1945
április

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére április 1.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Sopront.  április 2. — Mások mellett kiszabadul fogságából Mindszenty József veszprémi és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök.

E naptól a szovjet hatóságok a moszkvai Butirki börtönben tartják fogva Bethlen István gr. v. magyar miniszterelnököt. 1946. október 5.
Ideiglenesen megnyitják a v. Horthy Miklós hidat.
A Magyar Köztársaság Párt beolvad az FKgP-be.

Az amerikai csapatok partra szállnak Okinawa szigetén. június 30.

Az oldal tetejére április 2.

Az INgy Bp-en megválasztott képviselőkkel egészül ki. A 108 képviselő megoszlása: MKP 36 (ebből 10 szakszervezeti), SZDP 38 (ebből 12 szakszervezeti), FKgP 16, NPP 6, PDP 6, pártonkívüli 6. június 24.

Apor Vilmos br. győri püspök a kórházban belehal sérüléseibe. 1948. április 22.
A Vörös Hadsereg elfoglalja Nagykanizsát, és birtokba veszi a zalai olajmezőket. április 4.
Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás temetésén Angelo Rotta pápai nuncius mond búcsúztatót; az INK-t Teleki Géza gr. vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseli.
Pálosszentkúton Vezér Ferenc pálos szerzetes politikamentes nagypénteki szentbeszédet mond; a község kommunista párttitkára nemzetellenes cselekmény vádjával feljelenti. június 13.
Az oldal tetejére április 3.
Befejezi működését a KMP Külföldi Bizottsága által alapított, Moszkvából sugárzó Kossuth Rádió.

Megalakul a Gyermekbarátok Országos Egyesülete (GYOE) (október 12.) húsztagú Központi Intéző Bizottsága. Tagjait az MKP és az SZDP, valamint a SZOT és a Pedagógusok Szabad Szakszervezete delegálja. A bizottság társelnöke Balassa Ottóné (SZDP) és Farkas Lívia (MKP), titkára Surányi Imre (SZDP) és Jakab Erzsébet (MKP).

A kolozsvári főispáni hivatal nyelvhasználatról szóló rendelete kétnyelvű feliratokat ír elő a postánál és a vasútnál.

Az oldal tetejére április 4.

A Vörös Hadsereg napi jelentése szerint a Wehrmacht utolsó egységeit is kiverték Mo területéről. április 12. — A szovjet csapatok elfoglalják Pozsonyt, és megkezdik Bécs ostromát. április 13.

Megtartja első ülését az Országos Földbirtokrendező Tanács, amelynek tagja Veres Péter, Nagy Ferenc, Kerék Mihály (FKgP), Donáth Ferenc (MKP), Takács József (SZDP). A tanács területi végrehajtó szerveiként a megyeszékhelyeken héttagú megyei földbirtokrendező tanácsok alakulnak; közülük egy bírót, egy mérnököt és egy gazdasági szakembert a földművelésügyi miniszter nevez ki, két tagot a megyeszékhely Nemzeti Bizottsága, két tagot pedig a Földmunkás Szakszervezet küld ki. május 22.

A SZEB parancsára az INK megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel. Angelo Rotta pápai nunciust a kormány kiutasítja Mo-ról, arra hivatkozva, hogy a Szálasi-puccs után is szolgálatot teljesített, és ezzel hallgatólagosan elismerte a nyilas rendszert. április 5. 1990. február 9.

Romániában közzéteszik az állampolgársági törvényt. Az 1. szakasz csak azok állampolgárságát ismeri el, akik 1940. augusztus 30-án állandó lakóhellyel és állampolgársággal rendelkeztek Románia területén. A 2. szakasz azoknak sem ismeri el állampolgárságát, akik az előbbi kritériumnak ugyan megfelelnek, de 1940. augusztus 30. után idegen állampolgárságért optáltak, vagy olyan állam hadseregében vállaltak önként katonai szolgálatot, amellyel Románia hadiállapotban volt. augusztus 12.

Az Észak-Erdélyben eddig érvényben lévő magyar törvények helyett a román jogszabályok lépnek életbe.

Kassán a szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger vezetésével megalakul a Cseh és Szlovák Nemzeti Front kormánya. április 5.

A szovjet csapatok beveszik Trencsént és Körmöcbányát.

Az oldal tetejére április 5.

