1945
január

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére január 1.

A nyilasok hajnalban a Vöröskereszt védelmét élvező Ritz szállóbeli irodájából elhurcolják, és feltehetően még aznap meggyilkolják Komoly Ottót, a Magyar Cionista Szövetség elnökét, a bp-i Zsidó Mentőbizottság vezetőjét.

Pest délkeleti oldalán a szovjet csapatok eljutnak a Rákoskeresztúri temetőig, és betörnek Kispestre. január 9.

A Szu által támogatott Lengyel Nemzeti Felszabadítási Bizottságból Edward Osóbka-Morawski vezetésével megalakul a lublini Ideiglenes Kormány. február 5.

Az oldal tetejére január 2.

Hajnalban a IV. SS-páncéloshadtest, a 6. német és a 3. magyar hadsereg egységei támoga-tásával, a Pilisen keresztül megindítja ellentámadását a Bp-et körülzáró ostromgyűrű feltö-résére (Konrád I hadművelet). január 7.

Meghal Gulácsy Irén (Pálffy Jenőné) írónő.
Az oldal tetejére január 3.

A Temes megyei Majláthfalván a Magyar Népi Szövetség (MNSZ) több mint ötven helybéli tagját letartóztatja a román csendőrség; az elfogottakat a szovjet katonai parancsnokság szabadítja ki. Az akciónak egy magyar halálos áldozata is van.

Az oldal tetejére január 4.

Az INK rendeletet ad ki (14/1945. M. E.) a közigazgatás újjászervezéséről. Eszerint a helyi önkormányzatoknak saját erejükből kell gondoskodniuk az igazgatási szervek létrehozásáról és működéséről. Az önkormányzati testületekben minden demokratikus pártnak, szakszervezetnek és egyéb demokratikus társadalmi szervezetnek helyet kell kapnia.

A 15/1945. sz. kormányrendelet az állami alkalmazottak korábbi ténykedésének felülvizsgálatára igazolóbizottságokat állít fel. május 2. Az INK az egyházi személyek igazolását, a rendeletben előírt bizottságok helyett, az egyházak saját hatáskörébe utalja.

Szegeden a helyi Nemzeti Bizottság népbíróságot állít fel. január 13.
Vajna Ernő, Bp nyilas kormánybiztosa elrendeli a nemzetközi gettó megszüntetését. január 7.

A nyilas kormány a közintézményeket és a közalkalmazottakat ellenőrző bírósági szervként felállítja az Országos Számonkérő Irodát; vezetője Pethő Tibor. — A kormány a közalkalmazottak számára előírja a „Kitartás! Éljen Szálasi!” köszöntést.

Nyilas fegyveresek meggyilkolják Gergely Győző szociáldemokrata újságírót, betiltásáig a Népszava külpolitikai rovatvezetőjét.

Az oldal tetejére január 5.
Erdei Ferenc, az INK belügyminisztere rendeletet ad ki a német nemzetiségűek közmunkára történő igénybevételéről. A rendelet elhallgatja a Szu-ba történő kiszállítás lehetőségét, s azt a tényt, hogy az egyes vidékeken már (hetek óta) folyamatban van. Az INK hivatalosan nem vesz tudomást arról a körülményről sem, hogy mire a kötelezettek névjegyzékének összeállítása és felülvizsgálata befejeződik, sok helységben már az érintettek elszállítása is megtörténik. január 7.
Az oldal tetejére január 6.

Vajna Ernő, Bp nyilas kormánybiztosa feloszlatja a Kisegítő Karhatalmat; az ellenállásba bekapcsolódott KISKA-tagok közül sokakat letartóztatnak. január 17. [?]

Az oldal tetejére január 7.

Nyilas fegyveresek megtámadják a Vadász utcai „svéd házat”; kb. 130 személyt a Duna-partra hajtanak és agyonlőnek. január 11.

Raoul Wallenberg svéd követségi titkárnak a nyilas hatóságoknál sikerül elérnie, hogy állítsák le a nemzetközi gettó felszámolását.
Megindul a Bp felmentését célzó második német támadás (Konrad II.). január 13.

Miklós Béla miniszterelnök, miután 1944. december végén már megtette, újabb panasszal fordul a megszálló hatóságokhoz, és kéri a Szu-ba történő deportálások leállítását.* január 20.

Debrecenben megtartja alakuló ülését a Nemzeti Parasztpárt (NPP); elnök Veres Péter, főtitkár Erdei Ferenc.

