadnagyot, Olofsson Placid bencés hittanárt és Vágh József jezsuita szerzetest 8 évi, Kölley György papnövendéket 7 évi, szovjet munkatáborban letöltendő kényszermunkára ítélik. Pregitzer Ferenc építőmestert, Pregitzer Ernő és Hódi Dezső gimnáziumi tanulót, Tittel Oszkárt, Kerényi Lászlót, Pucher Jánost, Parti Györgyöt, Wimpfen Siegfried gr. földbirtokost 7–25 évi kényszermunkára ítélik. — Fehér András a fogságban meghal.*

Az oldal tetejére szeptember 10.

A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottságának ülésén Vladimír Clementis csehszlovák külügyminiszter hivatalosan is előterjeszti „a pozsonyi hídfő kiszélesítésére” vonatkozó csehszlovák indítványt. szeptember 16. szeptember 26.

A Vörös Hadsereg katonai bírósága megkezdi Kiss Szaléz ferences szerzetes és a vele együtt letartóztatott gyöngyösi és hatvani fiatalok ügyének tárgyalását. szeptember 14.

Az oldal tetejére szeptember 12.
Az Ngy-ben az FKgP, az SZDP és a PDP képviselői 121:59 arányban leszavazzák Rajk László belügyminiszternek egy interpellációra adott válaszát; az FKgP PB kérésére a miniszter a helyén marad.
Az oldal tetejére szeptember 13.

Mo-ot felveszik az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetébe (FAO).*

Az oldal tetejére szeptember 14.

Kiss Szalézt, Kizmann Ottót, Bodnár Lászlót és ifj. Kiss Sándort halálra,* a többi vádlottat 7–10 évi, szovjet munkatáborban letöltendő szabadságvesztésre ítélik. október 11. október 26. december 10.

Az oldal tetejére szeptember 15.
Bulgáriában lemondatják és emigrációba kényszerítik a kiskorú II. Szimeon cárt, és kikiáltják a népköztársaságot; elnök Vaszil Kolarov. október 27.
Az oldal tetejére szeptember 16.

A párizsi békekonferencia magyar területi és politikai bizottságában Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár felszólalásával megkezdődik a 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére előterjesztett csehszlovák indítvány vitája. Clementis „a csehszlovákiai magyar kisebbség kérdésének végleges megoldása céljából” a kitelepítésen kívül lehetetlennek minősít minden más megoldást, s elfogadhatatlannak bármiféle kisebb-ségvédelmi politikát. szeptember 18.

Az oldal tetejére szeptember 18.
A békekonferencia magyar területi és politikai bizottságának ülésén Szegedy-Maszák Aladár washingtoni magyar követ az egyoldalú kitelepítést szorgalmazó csehszlovák indítvány elutasítását kéri. Érvelése szerint annak elfogadása igen veszélyes precedenst teremtene; hangsúlyozza: ha Csehszlovákia meg akar szabadulni a magyar kisebbségtől, mondjon le az általa lakott területről is. szeptember 20.

Kivégezik Zsíros Mihály rákosszentmihályi szabómestert, a pestszentimrei nyilasok egyik v. vezetőjét, aki zsidók meggyilkolásában vett részt.

Jugoszláviában letartóztatják Alojzije Stepinac zágrábi érseket. október 11.

Az oldal tetejére szeptember 19.
Az új pénz védelmében a Közellátásügyi Minisztérium rendelete megállapítja, hogy a hatósági maximális ár egyben minimális ár is.

Winston Churchill v. brit miniszterelnök a Zürichi Egyetemen mondott beszédében az „Európai Egyesült Államok” megalakítását szorgalmazza. 1947. január 16. 1949. május 5.

