1945
augusztus

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére augusztus 1.

Az MKP KV Titkársága a párt választási hadjáratának koordinálására háromfős bizottságot állít fel, és a párt dunántúli befolyásának növelésére Új Dunántúl címmel lapot indít.

Az oldal tetejére augusztus 2.

Befejeződik a világháborúban győztes nagyhatalmak potsdami értekezlete. A megállapodásokat 22 pontban foglalják össze. — A Szu lemond a Ruhr-vidék nemzetközi felügyeletéről és földközi-tengeri igényeiről; cserébe a nyugati szövetséges hatalmak nem szólnak bele a szovjet övezet ügyeibe. Döntés születik Lengyelország ideiglenes nyugati (az Odera–Neisse-) és keleti (a Curzon-vonallal megegyező) határáról, Németország megosztásáról és a későbbi békeszer-ződések elveiről. Elfogadják a jóvátétel-fizetés kötelezettségének elvét. A Szu jóvátételként megkapja a Kelet-Ausztriában, Mo-on és Romániában található összes német tulajdont. — A kisebbségi német lakosságot illetően a XIII. pont a következőképpen rendelkezik: „A három kormány, minden vonatkozásban megvizsgálva a kérdést, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságnak vagy egy részének Német-országba történő áttelepítésére vonatkozóan intézkedéseket kell foganatosítani. Egyetértenek abban, hogy bármilyen áttelepítés is történjék, annak szervezetten és emberséges módon kell végbemennie.” (1945 és 1948 között mintegy 11 millió németet üldöznek el vagy telepítenek ki Közép-Kelet-Európából.) augusztus 9. — A szlovákiai magyarság kitelepítésének kérdésével a konferencia ugyanakkor, a csehszlovák kérés ellenére, nem foglalkozott.

Megjelenik Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök 33/1945. sz. alkotmánydekrétuma „a német és magyar nemzetiségű személyek csehszlovák állampolgárságának rendezéséről”, amely megfosztja csehszlovák állampolgárságától csaknem a teljes német és magyar kisebbséget. A dekrétum 1. §-a szerint: „Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár a dekrétum hatályba lépésének napján veszti el csehszlovák állampolgárságát.” A 2. § értelmében cseh-szlovák állampolgársága csupán azoknak a németeknek és magyaroknak marad meg, „akik igazolják, hogy hűek maradtak a Csehszlovák Köztársasághoz, sosem vétettek a cseh és a szlovák nemzet ellen, és vagy aktívan részt vettek a felszabadításukért vívott harcban, vagy pedig szenvedtek a náci és fasiszta terrortól”. augusztus 7.

Az oldal tetejére augusztus 6.

Makarov alezredes, a SZEB ipari csoportjának vezetője feljegyzést készít Kliment Vorosilov marsall számára, és gyakorlatilag felvázolja a mo-i szovjet gazdasági behatolás forgatókönyvét. Javaslatot tesz a legfontosabb iparágakban vegyes vállalatok létrehozására (1946. március 29.), az e cégek gazdasági ügyleteit biztosító orosz–magyar kereskedelmi bank felállítására, valamint egy olyan kereskedelmi egyezmény megkötésére, amelynek alapján Mo nyersanyag-igényének zömét az alapvető iparágakban a Szu elégítené ki.

Egy B–29-es amerikai bombázó 8 óra 15 perckor atombombát dob Hirosima japán városra; a támadás közvetlen halálos áldozatainak száma mintegy nyolcvanezer. augusztus 9.

Belgrádban megkezdődik a Jugoszláv Népfelszabadító Front első kongresszusa. — A kongresszus kimondja, hogy biztosítják az országban élő minden nemzetiség jogait; a népfront küzdeni kíván minden soviniszta, hegemonista és szeparatista törekvés ellen.
Az oldal tetejére augusztus 7.
A Vörös Hadsereg a Weiss Manfréd Művek felügyeletét átadja a magyar hatóságoknak.
Rákosi Mátyás levelet ír Sztálinnak, és kéri, hogy lépjen fel a szlovákiai magyarok kitelepítése ellen.

A pozsonyi Pravda közli Edvard Beneš csehszlovák köztársasági elnök jogfosztó rendeletét. augusztus 25.

