1945
március

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére március 1.
A bp-i rendőrfőkapitány felállítja a Politikai Nyilvántartó Irodát.

A pápai nunciatúra megbízottja a Vatikán támogatásáról biztosítja a szerveződő Keresztény Demokrata Néppártot.

Kezdetét veszi az ún. anyás, vagyis a Mo trianoni területéről beköltözött magyarok tömeges kiutasítása az újra Szlovákiához tartozó Kassáról. A magyar családokat először internálótáborokba összpontosítják, majd általában 50 kg-os kézipoggyásszal átteszik a magyar határon.

Az ostrom utáni első színházi bemutatón a Nemzeti Színház Kamaraszínházában Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Karnyóné c. darabja kerül színre. március 16.

Az oldal tetejére március 2.

Romániában Mihály király, erőteljes szovjet nyomásra, Petru Grozának ad kormányalakítási megbízást. március 6.

Az oldal tetejére március 3.

Pálffy (Oesterreicher) György v. vk. százados, az MKP Katonai Bizottságának vezetője Kéri Kálmán vk. ezredes, a HM katonai főnökének helyettese utasítására Debrecenben megkezdi a HM Defenzív Osztálya szervezését. március 12.

Megtartja alakuló ülését a Magyar Radikális Párt (MRP); az ideiglenes intézőbizottság tagjai: Csécsy Imre elnök, Dabis László, Kende Zsigmond.
Az oldal tetejére március 4.

A debreceni hadifogolytáborban megalakul az új magyar hadsereg első alakulata, a 6. hadosztály; Jászberényben a Budai Önkéntes Ezred 1. hadosztállyá egészül ki.

Az oldal tetejére március 6.
A 6. német páncélos hadsereg a Balatontól északra offenzívát indít; a világháború utolsó nagy német ellentámadása rövidesen összeomlik. március 16.
Kisházi Ödönt (SZDP) választják a Szakszervezeti Tanács elnökévé.
Romániában megalakul az Ekésfrontot vezető Petru Groza túlnyomórészt kommunistákból álló kormánya. március 7.
Az oldal tetejére március 7.
Belügyminiszteri rendelet értelmében a polgármestereknek és alispánoknak 15 napon belül jelenteniük kell a területükön létező vagy újjáalakuló izraelita hitfelekezeti és más egyesületeket.
Petru Groza román miniszterelnök táviratban kéri Sztálint, hogy a román közigazgatást ismét kiterjeszthessék Észak-Erdélyre. március 8.

Az MTA Kornis Gyula piarista szerzetest, filozófust választja elnökké. október 29.

Belgrádban Josip Broz Tito elnökletével jugoszláv ideiglenes kormány alakul.
Az oldal tetejére március 8.
A szovjetek által ellenőrzött katonai adóként újrakezdi adásait a bp-i rádió. május 1.

A dachaui koncentrációs táborban meghal Jahn Ferenc orvos, a modern magyar városszociográfia egyik úttörője.

A szovjet kormány engedélyezi, hogy Észak-Erdélyben visszaállítsák a román közigazgatást. március 9–13.

A brit kormány a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni.

Az oldal tetejére március 9.

Az MKP és az SZDP vezetősége elfogadja a földreformról előterjesztett javaslatot. március 17.

Az MKP és az SZDP megbízottai e napon befejeződő tanácskozásukon elhatározzák, hogy az újonnan megalakuló Gyermekbarátok Országos Egyesülete keretében közösen irányított „demokratikus gyermekmozgalmat” hoznak létre. április 3.

Észak-Erdélyben e naptól a szovjet katonai közigazgatás helyét fokozatosan átveszi a román közigazgatás. március 13.

334 amerikai B–29-es repülőgép légitámadást intéz Tokió ellen. — A másnap megismétlődő, száz-ezer áldozatot követelő gyújtóbombázás a japán főváros nagy részét lerombolja.

Az oldal tetejére március 12.

A INK honvédelmi minisztere, a SZEB jóváhagyása után, rendeletet ad ki a HM Katonai Politikai Osztálya* felállításáról. április 12.

Az oldal tetejére március 13.
Petru Groza román miniszterelnök kolozsvári beszédében kijelenti, hogy a demokratikus Románia az erdélyi magyarságnak is „szülőanyja” lesz.

