1944
szeptember

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére szeptember 1.

E hónap első napjaiban meg-, illetőleg újjáalakul a Magyar Front intézőbizottsága.* szeptember 20. Elnök Szakasits Árpád, tagok Dessewffy Gyula gr., Kállai Gyula, Kenessey Pongrác, Pálffy József gr., Pfeiffer Zoltán. — A bizottsághoz később [?] csatlakozik Tildy Zoltán és Kovács Imre.

A Legfelső Honvédelmi Tanács (LHT) elrendeli az aktív határvédelmet Észak-Erdélyben. szeptember 5.

Az USA Külügyminisztériuma leszögezi, hogy a fegyverszünet megkötését követően a magyar politikai vezetés nem maradhat hatalmon, a Habsburg-ház nem térhet vissza a hatalomba, s az országban reformokat kell kezdeményezni.* szeptember 2.

Amerikai bombatámadás éri Debrecent, valamint más tiszántúli vasúti csomópontokat és repülő-tereket.* szeptember 3.

Besztercebányán megalakul a Szlovák Nemzeti Tanács (SZNT). október 17. Alakuló ülésén feloszlat több politikai szervezetet, köztük az Esterházy János gr. vezette Magyar Pártot, vagyo-nukat pedig elkobozza az állam javára. szeptember 8.

A 3. Ukrán Front csapatai Gyurgyevónál, másnap Dobrudzsában elérik a dunai bolgár határt. szeptember 8.
Dwight David Eisenhower amerikai tábornok átveszi a nyugati hadszíntéren harcoló szövetséges haderő főparancsnokságát Bernard Montgomery brit tábornagytól.
Az oldal tetejére szeptember 2.

Az amerikai Külügyminisztérium nyilatkozatot ad ki, amely szerint Mo-nak megadási és fegyverszüneti kérelmével egyszerre mindhárom fő szövetségest meg kell keresnie.* szeptember 5.

Finnország elfogadja a szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit, és megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Németországgal. szeptember 4.
Az oldal tetejére szeptember 3.

Légitámadás következtében megsemmisül a szegedi Tisza-híd egy része. szeptember 21.

Az oldal tetejére szeptember 4.

Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke memorandumában leszögezi, hogy Németország a háborút elveszítette, bármikor összeomolhat, ezért Mo megmentése érdekében a Honvédségnek hamarabb kell birtokba vennie a Déli-Kárpátok hágóit, mint a szovjet hadseregnek. Az Mt, az okfejtést elfogadva, úgy határoz, hogy a magyar csapatok másnap hajnalban indítsanak támadást a Romániához tartozó Dél-Erdélyben. szeptember 5.

A finn–szovjet fronton megszűnnek a hadműveletek. szeptember 19.
A bolgár kormány megszakítja a diplomáciai viszonyt Németországgal. szeptember 6.
Az oldal tetejére szeptember 5.

A Honvédség 25. gyalogos és a 2. páncélos hadosztálya támadást indít a Kolozsvár–Torda közötti szakaszon; a csapatok még ezen a napon bevonulnak Tordára. A 2. Ukrán Front centruma ugyanakkor Havasalföldről Dél-Erdély irányába fordul. szeptember 6. — A további magyar előrenyomulás pár nap múlva Miriszló körül elakad. szeptember 10. szeptember 13.

Bakach-Bessenyey György br. újabb táviratában tudatja a kormánnyal, hogy a fegyverszünet megkötésére teljhatalommal felruházott delegációt kell kiküldeni. szeptember 7. szeptember 9.

A honvédségben bevezetik a rögtönítélő bíráskodást. október 20.

A kormány a közbiztonsági érdekek fokozottabb védelmének biztosítása érdekében rendeletet ad ki nemzetőrség megszervezéséről. szeptember 25.

A 3. Ukrán Front csapatai elérik a román–szerb határt. — Másnap a Vörös Hadsereg egységei Kladovónál átlépik a román–szerb határt. szeptember 28. A jugoszláv partizánok megkezdik a Bánát elfoglalását.

A Szu hadat üzen Bulgáriának. szeptember 6.
Az oldal tetejére szeptember 6.

A 2. magyar hadsereg eléri a Kis-Küküllőt. szeptember 7.

A miniszterelnök rendeletben szabályozza a nem zsidó származás igazolásának módját.