Grősz József kalocsai érsek a kormány tagjaihoz intézett beadványban tiltakozik a földreformnak az egyházra sérelmes rendelkezései ellen. — A kiutasított Angelo Rotta pápai nuncius rendkívüli felhatalmazást ad Grősz érseknek, a püspöki kar elnökének arra az időre, amíg a magyar katolikus egyház és a Szentszék érintkezése akadályoztatva van. április 6.

A szovjet katonai elhárítás letartóztatja Hátszegi-Hatz Ottó vk. ezredest, aki a szovjet város-parancsnok összekötőtisztjeként a Katonapolitikai Osztályéhoz hasonló feladattal működő szervezetet irányította.* április 14. 1952. január 19.

A magyar kormány a SZEB-nél tiltakozik az SZNT azon rendelete ellen, amely kimondta a szlovákiai magyarok mezőgazdasági vagyonának elkobzását.

Klement Gottwald, a CSKP elnöke, az új csehszlovák kormány miniszterelnök-helyettese a kassai nagygyűlésén mondott programbeszédében „háborús bűnösnek” nevezi a szlovákiai magyarságot. A kassai kormányprogram VIII. fejezete az aktív antifasisztákon kívül a magyar és német kisebbség egészét háborús bűnösnek nyilvánítja, és megfosztja csehszlovák állampolgárságától. Csak azok a magyar nemzetiségű lakosok kaphatnak csehszlovák állampolgárságot és földet, akik aktívan részt vettek az antifasiszta ellenállási mozgalomban vagy Csehszlovákia felszabadításában, vagy akiket üldöztek a Csehszlovák Köztársaság iránt tanúsított hűségükért. április 7.

Romániában közzéteszik a CASBI-törvény végrehajtási utasítását. Ez felállítja a „vélelmezett ellenség” fogalmát; a törvénnyel több tízezer magyar nemzetiségű román állampolgárt fosztanak meg vagyonától. május 30.,1946. május 29.

Az oldal tetejére április 6.

A német alárendeltségben a Felvidéken harcoló 24. hadosztály beszünteti az ellenállást. Parancsnokai megegyeznek a szovjet parancsnoksággal, és a hadosztály állománya, egyedülálló módon, mentesül a hadifogságtól. — Utóbb részvételükkel alakul meg az új hadsereg 5. gyaloghadosztálya.

Moszkvában parafálják a magyar–szovjet, Prágában a magyar–csehszlovák jóvátételi egyez-ményt. június 15.

Angelo Rotta nuncius elhagyja az országot. — Vele együtt távozniuk kell a semleges országok bp-i képviseletei vezetőinek és munkatársainak is. A mintegy hetvenfős csoport szovjet katonai felügyelet alatt vonaton utazik Isztambulba.

Egy szovjet katonai járőr Pozsonyban letartóztatja Esterházy János gr.-ot, a Magyar Párt elnökét. április 20.
A Szu felmondja a Japánnal 1941-ben öt évre kötött megnemtámadási szerződést. augusztus 8.
Megkezdődik Königsberg ostroma. április 9.
Az oldal tetejére április 7.

Sztálin engedélyezi az INK által felállított 1. és 6. gyaloghadosztály hadműveleti területre küldését. április 13.

Az SZNT belügyi megbízottja elrendeli, hogy a magyarok által lakott településeken nem szabad nemzeti bizottságokat alakítani, a már működőket is fel kell oszlatni, mivel azoknak csak csehszlovák állampolgárok lehetnek a tagjai. április 13.

Brassóban megkezdődik az 1944 őszén-telén a Székelyföldet dúló Maniu-gárdisták pere. A május elején megszülető ítéletek szerint Gavril Olteanut távollétében életfogytiglani börtönbüntetésre, társait mindössze pár évre vagy hónapra ítélik. — Az ítélet kihirdetése után vád alá helyeznek négy szárazajtai székelyt, akik a vád szerint részt vettek román katonák megkínzásában és meggyilkolásában. 1946. március 8.

Amerikai repülőgépek a Kelet-Kínai-tengeren elsüllyesztik a világ akkori legnagyobb csatahajóját, a 70 ezer tonnás japán Jamatót.

Az oldal tetejére április 8.
Az FKgP megtartja első fővárosi nagygyűlését.

A Nagy Vince vezette Kossuth Párt, és a Vér Imre vezette Köztársaság Párt csatlakozik az FKgP-hez.

