1944
október

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére október elején.

A szlovák felkelők által ellenőrzött területen, a szlovák–magyar határ térségében két, zömmel magyarokból álló partizánegység tevékenykedik: a már szeptemberben megalakult s előbb Adler Károly, majd Fábry József által vezetett Petőfi-brigád, valamint az október elején Moszkvából küldött Nógrádi Sándor vezette csoport. — A felkelésben résztvevő magyarok száma összességében mintegy 4-5 ezerre becsülhető.

Az oldal tetejére október 1.
A Faragho Gábor vezette magyar fegyverszüneti delegáció megérkezik Moszkvába. október 5.
Bárdossy László és Rajniss Ferenc megkezdi a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége szervezését. október 9.

Bemutatják Cserépy László Az első és Farkas Zoltán Gyanú c. filmjét. Ezek az év utolsó filmpremierjei. 1945. szeptember 22.

Az oldal tetejére október 2.

Edmund Veesenmayer közli Szálasi Ferenccel Hitler utasítását, amely szerint a nyilasoknak fel kell készülniük a teljhatalom birtokba vételére, s hogy a kormányzói és a miniszterelnöki tisztséget Szálasinak a jogfolytonosság biztosításával kell átvennie. — A nyilas hatalomátvételt előkészítő Páncélököl-akció részleteinek kidolgozására Bp-re érkezik Walther Wenck tábornok, a német szárazföldi csapatok vk. főnökének helyettese. október 3.

A Vörös Hadsereg és a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg (JNH) egységei bevonultak Versecre és Nagybecskerekre. — A JKP Vajdasági Tartományi Bizottsága utasítást ad a JKP minden bánáti és bácskai körzeti szervének: „A leghatározottabban meg kell kezdeni az ötödik hadoszlop, mindenekelőtt a megszállók ismert szolgáinak megsemmisítését. A pártszervezeteknek a legsokoldalúbban segítséget kell nyújtaniuk az OZNA* szerveinek a bűnösök, különösen azon svábok és magyarok felkutatásában, akik irtották és bántalmazták népünket, fosztogatták és pusztították vagyonát stb. Minden banditát meg kell büntetni bűncselekményeiért.” október 8.

A honvéd lovas alakulatok nevét (kitüntető jelleggel) huszárra módosítják.

A német hadsereg leveri az augusztus 1-je óta tartó varsói felkelést. Tadeusz Bór-Komorowski, a Honi Hadsereg (Armija Krajowa) főparancsnoka e napon aláírja a megadásról szóló okmányt, amelyben a németek a felkelők számára biztosítják a hadifoglyokat a genfi konvenció szerint megillető bánásmódot. A lengyel halálos áldozatok száma 20 ezer katona és 250 ezer civil; németek vesztesége kb. 10 000 fő. — A szovjet csapatok, Sztálin parancsára, a Visztula túlpartjáról tétlenül szemlélik az egyenlőtlen küzdelmet és a város szinte teljes lerombolását, s még a nyugati szövetségesek segélyszállítmányainak a városba juttatását sem teszik lehetővé.

Brit csapatok szállnak partra a Peloponnészoszi-félszigeten. október 13.

Az oldal tetejére október 3.

Az Atzél Endre br., Dudás József és Faust Imre alkotta „fegyverszüneti delegáció” visszatér Moszkvából, ahol csupán azt a halvány ígéretet kapta, hogy a háború után „jelentős etnikai tömbök nem maradnak idegen uralom alatt”.

Walther Wenck tábornok és más magas rangú német katonai parancsnokok egyeztetik a tervezett Páncélököl-akció részleteit a nyilas párt vezetőivel. — A másnap is folytatódó megbeszélésekbe bekapcsolódik Beregfy Károly vezérezredes, Nádas Lajos vk. ezredes, a Vezérkar hadműveleti osztályának vezetője és Porzezinszky György alezredes, a honvéd híradó központ parancsnoka. október 6.

Az oldal tetejére október 4.
A magyar csapatok kiürítik Torda városát.
A szovjet csapatok Kelet-Poroszországban átlépik a Harmadik Birodalom határát.
Az oldal tetejére október 5.