Vita Sándor erdélyi politikus memorandumot fogalmaz ifj. Horthy Miklós számára az ottani magyarok kívánságairól.
Az SZNT államosítja Szlovákia összes oktatási intézményét, és „A német és magyar nemzetiségi kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről” kiadott rendeletével, az 1938. október 6-a előtt létesített népiskolák kivételével, feloszlatottnak nyilvánít minden német és magyar tannyelvű iskolát.

Bulgáriában németellenes felkelés robban ki. szeptember 9.

Az oldal tetejére szeptember 7.
A 2. Ukrán Front nagy erőkkel átlépi a Déli-Kárpátokat, és megkezdi Dél-Erdély és a Székelyföld megszállását. A német és a magyar csapatok megkezdik a visszavonulást a Maros mentére és az Árpád-vonalba. szeptember 10.

Az este folyamán ülésező Koronatanács megállapítja egy esetleges fegyverszünet magyar részről támasztandó feltételeit: a szövetséges csapatok csak hadászati fontosságú pontokat szálljanak meg; a megszállásban román és jugoszláv csapatok ne vegyenek részt; a magyar biztonsági szervek (rendőrség, csendőrség) vegyenek részt a rendfenntartásban; a német csapatok akadálytalanul elhagyhassák az országot. — A Koronatanács ugyanakkor ultimátumot intéz Németországhoz: ha 24 órán belül nem érkezik 5 páncéloshadosztály Dél-Erdélybe, Mo fegyverszünetet kér. szeptember 8.

A kormány felfüggeszti a választott önkormányzatok működését.

Románia hadat üzen Mo-nak. szeptember 19.

Az oldal tetejére szeptember 8.

Román és szovjet csapatok bevonulnak Sepsiszentgyörgyre. szeptember 11.

Megérkezik a német válasz az előző napi ultimátumra: három gyalogos és egy páncélos hadosztállyal tudnak azonnali segítséget nyújtani; a német csapatok úgy védik Mo-ot, mint saját területüket, de letörnek minden, belső felfordulásra utaló kísérletet. — A segélyhír vétele után az Mt, a Koronatanáccsal ellentétben, úgy határoz, ha a német segítség „pár napon belül” megérkezik, az ország folytatja a harcot a szovjet csapatok ellen. szeptember 10. szeptember 11.

A londoni csehszlovák kormány utasítja Rudolf Viest tábornokot, a szlovákiai felkelés katonai parancsnokát: „Magyarország összeomlása vagy kapitulációja esetén meg kell szállni az elszakított szlovák területeket.”

A 4. Ukrán Front támadó hadműveletbe kezd az Északkeleti-Kárpátokban. szeptember 14.

Az 1. Ukrán Front támadást indít a Duklai-hágónál. szeptember 20.

A 3. Ukrán Front csapatai átlépik a román–bolgár határt. Bulgária hadat üzen Németországnak. szeptember 9.

A németek az első támadást intézik London ellen V–2 rakétával.

Az oldal tetejére szeptember 9.
Bakach-Bessenyey György br. továbbítja Bp-re a szövetségesek képviselőinek üzenetét, amely szerint Mo-ot kizárólag a szovjet csapatok fogják megszállni. szeptember 19.

Szófiában a sikeres fegyveres felkelést követően Kimon Georgiev ezredes vezetésével megalakul a kommunista orientációjú Hazafias Front kormánya. szeptember 10.

Ideiglenes francia kormány alakul Charles de Gaulle tábornok vezetésével.*

Az oldal tetejére szeptember 10.

A kormányzó öt és fél órás értekezletet tart a titkos tanácsosokkal; Bethlen István gr., Náday István vezérezredes, Kánya Kálmán és Esterházy Móric gr. kifejti, hogy azonnali cselekvésre van szükség. Az értekezlet határozata szerint a másnapra összehívandó minisztertanácsban be kell jelenteni, hogy Mo fegyverszünetet kíván kérni; egyúttal tájékoztatni kell a németeket, felkínálva nekik a szabad elvonulás lehetőségét. szeptember 11.

A 2. Ukrán Front fő erői déli irányból támadást indítanak Torda ellen.  október 4.

Bulgária hadat üzen Németországnak. október 28.
A szovjet hadsereg ismét megindítja a varsói támadást.*

Québecben (Kanada) megkezdődik a nyugati szövetséges vezetők tanácskozása. — A tanácskozás idején Franklin Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök fogadja Habsburg Ottót, az utolsó magyar király, IV. Károly fiát. szeptember 19.