Gheorghe Vlădescu-Răcoasa román nemzetiségi miniszter bejelenti, hogy megkezdik a tîrgu-jiui és a sloboziai internálótáborban raboskodó ártatlan magyarok kiengedését; Tîrgu-Jiuban kb. 1500 magyart tartanak fogva. június 21. október 29.

Az oldal tetejére április 9.

A PDP vezetősége Teleki Géza gr.-ot kéri föl a párt elnökének; ügyvezető elnökké Szent-Iványi Sándort, alelnökké Bródy Ernőt és Örley Zoltánt választják. július 10.

Kapitulálnak Königsberg német védői.

Az oldal tetejére április 10.

Kovács Imre a Szabad Szóban megjelent írásában a kollektív felelősség elve alapján követeli a mo-i német nemzetiségű lakosok (a „svábok”) kitelepítését. — A cikk megjelenése után sajtóhadjárat indul a mo-i német lakosság ellen. április 12.

A nyugati szövetségesek felszabadítják a buchenwaldi koncentrációs tábort.
Az oldal tetejére április 10. [?]

Megalakul a Magyar Írók Szabad Szakszervezete; titkára Boros Elemér. július [?]

Az oldal tetejére április 11.

A szovjet csapatok elfoglalják Rábafüzes-hegyközséget, majd Szentimre-telepet, végül Magyar-büksöt, az utolsó mo-i településeket. április 12.

Az INK Debrecenből átteszi székhelyét Bp-re. április 12.

A Bp-i Nemzeti Bizottság a földosztás végrehajtásával kapcsolatban a mo-i német nemzetiségű lakosok kitelepítéséről tárgyal. A PDP-t képviselő Supka Géza elutasítja a kollektív felelősségre vonás elvét. május 14.

Lvovban (Szu, Ukrajna) a „nácikkal való kollaborálás” vádjával letartóztatják Joszip Szlipijt, az ukrán unitus (görög katolikus) egyház metropolitáját* (1963. február 16.) és az egyház öt püspökét. 1946. március 10.

Az amerikai csapatok elérik az Elbát. április 24.

Az oldal tetejére április 12.
A szovjet csapatok birtokba veszik a Vas megyei Pinkamindszent határában lévő Dénes-, majd Kapuy-majort; Mo-ot elhagyja az összefüggő front. Az ország területén befejeződnek a háborús cselekmények.
A SZEB Debrecenből átteszi székhelyét Bp-re.
Az INK első ülését tartja Bp-en.

A HM Katona Politikai Osztálya megkezdi berendezkedését Bp-en; első székhelye az Alkotmány u. 5. sz. épület néhány szobája. november 15.

Az oldal tetejére április 13.

Bp-en megtartja első együttes ülését az MKP KV. A Titkárságból (május 11.) kikerül Kovács István; a Titkárság tagjává választják Kádár Jánost, aki addig a bp-i rendőrfőkapitány helyettese volt. május 21. — Bp-re költöznek az addig Debrecenben dolgozó (korábban moszkvai emigráns) kommunista vezetők.

A fegyverszüneti egyezmény alapján Debrecenben felállított 6. hadosztály Ausztriába indul, ahol front mögötti biztosítási feladatokat lát el. április 23–24.

Vörös János honvédelmi miniszter Soltész Elemért újból megbízza a protestáns tábori püspökség vezetésével. 1948. február 4. Hász István utódaként Folba János lelkész vezérőrnagy kap r. kat. tábori püspöki megbízást. 1948. december 11.
Újrakezdi működését a Magyar Szent Kereszt Egyesület. december 31.

Meghal Franklin Delano Roosevelt, az USA elnöke. Utóda Harry Truman, aki nem folytatja elődje szovjetbarát külpolitikáját.

A Szlovák Kommunista Párt (SZLKP) felkéri a belügyi hatóságokat, hogy dolgozzák ki a szlovákiai magyarok kitelepítésének tervét. április 20.

A szovjet csapatok elfoglalják Bécset. április 27.

Az oldal tetejére április 14.

Bp-en folytatja működését a HM Katonapolitikai Osztálya; vezetője Pálffy (Oesterreicher) György egykori vk. tiszt, 1944 őszétől az MKP Katonai Bizottságának vezetője. 1947. február 15. — Az osztály első akciója a Bp-en hasonló néven működött, a szovjet katonai elhárítás által már letartóztatott Hátszegi-Hatz Ottó v. vk. ezredes vezetése alatt álló szervezet felszámolása.

