1946
május

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére május 1.
Ez évtől május elseje hivatalos állami ünnep.

Kevermes községben (Békés vm.) szélsőséges kommunisták megverik Farsang László plébánost, amiért az nem hajlandó részt venni és beszédet mondani a helyi ünnepségen.

Révkomáromban a hatóságok eltávolítják Jókai Mórnak az egykori Jókai Egyesület székháza előtt álló szobrát. 1952. szeptember 28.

Az oldal tetejére május 2.
Kivégzik Kovarcz Emilt, a Szálasi-kormány v. miniszterét.

Márton Áron gyulafehérvári püspök memorandumot ad át Nékám Sándor bukaresti magyar misszióvezetőnek. Mint írja: „A magyar kormány rendkívül súlyos felelősséget vállal akkor, ha az erdélyi magyarság megkérdezése nélkül javasolna Erdélyre vonatkozólag megoldást. (…) Az erdélyi magyarság felfogása szerint sem neki magának, sem pedig a magyar kormánynak nincsen joga Erdély tekintetében, amely a magyarság összességének is létfontosságú kérdése, önkéntes felajánlással területi lemondásba belemenni. Lemondást külső hatalom a magyarságra rákényszeríthet, de az ilyen döntést, ha igazságtalan, az idő orvosolni fogja; az önkéntes lemondást azonban többé jóvátenni nem lehet. (…) Az erdélyi magyarság … elvárja, hogy a magyar kormány a maga részéről mindent elkövessen annak érdekében, hogy a béketárgyaláson az erdélyi magyarságot kielégítő területi rendezés jöjjön létre.” — A nyilatkozatot Kertész István, a bp-i Békeelőkészítő Osztály vezetője magával viszi a párizsi béketárgyalásokra, Teleki Géza gr. pedig eljuttatja az angol és amerikai külügyminiszterhez, de semmiféle reagálás nem történik. 1951. július 30.

Az oldal tetejére május 3.
1946: IX. tc. a telepítésről és a földreform lezárásáról; a törvény egyetlen kivételtől eltekintve minden kérdésben a földhöz juttatott újgazdák számára kedvezően dönt.

Az SzN, a Népszava és az Új Szó első beszámolóiban a gyöngyösi letartóztatások kapcsán „fasiszta terrorszervezetről és összeesküvésről” ír.

A kommunista képviselőcsoport előtt Révai József az FKgP politikáját értékeli, és arról beszél, hogy „agitációnkban ki kell használni az illegális fasiszta terrorista szervezkedéseket”.
Az oldal tetejére május 4.
Mindszenty József bíboros hercegprímás pásztorlevelet bocsát ki a hitoktatás és a katolikus iskolák védelmében.
Az oldal tetejére május 5.
Mindszenty József bíboros vezetésével 100 ezer bp-i férfi zarándokol Máriaremetére.

Rajk László belügyminiszter betiltja a Rókus-kápolna előtti Mária-szoborhoz tervezett körmenetet.

Megalakul a Magyar Olimpiai Társaság; elnök Hajós Alfréd. 1947. február 16.

Tokióban megkezdődik a japán háborús főbűnösök, 10 polgári személy és 18 katonai vezető pere. 1948. november 12.

Az oldal tetejére május 6.
Pártközi megegyezés jön létre a B-listázások megkezdéséről, az állami és közigazgatási tisztviselők létszámának 10%-kal történő csökkentéséről; a B-listázást a baloldali pártok a főhatóságok és a közigazgatás politikai ellenfeleiktől való „megtisztítására” használják fel.
Az Mt állami ellenőrzés alá helyezi a Magyar Nemzeti Bankot. 1947. december 4.
A magyar kormány a Külügyminiszterek Tanácsához való továbbítás céljából jegyzékben tájékoztatja a nagyhatalmak bp-i képviselőit a Mo és Csehszlovákia közötti vitás nemzetiségi kérdésről, valamint a magyar–csehszlovák tárgyalások eredményeiről. Egyúttal felkéri őket, hogy a békeszerződésben nemzetközi garanciákkal ellátott kisebbségvédelmi rendelkezésekkel biztosítsák a csehszlovákiai magyarság részére az ENSZ Alapokmányában foglalt emberi jogokat, s érjék el a csehszlovák kormánynál, hogy adja vissza a magyarok állampolgárságát, munkáltatói és munkavállalói szabadságát, tegye lehetővé számukra kulturális intézmények, politikai pártok és szakszervezet alakítását, valamint a szabad gazdasági szervezkedést. május 7.
Az oldal tetejére május 7.

