1945
május

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére május 1.
Közzéteszik a népbíróságok bővítéséről szóló kormányrendeletet; az ítélkező tanácsok hatodik tagját a szakszervezetek delegálják.

Az amerikai csapatok kiszabadítják német fogságából Horthy Miklóst, Mo v. kormányzóját. 1948. december 18.

Kivégzik Muray Lipót v. alezredest, aki nagykátai kiegészítő parancsnokként a kísérő keretnek parancsba adta, hogy a 2. hadsereghez indított munkaszolgálatosok közül senki sem térhet vissza élve a frontról.

A bp-i Szabadság téren, a volt ereklyés országzászló helyén, felavatják a szovjet hősi emlékművet. Felavatják a Gellért téri és a Vigadó téri szovjet hősi emlékművet. — Szegeden felavatják a szovjet hősi emlékművet.

Újraindul a Magyar Nemzet c. napilap, új évfolyamszámozással, de a régi szerkesztőség közre-működésével; szerkesztő Hegedüs Gyula.

A Magyar Rádió két hullámsávon, utcai hangszórókon keresztül megkezdi adását. május 20.

A bp-i Nagykörúton újra jár a 6-os villamos. május 16.

A háború vége óta első ízben mérnek sört Bp-en.

A kolozsvári Mátyás-szoborról az éjszaka folyamán eltüntetik a magyar feliratot. május 8.

Karl Dönitz vezetésével megalakul a Harmadik Birodalom utolsó kormánya.

Az oldal tetejére május 2.
Kormányrendelet bővíti az igazolóbizottságok hatáskörét.

Berlin kapitulál. május 7. — Szovjet katonák kitűzik a vörös zászlót a Birodalmi Kancellária épüle-tére.

Az oldal tetejére május 3.

Pozsonyban megkezdik a magyarok és németek és internálását a tölténygyári gyűjtőtáborba, valamint a Duna túlsó partján fekvő Pozsonyligetfaluba. Az internáltaknak 15-20 kg-os csomag elvitelét engedélyezik, ingatlan és ingó vagyonukat elkobozzák, és szlovák lakosoknak adják. — Szlovákia más térségeiben is elkezdődik a magyarok letartóztatása és internálása, többek között a szentgyörgyi, dunaszerdahelyi, ipolysági, korponai, érsekújvári, komáromi, párkányi, szeredi, nyitranováki, vihnyei, késmárki, eperjesi, varannói és kralováni internálótáborba.

Amerikai katonák őrizetbe veszik Wernher von Braun német rakétamérnököt és 120 munkatársát. 1977. június 16.

Az oldal tetejére május 4.

Az Mt elfogadja a Népgondozó Hivatal felállításáról szóló rendelettervezetet. május 10. 1946. június 27.

A nyitrai székhelyű nyugat-szlovákiai területi katonai parancsnokság arra utasítja a dél-szlovákiai járási nemzeti bizottságokat, hogy a magyarokat és németeket „vallási, politikai vagy faji hovatartozásra való tekintet nélkül, tehát a cigányokat és zsidókat is”, az antifasiszták kivételével, kényszerítsék arra, hogy 24 órán belül hagyják el az ország területét.

Kapitulálnak az Észak-Európában és Északnyugat-Németországban harcoló német csapatok. — A Brenner-hágóban találkoznak a Németországból, valamint az Olaszországból előrenyomuló szövetséges csapatok. — Németország területén befejeződnek a nagyobb hadműveletek. május 9.

Az oldal tetejére május 5.
Amerikai katonák foglyul ejtik Szálasi Ferencet és kíséretének tagjait. október 3.

Bp-en megkezdődik a földmunkások kongresszusa. május 6.

Az INK szóbeli jegyzékben fordul Kliment Vorosilov marsallhoz, a SZEB elnökéhez amiatt, hogy a Vörös Hadsereg önkényesen leszerel teljes üzemeket és gyárakat, nyersanyagokat és késztermékeket szállít el ellentételezés vagy beszámítás nélkül; a jegyzék válasz nélkül marad. május 14.