Az oldal tetejére augusztus 8.

A miniszterelnök rendeletet ad ki a nyolcosztályos általános iskola megszervezéséről. augusztus 18.

A szlovákiai Tornalján a magyarság jogfosztása és üldözése elleni tiltakozásul felrobbantják a Nemzetbiztonsági Testület helyi parancsnokságát. A robbantás elkövetését magára vállaló 19 éves Hancsovszky Bélát a Rimaszombati Járási Népbíróság golyó általi halálra ítéli, ő azonban megszökik a börtönből, és Mo-ra távozik.

Balatonlellén megkezdődik az egyetemi diákszervezetek ötnapos konferenciája. augusztus 12. A résztvevők száma kb. 120–130 fő.

Húsz hónapi szünet után pályára lép a magyar labdarúgó-válogatott; az Üllői úti stadionban Mo–Ausztria 2:0. augusztus 20.

A Szu hadat üzen Japánnak, és az USA és Nagy-Britannia oldalán belép a csendes-óceáni hábo-rúba. augusztus 9.

A négy nagyhatalom megállapodik a háborús főbűnösök üldözéséről és megbüntetéséről; megfogalmazzák „az emberiség ellen elkövetett bűntett” elvét. november 20.
Az oldal tetejére augusztus 9.

Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke Vlagyimir Szviridov altábornagy közvetítésével a szovjet kormány nevében felszólítja az INK-t, hogy az, a potsdami konferencia döntésének megfelelően, sürgősen intézkedjen 400-450 ezer német nemzetiségű lakos Mo-ról történő kitelepítéséről.  augusztus 13. (Miután az 1941. évi népszámláláskor 477 966 személy német anyanyelvűnek, 303 527 fő pedig német nemzetiségűnek vallotta magát, a jegyzékben megadott létszám a német anyanyelvűek számán alapult.)

Az Actio Catholica Új Ember címmel hetilapot indít; felelős szerkesztő Pénzes Balduin. Az első szám vezércikke arra figyelmeztet, hogy a szerveződő Demokrata Néppártnak szakítania kell az 1945 előtti katolikus politikával, és a demokrácia megerősítéséért, az újjáépítésért, a reakció ellen kell küzdenie.

Harry Truman amerikai elnök beszédében kijelenti, hogy Bulgária, Mo és Románia „nem lehetnek egyetlen hatalom érdekterületei”.

Délelőtt 11 órakor újabb amerikai atomtámadás éri Japánt; a célpont Nagaszaki városa; a halálos áldozatok száma mintegy negyvenezer.  augusztus 14.

Mandzsúriában nagy szovjet offenzíva indul a japán csapatok ellen. augusztus 11.

Az oldal tetejére augusztus 11.

Zsolnán megkezdődik Szlovákia Kommunista Pártja (SZLKP) háború utáni első országos konfe-renciája. augusztus 12.

A Japán ellen harcoló szovjet hadsereg átlépi a koreai határt. augusztus 15.

Az oldal tetejére augusztus 12.
Megalakul a Magyar Újságírók Szövetsége (MÚOSZ); elnök Szakasits Árpád.

Balatonlellén befejeződik az egyetemi ifjúsági konferencia. Megválasztják a jövendő egységes felsőoktatási ifjúsági szervezet (szeptember 13.) ideiglenes vezetőségét: elnök Jónás Pál (MKP), alelnök Sattler Tamás (SZDP), Székely Beáta (FKgP), főtitkár Zoltánka Viktor (Katolikus Főiskolai Diákszövetség). november 22.

Befejeződik az SZLKP országos konferenciája. A pártelnöki poszton Karol Šmidkét a Prága által támogatott Viliam Široký váltja fel; Šmidkét elnökhelyettessé, Štefan Bašťovanskýt a párt fő-titkárává választják.

Az oldal tetejére augusztus 13.

Kibővített kormányülés tárgyalja a SZEB (értsd: a szovjet kormány) utasítását a mo-i német nemzetiségű lakosság kitelepítéséről; a résztvevők elvben egyetértenek a szankcióval. A BM az ország területén 22 gyűjtő- és internálótábor felállítását javasolja. A határozatról a Szu-t jegyzékben értesítik, amelyben leszögezik, hogy a szovjet kormány kérésére a magyar kormány végrehajtja a németek kitelepítését. A jegyzék megfogalmazása, bár a dokumentum számadatot nem tartalmaz, a kollektivitás elvének elfogadására utal. szeptember 14.