A négy nagyhatalom külügyminisztereinek párizsi értekezlete az első és a második bécsi döntés hatálytalanítását, és Mo 1937. december 31-ei határainak visszaállítását javasolja, azaz elutasítja a magyar–román határ esetleges korrekciójának lehetőségét. május 28. — Magyar–csehszlovák viszonylatban a nagyhatalmak kilátásba helyezik a beterjesztett csehszlovák követelés és az esetleges magyar ellenkövetelés mérlegelését. május 8. — A párizsi javaslat szerint Bulgária megtarthatja Dél-Dobrudzsát, a Szu pedig Besszarábiát és Észak-Bukovinát. június 11.

Az oldal tetejére május 8.
Az MKP KB elfogadja a párt programját a gazdaság külső segítség nélkül végrehajtandó szanálásáról és a stabilizációról. május 21.
A magyar kormány a nagyhatalmakhoz intézett újabb jegyzékében a kisebbségek védelmének a békeszerződésbe való belefoglalását, a kisebbségellenes törvények hatályon kívül helyezését, az új határok megvonása után fennmaradó kisebbségek számára autonómia biztosítását, az autonómiák és a kisebbségi jogok nemzetközi ellenőrzését, az otthonukból elüldözött magyarok számára pedig a lakóhelyükre való visszatérés lehetőségét és részleges kártérítést kér.
Csehszlovákiában „amnesztiatörvényt” fogadnak el, amely a magyarok és a németek elleni bűncselekmények elkövetőit mentesíti a felelősségre vonás alól.
Az oldal tetejére május 9.
A Mo-i Ref. Egyház Zsinati Tanácsa az egyház nevében bűnvalló nyilatkozatot tesz közzé, felemlítve azokat a mulasztásokat, amelyek különösen az ártatlanul üldözöttek védelmezése terén terhelik az egyházat; a nyilatkozat hálát ad a háború befejezéséért és a nyilas uralom alóli felszabadulásért.

Huszonhét évi emigráció után hazatér Károlyi Mihály gr. 1947. augusztus 22.

Az oldal tetejére május 10.
A Rajk László belügyminiszter által kiadott rendelet mentesíti a kitelepítéstől azokat a német anyanyelvűeket, akik magukat 1941-ben magyar nemzetiségűnek vallották, és akik nem voltak tagjai sem a Volksbundnak, sem valamely német fegyveres alakulatnak. július 9.
Az oldal tetejére május 11.
Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke és Obrad Cicmil aláírja a magyar–jugoszláv jóvátételi egyezményt, amely hat év alatt 70 millió dollár értékű jóvátételi szállításra kötelezi Mo-ot.
Az oldal tetejére május 13.
Rajk László belügyminiszter a fegyverszüneti egyezményre hivatkozva elrendeli a Magyar Cserkészszövetség működésének felülvizsgálatát. május 21.
Az oldal tetejére május 14.
Az Mt elfogadja az MKP javaslatát az új, értékálló pénz, a forint megteremtésére. május 21.

Az Ngy szótöbbséggel elfogadja az 1946: XV. tc.-et a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyez-ményről. május 15. június 14.

Az oldal tetejére május 15.
Prágában kicserélik a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény ratifikációs okmányait; az aktussal az egyezmény hivatalosan is életbe lép. május 20.
Mindszenty József bíboros e napon kiadott körlevelében nem ismeri el érvényesnek a csak állami szertartáson megkötött házasságot, egyúttal erkölcsi bűnnek minősíti a fogamzásgátlás és a születésszabályozás minden formáját.
Az oldal tetejére május 16.
Sólyom László távozása után Münnich Ferenc (MKP) kerül a MÁr Bp-i Főkapitánysága élére. Komáromy Lászlót (FKgP) a MÁr vidéki főkapitányává nevezik ki; ezen kívül a kisgazdáknak egyetlen vezető pozíciójuk sincs a rendőrségnél. május 20.
Az oldal tetejére május 18.

A Bp-i Népbíróság az izgatással és összeesküvéssel vádolt Bilkey Papp Zoltán és Homolay Zoltán orvostanhallgatót halálra, Kádár Mihály főorvost és Fazekas Bélát 15 évi fegyházbüntetésre ítéli; a további 19 vádlottat 1–10 évi fegyház- és börtönbüntetést kap.1947. május 19.