A román hatóságok Észak-Erdélyben e napig átveszik a közigazgatást a szovjet katonai szervektől. — A fokozatos románosítás következtében 1946-ra Észak-Erdély 11 megyéje közül csak Csík, Udvarhely és Háromszék megye élén marad magyar főispán; a magyar többségű Kolozsváron a 30 ítélőtáblai bíró között egy magyar sincs. június 23.

Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottsága nevében Demeter János átadja Petru Grozának a ,,magyar dolgozók még megoldatlan problémáit” tartalmazó emlékiratot. Az aláírók kérik, hogy azokban a községekben és városokban, ahol több mint 50%-nyi magyar kisebbség él, a közigazgatás élére magyart nevezzenek ki; a Vörös Hadsereg oldalán állítsanak fel olyan alakulatot, amelyben a magyar nemzetiségűek saját anyanyelvükön kapnak kiképzést; szabadon használhassák nemzeti színeiket, himnuszukat; a magyarság az elmenekült észak-erdélyi szászok földjeiből számarányának megfelelő arányban részesedhessen, a nincstelen székelyek néprajzi határuk szomszédságában, Nagy- és Kis-Küküllő megyében kapjanak földet; állítsanak fel magyar–román vegyesbizottságot a telepítési kérdés rendezésére. április 4.
Winston Churchill brit miniszterelnök, a romániai kormányalakításra utalva, Jalta bukásáról ír Franklin Roosevelt amerikai elnöknek: „Szembe kell néznünk egy óriási kudarccal, mindannak teljes összeomlásával, amiben Jaltában megállapodtunk.”
Az oldal tetejére március 14.

A harmadik nagy brit légitámadás sújtja Érsekújvárt. — Az 1944–45-ös légi csapások követ-keztében elpusztul a város kb. 4 ezer lakója és megsemmisül épületeinek kétharmada.

Az oldal tetejére március 16.

A német offenzíva elakadását követően nagy szovjet támadás indul a Nyugat-Dunántúlon, Bécs irányába. március 23.

Az Állami Operaház a Bánk bán bemutatásával kezdi meg előadásait.

Az oldal tetejére március 17.

Megjelenik az INK 600/1945. sz. rendelete a „nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz juttatásáról”. A háborús bűnösök, a nyilas és nemzetiszocialista vezetők és a Volksbund-tagok birtokait teljes egészében elkobozzák; megváltás ellenében igénybe vesznek és kiosztanak minden 100 holdon felüli úri és 200 holdon felüli parasztbirtokot; az 1000 holdnál nagyobb nagybirtokokat kisajátítják. A r. kat. egyház 862 704 kh-jából 765 684-et, a ref. egyház 102 ezer holdjából 42 ezret sajátítanak ki; az ev. egyház 21 ezer holdja megmarad, mert többsége kisbirtok. szeptember 16. A végrehajtást a rendelet az Országos Földbirtokrendező Tanács (elnöke a parasztpárti Veres Péter) és a köztestületnek minősülő községi földigénylő bizottságok hatáskörébe utalja. március 29. április 4.

Az oldal tetejére március 18.

A Fegyverszüneti Ellenőrző Bizottság 26. sz. rendelete az önkormányzatok számára előírja a szovjet katonaság által elszállított magyar állampolgárok összeírását. Az eredményesebb eljárás érdekében a nemzeti bizottságok a névjegyzékek összeállításakor a hozzátartozók részére ún. nemzethűségi igazolásokat adnak.

Az oldal tetejére március 18. [?]

A Szent Koronát és a koronázási ékszereket Velemből osztrák (akkor német birodalmi) területre, a Mürzzuschlag melletti v. császári vadászkastély óvóhelyére viszik.* Később [?] Mariazellen keresztül a Salzburgtól keletre található Atterseebe, végül a szomszédos Mattsee községbe szállítják. április 26–27.

Az oldal tetejére március 19.
A Bp-i Nemzeti Bizottság felállítja a fővárosi igazolóbizottságokat; egy-egy tagot az MKP, az SZDP, az FKgP és az NPP delegál; a PDP képviselője helyett a szakszervezet küldöttét hívják meg a bizottságba.

