1945
február

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére február elejétől.
A szovjet katonai közigazgatás deportálja a Tiszántúlon élő német nemzetiségű lakosság egy részét.
Az oldal tetejére február 1.
A BNB kinevezi az Operaház új igazgatóságát; tagjai: Komáromy Pál, Nádasdy Kálmán, Székely Mihály. 1946. szeptember 1.
A szovjet csapatok által elfoglalt Kassán újra megkezdi működését a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT). április 5.
Az oldal tetejére február 2.
Hivatalosan megalakul a Magyar Államrendőrség Bp-i Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya; létszáma kb. hatvan fő, vezetője Péter Gábor, helyettes vezetője Kovács János, a szovjet Állambiztonsági Népbiztosság magyar származású alezredese; az osztály mindhárom csoportvezetője az MKP tagja. február 26.
A Vörös Hadsereg 400 tonna élelmiszert utal ki Bp-nek.
A PDP bp-i vezetősége bejelenti a BNT-nek a párt fővárosi csoportjának megalakulását; kérik, hogy képviselőket küldhessenek a bizottságba. március 19.
A januártól szerveződő Magyar Párt beolvad az FKgP-be.
Az oldal tetejére február 3.

A magyar fegyverszünet feltételeinek szabályozására és ellenőrzésére felállított nemzetközi katonai testület, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság* elfoglalja állomáshelyét. Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke is megérkezik Debrecenbe; az INK az Arany Bika szállóban rendez tiszteletére ünnepi fogadást.

Bp-i Néptörvényszék néven megkezdi működését a későbbi Bp-i Népbíróság. 1950. január 1. A bíróság elnöke Major Ákos. 1948. szeptember 10. — A bíróság első tárgyalásán halálra ítél két egykori keretlegényt, Szívós Sándor szakaszvezetőt és Rotyis Péter törzsőrmestert. február 4. Távollétében ugyancsak halálra ítéli Haynal Alajos v. vezérőrnagyot. Muray Lipót ny. alezredes és Spóner Rudolf keretlegény-őrmester ügyét elkülönítik. május 1.

Az INK ülésén Gyöngyösi János külügyminiszter a németek deportálásával kapcsolatban megállapítja, hogy a fegyverszüneti szerződés szerint a rendelkezés csakis német állam-polgárokkal szemben alkalmazható; a német nevű magyarokat nem lehetne deportálni. A szovjet belügyi alakulatok működésük során figyelmen kívül hagyják ezt az előírást. február 8.

A Mo-on akkreditált diplomaták Angelo Rotta pápai nuncius vezetésével felkeresik Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornokot, a Budapest-erőd parancsnokát, és megkísérlik rávenni a kapitu-lációra; kísérletük sikertelen marad.

Az 1. Belorusz Front eléri az Oderát, és hídfőket alakít ki a folyó bal partján. február 10.
Az oldal tetejére február 4.
Az Oktogonon lámpavasra akasztják az előző napon halálra ítélt két keretlegényt.

A Krím-félszigeten, Jaltában megkezdődik Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Sztálin szovjet miniszterelnök csúcstalálkozója. február 11.

Az oldal tetejére február 5.
A Szu felveszi a diplomáciai kapcsolatot a lublini lengyel kormánnyal. április 21. A nyugati hatalmak továbbra is a londoni emigráns kormányt ismerik el.

Franciaországban kivégzik Denise Blochot, Lilian Rolfe-ot és a magyar Szabó Violettát, az Ellenállás tagjait.

Az oldal tetejére február 6.
A 200/1945 kormányrendelet hatályon kívül helyezi a zsidótörvényeket és a különböző jogfosztó rendeleteket.

A Szu Állambiztonsági Népbiztossága moszkvai belső börtönében (a Lubjankán) kiállított dokumentum szerint őrizetükben van a „hivatalosan” január 19-én letartóztatott Raoul Wallenberg. 1947. augusztus 18. 1957. február 7.

Az oldal tetejére február 7.

Az Országos Szakszervezeti Tanács jogutódaként megalakul a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Központja. december 2. Elnök Vas-Witteg Miklós (SZDP) (március 6.), főtitkár Kossa István (MKP).

Németh Dezső vk. százados, az I. hadtest anyagi vk. főnöke osztályával átáll a szovjet csapa-tokhoz.

Pesten az újpesti víztorony és a Forgách utca között megindul az első villamosjárat. május 17.

Romániában nyilvánosságra hozzák a Nemzetiségek Statútumát. A nemzetiségek szabadon használhatják anyanyelvüket, 30%-os nemzetiségi lakosság esetén a közigazgatásban is; a köztisztviselők nem kényszeríthetők nyelvvizsgára.

