1946
január

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére január 1.
A GFt bevezeti az adópengőt, amellyel az állam iránti kötelezettségeket kell teljesíteni.

Mindszenty József hercegprímás rádióüzenetében lelkiismeret-vizsgálatra szólítja fel a magyar népet, egyúttal elítéli a terrorizmust.

Az oldal tetejére január 2.

Az USA kormánya jegyzékben közli a magyar kormánnyal, hogy a Németországi Szövetséges Ellenőrző Tanács (1945. november 20-án elfogadott) határozata a mo-i német nemzetiségű lakosok Németországba történő telepítéséről nem jelent kötelező jellegű előírást a magyar kormány számára, azaz nem kívánják minden mo-i német kitelepítését, sőt az USA kormánya kedvezően fogadná a kitelepítendők számának mérséklését. január 15.

Sztrájkba lépnek a jóvátételre termelő győri vagongyár dolgozói.
Az oldal tetejére január 3.
Lengyelországban államosítják a nagy- és középüzemeket, a bankokat, a közlekedési és hírközlési eszközöket.
Az oldal tetejére január 5.

Gyöngyösi János magyar külügyminiszter Dalibor Krnóhoz, a csehszlovák kormány bp-i kép-viselőjéhez intézett levelében javaslatot tesz a lakosságcseréről folytatott tárgyalások újrafelvételére. január 24. február 6–10.

A GFt, engedve az erőteljes szovjet nyomásnak, utasítást ad a lőrinci (Heves vm.) Mátravidéki Erőmű leszerelésének azonnali megkezdésére. — Az erőmű berendezéseit a következő hónap végéig a Szu-ba szállítják.

Mindszenty József bíboros prímás Ries István igazságügy-miniszterhez írott levelében ember-séges bánásmódot kér a politikai elítéltek számára, és az ügyek felülvizsgálatát sürgeti.

A kormány rendeletben szabályozza a nemzetiségi tanulók anyanyelvi oktatását. április 3.

Az oldal tetejére január 7.

A Bp-i Népbíróság golyó általi halálra ítéli Jaross Andor v. belügyminisztert (április 11.), kötél általi halálra Baky László (március 29.) és Endre László (március 28.) v. belügyi államtitkárokat.

Veres Péter közbenjárására „államelnöki kegyelemben” részesül Dövényi Nagy Lajos antiszemita író, újságíró. Halálbüntetését életfogytiglani börtönre és kényszermunkára változtatják. 1960. április 1.

Kolozsvárott cionista diákok bántalmazzák Józan Miklós unitárius püspököt, aki idős kora miatt pár nappal később belehal sérüléseibe.szeptember 15.

Az oldal tetejére január 10.
Kivégzik Bárdossy László v. miniszterelnököt.

51 tagország részvételével Londonban összeül az ENSZ I. közgyűlése. január 12.

Az oldal tetejére január 11.

A Bp-i Népbíróság az újvidéki vérengzésben való részvétel miatt halálra ítéli Grassy József v. vezérőrnagyot (a nyilas hatalomátvétel után rangja honvéd altábornagy, SS-Brigadeführer), a 25. Hunyadi SS-gránátoshadosztály v. parancsnokát és Zöldi Márton v. cs. századost.* március 2.

Bp-nél a jégzajlás elsodorja a Margit és a Ferenc József híd ideiglenes szerkezetét; Buda és Pest között megszűnik az összeköttetés. január 14.

Albániában kikiáltják a népköztársaságot.

Az oldal tetejére január 12.

Megjelenik a Szakszervezeti Tanács és a munkáspártok felhívása az üzemi bizottságok újjáválasztására. február 1.

A norvég Trygve Halvdan Lie-t választják az ENSZ főtitkárává. 1953. április 10.

Az oldal tetejére január 14.

A Horthy Miklós hídnál épített pontonhídon megindul a gépkocsi-közlekedés. január 18.

Az oldal tetejére január 15.
Nagy Imre belügyminiszter kiadja a németek kitelepítésének végrehajtását szabályozó 70.010/1946. BM. sz. rendeletet. január 19.

Megérkezik a fővárosba a ceglédi újgazdák százfős küldöttsége. Tiltakoznak az ellen, hogy az FKgP felül akarja vizsgálni a földreform végrehajtása során elkövetett visszásságokat; követelik Kerék Mihálynak, a földhivatal kisgazdapárti ügyvezető igazgatójának leváltását; jelszavuk: „Földet vissza nem adunk!”. Az elkövetkező néhány hét folyamán e jelszóval nagyarányú paraszti tömegmozgalom bontakozik ki.

Herbert Lehman, az UNRRA főigazgatója táviratban értesíti Tildy Zoltán miniszterelnököt, hogy a szervezet 4 millió dollár értékű sürgős segélyt nyújt Mo-nak.

Az oldal tetejére január 16.

A pártközi értekezlet megvitatja az államformáról és az államfői jogkörről rendelkező törvény tervezetét; megállapodnak arról, hogy a köztársasági elnököt az Ngy választja, és egyetértenek abban is, hogy a köztársasági elnöki tisztség elsősorban reprezentatív jellegű lesz. január 24. január 30–31.