Edvard Beneš ideiglenes csehszlovák elnök bejelenti, hogy a magyar és német nemzetiségű lakosok többségének el kell hagynia Csehszlovákiát. május 15. — Az SZNT Belügyi Megbízotti Hivatala feladatul adja a magyarlakta vidékek nemzeti bizottságainak, hogy azonnal utasítsanak ki az országból minden olyan magyart, aki 1938. november másodika után telepedett le a Mo-hoz csatolt területeken. május 26.

Prágában németellenes felkelés tör ki. május 6.

Az amerikai hadsereg felszabadítja a mauthauseni koncentrációs tábort.

Amerikai katonák árulás vádjával Olaszországban letartóztatják Ezra Pound költőt.

Az oldal tetejére május 6.

Az e napon befejeződő földmunkáskongresszuson megalakul a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ). 1948. december 18.

Megalakul a Magyar Színészek Szabad Szakszervezete.

Népi kollégisták a bp-i Ferenciek terén ledöntik Werbőczy István szobrát.

Kolozsvárott megkezdődik a Magyar Népi Szövetség első kongresszusa; az MNSZ tagjainak száma 387 753 fő. május 13.

A német csapatok megkezdik a prágai felkelés leverését; a Vörös Hadsereg egységei erőltetett menetben indulnak Prága felé. május 9.
Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erők főparancsnoka fogadja Karl Dönitz német államfő követét, Hans-Georg von Friedeburg tengernagyot, a német hadiflotta főparancsnokát. Eisenhower kapcsolatba lép a szovjet Főhadiszállással, és javasolja, hogy a Jaltában elfogadott, állami-politikai jellegű kapitulációs okmány helyett aláírathassa a német haderő feltétel nélküli fegyverletételét. Javaslatát elfogadják. május 7.

Egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren megtorpedózza a Goya nevű német teherszállító hajót; a támadás következtében több mint hatezer kelet-poroszországi menekült veszti életét.

Az oldal tetejére május 7.

Hajnali 2 óra 41 perckor Alfred Jodl vezérezredes, a német Véderő-főparancsnokság vezetési törzsének főnöke és Hans-Georg von Friedeburg tengernagy Reimsben, Dwight D. Eisenhower hadseregtábornok, a nyugati szövetséges erők főparancsnoka főhadiszállásán a négy nagy-hatalom tábornokai előtt aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. A fegyverletétel végrehajtására az éjjel 11 órakor életbe lépő egyezmény 48 órás határidőt szab. május 9.

Az ausztriai Spital am Pyhm helység mellett az amerikai hadsereg kezére kerül az MNB aranykészletét és más magyar állami értékeket menekítő „aranyvonat”. 1946. augusztus 6.

Az oldal tetejére május 8.
Bp-en kivégzik a háborús bűntettek vádjával halálra ítélt Spóner Rudolf keretlegény-őrmestert.
Petru Groza román miniszterelnök elrendeli, hogy a kolozsvári Mátyás-szobron kétnyelvű (Matei Corvin – Mátyás király) feliratot helyezzenek el.
Hosszúlejáratú szovjet–román gazdasági szerződést írnak alá Moszkvában. Létrehozzák a szovjet–román vegyesvállalatokat, az ún. ,,Szovrom”-okat.
Az oldal tetejére május 9.

A Berlin melletti Karlshorstban, miután Sztálin a május 7-én aláírt reimsi okmányt csak a kapituláció előzetes jegyzőkönyvének tekintette, és ragaszkodott a kapituláció német fővárosban történő aláírásához, 0 óra 16 perckor, 0 órai hatállyal, Wilhelm Keitel tábornagy, a német Véderő-főparancsnokság főnöke, Georgij Zsukov marsall, a Szu fegyveres erői főparancsnokának helyettese, Carl Spaatz hadseregtábornok, az USA hadászati légierejének parancsnoka, Arthur Tedder brit légi marsall, a nyugati szövetséges csapatok főparancsnokának helyettese és Jean-Marie de Lattre de Tassigny tábornok, az 1. francia hadsereg parancsnoka előtt (ismét) aláírja a Nagynémet Birodalom haderejének feltétel nélküli kapitulációját rögzítő okmányt. E napon, közép-európai idő szerint 23 óra 01 perckor, az összes német fegyveres erő köteles beszüntetni a katonai műveleteket. május 11.