A jaltai konferencia negyedik ülésén Sztálin kijelenti, hogy a Vörös Hadsereg által elfoglalt német területekről a lakosság nagy része elmenekült.
Az oldal tetejére február 8.
Az INK ismét foglalkozik Mo-nak a fegyverszüneti szerződéssel összefüggő kötelezettségeivel; az egyezmény 8. pontja értelmében Mo-nak garanciát kellett vállalnia a német állampolgárok vagyontárgyainak, illetve értékeinek elidegeníthetetlenségére. (A SZEB korábban e rendelkezés hatálya alá azoknak a magyar állampolgároknak a vagyonát is be akarta vonni, akik Németországban tartózkodtak, vagy korábban a Volksbund tagjai voltak. Az INK azonban kitart amellett, hogy ők mindenképpen magyar állampolgárnak tekintendők, s így vagyonuk megőrzése nem tartozik kötelezettségei közé.) A kormány ugyanekkor tárgyalja a német állampolgárok internálásáról intézkedő 302/1945. M.E. sz. rendelet tervezetét is. február 27.

Az MKP, az SZDP, az FKgP, a MADISZ, a KISZ, a Győrffy István Kollégium, a Magyar Cserkészszövetség, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület és a Soli Deo Gloria ifjúsági szervezet képviselői értekezletet tartanak az ifjúság demokratikus nevelésének feladatairól. A résztvevők megállapodnak, hogy a MADISZ az ifjúsági szervezetek koordináló csúcsszerve legyen. szeptember 13.

A németek által visszafoglalt Székesfehérvárott a nyilasok letartóztatják Shvoy Lajos megyés-püspököt. április 1.

Az oldal tetejére február 9.

Az INK összeállítja a fasisztának vagy népellenesnek minősített, és ezért feloszlatandó egye-sületek listáját, és elfogadja a háborús bűnösök 1. sz. kimutatását. február 16. május 14.

Az oldal tetejére február 10.

A román kormány a Moszkvában megkötött szovjet–román fegyverszüneti egyezmény 8. pontjára hivatkozva létrehozza az „ellenséges javakat kezelő” CASBI intézményét, és zárolja az „ellen-séges, hadviselő országok” és állampolgáraik minden romániai ingó és ingatlan vagyonát. április 5.

A szovjet csapatok a Balti Flotta bevonásával megindítják a kelet-pomerániai hadműveletet, s megkezdik a Kelet-Poroszországban bekerített 25 német hadosztály felszámolását. március 28.

Egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren, a vöröskeresztes jelzés ellenére, elsüllyeszti a fedélzetén 3500 sebesült német katonát szállító General von Steuben kórházhajót. május 6.

Az oldal tetejére február 11.

A szovjet csapatok elfoglalják a Citadellát.— Az éjszaka folyamán a budai Vár mintegy 40 ezer főnyi [20 ezer főnyi]* német és magyar védője Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok vezetésével megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből, ami végül kevesebb mint ezer katonának sikerül. február 13.

Rákosi Mátyás beszédet mond a debreceni Arany Bika szállóban; 1919 óta ez az első nyilvános mo-i szereplése. február 22.

Ravasz László dunamelléki ref. püspök elsőként szólítja fel bűnbánatra az egyházat. 1946. május 9.

A bp-i Operaházban, az épület földszinti ruhatárában előadják Kodály Zoltán Missa brevisét. március 16.

A szövetséges nagyhatalmak Jaltában nyilatkozatot tesznek közé a felszabadított Európáról. Megegyeznek, hogy a három hatalom Németországban átveszi a legfőbb hatalmat; a jóvátétel összege 20 milliárd dollár lesz, amelynek fele a Szu-t illeti. Lengyelország határait, nyugati kompenzáció mellett, keleten a Curzon-vonal mentén húzzák meg; a kelet-európai kisállamokban ideiglenes koalíciós kormányokat hoznak létre a demokratikus pártok részvételével. A Szu belép a Japán elleni háborúba, és beleegyezését adja az ENSZ alakuló közgyűlése összehívásához.

Az oldal tetejére február 11. [?]

A Gestapo emberei a budai Várban kivégzik Kudar Lajos cs. ezredest, az Államvédelmi Központ helyettes, Ujszászy István tábornok letartóztatása után tényleges vezetőjét, aki aktívan támogatta az ellenállást.*

Az oldal tetejére február 12.

Budafokon Variházy Oszkár alezredes parancsnoksága alatt megalakul az első magyar önkéntes zászlóalj.  február 15.