A magyar kormány a csehszlovák kormányhoz intézett újabb jegyzékében 21 pontban sorolja fel a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság toborzóakciója során elkövetett egyezményszegéseket. A magyar jegyzék különösen azt sérelmezi, hogy a bizottság nem szlovák nemzetiségűeket is igyekszik rábírni az áttelepülésre. május 20.
Az oldal tetejére május 20.
Az FKgP PB követeli az államhatalmi, államigazgatási és rendőrségi szervek vezető állásainak a választások eredményének megfelelő arányban történő újrafelosztását („arányosítását”); ez időben a kisgazdapárt két alispáni, a 41 megyei jogú városban három polgármesteri tisztet birtokol, a törvényhatósági jogú városokban egyetlen polgármestere sincs. május 21.
Karcagon a népbíróság lakossági tiltakozásra elhalasztja az 1945-ben első fokon 4 és fél évi kényszermunkára ítélt, de szabadlábon védekező Nagy János kunmadarasi tanító-leventeoktató ügyének fellebbviteli tárgyalását, amelyben a vád tanúja a kommunista párt helyi titkára lett volna; a feldühödött falusiak körében antiszemita jelszavak is elhangzanak. május 21.
Csehszlovákia azzal vádolja meg a magyar felet, hogy szabotálja a lakosságcsere-egyezmény végrehajtását.
A brit Alsóház szótöbbséggel elfogadja a szénbányák államosításáról szóló törvényjavaslatot.
Az oldal tetejére május 21.
Antiszemita pogromba torkolló tömegverekedés robban ki Kunmadaras piacán; két helybéli zsidót meggyilkolnak, tizennyolc ember megsebesül. június 4.
Nagy Ferenc miniszterelnök a Baloldali Blokk vezetőinek átadott memorandumban követeli a helyhatósági választások mielőbbi megtartását, az arányosítást az államigazgatási és államhatalmi pozíciókban, és azt, hogy nyolc napon belül kerüljön pártközi értekezlet elé az FKgP által kidolgozott program; a „fasiszta és reakciós mozgolódások” vizsgálatára parlamenti bizottság felállítását javasolja.
Az Mt úgy határoz, hogy augusztus elején bocsátja ki az új pénzt, a forintot. augusztus 1.

A Világosság c. lap címoldalon közli azt a valótlan hírt, hogy „Szombathelyen és Baján cserkészek nagyarányú összeesküvését leplezték le”. július 4.

Az oldal tetejére május 22.

A NOT másodfokon életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest (1994. március 16.), a m. kir. Honvédség egykori vk. főnökét. július 10.

A Bp-i Népbíróság halálra ítéli Feketehalmy-Czeydner Ferenc v. altábornagyot (a nyilas uralom alatt vezérezredes, a Waffen SS tábornoka). október 22.

Az oldal tetejére május 26.
A Baloldali Blokk pártjainak közös kaposvári nagygyűlésén bejelentik, hogy a blokk végrehajtó bizottsága a továbbiakban állandó szervként működik. Az MKP újabb támadást intéz a Kisgazdapárt jobbszárnya ellen, mert az fedezi a „fasiszta összeesküvőket”.
A csehszlovákiai alkotmányozó ngy-i választásokon, 94%-os részvétel mellett, a két kommunista párt megszerzi a szavazatok 38%-át.
Az oldal tetejére május 27.
Lejár a Csehszlovákiába áttelepülni szándékozó mo-i szlovákok (és csehek) jelentkezésének összegyűjtésére a lakosságcsere-egyezmény által biztosított három hónapos határidő. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottságnak eddig az időpontig 90 090 személy jelentkezését sikerül összegyűjtenie. június 25.
Az oldal tetejére május 28.
Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter nyilatkozata szerint a párizsi külügyminiszteri értekezleten kijelölt határokat gyakorlatilag véglegesnek kell tekinteni. június 11. [?]
Az oldal tetejére május 29.
A kormány jegyzéket intéz Georgij Puskin bp-i szovjet követhez és a párizsi békekonferencia elnökéhez, és sürgeti a Romániában CASBI-zár alatt lévő mo-i javak felszabadítását. Ezek értékét korabeli szakértők 200–300 millió dollárra becsülik. szeptember 25.
Az oldal tetejére május 30.

A Katolikus Szülők Vallásos Szövetsége Kalocsán tartott első nagygyűlésén Mindszenty József bíboros 12 ezer ember előtt beszél az egyházi iskolák védelmében.

Az oldal tetejére május 31.
Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Bán Antal és Szakasits Árpád megállapodik arról, hogy a Baloldali Blokk pártjai hajlandók tárgyalni az FKgP május 21-ei követeléseiről. Délután a Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága elfogadja az FKgP-nek adandó válaszlevél tervezetét. június 1.
Leég a szándékosan felgyújtott makói zsinagóga.
Kivégzik Ferenczy László v. cs. alezredest, aki magyar részről, a nyilas hatalomátvétel után kormánybiztosként, a zsidóság deportálását irányította.
E hónapban 49 ezer mo-i német lakost telepítenek ki az országból.
E hónapban a drágulás mértéke az előző hónaphoz képest háromszázszoros.

E hónapban Fábry Zoltán csehszlovákiai magyar író megfogalmazza A vádlott megszólal c. memorandumát, amelyben tiltakozik a kollektív bűnösség vádja ellen, és kinyilvánítja a cseh-szlovákiai magyarok egyöntetű antifasizmusát.