1946
június

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére június 1.
Schiffer Pál (SZDP) átadja a Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága válaszlevelét Nagy Ferencnek és Kovács Bélának; a blokk nem utasítja el az önkormányzati választások megtartását, de arra csak a stabilizációt követően lát lehetőséget. Időszerűtlennek minősíti az FKgP többi javaslatát is, és a vitás kérdések rendezésére közvetlen pártközi tárgyalásokat javasol. június 4.

Romániában kivégzik Ion Antonescu marsallt, 1940-től az ország teljhatalmú vezetőjét.

Az oldal tetejére június 2.
XII. Pius pápa Papp Kálmán soproni plébánost győri püspökké nevezi ki.

Második alkalommal rendezik meg a Magyar Ifjúság Napját. — Az eseményen részt vesz vala-mennyi bp-i úttörőcsapat. (1960-tól e naphoz kapcsolták az úttörőmozgalom megalakulását.)* június 18.

Az államforma kérdéséről tartott olaszországi népszavazáson a szavazók 54%-a a köztársaság mellett dönt. Ez az első alkalom, hogy nők is szavazhatnak. június 12. — A parlamenti választásokon az OKP 4,3 millió szavazattal 104 mandátumot szerez, s ezzel a harmadik legerősebb párt. július 13.

A franciaországi ngy-i választásokon győztes Katolikus Köztársasági Néppárt (162 mandátum) a kommunista párttal (149 mandátum) alakít koalíciós kormányt. Az új miniszterelnök Georges Bidault. november 10.

Az oldal tetejére június 3.
Az FKgP memorandumáról tartott pártközi tárgyaláson nem születik megegyezés. június 4.
Az oldal tetejére június 4.
A pártközi tárgyalások újabb fordulója sem hoz eredményt; az FKgP képviselőcsoportja elutasítja a Baloldali Blokk javaslatát, hogy csak a stabilizációt követően kerüljön sor a helyhatósági választásokra, és a kisgazdák arányosítási követelésének végrehajtására. június 5. Este Nagy Ferenc bejelenti, hogy másnapra összehívja az Mt rendkívüli ülését, vélhetően azért, hogy benyújtsa lemondását.

Georgij Puskin szovjet követ magához kéreti a miniszterelnököt, akinek kifejti, hogy a Szu nem tartaná kívánatosnak a kormányzó koalíció felbomlását, és feltétlenül megállapodást javasol. Nagy Ferenc kijelenti, hogy a politikai helyzet alakulásáért nem vállalja a felelősséget, és benyújtja lemondását. — A beszélgetést követően Puskin követ találkozik Rákosi Mátyással is.

A Szolnoki Népbíróságon megkezdődik a kunmadarasi pogrom ügyének rögtönítélő tárgyalása. A vádlottak: hét feltételezett tettes és a felbujtó Nagy János. július 3.

Hatályba lép a kormány 6270/1946. sz. rendelete a vallási szekták feloszlatásáról és működésük betiltásáról.

Az oldal tetejére június 5.
A Baloldali Blokk és az FKgP közötti megállapodásban a munkáspártok ígéretet tesznek a kisgazdák arányosítási követeléseinek teljesítésére, és arra, hogy a legközelebbi időben megtartják a helyhatósági választásokat; az FKgP vállalja, hogy fellép a párton belüli „jobboldali elemekkel” szemben. A felek közleményben jelentik be, hogy folytatják a közös küzdelmet a „reakció” ellen. június 6.
Az oldal tetejére június 6.
Kovács Béla tájékoztatja az FKgP képviselőcsoportját az előző napi pártközi értekezleten született egyezségről. Az MKP tiltakozik a kiszivárogtatás ellen, s válaszul nyilvánosságra hozza, hogy a kisgazda pártvezetés további képviselői kizárásába is beleegyezett.
Az oldal tetejére június 8–25.

Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség tárgyal Washingtonban, Londonban és Párizsban. — Az USA kormánya ígéretet tesz az MNB Nyugatra hurcolt, majd az amerikai hadsereg kezébe került, mintegy 30 millió dollár értékű aranykészlete, ipari berendezések, műkincsek és más értékek visszaszolgáltatására. augusztus 6. — Ugyanakkor egyik nagyhatalom sem vállal kötelezettséget sem a Romániával szembeni magyar területi igények, sem a Csehszlovákiával szembeni kisebbségvédelmi békecélok támogatására, és a vitás kérdések megoldására a szomszédokkal való közvetlen tárgyalásokat szorgalmazza. június 11.

A magyar kormány újabb memorandummal fordul a nagyhatalmak külügyminisztereihez, és a nemzeti kisebbségek ENSZ által szavatolt védelmét célzó rendelkezések beiktatását kéri a békeszerződésekbe.
Az oldal tetejére június 10.
A KALOT tízéves fennállása alkalmából 500 falu képviselői részvételével rendeznek találkozót a bp-i Sportcsarnokban.
Moszkvában megkezdődik a Szu-ba hurcolt pozsonyi magyar politikusok pere. június 24.
Az oldal tetejére június 11.
Letartóztatják Kölley György papnövendéket, a Cserkészszövetség vezető tisztjét, azzal a váddal, hogy tudomása volt „a cserkészek összeesküvéséről”, és egy szovjet katona Kamaraerdőben történt meggyilkolásáról. szeptember 9.
Az oldal tetejére június 11. [?]

A magyar kormány, Sztálin áprilisi „engedélye” nyomán, úgy határoz, hogy a párizsi béke-konferencián javaslatot terjeszt elő a trianoni magyar–román határ szerény korrekciójára, benne lakosságcsere javaslatával. június 24.

Az oldal tetejére június 12.
A NOT másodfokon halálra ítéli Hellebronth Vilmost. október 14.

Olaszországban kikiáltják a köztársaságot. — Hivatalba lép Alcide de Gasperi, az ország első ideiglenes köztársasági elnöke. július 1.

Az oldal tetejére június 13.
Ernest Bevin brit külügyminiszter az ENSZ Alapokmányával ellentétes „deportációs taktikának” nevezi a szlovákiai reszlovakizációs kampányt.
Az oldal tetejére június 14.

A csehszlovák kormány átnyújtja a magyar kormánynak azoknak a mo-i szlovák vagy szlovák származású személyeknek a jegyzékét, akik át kívánnak települni Csehszlovákiába. A jegyzék 92 390 jelentkező nevét tartalmazza. június 27.

Az oldal tetejére június 15.
A mo-i német vagyont rendeletileg átadják a Szu-nak.
Párizsban megkezdődik a négy nagyhatalom külügyminiszteri konferenciájának második fordulója. július 12.
Az oldal tetejére június 17.

Egy Pénzes István nevű fiatalember Bp-en a Teréz krt. 15. sz. ház padlásáról rálő az utcán haladó szovjet katonákra; egy szovjet tiszt, egy sorkatona és egy magyar lány életét veszti. A rendőrség közleménye szerint az elkövető, a KALOT tagja, elfogása előtt öngyilkos lett. június 18. június 28. július 2. július 14.

Az SZNT rendeletet ad ki a reszlovakizációról. A magyar nemzetiségű lakosoknak írásban kell kérniük, hogy engedélyezzék számukra a szlovák nemzetbe való visszatérést. június 25. július 1.

Az oldal tetejére június 18.

Rajk László belügyminiszter, az Oktogonnál történt merényletre hivatkozva, a kormány elé terjeszti a „terrorcselekmények” visszaszorítását célzó javaslatát. június 25.

Kivégzik Orendy Norbert v. cs. ezredest, a Szálasi-kormány idején a Nemzeti Számonkérés Szervezete parancsnokát, és Radó Endre v. cs. századost, a szervezet katonai nyomozó alosz-tályának vezetőjét.

