1946
július

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére július 1.

A „reszlovakizáció” első szakasza során e napig egész Szlovákiában kb. 350 ezer személy kéri a szlovák nemzetiség megadását. A reszlovakizáció a Csallóközben, a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban, valamint Gömörben a feledi járásban ütközik a legerősebb ellenállásba.

Hivatalba lép az Olasz Köztársaság második ideiglenes elnöke, a liberális párti Enrico de Nicola. 1948. január 1.

Az oldal tetejére július 2.
Prágában a kommunista Klement Gottwald alakít kormányt. 1948. február 20.
Az oldal tetejére július 3.
A Bp-i Népbíróság Nagy Károly elnökletével rendes eljárásban folytatja a kunmadarasi pogrom ügyének tárgyalását. július 25.
Az oldal tetejére július 4.

Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget.* július 22. — A következő két napon hasonló sorsra jut több mint 200 civil szervezet és egyházi jellegű egyesület, köztük a KALOT, a KALÁSZ, a Foederatio Emericana Katolikus Egyetemi Szövetség, a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége, a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, a keresztényszocialista szakszervezetek. július 17. — Megkezdődik a civil társadalom intézményeinek szétverése. A következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlatnak fel.

Megkezdődnek a háromnapos könyvnapi rendezvények. Megjelenik 57 mű, valamennyi magyar szerzőtől. Füst Milán: Feleségem története; Illés Béla: Kárpáti rapszódia; Karácsony Sándor: Magyar ifjúság; Sík Sándor: Esztétika; Szatmári Sándor: Utazás Kazohiniában (második kiadás). A szerzők között van Balla Antal, Bartók Béla, Gergely Sándor, Heltai Jenő, Keresztury Dezső, Kovai Lőrinc, Lukács György, Márai Sándor, Örkény István, Radnóti Miklós, Révai József, Cs. Szabó László, Szabó Pál, Weöres Sándor.

A lengyelországi zsidóellenes megmozdulások részeként kirobbanó kielcei pogrom 41 halálos áldozatot követel.

Az oldal tetejére július 5.
A Györffy István Kollégium közgyűlése jóváhagyja a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom és a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ) megalakítását. július 10.
Az oldal tetejére július 6.
Közgyűléssel és tisztújítással megkezdődik a Katolikus Népszövetség újjászervezése. október 26.
Az oldal tetejére július 7.

Vlagyimir Szviridov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke magához kéreti Nagy Ferenc minisz-terelnököt, és átadja a Bizottság ultimátumszerű jegyzékét. július 8.

Bp-en megtartják a Magyar–Szovjet Művelődési Társaság I. kongresszusát.
Az oldal tetejére július 8.
Pártközi megbeszélések kezdődnek a Vlagyimir Szviridov altábornagy által Nagy Ferencnek átadott jegyzékben foglalt követelésekről. július 16.
A Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom megkezdi az üzemi úttörőcsapatok szervezését.

A Magyar Zsidók Országos Szervezete megtartja alakuló ülését; a testület feladata a hivatalos csúcsszervek létrehozása. 1947. február 11.

Az oldal tetejére július 9.

Bp-en az autóbuszjegy ára 5 trillió, az arcképes havibérleté 80 trillió pengő. augusztus 1.

Az oldal tetejére július 9. [?]

George Weems tábornok, a bp-i amerikai katonai misszió tagja tájékoztatja a SZEB helyettes vezetőjét, Vlagyimir Sziridov altábornagyot a kitelepítésre ítélt mo-i németek fogadásának felfüggesztéséről. november 8.

Az oldal tetejére július 10.
Nagy Ferenc átadja a kormány válaszjegyzékét Vlagyimir Szviridov altábornagynak; a személyi követelések kivételével ígéretet tesz a kért intézkedések meghozatalára.
Az Mt a csehszlovák–magyar lakosságcserével kapcsolatos teendők ellátása céljából létrehozza a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosságot. augusztus 1.

A Györffy István Kollégium tanévzáró ünnepségén a vezetőség kinyilvánítja „egy országos moz-galom megindításának” szándékát, és a köztársasági elnök és a kormány több tagja jelenlétében bejelenti a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom elindítását. augusztus 30. 1949. július 10.

Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest és társait Ries István igazságügy-miniszter, a kormány és az Ngy tudta nélkül, kiadja a jugoszláv hatóságoknak. október 22.
Az oldal tetejére július 12.

Páter Kiss Szalézt és a vele együtt letartóztatott diákokat a magyar belügyi szervek átadják a szovjet hatóságoknak. — A szovjetek újrakezdik a letartóztatottak kihallgatását. szeptember 10.

Rajk László belügyminiszter a törvényesség betartására utasítja a belügyi tisztviselőket.
Párizsban befejeződik a négyhatalmi külügyminiszteri konferencia. július 29.
Az oldal tetejére július 13.

Olaszországban a kommunisták részvételével megalakul Alcide de Gasperi kereszténydemokrata politikus koalíciós kormánya.