Indokínában a Vieth Minh-mozgalom felkelést robbant ki a japánok ellen. augusztus 19.

Az oldal tetejére augusztus 14.

A magyar kormány jegyzéket terjeszt a három nagyhatalom elé a békekonferenciával kapcsolatos szempontjairól, amely szerint kívánatosnak tartaná, ha a határokat az érdekelt lakosság akaratával összhangban, a „nemzetiségi elv minél teljesebb alkalmazásával” állapítanák meg. Leszögezi, hogy a Csehszlovákia által felvetett kényszerű lakosságcsere nem lehet a nemzetiségi kérdés megoldásának az alapja; Mo számára a népcsere csak területi kompenzációval képzelhető el, a kisebbségekről pedig az ENSZ útján kellene gondoskodni.

XII. Pius pápa magánkihallgatáson fogadja Nagy Töhötöm jezsuita atyát, a KALOT-mozgalom vezetőjét, akivel az új esztergomi érsek kinevezéséről is eszmét cserél. augusztus 16.  

Hirohito japán császár bejelenti, hogy kormánya elfogadja a szövetségesek kapitulációs feltételeit. szeptember 2.
Az oldal tetejére augusztus 15.
Kliment Vorosilov marsall Zsedényi Béla ngy-i elnökkel és Miklós Béla miniszterelnökkel a választási előkészületekről tárgyal, és sürgeti a ngy-i választások mielőbbi megtartását.

Odesszában kivégzik Mikó Zoltán v. repülő vk. századost, az ellenállási mozgalom résztvevőjét, Raoul Wallenberg egykori munkatársát. Bondor Vilmos v. főhadnagy halálbüntetését a szovjet hatóságok 25 évi kényszermunkára változtatják.

Barankovics Istvánt és követőit kizárják a Demokrata Néppárt vezetőségéből és a pártból is.
Az INK létrehozza a Jóvátételi Kormánybiztosságot; vezetője Pokorny Hermann.
Franciaországban halálra ítélik Philippe Pétain marsallt, a vichyi bábállam v. vezetőjét. Az ítéletet Charles de Gaulle életfogytiglani szabadságvesztésre változtatja. október 15.

A szovjet csapatok Korea egész területét elfoglalják.* szeptember 6.

Az oldal tetejére augusztus 16.

XII. Pius pápa Mindszenty József veszprémi püspököt nevezi ki esztergomi érsekké. szeptember 5. — Ugyanakkor Bánáss László debreceni plébánost kinevezi veszprémi apostoli kormányzóvá. 1946. szeptember 4.

Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke közli Miklós Béla miniszterelnökkel, hogy a nagyhatalmak jaltai határozata értelmében ngy-i választásokat kell tartani Mo-on is. augusztus 23.
Farkas Mihály belügyi államtitkár, Péter Gábor, a politikai rendőrség vezetője és Pálffy György, a HM Katonapolitikai Osztályának vezetője hazaérkezik Salzburgból, ahol a magyar háborús bűnösök kiadásáról folytatott tárgyalásokat az amerikai megszálló hatóságokkal. október 3.

Aláírják a gyakorlatilag az egykori Curzon-vonalat* rögzítő moszkvai lengyel–szovjet határ-egyezményt. A felek felosztják Kelet-Poroszországot is, és rendelkeznek a szovjet–lengyel határ mentén végrehajtandó lakosságcseréről. szeptember 9.

Az oldal tetejére augusztus 17.
Kikiáltják Indonézia függetlenségét.

Angliában megjelenik George Orwell Állatfarm (Animal farm) c. műve. 1949. június 8.

Az oldal tetejére augusztus 18.

Hatályba lép az INK 6650/1945. ME. sz. rendelete a nyolcosztályos kötelező általános iskolai oktatásról. „A népiskola 1–6. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola I–IV. osztályai helyett »általános iskola« elnevezéssel új iskolákat kell szervezni.” — Ugyancsak hatályba lép a 6660/1945. ME. sz. rendelet az egyetemek állam- és jogtudományi karainak nők számára történő megnyitásáról. 1946. augusztus 29.