Átszervezik az Úttörőközpont vezetőségét. Az új tisztségviselők: Rabinovics Béla elnök, Szendrő Sándor főtitkár, Trencsényi-Waldapfel Imre, Farkas Lívia, Boros Borbála, Rubin Péter. — Ekkor Bp-en 45, vidéken 19 úttörőcsapat működik.

Az oldal tetejére június 19.
Átadja megbízólevelét Franciaország bp-i követe.
A Szu az ENSZ-ben javasolja az atombomba betiltását.
Az oldal tetejére június 20.
Bp-en a rendőrség betiltja a hagyományos úrnapi körmenet megtartását; ez a vallásszabadság első nyílt megsértése. július 4.
Teleki Géza gr., a PDP elnöke Szent-Iványi Sándorhoz, a párt ügyvezető elnökéhez írt levelében bejelenti lemondását.
A NOT életfogytiglani börtönre ítéli Szakváry Emilt, a Szálasi-kormány v. iparügyi miniszterét.

A GYOE szociáldemokrata vezetői levélben tudatják az SZDP vezetőségével, hogy az egyesület kommunista tagjai a gyermekek szervezését a „pártszervezetekben, a MADISZ és az MNDSZ közreműködésével” végzik, tehát, az alapszabállyal ellentétesen, „úttörő-alakulatokat” hoznak létre. július 8.

Az oldal tetejére június 22.
Kivégzik Ruszkay Jenő v. altábornagyot.
Kivégzik Hubay Kálmánt, aki 1939-ben megalakította a Nyilaskeresztes Pártot.

Kolozsvárott megjelenik az Útunk, a Romániai Magyar Írók Szövetségének lapja; főszerkesztő Gaál Gábor.

Az oldal tetejére június 23.
A Baloldali Blokk az FKgP-hez intézett nyílt levélben szólítja fel a párt „demokratikus paraszti többségét”, hogy fogjon össze a párt jobboldala ellen. június 29.
Az oldal tetejére június 24.

Az Ngy külügyi bizottságának béke-előkészítő albizottsága véglegesíti a békekonferencia elé terjesztendő magyar béketervezet szövegét. Ez konkrét területi igényt csupán Romániával szemben fogalmaz meg (22 ezer négyzetkilométernyi területet kér), Csehszlovákiával kapcsolatban azonban kijelenti, hogy amennyiben az „nem hajlandó elismerni a magyar kisebbség jogi status quóját, nem ragaszkodhat a területi status quóhoz sem”. augusztus 14.

Ravasz László dunamelléki ref. püspök, az Egyetemes Konvent elnöke levélben kéri az Egyházak Világtanácsát: a csehszlovák protestáns egyházakon keresztül hasson oda, hogy a lakosságcsere után helyben maradó magyar protestánsok egyházközségeit ne törhessék szét, s hogy templomaikban használhassák anyanyelvüket.
Moszkvában kihirdetik az 1945 júniusában a Szu-ba hurcolt szlovákiai magyar politikusok perében hozott ítéleteket. Esterházy János gr.-ot, Neumann Tibort és Csáky Mihály gr.-ot tízévi, Teszár Bélát, Böjtös Józsefet, Jabloniczky Jánost, Birnbaum Frigyest és Párkány Lajost nyolcévi, Vircsik Károlyt és Szüllő Sándort ötévi munkatáborra ítélik. 1947. szeptember 16.
Az oldal tetejére június 25.

A kormány e napon kelt rendelete a BM felügyelete alá helyezi az összes egyesületet és társadalmi szervezetet, és Rajk László belügyminisztert felhatalmazza az egyesületi szabadsággal történő visszaélések megakadályozására. — Ezzel a kommunista miniszter ellenőrzése alá kerül az egész civil szféra. július 4.

Kivégzik Gál Csabát, a Szálasi-kormány v. kormánybiztosát.
Az oldal tetejére június 26.

Kihirdetik az 1946: XIII. tc.-et a szénbányák államosításáról.

Az ekkor befejeződő tanévben 52 fiú- és leánygimnázium, 20 gazdasági középiskola, 35 tanító-, tanítónő- és óvónőképző, és közel 3000 népiskola működött katolikus iskolaként.
Az oldal tetejére június 27.