A szovjet csapatok hajnalban elérik Prágát. május 11.

Edvard Beneš pozsonyi rádióbeszédében bejelenti, hogy országában a jövőben már nem lesznek az első világháborút követő rendszer szelleme szerinti kisebbségi jogok, s a németek és magyarok túlnyomó részének távoznia kell Csehszlovákiából: „Népünk már nem élhet németekkel és magyarokkal közös hazában.” május 14.

Az oldal tetejére május 10.
Megjelenik az INK április 23-án elfogadott rendelete az államrendőrség felállításáról; a késedelem oka, hogy a kormány néhány tagja, elsősorban Teleki Géza gr. és Vásáry István, kifogásolta a kommunista párt túlzott befolyását a szerveződő rendőrségre. május 15.

A MÁr Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztálya Tömpe András vezetésével a Bajza utca 52. sz. alatti épületbe költözik; az Andrássy út 60. a Bp-i Főkapitányság Péter Gábor vezette Politikai Rendészeti Osztályának székhelye marad. május 19. [?]

Megjelenik az INK rendelete a Népgondozó Hivatal felállításáról; vezetője Antall József. július 1. Erdei Ferenc belügyminiszter korábbi kijelentéseivel ellentétben – hogy ti. az új kormányszerv feladata a hazatelepülő magyarok letelepítése mellett a németek kitelepítésének szervezése lesz –, a rendelet csak utal a „fasiszta németek” kitelepítésére, és a részletesebb szabályozást egy másik, később kiadandó kormányrendeletben ígéri. május 14.
Az SZDP vezetősége aggodalmának ad hangot a csehszlovákiai magyar kisebbség üldöztetése miatt.
Angol hadifogságba kerül a harcoló magyar alakulatok közül utolsóként egységesnek megmaradt Szent László hadosztály állománya. 1948. február 23.

Az ipar újjáépítésének irányítására a kormány kinevezi az első miniszteri biztosokat.

Az oldal tetejére május 11.

Az NFt Gerő Ernőt kereskedelmi és közlekedésügyi miniszterré nevezi ki; Gerő helyett Révai József lesz az NFt harmadik tagja. — Az MKP KV Titkárságában Gerő helyét Farkas Mihály foglalja el.

Az INgy PB elutasítja a Keresztény Demokrata Néppárt hivatalos elismerését.

Az ausztriai Böckstein mellett az amerikai hadsereg lefoglalja a magyar zsidóktól elrabolt értékeket szállító vonatszerelvényt. — A hasonló eredetű, teherautókon szállított ládák tisztázatlan idő-pontban a francia hadsereg birtokába kerülnek.

Kapitulál Ferdinand Schörner tábornagy, a Csehországban harcoló német Közép Hadseregcsoport parancsnoka; közel egymillió német katona kerül szovjet hadifogságba. május 15.

Az oldal tetejére május 13.
Bp-en bekapcsolják a közvilágítást.

Megalakul a Romániai Magyar Írók Szövetsége; elnök Nagy István, alelnök Szabédi László.

Kolozsvárott befejeződik az MNSZ kongresszusa. Elnökké Kurkó Gyárfást, főtitkárrá Csákány Bélát választják. A kongresszuson eléneklik a magyar himnuszt, és nyilvánosan használják a magyar nemzeti színeket. 1946. június 28.