A nyilas hadbíróság halálra ítéli Hardy Kálmán folyamőr altábornagyot* és 15 évi fegyházra Dálnoki Veress Lajos vezérezredest; Utassy Loránd és Kuthy László vk. ezredest felmentik. Távollétükben vádat emelnek Vörös János és Faragho Gábor vezérezredesek ellen is.

Az oldal tetejére február 13.

Befejeződik Bp 102 napig tartó ostroma, amelynek során 80 ezer szovjet katona, 50 ezer német katona és 25 ezer (más adatok szerint 38 ezer*) polgári személy veszíti életét. A magyar és német (hadi)foglyok száma a hivatalos szovjet adatok szerint 138 ezer, akik közül azonban 50 ezer a magyar civilek száma. (Más adatok szerint 100 ezer civil [!] és 40 ezer katona lehetett a foglyok megoszlása. A védők számát korábban jelentősen túlbecsülő szovjet hadijelentések helyességét a „megfelelő és szükséges” hadifogoly-létszám igazolhatta, ezért a Vörös Hadsereg tömegével hurcolja el a városból az utcán összefogdosott polgári lakosokat. március 29.) A teljes magyar emberveszteség, az elhurcolt zsidókat is beszámítva, kb. 105 ezer főre tehető.** A főváros 40 ezer épületének 74%-a megsérül, 23%-a elpusztul vagy súlyosan megrongálódik; 32 363 lakás megsemmisül vagy lakhatatlanná válik.

Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője letartóztatja Demény Pált, a Moszkvától független magyar kommunisták vezetőjét. 1946. július 17.
Az oldal tetejére február 14.

A Bp-i Nemzeti Bizottság engedélyezi a magzatelhajtást.

Az oldal tetejére február 14–15.

Az angolszász légierő szőnyegbombázása porig rombolja Drezda városát. Az áldozatok száma 40-50 ezer [?], talán a 80 ezret [?] is elérhette.

Az oldal tetejére február 15.
Miklós Béla miniszterelnök Vas Zoltánt (MKP) az egész országra kiterjedő hatáskörrel Bp közellátási kormánybiztosává nevezi ki.
Megalakul a Budai Önkéntes Ezred; létszáma 2500 fő, parancsnoka Variházy Oszkár alezredes.
Az INK rehabilitálja a Tanácsköztársaság leverését követő megtorlás idején vagy azt követően baloldali meggyőződésük vagy tevékenységük miatt elítélteket és üldözötteket.
Megjelenik a Keresztény Demokrata Néppárt debreceni szervezetének felhívása, amelyben bejelentik, hogy részt kívánnak venni a romba döntött ország újjáépítésében.

Az SZDP vezetősége határozatot hoz a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) megalakí-tásáról.

Gerő Ernő, az MKP vezetője Rákosi Mátyáshoz intézett levelében a következőket írja: „Káderben nagy a szegénység, főleg igazi vezető emberek alig vannak, és ami a legnagyobb baj, igen sok közöttük a zsidószármazású.”*

Az oldal tetejére február 16.
Az INK közzéteszi első listáját azokról, akiket háborús bűncselekmények elkövetésével vádolnak.
A BNB megbízza Major Tamást a Nemzeti Színház, Jób Dánielt a Vígszínház, Bárdos Artúrt a Belvárosi Színház vezetésével.
Edvard Beneš, a londoni emigráns csehszlovák kormány vezetője rádióbeszédében bejelenti, hogy az új csehszlovák köztársaság nemzeti állam lesz, ezért elő kell készíteni a németek és a magyarok ügyének „végérvényes megoldását”. február 27.
Az oldal tetejére február 17.

Az iparügyi miniszter rendelete alapján minden 50-nél több alkalmazottat foglalkoztató üzemben létre kell hozni az üzemi bizottságokat. május 23.

Az oldal tetejére február 18.

Az SZDP megtartja első fővárosi nagygyűlését. — E naptól Bp-en jelenik meg a Népszava; a debreceni szociáldemokrata lap címe Tiszántúli Népszava.

Az MKP kezdeményezésére megalakul a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ). 1946. április 6. Lapjuk az Asszonyok (1949. október 20.), főszerkesztője Aranyossi Magda. — Kéthly Anna ellenzi a szociáldemokrata nők részvételét az MNDSZ munkájában. Nem akarja feladni a jól szervezett, magabiztos érdekképviseletet vállaló szociáldemokrata nőmozgalmat.

A Magyarországi Munkások Gyermekbarát Egyesülete felhívásban értesíti tagjait működése megkezdéséről. március 9.

