1946
február

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére február 1.

A Nemzetgyűlés megalkotja az 1946: I. tc.-et Magyarország államformájáról. A törvény eltörli a királyságot, és Mo-ot köztársasággá nyilvánítja. A preambulum kimondja: a polgárok számára a köztársaság biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. február 2. — Az Ngy közfelkiáltással Tildy Zoltán ref. lelkészt (FKgP) választja köztársasági elnökké. 1948. augusztus 3.

A kormány újabb jegyzékkel fordul a szövetségesek kormányaihoz a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban, amelyben reményét fejezi ki, hogy a békekötés nem a bosszúállás szellemében fog történni, mivel hosszú távon csak az igazságra épülő, méltányos rendezés teremthet békés légkört. A jegyzék szerint a délkelet-európai rendezés egyik alapelvének „a nemzetiségi és területi kérdés összhangba hozatalának” kellene lennie.
Új, kollektív bérrendszert vezetnek be, amely kötelezi a munkaadókat, hogy a bérek egy részét természetben, elsősorban élelmiszerben fizessék ki a dolgozóknak.
Csehszlovákiában belügyminiszteri rendelettel felfüggesztik a magyar nemzetiségűekre az előző év októberében kimondott vagyonelkobzást.
E naptól kezdődően országszerte újjáválasztják az üzemi bizottságokat; a választások élezik a kommunisták és a szociáldemokraták közötti feszültséget. Az SZDP valamelyest javít korábbi pozícióján, de a bizottságok vezetőségeiben megmarad a kommunista túlsúly.
Az oldal tetejére február 2.
Nagy Ferenc kisgazda politikus a Parlament előtt kihirdeti a köztársasági államformáról szóló törvényt. 1949. augusztus 18.
Az oldal tetejére február 4.

Tildy Zoltán köztársasági elnök Nagy Ferencet (FKgP) nevezi ki miniszterelnökké. 1947. május 31. — Megalakul a kormány. Államminiszter Dobi István (FKgP), Szakasits Árpád (SZDP), Rákosi Mátyás (MKP), B. Szabó István (FKgP), belügy Nagy Imre (MKP) (március 20.), építés- és köz-munkaügy Rácz Jenő (FKgP) (március 14.), földművelésügy Kovács Béla (FKgP) (február 23.), honvédelem Tombor Jenő (FKgP) (augusztus 9.), igazságügy Ries István (SZDP), iparügy Bán Antal (SZDP), kereskedelem- és szövetkezetügy Rónai Sándor (SZDP), közellátásügy Bárányos Károly (FKgP) (november 20.), közlekedésügy Gerő Ernő (MKP), külügy Gyöngyösi János (FKgP), népjólét Molnár Erik (MKP), pénzügy Gordon Ferenc (FKgP) (augusztus 21.), tájékoztatásügy Balla Antal (FKgP) (november 20.), újjáépítés Antall József (FKgP) (július 23.), vallás- és közoktatásügy Keresztury Dezső (NPP) (december 6.).

Magyar–lengyel árucsere-forgalmi megállapodást írnak alá.

Az oldal tetejére február 5.
A Bp-i Népbíróság Jankó Péter elnökletével a Zeneakadémián megkezdi Szálasi Ferenc és vádlott-társai (Beregfy Károly, Csia Sándor, Gera József, Kemény Gábor br., Szöllősi Jenő, Vajna Gábor) perének tárgyalását. március 1.

A Bay Zoltán fizikus vezette kutatócsoport saját fejlesztésű, a bp-i Egyesült Izzó gyárban felállított radarral mikrohullámú jeleket sugároz a Holdra, és a visszavert jeleket detektálja.

Az oldal tetejére február 6.

Prágában folytatódnak a magyar–csehszlovák tárgyalások a szlovákiai magyarság ügyében. február 10.

Megjelenik a GYOE központi hetilapja, az Úttörő gyermekújság első száma.

Az oldal tetejére február 7.

A Nemzetgyűlés egyhangúlag Varga Bélát választja elnökké. 1947. június 3.

Az oldal tetejére február 8.

Philadelphiában (USA, Pennsylvania állam) bemutatják Bartók Béla III. zongoraversenyét; a szólista Sándor György, a zenekart Ormándy Jenő vezényli.

A tatabányai bányaüzemek dolgozói versenyre („széncsatára”) szólítják az ország bányászait. február 10.