Az oldal tetejére május 14.
A pártközi értekezlet a mo-i német nemzetiségű lakosok helyzetéről tárgyal. Erdei Ferenc belügyminiszter javasolja, hogy a földreformmal összefüggő telepítésekkel együtt kellene a svábok kimozdítását, széttelepítését, egy részük internálótáborban való elhelyezését biztosítani, kitelepítésükre pedig később lenne célszerű lehetőséget találni, különös tekintettel a csehszlovákiai magyarokat fenyegető kitelepítési törekvésekre. május 16.
A németek deportálásáról szóló BM-rendelet hatályát kiterjesztik azokra a v. magyar állampolgárokra, akik állampolgárságukat az SS kötelékébe való önkéntes vagy kényszerű jelentkezésük révén veszítették el; a rendelet lehetőséget ad a családtagok, valamint a betegek és öregek internálására is.
Az INK újabb jegyzéket intéz a SZEB-hez a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai és rekvirálásai miatt. május 25.
A kormány képviselői a brit politikai missziónak átadják a háborús bűnösök 1. és 2. sz. listáját.

Megindul a Világ, a PDP napilapja; felelős szerkesztő Supka Géza.

E naptól kezdve Edvard Beneš csehszlovák elnök 143 dekrétumot bocsát ki, amelyeket később az ideiglenes nemzetgyűlés visszamenőleges hatállyal törvényerőre emel. október 27. A 143 dekrétumból 13 vonatkozik közvetlenül a német és a magyar kisebbségekre, és számos további közvetve szintén tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek összefüggnek a németek és a magyarok kollektív megbüntetésével.

Az oldal tetejére május 14–15.

A második világháború utolsó ütközetét vívják a szlovéniai Poljana térségében. május 15.

Az oldal tetejére május 15.
Miklós Béla miniszterelnök kezdeményezésére pártközi értekezletet tartanak a rendőrségi túlkapások és visszaélések ügyében. Tildy Zoltán és Kovács Imre kifogásolja, hogy a rendőrség egyértelmű kommunista befolyás alatt, és a kommunista párt érdekei szerint működik; Kovács tiltakozik a rendőrség brutalitása ellen, és javasolja, hogy minden beérkező panaszt bizottság vizsgáljon ki.
Mo-on megszüntetik a légvédelmi készültséget.

Az Ausztria brit megszállási övezetében tartózkodó magyar csapatok vezénylő parancsnokai Bodensdorfban megtartják a m. kir. Honvédség utolsó tábornoki értekezletét.

A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki „a fasiszta bűnösök, a megszállók, az árulók és kollaboránsok megbüntetéséről”. A rendelet bűncselekménynek minősíti, ha valaki a Mo-hoz visszacsatolt területeken bármi módon együttműködött a magyar hatóságokkal. május 18.

A horvát hadsereg beszünteti az ellenállást. Európában ezzel ér véget a második világháború.

Az oldal tetejére május 16.
A Fővárosi Törvényhatósági Bizottság megtartja első ülését; a testület elnöke Szakasits Árpád (SZDP), alelnöke Cseh-Szombathy László (FKgP) és Rajk László (MKP). Bp polgármesterévé Vas Zoltánt (MKP), alpolgármesterré Kővágó Józsefet (FKgP), Morvay Endrét (SZDP) és Bechtler Pétert (SZDP) választják. december 14.

Megkezdődnek a magyar–szovjet jóvátételi tárgyalások; a magyar delegáció vezetője Pokorny Hermann altábornagy. június 15.

Gyöngyösi János külügyminiszter levélben tájékoztatja a SZEB elnökét, hogy az INK, egykori Volksbund-tagsága miatt, mintegy 300 000 német nemzetiségű lakost kíván kitelepíteni az országból. május 26.

Újra közlekedik a villamos a bp-i Rákóczi és Üllői úton. május 17.

Az oldal tetejére május 17.
A Bp-i Népbíróság 5 évi börtönre ítéli Meskó Zoltánt, az egyik első magyar nemzetiszocialista szervezet, az 1932-ben alapított Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt v. vezetőjét, egykori ogy-i képviselőt. június 14.

Budán a hűvösvölgyi vonalon megindul az első villamos. július 2.