Bp területén és a környező településeken összesen 14 internálótábor működik.
Az oldal tetejére április 16.
Megnyílik az 1943-ban bezárt nagyenyedi Bethlen Kollégium.

Kolozsvárott Aurel Potop román nemzetnevelési államtitkár jelenlétében tárgyalások kezdődnek a magyar egyetem megnyitásáról. május 29.

Az 1. Ukrán, valamint az 1. és a 2. Belorusz Front csapatai megkezdik a berlini offenzívát. április 22. A Ruhr-vidéken bekerített német csapatok leteszik a fegyvert; főparancsnokuk, Walther Model tábornagy öngyilkosságot követ el.

Az oldal tetejére április 17.
Az NFt Oltványi Imrét nevezi ki az MNB elnökévé. augusztus 31.

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa dönt több utca és tér átnevezéséről. A Horthy István körút Vámház körút, a Vértanúk tere Ságvári tér lesz. A három csendőrtisztről elnevezett utca (Fery Oszkár, Borhi Sándor és Menkina János) Kiss János altábornagy, Tartsay Vilmos és Nagy Jenő nevét viseli. Az Aréna utat Dózsa György útnak, a Berlini teret Marx térnek, a gr. Tisza István utcát József Attila utcának keresztelik; a Károly király út Somogyi Béla út, a Vilmos császár út Bajcsy-Zsilinszky út, a Rózsa utca Rózsa Ferenc utca, a Németh (korábban Tátra) utca Sallai Imre utca, a Hollán Ernő utca Fürst Sándor utca, a Návay Lajos utca Budai Nagy Antal utca, a Vig utca Bacsó Béla utca, a Darányi Kálmán utca Józsa Béla utca lesz. A Bimbó utcát végig Ady Endre utcának, a Margit körutat Mártírok útjának nevezik. Több utca visszakapja régi nevét: a Juhász Andor utca Falk Miksa utca, a Wolff Károly út Hegyalja út, a Dózsa György utca Wahrmann Mór utca lesz.

Az oldal tetejére április 18.
Az INK utasítja a belügyminisztert új választójogi törvény kidolgozására. szeptember 11.
Az oldal tetejére április 19.

New Yorkban a Broadway-n bemutatják a Molnár Ferenc 1909-ben írott Liliom c. színműve alapján Carousel címmel készült musicalt.*

Az oldal tetejére április 20.

AZ MKP KV gazdasági programjavaslata a vasúti közlekedés, az építőipar és a mezőgazdasági gépgyártás beindítását, valamint az infláció megfékezését nevezi a legsürgősebb feladatoknak.

Gustáv Husák szlovák belügyi megbízott letartóztatja Esterházy János gr.-ot, a szlovákiai Magyar Párt vezetőjét. június 27.
Az oldal tetejére április 21.

Szovjet–lengyel barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési szerződést írnak alá. június 28.

Az oldal tetejére április 22.
Berlint bekerítik a szovjet csapatok. április 29.
Az oldal tetejére április 23.
Az INK ellenszavazat nélkül elfogadott 1690/1945. sz. rendeletével feloszlatják a csendőrséget, és Magyar Államrendőrség néven egységes rendőrséget állítanak fel; az 1700/1945. sz. rendelet szerint a politikai rendészeti osztályok vezetőinek kinevezésére az illetékes önkormányzatok törvényhatósági bizottsága, illetőleg képviselőtestülete tesz felterjesztést. május 10.

Megalakul a MADISZ Országos Vezetősége. Tagjai: Szabó Zoltán (NPP) elnök, Kiss Sándor (FKgP) és Ravasz János (pártonkívüli) alelnök, Kiss József (MKP) főtitkár, Szikra Sándor (MKP) titkár, Dénes István (MKP), Gallovits Tibor, Hegedűs András (MKP), Koós Béla, Lakos Sándor (MKP), Nyeste Zoltán (FKgP), B. Rácz István (FKgP), Széchy András (NPP). július 1.

Az INK 1390/1945. sz. rendeletével március 15-ét nemzeti ünneppé, április 4-ét a felszabadulás ünnepévé, május 1-jét a munka ünnepévé nyilvánítja.

