1946
április

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére április folyamán.
A drágulás mértéke az előző hónaphoz képest tizenhétszeres.
Az oldal tetejére április 1.
Rákosi Mátyás Moszkvában Sztálinnal és Vjacseszlav Molotov külügyminiszterrel tárgyal a békeszerződésről.

E napig 22 987 főt helyeztek rendőrhatósági őrizetbe (internáltak); közülük az őrizetben elhunyt 222 fő. augusztus 5.

Az oldal tetejére április 2.
Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek azt javasolja, hogy a püspöki konferencia nyílt memorandumban foglaljon állást a köztársasági államformára való áttérés ellen; javaslatát a püspökök nem támogatják.
Az oldal tetejére április 3.

Az SzN közli, hogy az országban 48 délszláv, 10 szlovák és 4 román anyanyelvű nép- és középiskola működik.

Az oldal tetejére április 4.

A katolikus püspöki kar rendeletére „a háború megszűnésének napján a plébániatemplomokban ünnepélyes szentmisét mondanak a hazáért”. Az előestén az esti harangszót követően negyedórás harangozás emlékeztetett az évfordulóra.

Az oldal tetejére április 5.
Vlagyimir Szviridov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke ötoldalas levelet ír a magyar kormánynak a szovjet katonák elleni merényletekről, és kéri a magyar hatóságok intézkedését. április 28.
Az oldal tetejére április 6.

Erőss János, a Jóvátételi Hivatal elnöke és Vladimír Clemetis külügyi államtitkár aláírja a magyar–csehszlovák jóvátételi egyezményt, amely hat év alatt 30 millió dollár értékű áru szállítására kötelezi Mo-ot.

Az FM elkészíti a mg-i dolgozók érdekképviseletéről szóló törvényjavaslatot; a tervezet szerint az érdekképviselet neve Országos Mezőgazdasági Szövetség. augusztus 23.

Bp-en megkezdődik a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) első országos kong-resszusa. április 8.

Az oldal tetejére április 8.

Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes, szovjet részről L. Bobkov ipari miniszter, egy nappal a magyar kormánydelegáció Moszkvába indulása előtt, aláírja a magyar–szovjet bauxit-megállapodást, amely három vegyesvállalat létesítéséről intézkedik. A továbbiakban időkorlátozás nélkül, magyar elnök, a gyakorlatban szovjet vezérigazgató irányítása alatt működhet a Szovjet–Magyar Bauxit- és Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt., a Magyar–Szovjet Bauxit Rt. és a Dunavölgyi Timföld Ipar Magyar–Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. 1947. november 28. 1950. január 1.

Aláírják a magyar–szovjet olajegyezményt, amelynek értelmében megalakul két vegyesvállalat, a Maszovol és a Molaj.* — A Maszovol birtokába kerül a gáz- és nyersolaj feltárása és kitermelésére, továbbá az olaj- és gáztermékek feldolgozására és eladására szóló koncesszió; részesedése a magyar olajtermelés 15%-a és a fennmaradó mennyiség 85%-ának meghatározott része. A Molaj profilja az olajfinomítás.  június 11. 1947. november 28.

Befejeződik az MNDSZ kongresszusa. 1948. április 17. Az Elnökség tagjai: Döbrentei Károlyné, Fái Boris, Izsáky Margit, Majláth Jolán, Némethy Béláné, Rajk Lászlóné, Sárfi Rózsa, Tildy Zoltánné.

Az oldal tetejére április 9.

Nagy Ferenc miniszterelnök vezetésével magyar kormányküldöttség kezd tárgyalásokat Moszkvában; a delegáció tagja Szakasits Árpád, Gerő Ernő és Gyöngyösi János. április 18.

A Bp-i Népbíróság halálra ítéli Ferenczy László v. cs. alezredest, a mo-i zsidóság deportálásának egyik szervezőjét. május 31.

Kolozsvárott megnyílik az Állami Magyar Zeneakadémia.

Az oldal tetejére április 10.
A csehszlovák kormány három jegyzéket juttat el a szövetséges nagyhatalmak londoni konferenciájához: a dokumentumok a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, 200 000 magyar egyoldalú kitelepítésének engedélyezésére, valamint a Mo-gal szembeni csehszlovák gazdasági követelésekre vonatkoznak. Az első, miközben azt igényli, hogy Mo „jogosnak, véglegesnek és megváltoztathatatlannak” ismerje el a trianoni határt, Pozsonytól délre öt dunántúli község (Dunacsún, Oroszvár, Horvátjárfalu, Rajka és Bezenye) Csehszlovákiához csatolását követeli, amit Pozsony városfejlesztési terveivel és a magyar tüzérség esetleges támadása elleni védekezéssel magyaráz. A magyar kisebbség eltávolításának szándékát azzal indokolja, hogy az „ellenséges és idegen elem”, amely veszélyt jelent az országra, s reményét fejezi ki, hogy a békeszerződés kötelezni fogja Mo-ot három hónapon belüli átvételükre, ellenkező esetben kitelepítésüket Csehszlovákia egyoldalúan is végrehajtja.