Az oldal tetejére február 9.
Sztálin moszkvai választási beszédében visszatér a háború elkerülhetetlenségének és a kapitalizmus összeomlásának „hagyományos” doktrínájához. március 5.
Az amerikai kormány az 1945. november 20-ai magyar jegyzékre válaszolva leszögezi, hogy nem tartja megvalósíthatónak nemzetközi bizottság létrehozását sem a magyar–csehszlovák kisebbségi probléma, sem a lakosságcsere ellenőrzése céljából, s nem támogatja a magyarlakta szlovákiai területek nemzetközi ellenőrzés alá helyezését sem. Elismer és támogatni fog ugyanakkor minden olyan „emberséges” megoldást, amelyben a magyar és a csehszlovák kormány kölcsönösen megegyezik.
Az oldal tetejére február 10.

Prágában folytatódnak a magyar–csehszlovák tárgyalások a szlovákiai magyarság ügyében. A magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy mo-i szlovákok önkéntesen áttelepülhessenek; ennek felügyeletére és lebonyolítására Szlovákia kormánybizottságot küldhet Mo-ra. Az egyezmény felhatalmazza Csehszlovákiát, hogy annyi csehszlovákiai magyart jelöljön ki áttelepülésre, ahány szlovák Mo-on áttelepülni jelentkezik. A csehszlovák fél csupán arra vállal kötelezettséget, hogy a kitelepítendők társadalmi összetétele tükrözni fogja a magyar kisebbség szociális szerkezetét. február 23. A magyar küldöttség továbbra sem hajlandó tárgyalni a lakosságcsere és a tervbe vett reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó 150-200 ezer magyar egyoldalú átvételéről. február 27.

A bp-i nagyüzemek dolgozói a termelés fokozására szólítják fel a szénbányászokat.

Az oldal tetejére február 11.
Öthavi késéssel megkezdődik az első tanév a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen; az intézménynek több mint kétezer beiratkozott hallgatója van.

A Sztálingrádnál 1943-ban hadifogságba esett Friedrich Paulus v. német tábornagy a szovjet fél tanújaként Nürnbergben vallomást tesz a Nemzetközi Katonai Törvényszék előtt. 1958. február 1.

Az oldal tetejére február 14.

Az Ngy törvénybe iktatja Károlyi Mihály emlékét. május 9.

Philadelphiában (USA, Pennsylvania állam) az egyetem Moore School of Electronic intézetében megkezdi rendes működését az első teljes egészében elektronikus számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer).* — A gép működése bizonyította, hogy a számítástechnika a gyakorlatban alkalmazható módszer a nagy mennyiségű, bonyolult számítással járó feladatok elvégzésére. 1947. július 29.

A Lengyelországban tartott népszámlálás adatai szerint az ország 23,6 millió lakosának 86,9%-a lengyel, a németek aránya 9,7%.

Az oldal tetejére február 16.

Az MKP sportcsarnokbeli nagygyűlésén Rákosi Mátyás tart beszédet a párt gazdaságpolitikájáról, amelynek célja az infláció megfékezése, államosítások, kötött gazdálkodás, B-listázás és a földreform védelme. Rákosi bejelenti, hogy pártja támadást indít az FKgP jobboldala és az „aktivizálódó egyházi és polgári reakció” ellen. február 23.

Battonyán az MKP által összehívott népgyűlés száműzi a községből a három „legreakciósabbnak” bélyegzett földbirtokost; tíz percet kapnak arra, hogy elhagyják a települést, s megfenyegetik őket, ha visszatérnek, felakasztják őket.

Az oldal tetejére február 18.

XII. Pius pápa Mindszenty József esztergomi érseket bíborosi méltóságra emeli. Tituláris temp-lomává az új bíboros a San Stefano Rotondót választja. február 21.

Az oldal tetejére február 19.

Futó Dezső négy nappal korábbi ngy-i interpellációját követően szabadlábra helyezik Lakos József v. szentesi rendőrkapitányt. március 7.

Az Actio Catholica kezdeményezésére a katolikus egyetemi ifjúság vezetői tanácskozást kezdenek Zamárdiban. A Katolikus Főiskolai Diákszövetség tagszervezeteinek száma ekkor 45. március 4.
Az oldal tetejére február 20.
Rákosi Mátyás átadja Nagy Ferenc miniszterelnöknek az MKP javaslatait az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének orvoslására. február 28.
Az oldal tetejére február 21.