Alekszej Antonov vezérezredes, a Vörös Hadsereg vk. főnökének első helyettese fogadja a magyar fegyverszüneti delegáció tagjait. Faragho Gábor átadja Horthy Miklós kormányzó Sztálinhoz írott, angol nyelvű levelét. — A tárgyalásokat a szövetségesek részéről a továbbiakban Fjodor Kuznyecov vezérezredes, a Vörös Hadsereg helyettes vk. főnöke vezeti. október 6.

Az MTI közleménye szerint izgató és lázító tartalmú röpcédulák terjesztéséért halálbüntetés jár.*

Szálasi Ferenc utasítja Gera Józsefet, a nyilas pártépítés vezetőjét, hogy a Rend és Védelem nevű pártmilíciát szervezze át fegyveres pártszolgálattá.

Dél-Mo-on megalakul a 31. SS önkéntes gránátoshadosztály. október 28.

A finn hadsereg harcot kezd az ország északi részén maradt német csapatok ellen.
Az oldal tetejére október 6.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos tájékoztatja a nyugati szövetségesek moszkvai nagyköveteit a magyar békedelegáció érkezéséről és addig megismert elképzeléseiről, ám a szovjet fél által kidolgozott fegyverszüneti feltételeket nem hozza tudomásukra. október 8. október 13. — A delegációt vezető Faragho Gábor vezérezredes táviratilag kéri a teljes körű kormányzói felhatalmazást, miután azzal induláskor nem rendelkezett. október 9.

A 2. Ukrán Front Rogyion Malinovszkij marsall vezette csapatai a Makó–Gyula–Nagyszalonta–Nagyvárad vonalon megkezdik a hadműveleteket az Észak-Erdélyben harcoló magyar és német csapatok bekerítésére és a Tiszántúl elfoglalására; a támadás 100 km szélességben és 40 km mélységben áttöri a 3. magyar hadsereg védelmi vonalát. október 8. — A szovjet csapatok még aznap elfoglalják Békéscsaba és Gyula városát és számos Békés megyei községet.

Doboz község (Békés vm.) határában nyilasok és csendőrök legyilkolnak húsz cigány és két nem cigány lakost, köztük gyermekeket és terhes asszonyokat. december 18.

Az erdélyi magyar településekre bevonuló szovjet csapatok összegyűjtik a munkaképes férfi lakosságot; Kolozsvárról mintegy 5000, Maros-Torda vármegyéből négyezer embert hurcolnak kényszermunkára.*

A német katonai és a nyilas vezetők újabb operatív megbeszélést tartanak, ezúttal Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer rezidenciáján; elhatározzák ifj. Horthy Miklós, Bakay Szilárd altábornagy bp-i hadtestparancsnok, Lázár Károly altábornagy testőrparancsnok és Hardy Kálmán altábornagy, a folyamőrség parancsnoka kiiktatását. október 8.
Bp-en a Zách utcai laktanyában nyilas katonai szervezkedést lepleznek le. A letartóztatottak kihallgatását Bakay Szilárd altábornagy, a bp-i I. hadtest parancsnoka, a kormányzó bizalmi embere vezeti.

Bp-en a Marót-csoport* partizánjai felrobbantják Gömbös Gyula szobrát. november 22.

A Moszkvában megjelenő Szabad Csehszlovákiáért c. újság felhívással fordul a szlovák nemzeti felkelésben résztvevő katonákhoz: „Most kezdődik a harc, a Csehszlovák Köztársaság … megtisztítása a németektől, a magyaroktól és az árulóktól.”  november 23.

Az oldal tetejére október 7.

Ujszászy István vezérőrnagy, az Államvédelmi Központ v. vezetője találkozik Rajk László kommunista, valamint Szakasits Árpád szociáldemokrata vezetővel, akik az azonnali cselekvést sürgető emlékiratot adnak át neki. — Az irat utóbb Ambrózy Gyula kabinetfőnökön keresztül jut el a kormányzóhoz.*

Az oldal tetejére október 7.
A kormányzó betiltja a Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség működését.
Stratégiai fontosságú vasútállomása miatt brit szőnyegbombázás éri Érsekújvárt. október 14.
Az oldal tetejére október 7.
E nap éjszakáján Cservenkánál (Crvenka) a szerbiai Borból Mo-on keresztül Németország felé hajtott munkaszolgálatosok közül egy SS-osztag kivégez mintegy 700-800 [?] (1000 [?]) foglyot.