Battonyán az MKP támogatásával megalakul a Magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja. — A Front egy szlovák és egy délszláv tagozatból áll; elnöke a szlovák Michal Francisci. A szervezet Sloboda (Szabadság) néven szlovák nyelvű lapot indít, egy-egy szerb és horvát nyelvű oldallal. Tótkomlóson (Békés m.) bevezetik a kétnyelvű (magyar–szlovák) ügyintézést. december 3.

Az oldal tetejére február 19.
Pártvezetőséggé alakul az SZDP addig ideiglenes vezetősége; elnök Szeder Ferenc, főtitkár Szakasits Árpád.
Az oldal tetejére február 20.

Bp-re érkezik Rákosi Mátyás kommunista pártvezető. február 22.

Péter Gábor politikai nyomozó apparátusa 98 főből, Tömpe Andrásé 91 főből áll; kb. egyharmaduk az MKP tagja. május 23.

Az oldal tetejére február 22.

Rákosi Mátyás beszédet mond az MKP bp-i aktívaértekezletén, a bp-i Sportcsarnokban. február 23.

Az oldal tetejére február 23.

Bp-en megkezdi kétnapos együttes ülését (április 13.) az MKP bp-i Központi Bizottsága/Vezetősége (KB/KV) és debreceni Központi Vezetősége (KV). — Egyesül a párt két irányító szerve. május 20. Az ülésen 14 tagú KV-t választanak. A „bp-i” tagok: Apró Antal, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor; a „debreceniek”: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kossa István, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Révai József, Vas Zoltán. A párt főtitkárává (Gerő Ernő helyett) Rákosi Mátyást választják. — A KV a munkásegység és az MNFF megerősítését, és a reakció elleni harc fontosságát hangsúlyozza.

A MADISZ pestkörnyéki titkárainak értekezletén bejelentik, hogy megalakult a magyar pionír-szervezet, a Kismagyarok Mozgalma.

Az oldal tetejére február 26.

Az INK három rendeletet alkot: az 1. és 2. bécsi döntőbírósági határozatok és az ország területi változásairól szóló tv-ek érvénytelenné nyilvánításáról; a szélsőjobboldali és fasiszta pártok és szervezetek, a félkatonai jellegű szervezetek, 25 fasisztának minősített párttal és szervezettel együtt a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Megújulás Pártja, az Etelközi Szövetség, a Levente-szervezetek, az ÉME, a MOVE és a Magyar Élet Pártja betiltásáról; a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatásáról és megsemmisítéséről.

A Debrecenből küldött belügyi részleg beolvad a Bp-i PRO-ba; a nyomozók száma kb. 500. március 1.
Az oldal tetejére február 27.

Az INK 302/1945. ME. sz. határozatával elrendeli a mo-i német állampolgárok internálását. március 18. május 14.

Az SZNT rendeletet ad ki a német, magyar (és szlovák) „árulók” 50 holdnál nagyobb birtokainak elkobzásáról. április 4. április 5.

Az FKgP választójogi törvényjavaslat előkészítését javasolja az INK-nak.

Andrej Visinszkij szovjet külügyi népbiztos-helyettes Bukarestben Mihály királytól követeli Nicolae Rădescu tábornok menesztését, és Petru Groza miniszterelnöki kinevezését. február 28. A király a „felszabadított Európáról” kiadott jaltai nyilatkozatra hivatkozik, de Visinszkij félbeszakítja: ,,Jalta én vagyok!”. Kijelenti, ha a király nem Grozát nevezi ki miniszterelnökké, ,,a Szovjetunió nem vállal felelősséget azért, hogy Románia mint független állam fennmarad”. 

Winston Churchill a brit képviselőházban kijelenti: „…Sztálin marsall … tiszteletre méltó módon, barátságban és az egyenlőség elvét érvényesítve akar együtt élni a nyugati demokráciákkal. És azt hiszem, állni fogja a szavát.” március 13.
Az oldal tetejére február 28.

A hónap utolsó napjaiban [?] Gyömrőn megggyilkolják Czövek János gazdálkodót, a helyi nemzeti bizottság szervezőjét. — Ezekben a napokban egykori tizenkilences vöröskatonákból, direktóriumi tagokból álló különítmények, Krupka Jakab egykori 1919-es direktóriumi elnök kezdeményezésére, Gyömrőről és a környező falvakból főjegyzőket, jegyzőket, papokat, tanítókat, gazdatiszteket, földbirtokosokat, összesen kb. 100 embert hurcolnak el. A halálos áldozatok száma nyolcvanra tehető; köztük van Révay József gr., író, filozófus. április 30.

Lemond Nicolae Rădescu román miniszterelnök. március 6.