Szegeden a különféle ifjúsági szervezetek képviselői megalakítják a MADISZ helyi szervezetét, amely kiáltványban fordul az ország ifjúságához. — A MADISZ debreceni szervezete a Csokonai Színházban megtartja első nyilvános ülését. január 10.

A londoni Petőfi Rádió utolsó alkalommal sugározza adását.
Az oldal tetejére január 8.

A Vörös Hadsereg megkezdi a munkaképes korú férfi lakosság deportálását Érdről; a hónap végéig összesen mintegy 700 személyt hurcolnak el.*

Az oldal tetejére január 9.

E napra Pest összes peremvárosa szovjet kézre kerül, s az előrenyomuló egységek már mindenhol elérik a külső (Könyves Kálmán–Hungária–Róbert Károly) körutat. január 11.

Földes László kommunista partizáncsoportja felrobbantja az újpesti nyilasházat, és kiszabadít félszáz politikai foglyot.

Az oldal tetejére január 10.

Az MKP (szegedi) Központi Vezetősége Miskolc székhellyel felállítja az észak-mo-i területi párt-szervezetet.

Az MKP kezdeményezésére, az antifasiszta összefogás jegyében, Debrecenben megalakul a MADISZ Ideiglenes Országos Vezetősége. április 23. A vezetőség tagjait (Kiss József, Hollós Ervin, Komócsin Zoltán) az MKP delegálja. február 8.

Az oldal tetejére január 11.

Nyilas fegyveresek a gettó területén, a Wesselényi utcában 45 [?] (több mint 40 [?]) embert agyonlőnek.

A szovjet csapatok elfoglalják a Kerepesi temetőt. január 13.

A nyilasok letartóztatják Kudar Lajos cs. ezredest, az Államvédelmi Központ v. vezetőjét. február 10. [?]

A Németvölgyi út 5. sz. alatti nyilas pártház fegyveresei és a Városmajor utca 37. sz. házban berendezkedett nyilasok Kun András minorita páter vezetésével lemészárolják a Budai Izraelita Szentegyletnek a Maros utca 16. sz. alatti épületben, a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt működő gyógyintézete zsidó betegeit, az orvosokat, az ápolókat és az ott bujkálókat; egyetlen túlélő mellett a halottak száma 92 ember.* január 14.

Az oldal tetejére január 12.

Az INK elfogadja az Erdei Ferenc belügyminiszter által beterjesztett rendelettervezetet az államrendőrség újjászervezéséről; a rendeletet elfogadják ugyan, de kihirdetésére és életbe léptetésére ismeretlen okból nem kerül sor. március 28. április 23.

A Szent Koronát és a koronázási ékszereket tartalmazó ládát, amelyet december óta Kőszegen őriztek, Szálasi Ferenc intézkedésére Velem községbe szállítják. március 18. [?]

A nyilasok kivégzik Kabók Lajos szociáldemokrata ogy-i képviselőt és Karácsony Sándort, a Vasmunkás Szövetség titkárát, a Szakszervezeti Tanács vezetőit.
Meghal Molnár Farkas, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.
Az oldal tetejére január 13.
A Tata térségéből indított Konrad II. német offenzíva 30 kilométerre megközelíti Bp-et, de végül kudarcba fullad. január 18.

A szovjet csapatok elfoglalják a Ferencvárosi pályaudvart. január 15.

Gyula városában (ekkor Békés vm. székhelye) a helyi Nemzeti Bizottság népbíróság felállításáról határoz. január 15.

Bp-en József körúti lakóházának pincéjében éhen hal Szabó Dezső író.

Az oldal tetejére január 14.

A debreceni Néplapban megjelenik a NPP földreformjavaslata, amelyet Erdei Ferenc korábban egyeztetett Révai Józseffel és az MKP más vezetőivel; a későbbiekben ez lesz a földreformról szóló rendelet kiindulópontja.

A Kun András páter vezette nyilasok lemészárolják a Városmajor utca 64–66. sz. alatti épületben működő Bíró Dániel Orthodox Szanatórium és Kórház betegeit, orvosait és ápolónőit, összesen csaknem másfél száz [170?] embert.* január 19.

Zuglóban (Bp XIV. kerülete) megalakul az MKP első legális bp-i szervezete.

A németek felrobbantják a Horthy Miklós hidat. 1952. november 25.
Az oldal tetejére január 15.