Az oldal tetejére szeptember 11.

A minisztertanácsban Lakatos Géza miniszterelnök előterjeszti a fegyverszüneti „feltételek” kérésére vonatkozó kormányzói akaratot. A kormány lemond, de ezt a kormányzó nem fogadja el. — Az Mt (aznapi második, este 10 órai) ülésén Lakatos bejelenti, hogy a kormányzó elállt a fegyverszünet kérésének szándékától. Felkérik Vörös János vezérezredes vk. főnököt, hogy utazzék a német főhadiszállásra, s Hitlernél érje el az ígért katonai segítség megadását. szeptember 12.

A kormányzó az este folyamán feleségével, özv. Horthy Istvánnéval, ifj. Horthy Miklóssal, Bakay Szilárd altábornaggyal, a Bp-et védő I. hadtest parancsnokával, Lázár Károly altábornaggyal, a Testőrség parancsnokával, Ambrózy Gyula kabinetfőnökkel, Vattay Antal altábornagy főhadsegéddel és Tost Gyula alezredes szárnysegéddel tanácskozik. Horthy úgy dönt, hogy a háborúból való kiugrás ügyében, a kormány megkerülésével, ő maga fog cselekedni. szeptember 18.

A szovjet csapatok elfoglalják Kézdivásárhelyt. szeptember 16. A város hatezer lakosából csak másfélezer marad. A szovjetek a város férfi lakosságának egy részét a foksányi hadifogolytáborba szállítják.*

Az amerikai hadsereg Trier térségében eléri a német határt. szeptember 17.

Az oldal tetejére szeptember 12.

Vörös János vezérezredes vk. főnök kétórás tárgyalást folytat Hitlerrel a vezéri főhadiszálláson. Vörös kéri a már Mo-ra érkezett és Bp térségében összpontosított német páncélos csapatok átirányítását a frontra, nagy mennyiségű fegyver és lőszer átadását a honvédség részére. A Führer hozzájárul a Bp térségében állomásozó 23. páncélos hadosztály frontra küldéséhez, s 1945 elejére nagy erejű offenzívát helyez kilátásba Mo-on. szeptember 14.

A Békepárt röpiraton jelenti be, hogy ismét felveszi a Kommunista Párt nevet. október 8. — Néhány nappal később [szeptember közepén?] a börtönből szabadult Rajk László lesz a KB titkára. november 28.

Éjszaka Moszkvában a román delegáció aláírja a Szu-val a fegyverszüneti szerződést. Románia ismét elveszíti Besszarábiát, és kötelezettséget vállal, hogy 12 hadosztállyal belép a háborúba. — A szerződés 19. pontja megállapítja: „A szövetséges kormányok a bécsi döntés Erdélyre vonatkozó határozatát semmisnek tekintik, s egyetértenek azzal, hogy a békeszerződésben történő jóvá-hagyástól feltételezetten, Erdély (vagy annak legnagyobb része) kerüljön vissza Romániához.” 1945. január 20.

A németek megkezdik Görögország kiürítését. október 13.

Az oldal tetejére szeptember 13.

A IV. és a VII. hadtest dél-erdélyi támadása során a magyar és német csapatok elfoglalják Aradot. szeptember 19. szeptember 23. — Heszlényi József altábornagy, a IV. hadtest parancsnoka másnap plakáton felhívja a város zsidó származású lakosait a sárga csillag viselésére.

Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom vezetője Kovarcz Emilt kinevezi a hungarista erők főparancsnokává, és megbízza a hatalomátvétel előkészítésével. — Kovarcz az előkészületekbe bevonja Beregfy Károly vezérezredest, a póthadsereg parancsnokát, Székessy Istvánt, a Rend és Védelem nevű pártmilícia helyettes parancsnokát, Mosonyi Gábort, a hungarista erők fegyverzet-ellátási felelősét, Gál Csaba és Kőfaragó-Gyelnik Vilmos párt-funkcionáriust, valamint Ney Károlyt és Rajniss Ferencet, a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség vezetőit. október 5. Tevékenységük kiterjed az Antibolsevista Fiatalok Táborára is. — Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnoka a 22. SS-lovashadosztály elhelyezési körletében főhadiszállásként egy Pasaréti úti villát bocsát a nyilasok rendelkezésére. szeptember 16.

Nagy erejű szovjet légitámadás éri Bp-et. szeptember 29.