Az oldal tetejére július 14.

„Utasításra gyilkolt a Teréz körúti merénylő” – írja az SzN.

Az oldal tetejére július 16.

Megállapodás születik a Szviridov-jegyzékről kezdett pártközi tárgyalásokon. Megerősítik a hónap elején született pártközi megegyezés minden pontját: az FKgP ismét garanciák nélküli ígéretet kap a részleges arányosításra a rendőrtiszti állomány és a polgármesteri helyek tekintetében, a kisgazdák ugyanakkor vállalják, hogy folytatják a párton belüli tisztogatást. A helyhatósági választások időpontját illetően csak annyiban állapodnak meg, hogy azokat ősszel minden-képpen meg kell tartani.

Az oldal tetejére július 17.

A Bp-i Népbíróság népellenes bűntett vádjával négy és fél évi kényszermunkára ítéli Demény Pált.

Rajk László belügyminiszter feloszlatja a Keresztényszocialista Egyesületek Országos Szövet-ségét. július 18.

Belgrádban kivégzik Dragoljub Draža Mihailović tábornokot, a királypárti-nacionalista, nyugati orientációjú németellenes fegyveres mozgalom, a csetnikek v. vezetőjét, és 9 társát.

Az oldal tetejére július 18.

Kovács Béla, miután nem ért egyet az újabb kompromisszummal, lemond az FKgP főtitkári tisztéről és a Kis Újság főszerkesztéséről.

Rajk László belügyminiszter e nappal kezdődően feloszlatja a KALOT több mint hatszáz (611 [?], 631 [?]) valamint a KALÁSZ csaknem hatszáz (576 [?]) helyi csoportját. július 20. július 23.

Az oldal tetejére július 19.

Az FKgP bizalmatlansági indítványt nyújt be az Ngy-nek Rajk László belügyminiszter ellen, tiltakozik a felekezeti egyesületek betiltása miatt, és követeli az intézkedés visszavonását; egyidejűleg követelik a B-listázás felülvizsgálatát.

Megalakul a Magyar Népi Művelődési Intézet.* 1951. január 6. Elnöke Illyés Gyula, igazgatója Harsányi István, titkára Gombos Imre.

Az oldal tetejére július 20.
A katolikus püspöki konferencia kéri, hogy a feloszlatott egyházi egyesületek vagyonát utalják át az egyházközségeknek.
Klement Gottwald miniszterelnök vezetésével csehszlovák kormányküldöttség látogat Moszkvába. — Gottwald ígéretet kap, hogy a béketárgyalásokon a Szu támogatni fogja a Csehszlovákia által előterjesztett követeléseket, köztük 200 000 magyar egyoldalú kitelepítését.
Az oldal tetejére július 21.

Mindszenty József bíboros hercegprímás e napon kézbesített levélben tiltakozik a minisz-terelnöknél a katolikus ifjúsági egyletek feloszlatása miatt, és követeli a sérelmezett rendeletek azonnali visszavonását.

Rákosi Mátyás egy miskolci nagygyűlésen védelmébe veszi a társadalmi szervezeteket betiltó belügyminiszteri intézkedéseket.
Az oldal tetejére július 22.
Megalakul a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége; elnök Karácsony Sándor, ügyvezető elnök Färber József, vezetőtiszt Jánosi Sándor. szeptember 27.

Jeruzsálemben az Irgun zsidó ellenállási szervezet fegyveresei felrobbantják a Dávid király Szállodát, a brit adminisztráció központját; a halottak száma 90.

Az oldal tetejére július 23.

Az Ngy-ben Hám Tibor (FKgP) tiltakozik a katolikus, és különösen a hitbuzgalmi egyesületek fel-oszlatása ellen.

Az MKP negyedmilliós nagygyűlést szervez Miskolcon a bevezetés előtt álló új pénz, a forint védelmére; nagy tetszés fogadja a gyűlés szónoka, Rákosi Mátyás kijelentését: „Aki a forinttal spekulál, … azt fel kell húzni az akasztófára”, és felszólítását: „Halál a spekulációs feketézőkre!”. július 27.
Az oldal tetejére július 24.

Az Ngy-ben Sulyok Dezső és az FKgP-ből kizárt 16 képviselő létrehozza a Magyar Szabadság Párt frakcióját; Sulyok ismerteti a párt programját.

A SZEB ülése következmény nélkül megvitatja a nyugati delegátusoknak a Szviridov-levéllel kapcsolatban előterjesztett panaszát.

Az MTA Kodály Zoltánt választja elnökévé. 1949. november 29.
Az oldal tetejére július 25.

A Bp-i Népbíróság Különtanácsa ítéletet hirdet a kunmadarasi pogrom ügyében. november 30. A három fővádlottat (Tóth Zsigmondot, Takács Gergelyt, a kisgazdapárt helyi szervezetének titkárát és Nagy János v. tanító-leventeoktatót) halálra ítélik. Két vádlott életfogytiglani fegyházbüntetést, ötvenkét társuk 5–15 évi szabadságvesztést kap.