A szovjet csapatok Dél-Pesten a Boráros térig nyomulnak. január 16.

A debreceni Nemzeti Bizottság felszólítja a városban működő Igazságügy-minisztériumot népbíróságok felállítására. január 25.
Az INK e naptól a hónap végéig tizenkét főispánt nevez ki a kelet-mo-i megyék élére, akik átveszik a közigazgatás irányítását a szovjetek által megbízott ideiglenes vezetőktől.
A szövetséges nagyhatalmak megállapodnak a Mo-gal kötendő fegyverszünet feltételeiről; a megegyezés szerint nevükben Kliment Vorosilov marsall, a mo-i SZEB kijelölt elnöke írja alá a fegyverszüneti megállapodást. január 18.
Az oldal tetejére január 16.

A szovjet hadsereg birtokba veszi a bp-i Újlipótvárost, és felszabadítja az ottani védett házakat. — Gerhard Schmidhuber vezérőrnagy, a pesti oldalon harcoló német erők vezénylő tábornoka, miután tudomására jut, hogy nyilasok tömeges fegyveres támadást készítenek elő a gettó megsemmisítésére, német osztagot küld a megmaradt zsidók védelmére. január 17.

A belügyminiszter a túlkapások miatt megszünteti a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálatot.
András Sándor vezérőrnagy, a 10. hadosztály parancsnoka, korábban a Honvéd Légierő vk. főnöke, átmegy a szovjet csapatokhoz. 1946. december 19.
Bán Antal vezetésével megalakul az SZDP ideiglenes intéző bizottsága.
Zdeněk Fierlinger, Csehszlovákia és Stanoje Šimić, Jugoszlávia moszkvai követe véleményezi a magyar fegyverszüneti szerződésnek a nyugati nagyhatalmak által elfogadott tervezetét. Fierlinger megerősíti Csehszlovákia igényét a magyar nemzetiségű lakosság egyoldalú kitelepítésére, valamint arra, hogy 1938. október 7-ét vagy november 2-át ismerjék el a Csehszlovákia és Mo között beállott hadiállapotot időpontjaként. Šimić ragaszkodik ahhoz, hogy Mo adja ki Jugoszláviának azokat, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádolnak. A nagyhatalmak képviselői elutasítják a csehszlovák igényt a magyarok kitelepítésére, de mindkét követ ígéretet kap arra, hogy országuk képviselői helyet kapnak a mo-i SZEB-ben. január 31.
A németek felrobbantják a Ferenc József hidat.
Bukarestben aláírják a szovjet–román jóvátételi egyezményt; Románia 300 millió dollárt köteles fizetni a Szu-nak. május 8.
Az oldal tetejére január 17.

A szovjet katonai elhárítás letartóztatja és Moszkvába [?] szállítja Raoul Wallenberg svéd követségi titkárt, aki, miután az előző napon találkozott az első szovjet katonával, írásos engedély birtokában autón Debrecenbe, Rogyion Malinovszkij marsall főhadiszállására indult. Ő maga és sofőrje, Langfelder Vilmos többé nem kerül szabadlábra. február 6., július 9.

A szovjet csapatok a Wesselényi utcánál elérik a bp-i gettó határát. január 18.
Péter Gábor az MKP vezetőitől megbízást kap a bp-i politikai rendőrség megszervezésére. január 26.
Bp-en egy szovjet katona lelövi Hummel Kornél katolikus hitoktatót, aki egy megtámadott leány védelmére kelt.

Az éjszaka folyamán a német csapatok kiürítik Pestet, és Budára vonulnak vissza. A német műszaki alakulatok felrobbantják az addig megmaradt két bp-i átkelőt, az Erzsébet hidat és a Lánchidat, valamint a Margit híd még ép budai szárnyát.

Összeomlik a német védelmi rendszer a Visztula mentén. A szovjet csapatok bevonulnak Varsóba.
Az oldal tetejére január 17. [?]

A nyilasokkal vívott tűzharcban életét veszti Gidófalvy Lajos főhadnagy, a XIII/1 KISKA-század v. parancsnoka, aki megpróbálta megakadályozni a Ferdinánd híd felrobbantását.*

Az oldal tetejére január 18.

A Vörös Hadsereg birtokba veszi Pestet. január 27. A felszabadított gettó túlélőinek száma kb. 70 ezer ember.