Bp-en megkezdődik az SZDP XXXIV. kongresszusa. augusztus 20.

A Szlovák Partizánszövetség Besztercebányán ülésező első közgyűlése az SZNT-hez intézett beadványában sürgeti a magyar lakosság mielőbbi kitelepítését, illetőleg a lakosságcsere megkezdését, a magyarok munkatáborokba koncentrálását és vagyonuk elkobzását, egyúttal kifogásolja a deportálásból hazatérő magyar zsidók vagyonának visszaadását. A partizánok az ún. belső telepítés keretében egyúttal részt követelnek a magyarok elkobzott vagyonából. 1948 tavaszáig a Pozsony és Tornalja közötti magyarlakta járásokba telepítenek 1640 partizánt és családját.
Az USA diplomáciai támogatását élvező Mihály román király lemondásra szólítja fel Petru Groza miniszterelnököt, aki azonban, maga mögött tudva a Szu támogatását, nem hajlandó távozni.
Az oldal tetejére augusztus 19.
Bp-en megkezdődik az FKgP Országos Nagyválasztmányának ülése. — Az elfogadott határozatok képezik a párt választási programjának alapját. Országos pártvezérré Tildy Zoltánt, elnökké Nagy Ferencet, ügyvezető alelnökké Varga Bélát, főtitkárrá Kovács Bélát választják.
Újjáalakuló közgyűlését tartja Bp-en a Magyar Parasztszövetség. 1948. szeptember 9.
Bp-en megkezdődik a PDP Országos Választmányának kétnapos ülése.

Arthur Schoenfeld, a SZEB mellett működő amerikai politikai misszió vezetője Zsedényi Bélának, az INgy elnökének átadja a nyilasok által Nyugatra hurcolt nemzeti ereklyét, a Szent Jobbot. augusztus 28.

Vietnamban a Ho Si Minh vezette Viet Minh csapatai bevonulnak Hanoi városába. szeptember 2.
Az oldal tetejére augusztus 20.

Befejeződik az SZDP XXXIV. kongresszusa. 1947. január 31. Elfogadják a párt választási programját jelentő elvi nyilatkozatot. augusztus 23. Főtitkárrá Szakasits Árpádot, főtitkárhelyettessé Bán Antalt és Szeder Ferencet, vezetőtitkárrá Marosán Györgyöt és Zentai Vilmost választják.

A bp-i Szent István napi körmeneten félmillió ember kíséri a Szent Jobbot.

A magyar labdarúgó-válogatott 5:2 arányban győz Ausztria ellen. 1949. április 10. Puskás Ferenc első alkalommal játszik a nemzeti csapatban. 1956. október 14.

Ernest Bevin brit külügyminiszter az alsóházban elmondott beszédében a bolgár és a román mellett a magyar kormányt is azzal vádolja, hogy „önkényuralmi rendszert” teremtett az országban. Az Observer c. lap e napon megjelent száma szerint viszont a mo-i helyzet nem növeli a nagyhatalmak közötti feszültséget.

Az oldal tetejére augusztus 22.

Kliment Vorosilov marsall, a SZEB elnöke tudatja a magyar kormánnyal, hogy a Szu hamarosan megkezdi a hadifoglyok hazaszállítását.* 1946. július

Az oldal tetejére augusztus 23.

Az MKP és az SZDP megbeszélést tart a választási együttműködésről. augusztus 28. Az MKP azt javasolja, hogy a bp-i választásokon a két párt közös listán induljon. Az SZDP részéről Kéthly Anna és Szélig Imre határozottan tiltakozik a terv ellen, így nem születik megállapodás.

Kliment Vorosilov marsall a választási előkészületekről tárgyal a miniszterelnökkel, az INgy elnökével és az MNFF négy pártjának vezetőivel.
Az MKP KV jóváhagyja a választási intézkedéseket, körvonalazza a párt választási programját és a követendő politikát.