Az oldal tetejére szeptember 20.
A békekonferencián Walter Bedell Smith tábornok, az USA képviselője bejelenti, hogy kormánya számára a magyar kisebbség egyoldalú kényszer-kitelepítése elfogadhatatlan, s a kérdésnek az albizottság elé utalását javasolja. Ezzel szemben Andrej Visinszkij szovjet külügyminiszter-helyettes támogatásáról biztosítja, és igazságosnak minősíti a csehszlovák álláspontot, egyben értetlenségét fejezi ki amiatt, hogy Mo elutasítja 200 000 szlovákiai magyar befogadását. Érvelését azzal támasztja alá, hogy a mo-i németek kitelepítése után „bőven jut hely” a csehszlovákiai magyarok számára. szeptember 28.
Az MKP és az SZDP összekötő bizottságának ülése együttes harcot hirdet a reakció ellen.
Az MKP KV felhívást ad ki falujáró mozgalom szervezésére, hogy a „felvilágosító propaganda” révén vidéken is kiterjessze befolyását.
Az oldal tetejére szeptember 23.

A NÉKOSZ képviselői elveszik a Notre Dame szerzetesnők Bástya u. 11. sz. alatti bp-i leány-kollégiumát.

Az oldal tetejére szeptember 24.

Sztálin szerint „jelenleg nem fenyeget új háború”. Kijelenti, hogy feltétel nélkül hisz a nyugati hatalmakkal való „barátságos és tartós együttműködés lehetőségében”, s hogy meggyőződése szerint „a kommunizmus egy országban is megvalósítható, különösen ha az ország a Szovjetunió”.

Az oldal tetejére szeptember 25.
Jugoszlávia felveszi a diplomáciai kapcsolatot Mo-gal.
A kormány a négy nagyhatalom külügyminisztereitől ismét kéri a Romániában CASBI-zár alatt lévő magyar javak felszabadítását. október 12.
Az oldal tetejére szeptember 26.
A békekonferencia magyar területi és politikai bizottsága által kiküldött albizottság elvben elfogadja, hogy Mo területet engedjen át Csehszlovákiának. szeptember 28.
Az oldal tetejére szeptember 27.
Rajk László belügyminiszter jóváhagyja a Cserkészfiúk Szövetsége alapszabályát.

Hazatér Görögországba II. György király; polgárháború kezdődik a kommunisták vezette partizánok és a királyi csapatok között. október 28.

Az oldal tetejére szeptember 28.

A magyar területi és politikai bizottság albizottsága 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással 3 községre (Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún) korlátozva elfogadja a pozsonyi hídfő kiszéle-sítésére vonatkozó csehszlovák követelést. A tartózkodó A. T. Stirling ausztrál delegátus szerint Csehszlovákiának valahol másutt azonos értékű területet kellene felajánlania Mo számára. szeptember 29.

A Parlamentben megkezdődik az MKP III. kongresszusa. október 1.
A gazdasági rendészet integrálódik az ÁVO szervezetébe.
Az oldal tetejére szeptember 29.

Megkezdődik az MKP III. kongresszusa. október 1. A küldöttek száma: 386 szavazati jogú, 134 tanácskozási jogú.

Párizsban a magyar és csehszlovák békeküldöttség a magyar területi és politikai bizottság csehszlovák igényeket vizsgáló albizottságának kezdeményezésére közvetlen tárgyalást folytat a magyar lakosság egyoldalú kitelepítésére vonatkozó csehszlovák indítványról. A magyar delegáció a transzfert határmódosításhoz köti, azzal, hogy bizonyos számú magyart hajlandó átvenni az érintett terület lakosságán felül is, a Csehszlovákiában maradók pedig visszakapnák emberi jogaikat. Miután a csehszlovák fél elutasítja a Mo javára történő határmódosítás lehetőségét, a kétoldalú megbeszélés eredmény nélkül zárul. október 6. — A brit küldöttség, ezzel párhuzamosan, a transzfer részleges megvalósítására, illetőleg területcsere útján Mo területi kompenzálására vonatkozó, nem hivatalos kompromisszumos javaslatot nyújt át mindkét fél számára. Ez Csehszlovákia javára Rozsnyótól és Kassától délre 510 négyzetkilométernyi, 20 000 lakosú, míg Mo javára Párkány térségében, Gömörben, valamint a Bodrogközben 1130 négyzetkilométernyi, 78 000 lakosú terület átadását javasolja. október 12.