A Balaton és a Velencei-tó között délkelet felé, a Duna irányában megindul a Bp felmentését célzó harmadik német ellentámadás (Konrad III). A hadművelet során a német csapatok dél felől megközelítik Bp-et. január 26.

Mivel a szövetséges nagyhatalmak között vita alakul ki a magyar fegyverszüneti kérelemmel kapcsolatban a SZEB összetételéről és a jóvátétel mértékéről, először ezen a napon fogadják az 1945. január elejétől Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegációt; a tervezetet a magyar delegációnak átadó Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos 24 órát ad arra, hogy észrevételeiket megtegyék. január 20.

Az oldal tetejére január 19.

A Szegedi Nemzeti Bizottság a háborús és népellenes bűnöket elkövetett személyek felelősségre vonása céljából, saját hatáskörében, elrendeli népbíróság felállítását. január 25.

Az MKP bp-i Központi Bizottsága megtartja első legális ülését. Az ülésen a KB szabadlábon lévő tagjai (Apró Antal, Bartha Bertalan, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor) és a debreceni Központi Vezetőség két képviselője (Kossa István és Vas Zoltán) vesz részt. A KB a közigazgatás újjászervezéséről, a Bp-i Nemzeti Bizottság (BNB) felállításáról, a főváros élelmezéséről és az üzemi bizottságok gyors kiépítéséről tárgyal. február 17. Határoznak a rendőrségi ügyekről; hosszabb személyi vita után bp-i főkapitánynak Sólyom László egykori vk. századost, helyettesének Kádár Jánost jelölik.

Kun András páter (szeptember 19.) nyilas fegyveres osztaga a Városmajorban, a Csaba utca sarkán legyilkolja az Alma utcai zsidó szeretetházból elhurcoltakat, kb. 80 ([?] 90 [?]) embert.*

Bp-en megindul a Szabadság c. napilap, koalíciós szerkesztőséggel (Darvas József, Kállai Gyula, Zilahi Lajos), ténylegesen kommunista irányítás alatt.

A szovjet hadsereg bevonul Kassára.
Lengyelországban főparancsnoka feloszlatja a Honi Hadsereget.
Az oldal tetejére január 20.

Gyöngyösi János külügyminiszter az INK, Kliment Vorosilov marsall a szövetséges hatalmak nevében Moszkvában aláírja a magyar fegyverszüneti egyezményt; ezzel Mo kilép a háborúból. A főbb pontok: hadseregét és a közigazgatást Mo visszavonja az 1937. december 31-ei határok mögé; 8 nehézhadosztállyal hadba lép Németország ellen; 300 millió dollár kártérítést fizet; feloszlatja a németbarát és fasiszta szervezeteket; elfogadja a SZEB felállítását. Mo első ízben a fegyverszüneti szerződésben vállal kötelezettséget a háborús bűnösök felelősségre vonására, illetőleg a német állampolgárok internálására. (Bár az ország helyzete nemzetközi jogi szempontból megváltozik, a szovjet hadsereg visszaéléseivel szembeni föllépések továbbra is eredmény-telennek bizonyulnak. Nem szűnik meg a mo-i németség deportálása sem.) február 3.

A szovjetek Budán felállítják az új magyar hadsereg első önkéntes századait. február 12.
A nyilasok Sopronkőhidán kivégzik Odescalchi Miklós hg.-et, az ellenállási mozgalom tagját.
Az oldal tetejére január 20. körül

A szovjet Állambiztonsági Népbiztosság bp-i képviselői berendezkednek a Vilma királyné út 34–36. sz. alatti épületben.

Az oldal tetejére január 21.

Tildy Zoltán vezetésével megalakul a Bp-i Nemzeti Bizottság (BNB); a testület első ülésén a kisgazdapárti Csorba Jánost választja a főváros főpolgármesterévé. május 16. A kommunista Sólyom László v. honvédtisztet kinevezik Bp rendőrfőkapitányává; Sólyom helyettese Kádár János.

Az MKP KV és az SZDP Országos Vezetősége hatfős állandó (összekötő) bizottság felállításában állapodik meg, amelynek feladata az országos jelentőségű politikai és gazdasági kérdések egyeztetése. A pártok egyidejűleg kijelentik, hogy megőrzik önálló programjukat és szervezeti függetlenségüket, de fenntartják az 1944. október 10-én kötött egyezményt, amely szerint politikailag és szervezetileg is együttműködnek a szabad, független és demokratikus Mo megteremtése érdekében. január 25.
Szegeden zászlót bont a Keresztény Demokrata Néppárt (KDNP); elnöke Pálffy József gr. március 1.
Az oldal tetejére január 22.