Jugoszlávia kikéri Mo-tól Szombathelyi Ferenc v. vezérezredest, 1941-ben a m. kir. Honvéd-ség vk. főnökét, Feketehalmy-Czeydner Ferenc v. altábornagyot, Grassy József v. vezérőrnagyot és Zöldi Márton v. cs. századost. május 22.

Az FKgP-ből kizárt politikusok megalakítják a Magyar Szabadságpártot; elnök Sulyok Dezső, társelnök Nagy Vince és Vásáry István; a párt Holnap címmel új politikai lapot indít.

Az oldal tetejére április 11.

A szovjet hatóságok őrizetbe veszik a németek foglyaként Mauthausent is megjárt Bakay Szilárd altábornagy v. bp-i hadtestparancsnokot, aki 1942–43-ban a megszállt Kijev városparancsnoka volt.* 1947. március 17.**

Kivégzik Jaross Andor v. belügyminisztert.

Az oldal tetejére április 13.
Magyar–román árucsere-forgalmi megállapodást írnak alá.
Az oldal tetejére április 18.

Befejeződnek a magyar kormányküldöttség moszkvai tárgyalásai. A Szu kormánya hozzájárulását adja, hogy Mo hat helyett nyolc év alatt teljesítse jóvátételi kötelezettségét; a szovjet kormány elengedi az első évben nem teljesített jóvátételi szállítások után felszámított 6 millió dollár késedelmi kamatot. július 27. A delegáció, amelynek fő célja kedvezőbb feltételek teremtése a magyar békecélok számára, a Csehszlovákiát érintő kérdésekben nem kapja meg a remélt támogatást. Sztálin ugyanakkor elismeri: a román fegyverszüneti szerződés szövegébe foglalt „Erdély vagy annak legnagyobb része Romániához tartozzék” kitétel jogalapot nyújt arra, hogy a magyar küldöttség a béketárgyaláson felvesse a magyar–román határ korrekciójának kérdését. április 24. május 7. Nagy Ferenc szóba hozza a hadifoglyok elbocsátásának kérdését, s a tárgyalások után közli: „A generalisszimusz úr … kijelentette, hogy a magyar hadifoglyokat folyamatosan hazaszállítják.” július folyamán

Az oldal tetejére április 19.
Berlinben összeül Németország Kommunista Pártja XV. és Németország Szociáldemokrata Pártja XL. kongresszusa; a közösen tanácskozó küldöttek határoznak a két párt egyesüléséről. április 21.
Az oldal tetejére április 21.
Közzéteszik az egyesületek feloszlatásával kapcsolatos belügyminiszteri jogkört kiterjesztő ME-rendeletet. június 28.

Németország szovjet megszállási zónájában megalakul a Német Szocialista Egységpárt (NSZEP). október 20.

Meghal John Maynard Keynes brit közgazdász, a roosevelti New Deal gazdaságpolitikájának elméleti megalapozója.

Az oldal tetejére április 22.
Az MKP békéscsabai tömeggyűlésén Rákosi Mátyás bejelenti, hogy Mo megszerezte a Szu jóindulatát békecéljai megvalósításához. Rákosi kiáll a csehszlovákiai magyarság mellett, és igazolni próbálja a paraszti érdekvédelmi szervezet megalakítását akadályozó kommunista magatartást.
Az oldal tetejére április 24.

Az Ngy külügyi bizottsága a békecélokról tárgyal. Gyöngyösi János külügyminiszter bejelenti, hogy Mo-nak Csehszlovákiával szemben nincsenek területi követelései, de ragaszkodik ahhoz, hogy a lakosságcsere után Csehszlovákiában maradó magyarok kisebbségi jogokat kapjanak. Ha azonban Csehszlovákia továbbra is szorgalmazni fogja a teljes magyar lakosság kitelepítését, Mo kénytelen lesz területi igényeket támasztani Csehszlovákiával szemben. Romániával kapcsolatban Gyöngyösi olyan, a Partiumban végrehajtandó határmódosítást javasol, amellyel ugyanannyi román kerülne át Mo-ra, mint amennyi Romániában maradna. „Ez nyújthatna egyedül biztosítékot arra, hogy a két kormány megtalálja a módját egy helyes és korszerű nemzetiségi politikának.”* április 25. április 27.