A PDP elnökségi ülése megerősíti Bródy Ernőt társelnöki tisztségében; Szent-Iványi Sándort ügyvezető társelnökké választják. április 9.

Gheorghe Vlădescu-Răcoasa román nemzetiségügyi miniszter Kurkó Gyárfás és Bányai László MNSZ-vezetők kíséretében meglátogatja a földvári és a hídvégi internálótábort. A miniszter ígéretet tesz, hogy a szabadon bocsátásokat mihamarabb elkezdik. március 20., március 25.

Hitler kiadja az ún. „Néró-parancsot”, amelynek értelmében a Nagynémet Birodalom területén minden katonai, ipari, közlekedési és ellátási objektumot meg kell semmisíteni.

Az oldal tetejére március 20.
Szakasits Árpádot (SZDP) választják a Bp-i Nemzeti Bizottság elnökévé; titkár Kállai Gyula (MKP). március 28.
A BM-ben miniszteri titkárságot állítanak fel; vezetője Tőkés Ottó (MKP).

Átadják a személyforgalomnak az ideiglenesen helyreállított Ferenc József hidat és a Margit híd roncsaira épített „Manci”-hidat.*

Erdélyben megkezdik a brassói internálótábor felszámolását. március 25.

A PDP Bródy Ernőt, Supka Gézát és Szent-Iványi Sándort delegálja a BNB-be.

Az oldal tetejére március 21.
A Szu 20 ezer tonna élelmiszert és 100 millió pengő kölcsönt ad Mo-nak.
Az oldal tetejére március 22.

Kairóban hét arab ország képviselői megalakítják az Arab Ligát.

Az oldal tetejére március 23.

A német csapatok végleg elhagyják Székesfehérvárt. — A Vörös Hadsereg elfoglalja Veszprémet. március 24.

A VkF III. különbírósága Bukovinszky János és Harsányi Jenő ellenállókat halálra, Sinka Pétert és Blaskovics Lászlót súlyos börtönbüntetésre ítéli. A szintén vád alá helyezett Rajk Lászlót és feleségét, Földi Júliát felmentik. május 16.
A Groza-kormány Romániában elrendeli az 50 hektárnál nagyobb földbirtokok felosztását.
Az oldal tetejére március 24.
A szovjet csapatok támadást indítanak a Felvidék déli részén és Észak-Dunántúlon. március 28.
Sajtóhír szerint Balmazújvárosban megkezdik 3400 hold felosztását. március 29.
Öngyilkosságot követ el Magyary Zoltán, a közigazgatás-tudomány professzora, tudománypolitikus.
Az oldal tetejére március 25.

Megjelenik az MKP központi napilapja, a Szabad Nép (SzN). április 15. Az újság kisalakú, hatoldalas. Az első szám, amelynek vezércikkét Rákosi Mátyás jegyzi, közli Darvas József „Őszinte szót a zsidókérdésben” c. cikkét.

Erdélyben feloszlatják a földvári internálótábort, de a szabadon bocsájtások elhúzódnak. A táborban kb. 1500 ártatlan magyar raboskodik. október 29.

Az e napi népösszeírás adatai szerint a Bp-en élő izraeliták száma 86 910 fő.

Megindul a forgalom az ideiglenesen helyreállított Déli összekötő vasúti hídon.
Az oldal tetejére március 26.
Kliment Vorosilov marsall elnökletével megtartja első ülését a SZEB.
Az oldal tetejére március 27.

Mo-ot ezen a napon éri az utolsó légitámadás; a nyugati szövetségesek Szombathelyt bombázzák.*

Megjelenik az NPP központi napilapja, a Szabad Szó; főszerkesztő Darvas József.

Az oldal tetejére március 28.

Garázdálkodó szovjet katonák láttán Répceszentgyörgyön (Vas m.) meghal Mikes János gr., ny. szombathelyi püspök.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Győrt és Komáromot. — A német csapatok visszavonulnak Garam menti állásaikból (április 4.), és felrobbantják a komáromi Duna-hidat.

Az INK a rendőrségi törvény tervezetét tárgyalja. április 23.
A szovjet hadsereg megkezdi az Egyesült Izzó (Tungsram) berendezéseinek leszerelését; nyolc hét alatt hat-hétszáz vagonnyi gépet és árut szállítanak el. május 5.
A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége utolsó ülését tartja Sopronban. A nyilas kormány Kőszegről áttelepül a Német Birodalomba.