A német csapatok visszafoglalják Székesfehérvárt.*

E napig Bp valamennyi kerületében megalakul az MKP helyi szervezete.
Szirmai István közreműködésével megalakul a Magyar Filmkölcsönző Kft., ami biztosítja a kommunista párt befolyását a filmforgalmazásban.
Az oldal tetejére január 23.
Az MKP KV ülésén Gerő Ernő a Szu Mo-gal kapcsolatos stratégiájáról és taktikai lépéseiről kifejti: „…elérni Mo kérdésében a döntő befolyást … olyképpen, ami az angol-amerikaiakat nem ijeszti meg”.

A fertőbozi vasútállomásról elindul Ausztriába az MNB hozzávetőleg 30 tonnányi aranykészletét, devizatartalékait, közgyűjteményi javakat (az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Tudomá-nyos Akadémia értékeit), a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank aranykincsét, és egyes állami kezelésű letétállományokat, köztük különböző forrásokból származó zsidó eredetű vagyont szállító ún. „aranyvonat″. május 7.

Traktorok segítségével már áramot termel a csepeli Weiss Manfréd Művek. január 27.
Sztálin a londoni csehszlovák emigráns kormány vezetőjéhez, Edvard Benešhez intézett levelében kijelenti, a szovjet kormány nem akadályozhatja meg Kárpát-Ukrajna népét, hogy „kifejezést adjon nemzeti akaratának”. június 29. A levél megírásának idejére a csehszlovák adminisztráció már elhagyta Kárpátalját.
Az oldal tetejére január 24.
Az MKP és az SZDP megállapodást köt a szakszervezeti mozgalom közös újjászervezéséről. február 7.
Az oldal tetejére január 25.

A háborús bűnösök felelősségre vonására az INK rendeletileg felállítja a népbíróságokat; a 24 törvényszéki székhelyen az öt koalíciós párt által delegált laikus tagokból és egy szakképzett bíróból álló tanácsok alakulnak. január 27. május 1.

Az MKP és az SZDP vezetői véglegesítik a két párt politikai és szervezeti együttműködésről kötött megállapodást.

A Délvidéken a szerb katonai közigazgatás e naptól kezdődően büntetőtáborba telepíti Csurog (550 fő), Zsablya (250 fő) és Mozsor (60 fő) község magyar lakosságát. Az elhurcoltak minden tulajdonát elkobozzák, katolikus templomaikat lerombolják.

Kudarcba fullad a német csapatok Ardennekben indított ellentámadása.
Az oldal tetejére január 26.
Megalakul az államfői jogok egy részét gyakorló Nemzeti Főtanács (NFt); elnöke Zsedényi Béla, az INgy elnöke; tagja Dálnoki Miklós Béla, az INK elnöke, és Gerő Ernő.
Kudarccal végződik a Konrád III. offenzíva, amelynek során a német csapatok az előző napon Kelenföldig jutottak.

Megalakul az MKP KV Titkársága. április 13. Tagjai: Gerő Ernő, Kovács István, Kossa István.

Csendőrök a budai Várban kivégzik a Vörös Brigád partizáncsoport 11 tagját: Absolon Saroltát, Bauch Sándort, Braun Évát, Dálnoki Nagy Ferencet, Fuhimann Vilmost, Körösi Ferencet, Németh Irént, Nyeste Kálmánt, Rónai Ferencet, Varga Ernőt és Varga Károlyt. 1962. január 26.

A fővárosba érkezik Tömpe András, akit Erdei Ferenc belügyminiszter Debrecenben megbízott a Magyar Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztálya (MÁr PRO) megszervezésével; Tömpe az Andrássy út 60-at szemeli ki székhelyének, de oda Péter Gábor, a politikai rendőrség kommunisták által dezignált, egyelőre beosztás nélküli vezetője nem engedi be. január 27.

Az MKP Bp-en működő Központi Bizottsága ötfős titkárságot választ; tagjai: Gerő Ernő, Kossa István, Kovács István, Révai József és Vas Zoltán. április 13.

Debrecenben megjelenik az SZDP központi napilapja, a Népszava; főszerkesztő Szakasits Árpád.