A Bp-i Népbíróság megkezdi Kádár Mihály főorvos, Bilkey Papp Zoltán orvostanhallgató és 21 társuk ügyének tárgyalását. május 18.

Nékám Sándor, a bukaresti Magyar Misszió vezetője felkeresi Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspököt, és tájékoztatja arról, hogy a Nagy Ferenc vezette magyar delegáció milyen határ-módosító elképzelésekkel utazott ki a moszkvai tárgyalásokra. május 2.

Brit parlamenti delegáció érkezik Bp-re.

Az oldal tetejére április 25.
Egyhangú pártközi megállapodás születik a németek kitelepítésének sorrendjéről: először a volksbundistákat, majd az SS-tagokat és a nevüket visszanémetesítőket telepítik ki. május 10.

Az INK emlékeztetőben foglalja össze Gyöngyösi János külügyminiszter Erdéllyel kapcsolatos javaslatait, és a Külügyminiszterek Tanácsától 22 ezer négyzetkilométernyi terület Mo-hoz csatolását kéri. április 27.

Párizsban megkezdődik a Külügyminiszterek Tanácsának ülésszaka a Németország egykori szövetségeseivel, Mo-gal, Olaszországgal, Romániával, Bulgáriával és Finnországgal kötendő békeszerződések feltételeinek véglegesítéséről. június 15. — A csehszlovák kormány, miután a brit kormány elutasította, a londoni külügyminiszter-helyettesi értekezlet pedig érdemben nem foglalkozott velük, a külügyminiszteri értekezlet elé terjeszti a háború előtti csehszlovák–magyar határ visszaállítására, a pozsonyi hídfő kiszélesítésére, a lakosságcsere és a reszlovakizáció után Csehszlovákiában maradó magyarok egyoldalú kitelepítésének jóváhagyására vonatkozó követeléseit, és kéri, hogy azokat foglalják bele a Mo-gal kötendő békeszerződésbe. május 6.

Az oldal tetejére április 26.
Kivégzik Basch Ferencet, aki 1938-tól 1944-ig a mo-i Volksbund vezetője volt.
Az oldal tetejére április 27.
Az MKP és az SZDP vezetőinek és tisztségviselőinek a Sportcsarnokban tartott közös gyűlése a gazdasági válság megoldását és az értékálló pénz megteremtését nevezi a legfontosabb feladatnak.

Sebestyén Pál bukaresti magyar követet Bukarestben fogadja Petru Groza miniszterelnök és Gheorghe Tătărescu külügyminiszter. A román politikusok elutasítják a területi kérdéssel (is) foglalkozó kétoldalú tárgyalások lehetőségét.

Kovács Béla a Kis Újságban bejelenti, hogy pártja szükségesnek tartja a községi választások mielőbbi megtartását.

Magyar–svájci gazdasági szerződést írnak alá; Mo 10 millió frank hitelt és 4 millió frank értékű élelmiszer- és gyógyszersegélyt kap.

Az oldal tetejére április 28.

A MÁr VFk PRO szovjet katonák ellen Gyöngyösön és környékén elkövetett merényletek vádjával letartóztatja páter Kiss Szaléz ferences szerzetest, a Keresztény Demokrata Ifjúsági Szövetség helyi vezetőjét és mintegy 50 diákot; az üggyel kapcsolatban összesen közel 100 főt vesznek őrizetbe. május 3. július 12.

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szentbeszédet mond a váci székesegyházban. A bíboros Pétery József váci püspöknek átadja a Rómából hozott érseki palliumot.*

Az oldal tetejére április 29.
Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ elnöke, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Vásárhelyi János kolozsvári ref. püspök és Lakatos István szociáldemokrata vezető hat pontból álló nyilatkozatot tesz közzé. Szükségesnek tartják, hogy „az erdélyi magyarság a béketárgyalásokon Erdély kérdésében meghallgatásra találjon, … és az erdélyi magyarságot kielégítő területi rendezés jöjjön létre”. május 2.
Az oldal tetejére április 30.
A háborús főbűnösöknek a SZEB felügyeletével véglegesített listáján 618 személy neve szerepel.
A hónap utolsó napjaitól „diák-összeesküvések” címén hadjárat indul az egyházi iskolák és a vallásos egyesületek ellen.