Letartóztatják, majd internálják Lakos József r. őrnagyot, Szentes város rendőrkapitányát. — Lakos nem akar belépni a kommunista pártba, ezért az őrizet ideje alatt többször durván bántalmazzák. 1946. február 19.

Az oldal tetejére április 23–24.

A Jászberényben szervezett 1. magyar hadosztály elindul Ausztriába, hogy bekapcsolódjon a front mögötti biztosítási feladatokba.

Az oldal tetejére április 24.

Bp-en megjelenik a Népsport c. napilap.

Az oldal tetejére április 25.

Megérkezik Bp-re az életben maradt deportált zsidókat szállító első vasúti szerelvény.

Németországban Farkas Ferenc vezérezredes vezetésével bizottság alakul a Nyugatra szorult magyarok képviseletére.

Az Elba-folyó partján, Torgaunál találkoznak a szovjet és az amerikai csapatok; a szövetségesek ezzel kettévágják Németországot.

A Nemzeti Színház bemutatja Katona József Bánk bánját.

San Franciscóban 51 ország részvételével összeül az Egyesült Nemzetek konferenciája. június 26.
Az oldal tetejére április 26.
Beregfy Károly vezérezredes honvédelmi miniszter kiadja utolsó hadparancsát. május 15.
Átszervezik és kiegészítik az NPP országos vezetőségét; elnök Veres Péter, főtitkár Kovács Imre.
Bp-en a Déli összekötő vasúti hídtól északra egyvágányú szükségátkelőt nyitnak.
Az oldal tetejére április 27.

Miután „a Szent Korona megmentése és biztonságba helyezése érdekében” a Szálasi Ferenc elnökletével tartott utolsó koronatanácsi ülés, majd az Mt elhatározza, hogy a koronát el kell rejteni, Pajtás Ernő ezredes, a Koronaőrség parancsnoka Mattsee határában elásatja a benzineshordóba rejtett Szent Koronát és a koronázási ékszereket. július 27. 1983. szeptember 15.

Bécsben a kommunisták részvételével megalakul a Karl Renner vezette osztrák kormány, amely kinyilvánítja Ausztria függetlenségét és semlegességét. július 9.

Az oldal tetejére április 28.
Kivégezik Horváth Ferenc cukrászt, aki nyilasként háborús bűnöket követett el.
A Comói-tó közelében partizánok kivégzik Benito Mussolinit, az olasz fasiszta állam v. vezetőjét, és élettársát, Clara Petaccit; holttestüket Milánóban közszemlére teszik.
Az oldal tetejére április 29.
Szálasi Ferenc ideiglenesnek szánt székhelyén, az ausztriai Mattseeben feleségül veszi Lutz Gizella tisztviselőnőt, akivel 1927 óta jegyben járt. május 5.

Adolf Hitler Berlinben elkészíti politikai végrendeletét, amelyben felszólít a harc végsőkig tartó folytatására. április 30. A szövetségesekkel való kapcsolatkeresés miatt árulónak minősíti és megfosztja minden tisztségétől Heinrich Himmlert, az SS birodalmi vezetőjét és Hermann Göring birodalmi marsallt, a Reichstag elnökét, a légierő főparancsnokát. Az államfői hatalmat Hitler Karl Dönitz flottatengernagyra ruházza. május 1.

Kapitulálnak az olaszországi német csapatok.

Az oldal tetejére április 30.

Az egész ország területén az INK által kinevezett főispánok vezetése alá kerül a helyi közigaz-gatás.

A Magyar Ökumenikus Bizottság ünnepi nyilatkozatában bűnbánatot gyakorol, megvallja az egyházak mulasztását, és reménységgel tekint a várható átalakulások elé.
A hónap utolsó napjaitól a Délvidékről egykori bukovinai székelyeket telepítenek Tolna és Baranya megyébe, az internált németek elkobzott házaiba.

Április hónap utolsó napjaiban [?] gyászruhás asszonyok küldöttsége keresi fel Futó Dezső kisgazda képviselőt, Miklós Béla miniszterelnököt és Erdei Ferenc belügyminisztert, hogy tájékoztassák őket a gyömrői gyilkosságokról. május 18.

Berlinben öngyilkosságot követ el Adolf Hitler és felesége, Eva Braun. A szovjet csapatok elfog-lalják a Reichstagot. május 2.