Rákosi Mátyás vezetésével 20-25 Moszkvában élő magyar kommunista a mo-i helyzet várható alakulásáról tanácskozik; Nemes Dezső a nemzetifront-politika szükségességét hangsúlyozza.
Az oldal tetejére szeptember 14.
Megindul a 4. Ukrán Front támadása az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalat védő, Dálnoki Miklós Béla vezérezredes vezette 1. hadsereg ellen. szeptember 22.
Az LHT ülésén Vörös János vezérezredes beszámol berlini tárgyalásairól.

Teleki Géza gr. negyven erdélyi közéleti személyiség (jórészt a szeptember 9-én megalakított Függetlenségi Front Erdélyi Tanácsa tagjai) által aláírt, éles hangú memorandumot nyújt át a kormányzónak. szeptember 16. Az irat szerzői határozottan követelik, hogy Mo sürgősen kérjen fegyverszünetet a szövetségesektől, az országot ne tegyék hadműveleti területté, Kolozsvárt ellenállás nélkül adják fel, a lakosságot, az ipari berendezéseket és közintézményeket ne szállítsák el, a románokkal szemben pedig folytassanak megbékélési politikát.*

A szovjet csapatok kombinált szárazföldi-tengeri offenzívát kezdenek a Baltikumban. — Az 1. Belorusz Front bevonul a Varsó melletti Pragába, de a Visztulát elérve leállítja támadását. október 2.

A Fővárosi Operettszínház a Luxemburg grófja c. darabbal kezdi a szezont.

Az oldal tetejére szeptember 15

Sepsiszentgyörgyön megjelennek a Gavril Olteanu vezette Maniu-gárda tagjai. — Október folyamán „partizánvadászat” és az elrejtett fegyverek összeszedése ürügyével sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követnek el Háromszék, Csík, Maros-Torda és Kolozs megyében. szeptember 26.

Az oldal tetejére szeptember második fele

Megalakul a Kommunista Párt Katonai Bizottsága;* vezetője Pálffy György 1939-ben leszerelt százados, tagja Fehér Lajos, valamint Sólyom László 1941-ben leszerelt vk. százados.

Az oldal tetejére szeptember 16.
A szovjet csapatok elfoglalják Temesvárt.

Horthy Miklós kormányzó elrendeli a Nyilaskeresztes Párt vezetőinek letartóztatását; a német védőőrizet miatt senkit sem sikerül őrizetbe venni. október 7.

Bánffy Dániel br., az Erdélyi Párt egyik vezetője a kormányzóhoz eljuttatott emlékiratában az ottani magyarság nevében az azonnali fegyverszünet megkötését sürgeti. szeptember 20.
Szálasi Ferenc a katonai helyzetről tárgyal Hans von Greiffenberg német katonai attaséval, a Wermacht mo-i meghatalmazott tábornokával. szeptember 22.

A Nemzeti Színház bemutatja Bánffy Miklós A nagyúr c. drámáját.

Az 1. lengyel hadsereg átkel a Visztulán. szeptember 23.
Az oldal tetejére szeptember 17.

Hajnalban Nagysármáson a Dél-Erdélybe benyomult magyar és német erők mögött megjelenő magyar csendőralakulat tagjai német közreműködéssel kifosztanak és legyilkolnak 126 zsidó lakost.

A szerbiai Bor melletti bányákból Mo-on keresztül gyalogmenetben útba indítják Németország felé az ott dolgoztatott munkaszolgálatosok első csoportját, kb. 3200-3600 embert. szeptember 29. október 7–8. november 9.

A bolgár csapatok bekapcsolódnak a 3. Ukrán Front hadműveleteibe.

Hollandiában amerikai, brit és lengyel csapatok megindítják a világháború legnagyobb ejtőernyős hadműveletével kombinált Market Garden-offenzívát. szeptember 26.

Az oldal tetejére szeptember 18.

A kormányzó a bp-i svéd követségen keresztül közli a szövetségesekkel, hogy elhatározta az ellenségeskedések beszüntetését. szeptember 22.

Zichy Ladomér gr., rokona, Bánffy Dániel br. ösztönzésére, a kormányzó tudtával, Besztercebánya közelében szlovák partizánok közvetítésével kapcsolatba lép a 2. szlovák partizánbrigád szovjet politikai biztosával, Fjodor Makarov alezredessel. szeptember 19.

Az oldal tetejére szeptember 19.