Az oldal tetejére július 26.
Bp-en megkezdődik a Mo-i Szlávok Antifasiszta Szövetségének kétnapos kongresszusa. — Elhatározzák, hogy a párizsi békekonferenciától kérik a mo-i szlovákok és a szlovákiai magyarok kényszerkitelepítését.

Az USA Külügyminisztériumának e napon nyilvánosságra hozott jegyzéke szerint a jóvátételi kötelezettségek teljesítése és a Vörös Hadsereg eltartása idézte elő Mo súlyos gazdasági helyzetét. augusztus 1.

Az oldal tetejére július 27.

Vlagyimir Szviridov altábornagy értesíti a kormányt, hogy a Szu a jóvátételi szállítások határidejét két évvel meghosszabbítja. A szovjet fél a magyar tulajdonban lévő romániai (petrozsényi) bányák részvényeinek átadása fejében 12 millió dollárral leszállítja a magyar jóvátétel összegét, elengedi a 6 millió dolláros kötbért és felére csökkenti az 1946-ban esedékes szállítások mennyiségét. 1947. december 17.

A hatósági ellátásra jogosultak számának csökkentése érdekében az egész országra kiterjesztik és egységesítik az élelmiszerek központi elosztásának 1940 óta létező rendszerét (a „jegyrendszert”). A közellátásügyi miniszter szabályozza a kenyér- és lisztfejadagokat (1947. szeptember 24.), valamint a pótjegyre jogosultak körét.* 1949. szeptember 1.

Az MKP városi és megyei szervezete forintvédő bizottságot alakít Miskolcon és Borsod megyé-ben. július 28.

Az oldal tetejére július 28.
Kormányrendeletet adnak ki a gazdasági rend büntetőjogi védelméről.

Oszip István (MKP) főispán, közellátási kormánybiztos utasítására a rendőrség Miskolcon letartóztat két zsidó származású, árdrágítással vádolt malomtulajdonost, Rejtő Sándort és Jungreisz Ernő Flóriánt. július 29.

Korea északi, szovjet csapatok által ellenőrzött részén (Észak-)Koreai Munkapárt néven egyesül az (Észak-)Koreai Kommunista Párt és az Új Néppárt. 1949. június 30.

Az oldal tetejére július 29.

A miskolci rendőrség elrendeli az árdrágítás vádjával az előző napon letartóztatott személyek internálását. A diósgyőri üzemekben az árdrágítás elleni tömegdemonstrációra felszólító röp-cédulák jelennek meg; az akciót az üzemi bizottságok is támogatják. július 30.

Megkezdődik a párizsi (béke)konferencia. augusztus 14. A világháborúban győztes 21 nemzet delegációja a békeszerződések tervezetéről tárgyal, kivéve a Németországgal, Ausztriával és Japánnal kötendő szerződést. A konferenciának nincs döntési jogosítványa, csak ajánlásokat tehet a Külügyminiszterek Tanácsának. október 15.

Az oldal tetejére július 30.
Az MKP és a forintvédő bizottság kezdeményezésére Diósgyőrből Miskolcra vonuló tüntetők megtámadják az árdrágítás vádjával internált malomtulajdonosokat és az őket kísérő rendőrt; Rejtőt a bántalmazást követően sikerül kórházba szállítani, Jungreisz Ernő belehal sérüléseibe. Délután Tömpe András vezérőrnagy, a MÁr VFk PRO vezetője elrendeli a népítélet résztvevői és azon rendőrtisztek letartóztatását, akik nem akadályozták meg az események elfajulását. Másnap reggelig tizenhat főt vesznek őrizetbe, és megkezdik kihallgatásukat. július 31.
Az oldal tetejére július 31.
A miskolci rendőrség az előző napi népítéletben való részvétel gyanújával őrizetbe vettek közül négy személyt elenged, akik hírét viszik, hogy a politikai nyomozók bántalmazták az őrizetbe vett munkásokat. Diósgyőrben elhatározzák, hogy a munkásokat ki kell szabadítani. Fekete Mihály, az MKP miskolci titkára Bp-re utazik, és személyesen tájékoztatja a történtekről és a Miskolcon kialakult helyzetről Rajk László belügyminisztert. augusztus 1.

Kivégzik Koltay Lászlót, a nyilas uralom alatt az Állambiztonsági Rendészet zsidóügyekkel fog-lalkozó részlegének v. vezetőjét.

A bankjegyforgalom 47,3 kvadrillió adópengő. A drágulás mértéke az előző hónaphoz képest ezer billiószoros.

Megkezdődik a japán háborús főbűnösök pere. 1948. november 12.

E hónapban megkezdődik a Szu-ban raboskodó magyar hadifoglyok szervezett hazaszállítása. — A szovjetek novemberben felfüggesztik a szállításokat. november 20.

Lengyel Balázs és Nemes Nagy Ágnes megindítja az Újhold c. szépirodalmi folyóiratot.