A szovjet csapatok elfoglalják Danzigot. április 6. — A nyugati fronton összeomlik a német csapatok Rajna-menti védelmi rendszere.

Az oldal tetejére március 29.

Életének 61. évében Esztergomban váratlanul meghal Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek. március 30. — A következő napokban Grősz József kalocsai érsek összehívja a r. kat. püspökkari konferenciát. május 24.

Pusztaszeren ünnepélyes keretek között megkezdik a földreform-rendelet végrehajtását.
Befejeződik az újjászervezett Bp-i Nemzeti Bizottság kétnapos ülése. A Bizottság elnökévé Szakasits Árpádot (SZDP) választják.
Hátszegi-Hatz Ottó vk. ezredes, a Bp szovjet városparancsnoka mellé rendelt összekötőtiszt e napon kelt jelentésében a következőket írja: „4-5 nap óta Budapesten ismét tömegesen hurcolják el a férfilakosságot. Egyes épülettömböket körülzárnak és a férfiakat 18–50 évig állítólag igazoltatás céljából először a GPU- [helyesen: NKVD-]parancsnokságokra, majd ismeretlen helyre viszik. Az elhurcoltak közül csak kevesen térnek vissza otthonukba. Kérek sürgős intézkedést a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnál.” április 5.
Szálasi Ferenc nemzetvezető közvetlen munkatársaival vonaton elhagyja Kőszeget, és Dél-Németországba menekül.

Az INK rendeletet ad ki az Országos Gazdasági Tanács felállításáról. november 24. Elnök Oltványi Imre (FKgP), az MNB elnöke, főtitkára Antos István (MKP).

A szovjet csapatok elfoglalják Zalaegerszeget és Szombathelyt, és néhány ponton átlépik a magyar–osztrák határt. március 31.

A zalaegerszegi pályaudvaron megsemmisül a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményének javát szállító vonatszerelvény. 1970. október 30.

Sopronban egy légitámadás során meghal Csik Ferenc örökös magyar bajnok, az 1936-os berlini olimpián a 100 m-es gyorsúszás győztese.

Az oldal tetejére március 30.

Egy részeg szovjet katona súlyosan megsebesíti Apor Vilmos br. győri püspököt, aki megtagadta, hogy a Püspökvárba menekült nőket kiszolgáltassa a garázdálkodóknak. április 2.

Brennbergbányáról teherautókonvojon és vasúti szerelvényen útba indítják Ausztria felé a deportált zsidóktól összerabolt, és 1944. október 7-e óta gyűjtött vagyontárgyakat. A szállítmány 105 ládában és 2 vaskazettában aranyat, drágaköveket és igazgyöngyöt, 1500 ládányi ezüsttárgyat, 3000 szőnyeget, festményeket, műtárgyakat, gyűjteményeket és más javakat tartalmazott; összértéke, mai becslés szerint és korabeli árfolyamon, 6-13 millió dollár lehetett.* május 11.   

Az esztergomi székesfőkáptalan Drahos János kanonokot választja káptalani helynöknek. október 2.

Megjelenik az FKgP központi napilapja, a Kis Újság; felelős szerkesztő Dessewffy Gyula.

Megindul a bukaresti rádió napi egyórás magyar nyelvű adása.

Az oldal tetejére március 31.

A szovjet csapatok megkezdik a bécsi térséget védelmező Margit-vonal nyugati szektorának áttörését. április 2.  

Hermann Balck tábornok, a 6. német hadsereg parancsnoka elrendeli a hadserege területén tartózkodó magyar csapatok lefegyverzését, és ugyanerre tesz javaslatot a hasonló szintű német parancsnokoknak.* — László Dezső vezérezredes (1949. június 8.), az 1. hadsereg parancsnoka  önhatalmúlag átveszi az Ausztria területén tartózkodó, vagy oda tartó magyar csapatok feletti parancsnokságot. április 26.

Szentgotthárdról útnak indul Ausztriába a bp-i Szépművészeti Múzeumból Csánky Dénes kormánybiztos felügyelete alatt evakuált műkincseket szállító vasúti szerelvény. június 4.