Heszlényi József altábornagy parancsnoksága alatt létrehozzák a 3. magyar hadsereget.* A IV. hadtest törzséből megalakul a hadsereg-parancsnokság, alárendeltségében a VII. hadtesttel és a IV. hadtestparancsnokság feladatát átvevő VIII. hadtesttel.

A kormányzó Vörös János vk. főnökön keresztül megkapja az (utólag szovjet részről letagadott) ún. „Makarov-levelet”, amely Mo-ra nézve igen kedvező feltételeket helyez kilátásba arra az esetre, ha a hivatalos fegyverszüneti delegáció Moszkvába érkezik. szeptember 24. szeptember 28.

Bakach-Bessenyey György br. ismét azt sürgönyözi, hogy a magyar szándékok komolyságának bizonyítása érdekében meghatalmazott delegációt kell kijelölni és (Moszkvába) küldeni. szeptember 21.

Moszkvában aláírják a szovjet–finn fegyverszünetet, amelynek értelmében a szovjetek, súlyos feltételek fejében, csak néhány határ menti pontot szállnak meg, cserébe a finnek gondoskodnak a német csapatok eltávolításáról. szeptember 20.

A nyugati vezetők üzenetben tájékoztatják Sztálint a tervezett olaszországi hadműveleteikről, s arról, hogy előzetes tervek készülnek az Isztriai-félszigeten megvalósítandó kombinált hadművelet végrehajtására.

Az oldal tetejére szeptember 20.

A Magyar Frontban egyesült pártokat képviselő Tildy Zoltán, Szakasits Árpád és Kállai Gyula a kormányzónak címzett memorandumot szerkeszt, amelyben az aláírók követelik, hogy Mo szüntesse be a hadműveleteket a Szu és a szövetséges hatalmak haderőivel szemben; fegyverezze le a területén levő német katonaságot; üzenjen hadat a náci Németországnak, és küldjön fegyverszüneti delegációt a szövetséges hatalmak kormányaihoz. A Magyar Front pártjai és a hadsereg képviselőiből alakuljon új, koalíciós kormány. október 8. Az aláírók a dokumentumot eljuttatják a kormányzóhoz. október 11.

Finnország megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Mo-gal.

Az 1. Ukrán Front csapatai a Duklai-hágóban Szlovákia (az egykori Csehszlovákia) területére lépnek.

Tallinban kikiáltják (visszaállítják) Észtország függetlenségét. szeptember 22.
Az oldal tetejére szeptember 21.

Lakatos Géza miniszterelnök kormánya parlamenti bemutatkozásakor csak „a határok meg-védelmezéséről” beszél, és nem említi a szoros német szövetséget.

Bakach-Bessenyey György br. táviratában közli, hogy a nyugati szövetségesek álláspontja szerint „másról, mint feltétel nélküli megadásról szó sem lehet”.

A német szárazföldi csapatok főparancsnoksága Mo területén erődített vonalak kiépítését rendeli el. szeptember 22.

Bp-re érkezik Otto Skorzeny SS-Sturmbannführer és különítménye, az 502. SS ejtőernyős vadászzászlóalj; Skorzeny rendelkezésére áll a bécsújhelyi hadapródiskola motorizált zászlóalja is.

Szövetséges repülőgépek Békéscsaba vasútállomását bombázzák. 96-an a helyszíneken meghalnak, a kórházba került 150 súlyos sebesült közül sokan szintén életüket vesztik. — Ismét bombázzák Debrecent; a Nagyállomás épületében jelentős károk keletkeznek. — Légitámadás éri a kiskörei, a tiszafüredi és a bajai vasúti hidat; az utóbbi áthidaló szerkezete a Dunába zuhan. november 22.

Josip Broz Tito, a jugoszláv kommunista partizánhadsereg főparancsnoka Moszkvába utazik. szeptember 29.
Az oldal tetejére szeptember 22.

Náday István ny. vezérezredes a korábban magyar hadifogságba esett Charles Howie angol ezredes társaságában az éjszaka folyamán a kormányzó üzenetével a szövetségesek olasz-országi főhadiszállására, Foggiába repül, ahol azonban, hivatalos meghatalmazás híján, csak önként hadifogságot választó tábornokként fogadják. szeptember 24.

A kormányzó nem hivatalos fegyverszüneti delegációként a fronton át a szovjetekhez küldi Atzél Endre br.-t, Dudás Józsefet és Faust Imrét, a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége vezetőit.* szeptember 28. október 3.

