1946
október

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére október 1.

Befejeződik az MKP III. kongresszusa. 1948. június 12. A párt „a koalíciónak a nép ellenségeitől való megtisztítását” tűzi ki célul. — A kongresszus 31 tagú KB-t választ; a póttagok száma 8. A PB tagjai: Apró Antal, Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kádár János, Kossa István, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József; póttagok: Horváth Márton, Kovács István, Szobek András.  Az MKP főtitkára Rákosi Mátyás. Titkárságot nem választanak. október 2.

Az egy gyerekes családok családi pótléka havi 10, a kétgyerekesekét 24, a háromgyerekeseké 42, a négygyerekeseké 64, az ötgyerekeseké 90 Ft, ami minden további gyerek esetén havi 18 Ft-tal emelkedik.

Mo és Olaszország felveszi a diplomáciai kapcsolatot.
Hevesi Ferenc főrabbi lemond az izraelita tábori lelkészet vezetéséről; ezt követően a hivatalt csak ideiglenes jelleggel töltik be.
A Nemzetközi Katonai Törvényszék Nürnbergben ítéletet hirdet a német háborús főbűnösök perében. A 22 fővádlott közül tizenkettőt (Martin Bormannt távollétében, Hans Frankot, Wilhelm Fricket, Hermann Göringet, Alfred Jodlt, Wilhelm Keitelt, Ernst Kaltenbrunnert, Joachim von Ribbentropot, Alfred Rosenberget, Fritz Sauckelt, Arthur Seyss-Inquartot és Julius Streichert) halálra, hetet 10–20 évi fegyházbüntetésre ítélnek, három vádlottat felmentenek.
Az oldal tetejére október 2.
Ülést tart az MKP KB. Titkárság helyett Főtitkárságot választanak; tagja Rákosi Mátyás (főtitkár), Kádár János, Farkas Mihály.

Vlagyimir Szviridov altábornagy, a SZEB elnöke, a fegyverszüneti egyezményre hivatkozva meg-tiltja a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalását.

Az oldal tetejére október 3.
Az Ngy elfogadja az 1946: XXV. tc.-et a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről.
Az oldal tetejére október 5.

Egy moszkvai börtönkórházban meghal Bethlen István gr., jogász, mezőgazdász, politikus, 1921 és 1931 között Mo miniszterelnöke. 1994. június 17.

Az oldal tetejére október 6.
Az MKP kezdeményezésére Rajk László belügyminiszter által kiadott és e napon kihirdetett rendelet a Magyar Államrendőrség bp-i és a vidéki politikai rendészeti osztályait kiemeli a rendőrség szervezeti hierarchiájából. Az egész ország területére kiterjedő működési körrel létrejön a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO). Az osztály közvetlen felügyeletét a belügyminiszter látja el, vezetője Péter Gábor, székhelye továbbra is az Andrássy út 60. december 10.
Nagy Ferenc beszédében visszautasítja az MKP követelését, hogy újabb képviselőket zárjanak ki az FKgP-ből; követeli, hogy a pártközi együttműködésben pártjának minden tagja részt vehessen.

Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter nyilatkozatában sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nagyhatalmak nem egyeztek bele 200 000 szlovákiai magyar egyoldalú kitelepítésébe; hang-súlyozza, hogy Csehszlovákia „nem fogad el semmiféle kisebbségi statútumot”, az országban maradó magyarok gyermekei pedig szlovák iskolákat lesznek kötelesek látogatni. október 12.

Az oldal tetejére október 7.

Önként visszatér Mo-ra Jány Gusztáv, rendfokozatától 1945 nyarán megfosztott vezérezredes, 1942–43-ban a Donnál harcolt 2. magyar hadsereg parancsnoka. A katonai elhárítás nyomban őrizetbe veszi. 1947. szeptember 25.

Az oldal tetejére október 9.

Bp-en összeül a MADISZ II. kongresszusa. október 12.