A lakosságcsere-egyezményben biztosított egy hónapos póthatáridő lejártával Csehszlovákia új, 97 610 nevet tartalmazó jegyzéket nyújt át Mo-nak a Csehszlovákiába áttelepülni szándékozók listájával. A későbbi visszajelentkezések és a névjegyzék pontosítása után az áttelepülni szándékozó szlovákok száma csehszlovák adatok szerint 95 421-re, magyar adatok szerint 95 724-re módosul. A névjegyzék átvizsgálása során arról 29 950 személyt törölni kell, mert felvételük nem felel meg a lakosságcsere-egyezménynek (nem cseh vagy szlovák nemzetiségűek, hadifoglyok, halottak stb.). július 10.

Kivégzik Hain Pétert, a német megszállás után a BRFK Politikai Nyomozó Osztályának vezetőjét, a nyilas érában az Állambiztonsági Rendészet irányítóját.
Megszűnik a Népgondozó Hivatal.
Az oldal tetejére június 28.

Vlagyimir Szviridov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke e napra keltezett levelet ír a magyar kormánynak. A szovjet katonák elleni merényletekre hivatkozva azt „ajánlja”, hogy a kormány oszlassa fel és tiltsa be a „fasisztabarát” egyesületeket és szervezeteket; tisztítsa meg az FKgP ifjúsági szervezetét a „fasiszta elemektől”; állítsa bíróság elé a „terrorista csoportok felbujtóit”; távolítsa el az állami szolgálatból Pfeiffer Zoltánt és másokat, köztük négy kisgazda főispánt, akik közismertek „fasisztabarát tevékenységükről”; vonja lajstromozás és igazoltatás alá az országban működő valamennyi társadalmi szervezetet; tiltsa meg a katolikus papságnak, hogy a Szu és a Vörös Hadsereg ellen propagandát folytasson. július 2. július 7.

A magyar kormány a szövetséges nagyhatalmaknál tiltakozik az SZNT reszlovakizációs rendelete, és az egyoldalú kitelepítési tervek ellen. augusztus 3. november 19.

Székelyudvarhelyen megkezdődik az MNSZ második kongresszusa. — A háromnapos kongresszuson elfogadják az MNSZ nemzetiségi statútumát. Mikó Gábor kolozsvári piarista tanár felveti a székelyföldi autonómia tervét, és bírálja a vezetőséget, amiért az nem képviseli a tömbmagyarság (Székelyföld) érdekeit. Nagy Géza élesen tiltakozik a székely autonómia terve ellene, mert szerinte az „magyar gettó” lenne. — A zárónapon a Szövetség kommunista vezetőségének munkáját és addigi politikáját ellenző helybeli polgárok, kisiparosok és a városkörnyéki földművesek tüntetésükkel megzavarják a sporttelepen tartott nagygyűlést. A gyűlés résztvevőinek többsége szintén csatlakozik a tiltakozókhoz, és Erdély önállóságát követeli. — A kongresszusra készült jelentés szerint a szövetség taglétszáma ekkor 449 ezer fő. Erdély területén ez időben 1680 alsó fokú és 127 középfokú magyar iskola működik.

Az oldal tetejére június 29.

Az SzN e napi vezércikkében Révai József megismétli a Baloldali Blokk levelében foglalt követeléseket: a reakciósnak mondott kisgazda főispánok és Pfeiffer Zoltán államtitkár leváltását, a párt sajtópolitikájának megváltoztatását.

Hajdúhadházon megkezdi működését az Ádám Zsigmond (1962. május 25.) pedagógus által ala-pított első „gyermekfalu” (későbbi elnevezéssel gyermekváros). 1983. október 30.

Az oldal tetejére június 30.
E naptól ez év novemberéig szünetel a németek kitelepítése Mo-ról. november 8.
Júniusban a drágulás mértéke az előző hónaphoz képest négymilliószoros.