Szálasi Ferenc az általános helyzetről és személyi kérdésekről tárgyal Otto Winkelmann SS-Obergruppenführerrel, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnokával. szeptember 26.

A német főparancsnokság engedélyezi az 1. magyar hadsereg visszavonulását az Északkeleti-Kárpátokban kiépített Árpád-vonalba. szeptember 25.

A német szárazföldi erők főparancsnoksága elrendeli a Dráva–Balaton–Velencei-tó–Buda térségben húzódó védőövezet, a Margit-vonal kiépítését. — Hans Friessner vezérezredes, a Dél Hadseregcsoport parancsnoka utasítást ad a Pest keleti előterének védelmét szolgáló Attila-vonal építésének megkezdésére. november 4.

Dudás Miklós hajdúdorogi g. kat. püspök az előző napon püspökké szentelt Romzsa Tódort, az ungvári papnevelő intézet lelki igazgatóját vikárius generálisnak nevezi ki a munkácsi egyházmegye Mo-hoz csatolt részére. szeptember 24. 1947. november 1.

A szovjet csapatok bevonulnak Észtország fővárosába, Tallinba.

Az oldal tetejére szeptember 23.

A Vörös Hadsereg csapatai Dombegyháza és Battonya (Békés vm.), valamint Csanádpalota (Csongrád vm.) térségében átlépik a trianoni magyar határt. szeptember 24.

A 3. magyar hadsereg egységei kiürítik Aradot.

A visszavonuló magyar csapatok nyomában megérkező román hadsereg katonái a szomszéd falubeli román lakossággal együtt feldúlják és kifosztják a Belényes melletti Magyarremetét, és „partizánakciók” vádjával kivégeznek 37 polgári lakost, köztük 12-14 éves gyerekeket és 60 éven felüli öregeket. A közeli Kishalmágyon legyilkolnak további öt remetei lakost. szeptember 24.  

A nyugati szövetségesek e naptól három hétig szüneteltetik Mo bombázását. október 15.

A német csapatok felszámolják a lengyel hadsereg által birtokolt visztulai hídfőt. október 2.

Az oldal tetejére szeptember 24.

Csanádpalota az első település a trianoni határokon belül, amelyet elfoglalnak a szovjet csapatok. október 25.

A kormányzó bizalmas értekezletet tart fia és közeli hívei részvételével. Döntés születik hivatalos fegyverszüneti delegáció Moszkvába küldéséről. Miután Hardy Kálmán folyamőr altábornagy elhárítja a felkérést, a küldöttség vezetésével Horthy Faragho Gábor altábornagyot, a Csendőrség főfelügyelőjét, v. moszkvai katonai attasét bízza meg. szeptember 28.

A 4. Ukrán Front hadműveleti területéről három hadifogoly magyar tiszt érkezik Miklós Béla vezérezredeshez, az 1. hadsereg parancsnokához, és memorandumot nyújt át neki az ellensé-geskedések kívánatos befejezéséről.

A 3. román hegyivadász hadosztály csapatainak nyomában érkező, önkéntesekből álló alakulat parancsnoka Gyantán lemészároltat 47*, más források szerint 41-50 [?] magyar civilt. szeptember 26.

XII. Pius pápa Romzsa Tódort segédpüspökké nevezi ki a munkácsi egyházmegyéhez. 1947. november 1.
Winston Churchill brit miniszterelnök az alsóházban elmondott beszédében Mo további sorsáról is beszél.
Az oldal tetejére szeptember 25.
Vörös János vezérezredes, vk. főnök kormányzói kihallgatáson jelenti, hogy „az orosz erők előretörése és az ígért német segítség elmaradása az ország hadszíntérré válását vonja maga után”.

A német vezérkar Mo egész területét hadműveleti övezetté nyilvánítja, amely a német szárazföldi csapatok főparancsnoksága rendelkezése alatt áll.

A Honvédelmi Minisztérium megkezdi a Nemzetőrség felállítását. december 3.
Az 1. magyar hadsereg a galíciai Hunyadi-állásból, és a magyar határon kiépített Szent László-állásból megkezdi a visszavonulást az Árpád-vonalba.
Veszprémben megalakul a 101. vadászrepülő-ezred.

Hitler elrendeli a Volkssturm (Népi Rohamosztag) felfegyverzését.