Az oldal tetejére május 18.
Interpellációs lehetőség híján Futó Dezső kisgazda képviselő memorandumot intéz a miniszterelnökhöz a gyömrői gyilkosságok ügyében. június 27.
Az INgy Elnöksége Csorba János (FKgP) v. bp-i főpolgármestert nevezi ki a Közigazgatási Bíróság elnökévé.
Letartóztatják Berend Béla szigetvári rabbit, a Zsidó Tanács v. tagját. 1946. november 23.
A Szlovák Nemzeti Tanács az antifasiszta érdemeket szerzett személyeken kívül a magyarokat kollektíve kizárja a politikai pártokból; a tanács belügyi megbízottja minden magyar nyelvű sajtóterméket kitilt Szlovákiából. május 19.
Az oldal tetejére május 19.
Edvard Beneš csehszlovák elnök rendeletet ad ki az „államilag megbízhatatlan személyek” vagyonának elkobzásáról. május 21.
Az oldal tetejére május 19. [?]

Megalakul a Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitánysága.1 1946. október 4.

Az oldal tetejére május 20.

Megkezdődik az MKP országos értekezlete („pünkösdi konferencia”). május 21. Az ülésen 150 szavazati és 50 tanácskozási jogú küldött vesz részt. Az egyes napirendi pontok előadói: Rákosi Mátyás, Kádár János, Gerő Ernő és Rajk László.

Feloldják a rádiókészülékek szovjet hatóságok által elrendelt zárlatát.

Az oldal tetejére május 21.

Befejeződik az MKP országos értekezlete. 1946. szeptember 29. — A konferencián elfogadott határozatban kimondják, hogy a kommunista párt nem tekinti a PDP-t a MNFF tagjának. A párt irányítására 25 tagú KV-t, 11 fős PB-t és 5 fős Titkárságot választanak. A PB tagjai: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Horváth Márton, Kádár János, Kiss Károly, Kovács István, Kossa István, Nagy Imre, Rajk László, Rákosi Mátyás, Révai József. A Titkárság tagjai: Rákosi Mátyás, Rajk László, Farkas Mihály, Kádár János, Révai József. A főtitkár Rákosi Mátyás.

Az ENSZ San Franciscó-i alakuló ülésén Jan Masaryk csehszlovák külügyminiszter a szlovákiai magyarok kollektív felelősségre vonását sürgeti. május 25.

Az oldal tetejére május 22.
Az Országos Földbirtokrendező Tanács körlevelet intéz megyei szervezeteihez. „Miután az OFT tudomására jutott, hogy azokban a községekben, ahol a lakosság jelentős része német nemzetiségű, a földkiosztás nem a 600/1945. M.E. sz. rendelet szellemében folyik, ezért ezekben a községekben a községi földigénylő bizottságok működését az egész ország területére azonnali hatállyal felfüggeszti. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi azokat az ingatlankiosztásokat, amelyeket a községi földigénylő bizottságok a Vármegyei Tanács jóváhagyása nélkül végrehajtottak. Ez a rendelkezés a magyar földhöz juttatottakra, illetőleg telepesekre nem vonatkozik.”
A januártól szerveződő Magyar Földműves- és Munkáspárt beolvad az FKgP-be.
Az oldal tetejére május 23.

Az iparügyi miniszter rendelete szerint minden 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kell hozni az üzemi bizottságokat. július 12–13.

Az e napon kelt kimutatás szerint a rendőrkapitányságok PRO-i 36 vezetője közül 34 kommunista; a megyei rendőrkapitányok közül 16 az MKP, 6 az SZDP, 3 az NPP tagja. június 11.
Az oldal tetejére május 24.
A háború utáni első püspökkari konferencián Mindszenty József veszprémi püspök bejelenti, hogy kemény hangú memorandumot készített az egyházat ért legújabb sérelmekről; Hamvas Endre csanádi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt megbízzák a pásztorlevél végleges megszövegezésével. A testület bírálja a földreform végrehajtása során elkövetett túlkapásokat, és korrekciókat sürget: „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogulása vigasztalja az egyházat veszteségeiért és gondjaiért.”
Az oldal tetejére május 25.
A kormány, élve informális javaslattételi jogával, Bánáss László debreceni plébánost, Márton Áron gyulafehérvári püspököt és Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot nevezi meg jelöltként az esztergomi érseki szék betöltésére. augusztus 16.
Az INK újabb jegyzéket intéz a SZEB-hez a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt. május 28.

