1946
augusztus

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére augusztus 1.

A kormány kibocsátja az új, értékálló pénzt, a forintot. 1 Ft = 4×1027, azaz 400 ezer kvadrillió pengő vagy 200 millió adópengő; 1938-as értéken számítva 1 Ft = 0,28766 pengő.

Bp-en a villamos átszállójegy ára 90 fillér, az arcképes havibérleté 72 Ft, a dolgozók hetijegye 7 Ft. szeptember 7.

A Szu kormánya visszautasítja a július 26-ai amerikai jegyzékben foglaltakat, és valótlannak minősíti annak állítását, amely szerint a Szu 1945-ben Mo nemzeti termékének 24%-át kapta volna jóvátétel gyanánt.

A diósgyőri munkások ismét Miskolcra vonulnak, mire a rendőrség elengedi a népítéletben való részvétel vádjával őrizetbe vetteket. Ennek ellenére a munkások megostromolják és elfoglalják a rendőrkapitányságot; súlyosan bántalmazzák a politikai rendőrség helyettes vezetőjét, aki belehal sérüléseibe. Egy másik csoport a népítélet kórházba szállított áldozatát akarja bántalmazni, de őt sikerül elmenekíteni a tömeg elől. — A helyszínre érkezik Rajk László belügyminiszter, Kádár János és Nógrádi Sándor is. augusztus 6.

Lévay Zoltán szabadságpárti képviselő interpellációjában a miskolci népítélet lehetséges nemzetközi hatásaira figyelmeztet, tekintettel arra, hogy Párizsban a békekonferencia hamarosan tárgyalni kezdi a Mo-gal kötendő béke tervezetét.

Mindszenty József bíboros amnesztiát követel a politikai és a gazdasági rendőrség által töme-gesen elhurcoltak és fogva tartottak számára.

Pozsonyban a Csehszlovákiából kitelepítendő magyarok érdekvédelmének ellátására megnyílik a Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság meghatalmazotti hivatala. — A szlovák hatóságok feloszlatják a szlovákiai németek és magyarok legnagyobb, pozsonyligetfalui internálótáborát.

A Szu-ban halálra ítélik a háború alatt dezertált és a németek oldalán harcoló Andrej Vlaszov v. szovjet tábornokot* és társait; az ítéletet azonnal végrehajtják.

Az oldal tetejére augusztus 2.
Ismét kétnapos sztrájkot kezdenek a győri vagongyár dolgozói.
Az oldal tetejére augusztus 3.

A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség kiáltványt intéz a párizsi béke-konferencián tartózkodó Gyöngyösi János külügyminiszterhez; kérik, hogy a nagyhatalmak a magyarlakta területek hovatartozásáról rendeljenek el népszavazást. augusztus 14.

Az oldal tetejére augusztus 5.
E napig a bp-i internálótáborokban elhunytak száma 920. Bp-en ekkor 5996 személy van rendőrhatósági őrizetben.
Az oldal tetejére augusztus 6.
Antl Ödön kisgazdapárti képviselő interpellációban ítéli el „az utóbbi hónapokban és hetekben előfordult antiszemita kilengéseket és gyilkossággá fajult terrorcselekményeket”; követeli a kötelességüket nem teljesítő rendőrök, valamint a lincselések résztvevőinek és felbujtóinak felelősségre vonását. 1947. február 7. A belügyminiszter felelősségét felvető interpellációkra Rajk László helyett Nagy Ferenc miniszterelnök válaszol, hogy megelőzze a belügyminiszter válaszának elutasítását.

Az MNB amerikai kézre került aranykészletét visszaszállítják Bp-re; az „aranyvonat” összesen 29 985 kg színaranyat hoz Mo-ra. 1947. április 22.

Az oldal tetejére augusztus 9.

A Kerepesi temetőben ünnepélyes gyászszertartáson újratemetik az 1932-ben statáriális ítélet alapján kivégzett Sallai Imrét és Fürst Sándort, a KMP vezetőit, valamint a kommunista mozgalom második világháborús mártírjai közül Schönherz Zoltánt, Rózsa Ferencet és Ságvári Endrét.

Távozik posztjáról Tombor Jenő honvédelmi miniszter. Utóda Bartha Albert (FKgP). 1947. március 14.

Rövid ideig Csejkey Ernő az „MNB első vezetője”. augusztus 30.
Az oldal tetejére augusztus 11.
A Csehszlovákia által igényelt 5 dunántúli község: Horvátjárfalu, Oroszvár, Dunacsún, Rajka és Bezenye lakossága közös nagygyűlésen, és a békekonferenciához intézett táviratban tiltakozik a helységek elcsatolása ellen.
Megalakul a Katolikus Parasztifjúsági Szövetség, a KALOT jogutódja.

A szovjet városparancsnokság az Úttörőközpont kezelésébe adja Chorin Ferenc br. v. szabadság-hegyi villáját. — A Mátyás király úti, 36 szobás épületben később úttörőotthont alakítanak ki.

Az oldal tetejére augusztus 13.