A Washington melletti Dumbarton Oaksban befejeződik az USA, a Szu, Nagy-Britannia és a Kínai Köztársaság képviselőinek tanácskozása az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) létrehozásáról. 1945. április 25.

Az oldal tetejére október 8.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos éjjel fél tizenkettőkor Moszkvában, egyoldalú közlés formájában, átnyújtja a fegyverszüneti feltételeket: Mo-nak tíz napon belül ki kell ürítenie a visszacsatolt területeket, és azonnal hadat kell üzennie Németországnak. október 9. október 10. október 13.

A Gestapo emberei hajnalban a Ritz Szállónál elrabolják, majd a mauthauseni koncentrációs táborba szállítják Bakay Szilárd altábornagy bp-i hadtestparancsnokot. 1946. április 11.

A 2. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást Észak-Erdélyből. — A 2. Ukrán Front egységei Szeged és Szolnok alatt elérik a Tiszát; Szentes térségében átkelnek a folyón, és birtokba veszik Hódmezővásárhelyt, Szentest, Kisújszállást és Nádudvart. október 11.

Békéscsabán megalakul a Magyar Kommunista Párt (MKP) legális helyi szervezete. A szovjet hadsereg által elfoglalt területeken meg/újjáalakuló párt a továbbiakban ezt a nevet viseli. október 15. — A még meg nem szállt területeken a hazai kommunisták szervezete továbbra is a Kommunista Párt nevet használja.

Tildy Zoltán a Magyar Front nevében memorandumot juttat el Horthy Miklós kormányzóhoz. október 11.

Az előző napon a Hargita megyei Csíkszentdomokosra érkezett Maniu-gárdisták 11 helybeli magyar civilt agyonlőnek. október 30. Az áldozatok névsora: Tímár Sándor, Kósa László, Kurkó József, Szakács Antal, Szakács Imre, Zsók Lajos, Péter Albert, Bíró Lajos, Kedves Ferenc, Bodó Sándorné és a 84 éves György Józsefné.

A Délvidéken a német hatóságok elrendelik a bácskai németek kitelepítését Németországba.* — Az Újvidék melletti Hadikligetről (Veternik) elindulnak Mo felé az oda telepített bukovinai székelyek. Szabadkán a partizánok csaknem kivétel nélkül meggyilkolják őket. — A Vörös Hadsereg egységei bevonulnak Zentára, a jugoszláv partizánok pedig Moholra. október 10. — Kanizsán a partizánok bevonulása után az odaérkező bánátiakból megalakul a Népőrség nevű katonai jellegű szervezet. — A partizánok e naptól kezdve 400-500 magyart hurcolnak el lakóhelyéről, megkínozzák őket, s mintegy hetven embert meggyilkolnak.

Az oldal tetejére október 9.
Az este folyamán a magyar delegáció eljuttatja Bp-re a fegyverszüneti feltételeket tartalmazó táviratot. Faragho Gábor a kormányzótól távirati úton megkapja a korábban hiányzó teljes tárgyalási felhatalmazást. október 10.
Sztálin szovjet és Winston Churchill brit miniszterelnök moszkvai tárgyalásai során utóbbi egy cédulán „előterjeszti” a kelet-európai befolyási övezetek felosztására vonatkozó „százalékos rendszert”. Mo esetében a szovjet és a nyugati befolyás tervezett aránya először 50–50%, ami néhány nap múlva 80–20%-ra módosul.
Debrecen térségében hatalmas páncélos csata kezdődik. október 20.

Kolozsvárt elhagyják az utolsó magyar csendőralakulatok, a katonaság maradék csapatai, valamint a közigazgatás egy része. — A csendőrség (egyes vélemények szerint a Gestapo) elhurcolja Nagy József újságírót és a kommunista Kovács Katona Jenőt, akiket meggyilkolnak.

Megalakul a Törvényhozók Nemzeti Szövetsége. Tagjai: a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Nemzeti Szocialista Front, a Magyar Élet Pártja, a Magyar Megújulás Pártja és az Erdélyi Párt. A szövetség elnöke Jaross Andor. október 30.