Az oldal tetejére január 18.

A Bp-i Népbíróság halálra ítéli Basch Ferencet, a mo-i Volksbund v. vezetőjét. április 26.

A magyar szellemi élet reprezentánsai (mások mellett Bálint Imre, Baranyai Lipót, Csathó Kálmán, Csécsy Imre, Dessewffy Gyula, Faragó László, Fenyő Miksa, Fischer József, Fodor József, Füst Milán, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Horváth Zoltán, Jendrassik György, Kassák Lajos, Kéthly Anna, Nagy Lajos, Parragi György, Pátzay Pál, Sík Sándor, Supka Géza, Szőnyi István, Wesselényi Miklós, Zsolt Béla) a Magyar Nemzetben a hazai németek kitelepítését elítélő nyilatkozatot tesznek közzé.

Átadják a forgalomnak a háború utáni első állandó bp-i Duna-hidat, a Batthyány és a Kossuth teret összekötő Kossuth hidat. 1960. március 17.

A romániai SZEB utasítása alapján ezután csak hét helyen szabad átkelni a magyar–román határon: Szatmárnémetinél, Érmihályfalvánál, Nagyváradnál, Nagyszalontánál, Kürtösnél, Nagy-laknál és Csanádnál; a többi határátlépőt lezárják. 1947. február 3.

Az oldal tetejére január 19.
A kitelepítésre ítélt „svábokkal” Budaörsről elindulnak az első vasúti szerelvények Németország amerikai megszállási zónájába. január 22.
Az oldal tetejére január 20.

Megjelenik az MKP elméleti folyóirata, a Társadalmi Szemle első száma; szerkesztő Mód Aladár.

Az oldal tetejére január 22.
Az USA kormányának a mo-i németek kitelepítésével foglalkozó jegyzékére válaszolva, a magyar kormány közli Arthur Schoenfeld követtel, hogy a SZEB-től korábban kapott értesítéseknek megfelelően a magyar kormány már rendeletet hozott 500 ezer mo-i német kitelepítéséről. január 25.
A GFt felszabadítja a kereskedők árukészletét, és engedélyezi egyes mezőgazdasági termények (burgonya, hüvelyesek, baromfi, tojás), és az iparcikkek 40%-ának szabad forgalmát.

Az egykori Kárpátaljából Ungvár székhellyel megalakul Ukrajna Kárpátontúli területe (Zakar-patszkaja oblaszty).

Az oldal tetejére január 24.

A pártközi értekezleten megállapodás születik arról, hogy Tildy Zoltánt jelölik az államfői tisztségre. február 1.

A „jelenlegi Csehszlovákiában élő magyarok” képviselői Tildy Zoltán miniszterelnökhöz intézett memorandumukban csalódottságukat fejezik ki a lakosságcseréről folytatott tárgyalások felújítása miatt. A szerzők a tartós és igazságos béke feltételét a magyarlakta területek Mo-hoz csatolásában jelölik meg, s elutasítanak minden olyan megoldást, amely a szlovákiai magyarságot az általa lakott terület nélkül kívánná áttelepíteni.
Az oldal tetejére január 25.
A SZEB azt ajánlja a kormánynak, hogy a mo-i németek kitelepítéséről intézkedő rendeletében „a SZEB parancsára” kifejezést „a SZEB engedélyével” fordulatra módosítsa. április 25.
A magyar kormány az amerikai, a brit és a szovjet kormányhoz intézett jegyzékében szakértőkből álló bizottság kiküldését kéri „a magyar kérdés igazságos és általános megnyugvást hozó rendezésének előkészítésére”, a magyar békeszerződéssel kapcsolatos politikai, gazdasági és területi kérdések megvizsgálására. február 1.
Az oldal tetejére január 26.

Arthur Schoenfeld rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, az USA bp-i diplomáciai képvi-seletének vezetője átadja megbízólevelét. 1947. június 1.

Franciaországban a baloldali szocialista Félix Gouin vezetésével új kormány alakul, 6 kommunista, 6 szocialista és 6 köztársaságpárti miniszterrel. június 2.

Az oldal tetejére január 27.
A Magyar Közvéleménykutató Intézet jelentése szerint Mo-on a legnépszerűbb politikus Tildy Zoltán, akit Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád követ.
Az oldal tetejére január 28.

Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök Petru Groza román miniszterelnökhöz intézett emlék-iratában feltárja a romániai magyarság tűrhetetlen helyzetét.

Az oldal tetejére január 30.

A Ngy-ben megkezdődik az államformáról és az államfői jogokról rendelkező törvény tervezetének vitája. március 12. — Slachta Margit, a Keresztény Női Tábor vezetője nyíltan kiáll a királyság intézménye mellett, illetőleg javasolja a döntés elhalasztását. A vita során Rajk László kezdeményezi, hogy az állampolgári jogokat mindenki számára biztosító törvényt minél előbb egészítsék ki a demokrácia és a köztársaság védelméről rendelkező törvénnyel.

Az oldal tetejére január 31.
Az e hónapban Dél-Szlovákia 25 járásában tartott népösszeírás szerint a 727 832 személy közül a magyarok aránya 74,8% (544 444 fő).