Az oldal tetejére szeptember 26.

A szovjet csapatok birtokba veszik az első mo-i várost, Makót.* szeptember 27.

Edmund Veesenmayer német követ és a Bp-en tartózkodó német katonai vezetők megbeszélést folytatnak Szálasi Ferenc és Kemény Gábor br. nyilas vezetőkkel az ún. Páncélököl-akció előkészítéséről, amelynek végrehajtására akkor kerülne sor, ha Mo fegyverszünetet kötne és szembefordulna Németországgal. október 2., október 3–4.

Az előző napon néhány helybeli román által Szárazajtára hívott Maniu-gárdisták ártatlan helybéli magyarokat végeznek ki; két sebesült pár nappal később halt meg. (A 30-35 gárdista által lőfegyverrel és baltával lemészárolt székelyek névsora mai ismereteink szerint a következő: Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László.) A gyilkosságokat és fosztogatásokat követő napokban a helybeli román csendőrök a földvári haláltáborba hurcolnak mintegy hetven-nyolcvan férfit, akiknek nagy többsége ott hal meg. Gyergyószentmiklós felé vonulva a gárdisták mindenütt terrorizálják a helybeli lakosságot, útközben még nyolc székelyt meggyilkolnak. október 6.

Bulgária megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Mo-gal.

Romániában közzéteszik a Nemzeti Demokrata Front (Országos Demokrata Arcvonal) program-tervezetét, amelyet az RKP KB dolgozott ki, és az „összes demokratikus erőknek” ajánlott. október 12.

Arnheimnél elakad a nyugati szövetségesek Market Garden-hadművelete.
Az oldal tetejére szeptember 27.

A szovjet csapatok átkelnek a Maroson,* és még aznap birtokba veszik az első mo-i várost, Makót.

Az Operaház évadnyitóján a Bánk bán kerül színre.

A lublini Lengyel Felszabadítási Bizottság (a Szu által létrehozott lengyel ellenkormány) jegyzékben kéri a szövetséges hatalmakat, járuljanak hozzá a németek kitelepítéshez. november 17.

Az oldal tetejére szeptember 28.

Az időközben vezérezredessé előléptetett Faragho Gábor vezetésével Szlovákián keresztül titokban hivatalos, de teljes felhatalmazással ekkor még nem rendelkező (október 6.) magyar delegáció indul Moszkvába, hogy Horthy Miklós kormányzó megbízásából fegyverszüneti tárgyalásokat kezdjen a szovjet kormánnyal. október 1. A küldöttség tagja Szent-Iványi Domokos miniszterelnökségi tanácsos és Teleki Géza gr.

A román csapatok bevonulnak Marosvásárhelyre. november 11.

A szovjet erők eljutnak Nagyvárad széléig, ám az utolsó pillanatban Tordától ideszállított 23. német páncélos hadosztály ellentámadása visszaveti őket.
Rendelet jelenik meg arról, hogy minden közelharci eszközzel elpusztított szovjet páncélosért 5 hold jutalomföld jár.

A 3. Ukrán Front, a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg és a 2. bolgár hadsereg megindítja a belgrádi hadműveletet. október 2.

Az oldal tetejére szeptember 29.
A szövetségesek a 25. légitámadást hajtják végre Bp ellen.
A bori bányákból evakuálják a munkaszolgálatosok második csoportját. Őket szinte hiánytalanul szabadítják ki a szerb partizánok.

Moszkvában Josip Broz Tito, a kommunista partizánhadsereg főparancsnoka egyezményt ír alá a szovjet csapatok jugoszláviai harctevékenységéről.

Az oldal tetejére szeptember 30.

E hónap utolsó [?] (vagy október első [?]) napjaiban Vörös János vezérezredes vk. főnök a kormányzó megbízottjaként Szakasits Árpád budai rejtekhelyén találkozik a Magyar Frontot képviselő Tildy Zoltánnal, Szakasitscsal és Pálffy Györggyel, azzal a céllal, hogy előkészítse az ellenállás vezetőinek tárgyalását Horthy Miklóssal.* október 11.

E hónap végétől Bp-en csekély példányszámban, néhány alkalommal ismét megjelenik az illegális Szabad Nép, a Kommunista Párt lapja.* 1945. március 25.

E hónap végére a márciusihoz képest háromszorosára nő a bankjegyforgalom; a feketepiaci árak öt-hatszoros mértékben emelkednek.