Mindszenty József esztergomi érsek a római Szent Péter-bazilikában tartott nyilvános kon-zisztóriumon átveszi a bíborosi birétumot. február 23.

A Vas- és Fémmunkások Szakszervezete gyűlésen követeli a reakciós elemek eltávolítását a közigazgatásból, és az állami adminisztráció csökkentését.

Mo 10 millió dollár értékű áruvásárlási kölcsönt kap az USA-tól; a kölcsönből az amerikai hadsereg felszerelési cikkeiből lehet vásárolni, egyebek között mozdonyokat. 1947. február 15.

A Csehszlovákiában közzétett választási rendelet második pontja megfosztja választójogától a magyar nemzetiségű lakosságot.

Az oldal tetejére február 23.

Lemond Kovács Béla (FKgP) földművelésügyi miniszter. február 27. Utóda Dobi István, akit B. Szabó István (FKgP) követ az államminiszteri tisztségben (december 18.).

Mindszenty József bíborost magánkihallgatáson fogadja XII. Pius pápa.

Az MKP által szervezett 10 ezres tömegtüntetésen az Országház előtt a résztvevők követelik a reakciósnak minősített személyek eltávolítását a közigazgatásból, és azt, hogy a B-listázást végző bizottságokban kapjanak helyet a szakszervezetek képviselői. március 3.

Ötezer fős, antiszemita jelszavakat is hangoztató tüntetést tartanak Miskolcon. július 28.

A Szlovák Kommunista Párt Titkársága határozatban mondja ki, hogy a lakosságcsere során elsősorban a szlovákiai magyarság vagyonosabb rétegeit kell kitelepíteni, a lakosságcserét kísérő propaganda során pedig a csehszlovákiai magyarok kitelepítésének kérdését össze kell kapcsolni a mo-i németek kitelepítésének kérdésével.

Az oldal tetejére február 24.
„Felvidéki magyarok” memorandummal fordulnak Gyöngyösi János külügyminiszterhez, amelyben ismét az etnikai választóvonallal megegyező határok kialakításában jelölik meg a tartós és igazságos béke alapfeltételét. Az aláírók szerint Mo-nak még a „jószomszédi viszony” érdekében sem szabad lemondania az egy tömbben élő magyarokról.
Az oldal tetejére február 25.
A NOT elrendeli Turóczy Zoltán tiszai ev. püspök szabadlábra helyezését. 1948. június 14.
Az oldal tetejére február 27.
Gyöngyösi János külügyminiszter és Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár Bp-en aláírja a magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezményt. május 15. A csehszlovák hatóságok annyi magyart telepíthetnek ki, amennyi szlovák önként távozik Mo-ról. március 4. Az aláírást követően Vladimír Clementis csehszlovák külügyi államtitkár találkozik a koalíciós pártok képviselőivel, és kijelenti: a lakosságcsere-egyezménnyel még távolról sincs megoldva a csehszlovákiai magyar kisebbség problémája, hiszen Csehszlovákia nemzeti állammá kíván válni, és ehhez szükséges a teljes magyar és német kisebbség kitelepítése. Clementis szerint a Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokra nem számíthatnak, és a csehszlovák kormány az egy tömbben élő magyar lakosságot széttelepíti az ország különböző területeire. A jelenlevő magyar politikusok (Gyöngyösi János, Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Kovács Imre és Veres Péter) egyöntetűen visszautasítják a teljes magyar lakosság átvételére vonatkozó csehszlovák követelést. május 8.

Futó Dezső az Ngy-ben interpellációt nyújt be a gyömrői gyilkosságok ügyében; részletesen beszámol a vizsgálat hiányosságairól, és 22 holttestről tesz említést.

Kovács Béla átveszi az FKgP országos központjának vezetését.

Az oldal tetejére február 28.
Az MKP PB határozata felszólítja Nagy Ferenc miniszterelnököt, hogy a kormány négy napon belül foglaljon állást a kommunisták által előterjesztett gazdasági programmal kapcsolatban, és hozza meg a megfelelő döntéseket.

Kivégzik Imrédy Béla v. miniszterelnököt.

A NOT másodfokon jóváhagyja Rajniss Ferenc halálos ítéletét. március 12.