A kormány rendelete szerint vendéglőkben tilos húsétel kiszolgáltatása. Kivételt képeznek Bp-en a III. és IV., vidéken a III. osztályú vendéglők, amelyekben gulyás, pörkölt vagy főtt marhahús felszolgálható. október 14.

Az oldal tetejére október 10.

Összeül a szűkebb Koronatanács. A tanács tagjai, annak is tudatában, hogy a németek pusztán halogató harcokra készülnek Mo-on, bár nem kívánnak hadba lépni ellenük, más lehetőség híján a fegyverszünet megkötése mellett foglalnak állást. — A Koronatanács döntését a kormányzó 22 óra 30 perckor rádiótáviratban tudatja Faragho Gáborral. október 11.

Bp-en találkoznak a Kommunista Párt (KP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) vezetői. Kállai Gyula és Szakasits Árpád egyezményt ír alá a két párt politikájának teljes összehangolásáról.

Egy szovjet zászlóalj rövid időre behatol Debrecenbe. október 19. — A németek Debrecentől délnyugatra bekerítik a 6. szovjet lovashadtestet.

Edmund Veesenmayer teljhatalmú német birodalmi megbízott jelenti Berlinbe, hogy a magyar kormány nem hajlandó folytatni a zsidók deportálását. október 17.

A Vörös Hadsereg elfoglalja a délvidéki Martonost, és egységei a partizánokkal együtt bevonulnak Szabadkára. október 14. A következő napokban több száz magyart gyilkolnak meg. — Az Egységes Népfelszabadító Front I. tartományi értekezletén felolvasott politikai beszámoló a magyarság helyzetéről is tárgyal: „Vannak a Vajdaságban nem magyarlakta települések, ahol egy-két egyén kivételével senki sem szennyezte be becsületét mások vérével”. Az értekezlet napirendre tűzi a Vajdaság önkormányzatának kérdését. „Végleges döntés még nincs, de bizonyos hogy [a terület] önrendelkezési jogokat kap és ezeket az új alkotmány elismeri.”

Az oldal tetejére október 11.

0 óra 20 [?] 30 [?] perckor Bp-ről érkező rádióüzenet tudatja a Moszkvában tárgyaló magyar delegáció tagjaival, hogy „a fegyverszünet megkötése kívánatos”. Hajnali 4 órakor a magyar delegáció vezetője a szovjet Külügyi Népbiztosságon bemutatja a kormányzói hozzájárulás szövegét. — Miután az üzenet szerint „Magyarország a fegyverszüneti feltételeket elfogadja”, Faragho Gábor vezérezredes, a magyar békedelegáció vezetője este 7 óra 57 perckor Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos lakásán, a Kremlben parafálja az előzetes fegyverszüneti feltételeket. A szöveg szerint Mo köteles tíz napon belül kiüríteni az 1937. december 31-e után visszaszerzett területeket, és azonnal hadat üzenni Németországnak. október 12. október 14.

A kormányzó a Várban Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében fogadja Szakasits Árpádot és Tildy Zoltánt, a Magyar Front intézőbizottsága tagjait, és közli velük, hogy fegyverszünetet kötött a Szu-val. A megállapodás szerint felfegyverzik „a munkásság megbízható elemeit”, és a Magyar Front október 17-ére általános sztrájkot hirdet. október 12. — Horthy Miklós később Vattay Antal altábornagy, a kormányzói Katonai Iroda főnöke jelenlétében a kiugrás előkészítéséről tárgyal Miklós Béla vezérezredessel, az 1. magyar hadsereg parancsnokával, aki megkapja tőle a (későbbi) cselekvést elrendelő jelmondatot. Vattay külön fogadja Veress Lajos vezérezredes, a 2. hadsereg parancsnoka személyes küldöttét, Geréb László alezredest, aki azonban távozása után a jelmondatot azonnal a németek tudomására hozza.

A vezérkari főnök különbírósága megkezdi Szombathelyi Ferenc vezérezredes v. vk. főnök, Bajnóczy József vezérezredes, Ujszászy István vezérőrnagy, Kádár Gyula vk. ezredes és Kern Károly vk. őrnagy ügyének tárgyalását. A tábornokok és főtisztek a vád szerint közreműködtek egy amerikai ejtőernyős különítmény Mo-ra juttatásában. — Másnap a hadbíróság a vádlottakat felmenti.*

A kiskunhalasi vasútállomáson legyilkolják a 101/322. sz. munkásszázad 194 zsidó munka-szolgálatosát. október 16.