Az egységes magyar zsidóság vezetőiből alakult országos értekezlet határozott állásfoglalást és kormányzati intézkedéseket követel az antiszemitizmus és a zsidóságot ért sorozatos támadások miatt.

Az oldal tetejére augusztus 14.

Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalásával a párizsi békekonferencián megkezdődik a magyar békeszerződés vitája. Beszédének középpontjába Gyöngyösi a magyar kisebbségek jogainak biztosítását állítja, és az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer kiépítését javasolja. Kifejti: ha Csehszlovákia meg akarja tartani a magyarlakta területeket, tartsa meg a magyarokat is, s biztosítsa számukra az emberi és polgári jogokat, ha azonban ezt nem vállalná, a magyar kormány ragaszkodni kényszerül ahhoz az alapelvhez, amely szerint „a nemzetnek joga van a földhöz, amelyen él”. augusztus 15. A külügyminiszter 22 000 négyzet-kilométernyi terület átengedését kéri Romániától. augusztus 20.

Nyíregyházán megkezdődik az Országos Ref. Szabad Tanács négynapos ülése. A tanács elfogadja az egyház belső megújítását célzó programot, szorgalmazza az állam és az egyház szétválasztását (1947. március 26.), és bocsánatot kér a magyar zsidóságtól. A Szabad Tanács vezetője Bereczky Albert és Békefi Benő.

Az oldal tetejére augusztus 15.

Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter felszólal a békekonferencia teljes ülésén. Masaryk védelmébe veszi a kitelepítés „jól bevált” elvét, és a magyarokat [területi] revizionizmussal vádolja. szeptember 5.

Az oldal tetejére augusztus 17.
A NOT másodfokon életfogytiglani fegyházra ítéli Hóman Bálint történészt, 1945 előtt több kormány kultuszminiszterét. 1951. június 2.
Az oldal tetejére augusztus 20.
A magyar békedelegáció az erdélyi magyar kisebbség jogainak és Székelyföld autonómiájának biztosítására ENSZ-garanciát kér. augusztus 31.
Az FKgP 150 településen tart népgyűlést az önkormányzati választások jegyében.
Rákosi Mátyás túlzottnak nevezi az ipari árakat, óriásinak az agrárollót, de mindezekért az FKgP-re hárítja a felelősséget.
Felavatják az újjáépített Szabadság (az egykori Ferenc József) hidat.
Az oldal tetejére augusztus 23.

A NOT másodfokon is halálra ítéli Kassai-Schallmayer Ferencet, a Szálasi-kormány tárca nélküli propagandaminiszterét és Kolosváry-Borcsa Mihályt, a nyilas uralom idején a sajtóügyek kormánybiztosát. október 30. december 6.

Kiss Sándor ngy-i képviselő (FKgP) benyújtja a mezőgazdasági érdekképviseletről szóló törvény-javaslatot. október 2.

Az oldal tetejére augusztus 24.
Kivégzik Sztójay Döme v. miniszterelnököt, Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos v. minisztereket. Rátz Jenő halálbüntetését a köztársasági elnök kegyelemből életfogytiglani kényszermunkára változtatja.
Az oldal tetejére augusztus 26.
A csehszlovák kormány átadja a kitelepítésre kijelölt szlovákiai magyarok névjegyzékét, amely a háborús bűnösként áttelepítendőkkel együtt összesen 181 512 nevet tartalmaz.
Az oldal tetejére augusztus 29.

Az 1946: XXII. tc. megszünteti a nők egyetemi és főiskolai felvételét korlátozó jogszabályokat.

Slachta Margit Nagy Ferenc miniszterelnökhöz eljuttatott jegyzékében 111 katolikus papot sorol fel, akiket internáltak, letartóztattak vagy akik eltűntek.

Kivégzik Hindy Iván v. vezérőrnagyot.*

Bemutatják Gertler Viktor Hazugság nélkül c., 1945-ben elkészült filmjét. Ez évben Mo-on nem forgattak játékfilmet.

Az oldal tetejére augusztus 30.

A már létező két népi kollégium, a Györffy és a Petőfi ifjúsága megtartja a NÉKOSZ 1. köz-gyűlését; elnök Gyenes Antal, főtitkár Szabó Gergely.

Jeszenszky Ferenc vezérigazgató kerül az MNB élére. 1952. február 1.
Az oldal tetejére augusztus 31.

A békekonferencia magyar és román területi és politikai bizottságának együttes ülésén Auer Pál magyar követ előterjeszti Mo javaslatait. Tovább csökkentve a magyar igényeket, 5000 helyett 4000 négyzetkilométernyi területet kér, ami kb. félmillió embert, 67%-ban magyar lakosságot, és néhány határ menti várost érintene. Emellett javasolja, hogy a Székelyföld, az ENSZ garanciája mellett, kapjon széles körű helyi önkormányzatot. szeptember 5.

A NOT másodfokon halálra ítéli Antal Istvánt, a Horthy-korszakban több kormány államtitkárát és miniszterét. október 14.