Az oldal tetejére október 10.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter a békekonferencia plenáris ülésén kijelenti: „A békeszerződés megkötése Romániával nagyjelentőségű esemény Európa békéje szempontjából. Románia most demokratikus állam, és lényeges, hogy Erdély kérdése a román nép meg-elégedésére oldódott meg.”

Szávai Nándor bp-i tankerületi főigazgató az irányítása alatt álló iskolákban engedélyezi az úttörőmozgalom szervezését és működését.
Az oldal tetejére október 11.

A bp-i helyi közlekedésben csökkentik az átszálló- és a heti jegy és az arcképes havi bérlet árát.

Jugoszláviában az usztasákkal való együttműködés és háborús bűnök vádjával 16 évi fegy-házbüntetésre ítélik Alojzije Stepinacot, Zágráb érsekét. 1953. január 12.

Az oldal tetejére október 11. [?]
Sopronkőhidán [?] kivégzik páter Kiss Szalézt, Kizmann Ottót, Bodnár Lászlót és ifj. Kiss Sándort.
Az oldal tetejére október 12.

A párizsi békekonferencia plénuma elfogadja a Mo-gal kötendő békeszerződésnek a Külügy-miniszterek Tanácsa elé terjesztendő tervezetét. november 3. A nagyhatalmak elutasítják a 200 ezer magyar egyoldalú kitelepítését, ugyanakkor a Csehszlovákiában maradó magyarok kérdésének rendezése céljából tárgyalásokra kötelezik Mo-ot. Az ülésen Vladimír Clementis bejelenti, hogy Csehszlovákia a döntés ellenére sem mond le a magyarok kitelepítésére irányuló szándékáról, s reményét fejezi ki, hogy a konferencia által előírt kétoldalú tárgyalások során Mo megtalálja a magyar kisebbség befogadásának módját. október 13.

Befejeződik a MADISZ II. kongresszusa. 1948. március 22. A határozat kitér arra, hogy a szövetség feladata az úttörő- és a cserkészmozgalom támogatása. Elnökké Karácsony Sándort (1952. február 23.), főtitkárrá Nonn Györgyöt, országos titkárrá Koós Bélát választják.

Ivan Szuszajkov vezérezredes, a romániai SZEB helyettes vezetője levelet intéz Petru Groza miniszterelnökhöz, amelyben elrendeli a CASBI-zár alatt levő magyar javak maradéktalan visszaszolgáltatását.
Az oldal tetejére október 13.
A csehszlovák politikai vezetés beleegyezését adja a szlovákiai magyarság Csehországba telepítéséhez; az akció nem titkolt célja, hogy a deportálásokkal nyomást gyakoroljanak Mo-ra a lakosságcsere mielőbbi megkezdése érdekében. november 15.
Kolozsvárott megnyílik a Magyar Zene- és Színművészeti Főiskola.
Az oldal tetejére október 14.

A köztársasági elnök Hellebronth Vilmos szélsőjobboldali politikus, valamint Antal István v. államtitkár és miniszter halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára változtatja. — Antal 1960-ban, Hellebronth 1963-ban szabadul.

Az oldal tetejére október 15.
Il–2-es típusú szovjet repülőgépekkel újraindul a belföldi légi közlekedés, elsőként a Bp–Debrecen és a Bp–Szombathely útvonalon.
A párizsi konferenciát elnapolják; a Szu és a nyugati nagyhatalmak ellentétei miatt határidő nélkül elhalasztják a Németországgal, Japánnal és Ausztriával kötendő béke kérdését.
Az oldal tetejére október 19.

Az SzN közzéteszi a Baloldali Blokk FKgP-hez intézett, előző nap kelt levelét, amely az üzemi bizottságok jogkörének szélesítését, az agrárolló csökkentését, a szövetkezeti törvény mielőbbi elfogadását, a nagy malmok államosítását, a bankok állami ellenőrzését, a közigazgatás „demokratikus reformját” és új (szigorúbb) választójogi törvény kidolgozását sürgeti, és azt is követeli, hogy a párt újabb képviselőket távolítson el a Ngy-ből. október 22.