Németországban formálisan megalakul a 1. (Kossuth) hungarista honvédhadosztály; felállítása a gyakorlatban nem történik meg.

A szovjet hadsereg 2. Belorusz Frontja eléri a tengert, ezzel a Kelet-Poroszországban harcoló német erőket elvágja Németország többi részétől. január 29.

Az oldal tetejére január 27.

A 4. szovjet gárdahadsereg és a 2. hadsereg ellentámadást indít a bp-i ostromgyűrű feltörése érdekében támadó IV. SS-páncéloshadtest ellen; ezzel megszűnik a főváros felmentésének lehetősége. február 11.

Péter Gábor és Tömpe András átmeneti megegyezése szerint Tömpe is az Andrássy út 60-ban kezdi működtetni az általa vezetett politikai rendőrséget, amelynek ideiglenes neve: Belügy-minisztérium Politikai Nyomozó Osztálya (előfordul az Államrendőrség PRO elnevezés is). február 2.

A Bp-i Nemzeti Tanács határozatot hoz a Bp-i Néptörvényszék (később: Bp-i Népbíróság) felállításáról. január 30. február 3.

Megkezdődik a termelés a csepeli Weiss Manfréd Művekben.

A Fertő-tó melletti Balf községben meghal a zsidóként munkaszolgálatot teljesítő Szerb Antal író, irodalomtörténész.

Szovjet csapatok felszabadítják az auschwitz-birkenaui haláltábort. A szovjetek 7650 életben maradt zsidót találnak.

Az oldal tetejére január 28.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzintézeti Központ vezetőjévé Oltványi Imrét (FKgP) nevezik ki. április 17. A Közmunkatanács vezetője Fischer József (SZDP).

Az MKP megtartja első bp-i nagygyűlését a Magyar Színházban; a szónok Gerő Ernő.

A lengyel ideiglenes kormány megfosztja állampolgárságuktól azokat, akik a lengyel közigazgatás alatt álló területeken a háború előtt németnek vallották magukat.

Az oldal tetejére január 29.
Az Országos Demokrata Arcvonal (a román népfront) nyilatkozatában elítéli a Maniu-gárdák 1944 őszén Észak-Erdélyben elkövetett kegyetlenkedéseit.

Az 1. Belorusz Front csapatai Poznantól délnyugatra átlépik az 1938-as német határt. február 3.

Az oldal tetejére január 30.

Az INK fegyverbe szólítja a lakosságot a nácizmus ellen; a toborzási felhívásra több ezer 18–20 éves fiatal jelentkezik a miskolci, a szegedi és a debreceni honvédkerületből, valamint a fővárosból. Az MKP és az SZDP együttes javaslatot terjeszt elő az új magyar hadsereg meg-szervezésére. március 4.

A Szu-ból Debrecenbe érkezik Rákosi Mátyás. február 11.

Egy szovjet tengeralattjáró a Gdański-öbölben elsüllyeszti a fedélzetén több mint 10 ezer német civil menekülttel és sebesült katonával Gdynia kikötőjéből a Balti-tengerre tartó Wilhelm Gustloff nevű szállítóhajót. február 10. A halálos áldozatok száma 7700 (más adatok szerint több mint 9000). — Ez a tengerhajózás történetének mindmáig legsúlyosabb katasztrófája.

Utolsó rádióbeszédében Adolf Hitler kifejezi azt a reményét, hogy „a német nép úrrá lesz a súlyos válságon”. április 29.

Az oldal tetejére január 31.
A BNB Szabó Ferencet kinevezi a „népbíróság ügyészévé”. Ő még aznap büntetőindítványt terjeszt be Haynal Alajos vezérőrnagy, Muray (Metzl) Lipót ny. alezredes, továbbá Rotyis Péter és Szívós Sándor keretlegények ellen. február 3.

E hónap végén (vagy február elején[?]) a nyilasok a visszafoglalt Székesfehérvárról Várpalotára hurcolnak 118 cigányt, akiket a város határában legyilkolnak és közös sírba temetnek.*

Az USA kormánya a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni. Elutasítja a német és magyar lakosság nemzetközi egyezmény nélküli, egyoldalú kitelepítését, s leszögezi, hogy az áttelepítések csakis megfelelő nemzetközi egyezmény alapján, nemzetközi ellenőrzéssel és rendezett formában hajthatók végre. március 8. Később hasonló nyilatkozatot tesz közzé a brit kormány is.