Gustáv Husák ismerteti a szlovák belügyi hatóságok által a magyarok kitelepítéséről készített tervezetet. május 30.

Az oldal tetejére május 26.

A magyar kormány szóbeli jegyzékben kéri a SZEB-en keresztül a szovjet kormányt, hogy járuljon hozzá 200-250 ezer „fasiszta” németnek Németország szovjet zónájába való kitelepítéséhez. augusztus 9.

Arthur Schoenfeld, a SZEB mellett működő amerikai misszió vezetője közli Gyöngyösi János külügyminiszterrel, hogy kormánya hajlandó fogadni Washingtonban Mo nem hivatalos képvi-selőjét.  június 8.

Megkezdődik a nem őshonos magyarok szervezett kitoloncolása Csehszlovákiából. Az érintetteket kisebb-nagyobb csoportokban, többnyire ingóságaiktól is megfosztva teszik át a határon. A kitelepítettek pontos száma ismeretlen; csehszlovák adatok szerint június végéig 31 780 magyar kénytelen elhagyni az ország területét. június 12.

Az oldal tetejére május 27.
Bp-en ünnepélyesen elbúcsúztatják a nyilasok által kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endrét, akit Tarpán temetnek el.
Az ev. és a ref. egyház vezetői közös memorandumban fordulnak a miniszterelnökhöz; kifejtik, hogy az új magyar állam és az egyházak közös érdeke a demokratikus államrend fölépítése, s ehhez tisztázni kell a két fél egymáshoz való viszonyát.
Az oldal tetejére május 28.

Az INK újabb jegyzéket intéz a SZEB-hez a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt. május 30.

Az oldal tetejére május 29.

Romániában közzéteszik a kolozsvári Bolyai Magyar Tannyelvű Állami Tudományegyetem felállítását elrendelő (június 3.), valamint az Észak-Erdélyből 1940-ben elmenekült román iskolák visszatérését elrendelő törvényt. A fennálló magyar iskolák kénytelenek átengedni helyiségeiket a két háború között „kultúrzónává” nyilvánított színmagyar területeken is; az oktatási intézmények a magyar egyházak épületeibe szorulnak. június 22.

Az oldal tetejére május 30.
Az SZNT rendelete alapján azonnali hatállyal elbocsátják állásukból a magyar nemzetiségű állami tisztviselőket. június 5.
Az INK jegyzékben tiltakozik a SZEB-nél a szlovákiai magyarokkal szemben alkalmazott diszkriminatív intézkedések miatt; egyúttal újabb jegyzéket intéz a SZEB-hez a Vörös Hadsereg jogtalan foglalásai miatt. június 5.
A PDP kibővített elnöki tanácsa elfogadja a párt programját, amelyet Horváth Barna egyetemi tanár öntött végleges formába.

A Vígszínház bemutatja Makszim Gorkij Éjjeli menedékhely c. drámáját, az első szovjet darabot a háború utáni magyar színpadokon.

A csehszlovákiai Brnóból mintegy 30 ezer németet indítanak gyalogmenetben a határ felé; 1700-an halnak meg közülük, mire elérik Ausztriát.
Az oldal tetejére május 31.
Letartóztatják Turóczy Zoltánt, a tiszai ev. egyházkerület püspökét. június 25.
Az INK 1945. II. negyedévében többek között 9400 tonna friss húst, 10 tonna leölt baromfit, 1300 tonna tejet, 540 tonna vajat, 48 ezer tonna friss főzeléket, 2000 tonna cukrot, 1050 tonna dohányt bocsátott a Vörös Hadsereg rendelkezésére.