Az oldal tetejére október 20.
Sopronkőhidán kivégzik a „Bakony-brigád” ügyében szovjet hadbíróság által halálra ítélt Unden Miklóst, Ditzl Lászlót és Tasch Ferencet.

Tartományi választásokat tartanak Németország szovjet megszállási zónájában: 90,7%-os rész-vétel mellett a NSZEP mind az öt tartományban győzelmet arat; a párt összességében 47,5%, a liberálisok 24,6%, a CDU 24,3% szavazatot kap.

Az oldal tetejére október 22.

Az FKgP a Baloldali Blokknak írt válaszlevelében elfogadja a követelések zömét, de ellenzi a választójog korlátozását, és megismétli a korábban is hangoztatott kisgazda követeléseket: arányosítás a közigazgatásban, a rendőrségnél és a honvédségnél; a bíróságok pártsemleges-ségének megvalósítása. október 30.

A Vajdasági Legfelsőbb Bíróság Újvidéken tárgyalni kezdi az 1942. januári újvidéki vérengzéssel összefüggésben vád alá helyezett magyar tábornokok, tisztek és polgári személyek ügyét.* október 30.

Az oldal tetejére október 25.

Mindszenty József esztergomi érsek támogatásáról biztosítja a Katolikus Népszövetség újjá-szervezését.

Az oldal tetejére október 26.
Mindszenty József esztergomi érsek pásztorlevélben ismerteti a magyar katolikus püspökökkel a felvidéki magyarságot sújtó jogfosztó intézkedéseket s a csehszlovák kormány 200 ezer magyar egyoldalú kitelepítésére vonatkozó szándékát. A bíboros szerint a magyarok fölött ítélkezők ugyanazok a szlovákok, akik annak idején, Hitler ösztönzésére, élen jártak a zsidóüldözésben is.
Az oldal tetejére október 26. [?]
Sopronkőhidán [?] kivégzik páter Kiss Szalézt, Kizmann Ottót, Bodnár Lászlót és ifj. Kiss Sándort.
Az oldal tetejére október 27.

Bulgáriában a megismételt választásokon a Hazafias Népfront megszerzi az összes szavazatok 70%-át. A legerősebb parlamenti párt 277 mandátummal a BKP; az ellenzék meghatározó ereje, a Nikola Petkov vezette Bolgár Népi Földműves Szövetség 28,7%-ot szerez. november 22. 1947. június 6.

Az oldal tetejére október 28.
Görögországban a partizáncsapatok egyesítésével megalakul Görögország Demokratikus Hadserege. 1947. december 24.
Az oldal tetejére október 29.
A Szu leszerelési javaslatot terjeszt elő az ENSZ-ben.
Az oldal tetejére október 30.
Pártközi tárgyalások kezdődnek a koalíciós válság megoldása érdekében.

A jugoszláviai Újvidéken háborús és népellenes cselekmények elkövetésének vádjával halálra ítélik Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest, 1941–44-ben a m. kir. Honvédség vk. főnökét és nyolc társát: Feketehalmy-Czeydner Ferenc v. altábornagyot, Grassy József v. vezérőrnagyot, Bajor Ferenc v. vezérőrnagyot, Újvidék egykori katonai parancsnokát, Bajsai Ernőt, Bács-Bodrog vm v. alispánját, Gál Lajos v. cs. alezredest, Zöldi Márton v. cs. századost, a különleges osztag parancsnokát, Nagy Miklóst, Újvidék v. polgármesterét és Perepatics Pál kereskedőt. november 4.

Kivégzik Kassai-Schallmayer Ferencet.
Az oldal tetejére október 31.
Átadják az ideiglenesen újjáépített Déli összekötő vasúti hidat. 1953. június 22.
Az Országos Magyar Tanügyi Bizottság adatai szerint a romániai magyarság 289 óvodával, 1781 elemi (ebből 798 felekezeti) iskolával és 262 középiskolával rendelkezik. 1947. október 3.

E hónapban Illyés Gyula újraindítja a Válasz c. folyóiratot, a népi írók orgánumát. — Az újvidéki pedagógiai főiskolán magyar tanszék alakul.