Az SZNT rendeletet ad ki „az állami és közalkalmazottak szolgálati viszonyának rendezéséről”, amely visszamenőleges hatállyal a munkaviszonyból származó bárminemű jogigény nélkül megszünteti a német és magyar nemzetiségű állami és közalkalmazottak munkaviszonyát és nyugdíjjogosultságát. A munkatáborok létrehozásáról szóló SZNT-rendelet szerint oda többek között azok kerülhetnek, akiket mint „fasiszta bűnöst”, „megszállót”, „árulót” és „kollaboránst” ítéltek el.

Jugoszláviában az alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt alkot a földreformról és a telepítésről; a végrehajtás során mintegy ötvenezer szerb családot telepítenek a Vajdaságba.
Az oldal tetejére augusztus 25.
Pártközi értekezlet vitatja meg a választási jogszabályt. Az FKgP javaslatára megállapodnak, hogy szűkítik a választójogból kizártak körét. szeptember 1. Elfogadják az MKP javaslatát, amely szerint az MNFF pártjain kívül indulhatnak azok a pártok is, amelyek erre engedélyt kapnak az Országos Nemzeti Bizottságtól. szeptember 4.
A szlovák kormány az ország magyar lakosaitól megvonja az aktív és a passzív választójogot. szeptember 5.
Az oldal tetejére augusztus 26.
A megszállt Bulgáriában elhalasztják az e napra kiírt ogy-i választásokat.
Az oldal tetejére augusztus 27.

Gerő Ernő kereskedelmi és Bán Antal iparügyi miniszter Moszkvában a kormány felhatalmazása nélkül aláírja a magyar–szovjet gazdasági együttműködési és kereskedelmi szerződést, amely 30 millió dollár értékben 1946 végéig szabályozza a kölcsönös áruszállításokat, ami 50%-ban lekötné a magyar ipari és szállítási kapacitásokat. Az egyezmény vegyesvállalatok létrehozását irányozza elő a stratégiai ágazatokban. október 21., december 20.

Halálra ítélik és kivégzik Komlósy Elemér v. zuglói nyilas pártszolgálatost.

Az oldal tetejére augusztus 28.
Rákosi Mátyás az angyalföldi pártaktíván bejelenti, hogy az októberben megtartandó bp-i törvényhatósági választáson a két munkáspárt közös listán indul.
Az MKP és az SZDP PB-i folytatják megbeszéléseiket arról, hogy a két munkáspárt közös listán induljon a közelgő választáson; Szeder Ferenc és Szélig Imre határozott tiltakozása, és a nagy-bp-i szervezetek előző napi állásfoglalása ellenére az SZDP vezetői elfogadják a közös lista állításának kommunista javaslatát. Az MKP vezetői ígéretet tesznek a két munkáspárt viszonyában felmerült ellentétek megoldására.
Pálffy József pártértekezleten jelenti be a Demokrata Néppárt szakadását; a szétváló, azonos nevű pártokat Pálffy József és Barankovics István vezeti.
Az oldal tetejére augusztus 29.

Az INK rendelete visszaadja a zsidóktól a jogfosztó rendeletek alapján vagy baloldali tevékenységük miatt elvett üzleteket és berendezéseket.

Megjelenik az MKP földmíves-hetilapja, a Szabad Föld.

A magyar kormány a SZEB-hez intézett szóbeli jegyzékben tiltakozik a pozsonyi magyarság megjelölése ellen.
Az oldal tetejére augusztus 30.
Domokos Józsefet nevezik ki legfőbb államügyésszé. 1953. július 2.
Huszonöt évi emigráció után Bp-re érkezik Lukács György kommunista filozófus.
Az oldal tetejére augusztus 31.

Az INK a választójogi törvénytervezetről tárgyal, és lényegtelen módosításokkal elfogadja a pártközi értekezlet előterjesztését. szeptember 11. — A kormány jóváhagyja a nagy-bp-i törvény-hatósági választásokat szabályozó rendeletet. szeptember 1.

Az American Jewish Joint Distribution Comittee, a Magyar Cionista Szövetség, valamint a neológ és az ortodox irányzat központi szervei részvételével megalakul az Országos Zsidó Segítő Bizottság, a túlélők segélyezésének mo-i csúcsszerve. 1946. március 4.

Kárász Artúrt nevezik ki az MNB elnökévé. november 15.