A Vörös Hadsereg bevonul Szegedre és Kolozsvárra. október 12.

Az oldal tetejére október 12.
Horthy Miklós kormányzó az esti órákban fogadja az ellenállási mozgalom képviselőit: Somogyi Miklóst, az építőipari szakszervezet elnökét, Magyari Ferencet, a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége elnökét és Faust Imrét, a korábban Moszkvában járt fegyverszüneti delegáció tagját. A találkozón a kormányzó nem mutat egyértelmű hajlandóságot a munkásság felfegyverzésére. október 13.

A szovjet hadvezetés a Duna–Tisza közén leállítja a támadást azokon a szakaszokon, ahol csapataik magyar erőkkel állnak szemben. október 28. — A késő esti órákban, szovjet kérésre, a katonai tevékenység összehangolására Utassy Loránd vk. ezredes összekötőként a 2. Ukrán Front főhadiszállására, Szegedre utazik. október 13.

Csatay Lajos honvédelmi miniszter elrendeli „a még rendelkezésre álló emberanyag legjavából” egy új elitalakulat, a Szent László hadosztály felállítását. október 17.
A kormányzó a lemondott Bonczos Miklós helyébe Schell Pétert br.-t nevezi ki belügyminiszterré.

A szovjet csapatok elfoglalják Nagyváradot. október 20. — Szovjet államvédelmi egységek e naptól, román feljelentések alapján, „partizántevékenység” vádjával mintegy három-ötezer magyar férfit hurcolnak el Kolozsvárról.

Az oldal tetejére október 13.
Bethlen István gr. az előző este Horthy Miklósnál járt delegáció kérésére Bp-re jön, ám ő is hasztalan igyekszik határozott cselekvésre ösztönözni a kormányzót.

Rogyion Malinovszkij marsall, a II. Ukrán Front parancsnoka Deszken, Szeged mellett, fogadja Utassy Loránd vk. ezredest. Utassy helyzetismeretét a szovjet parancsnokság nem tartja megfelelőnek.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Moszkvában bemutatja az előzetes magyar fegyverszüneti feltételeket Winston Churchill brit miniszterelnöknek és Anthony Eden külügy-miniszternek, akik tudomásul veszik az okmányban foglaltakat.

A nyilas hatalomátvétel fegyveres előkészületeinek koordinálására Bp-re érkezik Erich Bach-Zelewski SS-Obergruppenführer, a varsói felkelést leverő német csapatok v. parancsnoka. — Ekkor már, Otto Skorzeny különítménye mellett, Bp-en tartózkodik a frissen feltöltött 503. nehézpáncélos hadosztály 47 Tigris–B harckocsija, és a főváros körüli pályaudvarokon várakoznak a tiszántúli harcokra szánt 24. páncélos hadosztályt szállító szerelvények is. október 14.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság e naptól a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt áll.
A kormány felhatalmazza a városi tanácsokat, hogy fűtés nélküli napokat rendeljenek el.

Marek Čulen, az SZNT parasztkérdéssel foglalkozó, kommunista párti tagja a földművesek garamnémetfalvai összejövetelén kijelenti: „A németek, magyarok és áruló segítőtársaik minden földjét kártérítés nélkül azonnal ki kell sajátítani, és ellenszolgáltatás nélkül szlovák föld-műveseknek kell adni.”

A szovjet csapatok elfoglalják Rigát.

Athént kiürítik a német csapatok. — Brit csapatok szállnak partra Athénnál és Szalonikinél. Megindul a „versenyfutás Athénért”. október 23.

Az oldal tetejére október 14.

A kormányzó délelőtt megbeszélést tart a Bp-en tartózkodó magasabb katonai parancsnokokkal a főváros védelméről. Lázár Károly testőr altábornagy a Vár, Kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, az 1. hadseregtől visszarendelt VI. hadtest parancsnoka a bp-i hídfők védelmére és a beérkező csapatok irányítására kap parancsot; a folyamőr alakulatokat Aggteleky Béla altábornagy bp-i hadtestparancsnok alá rendelik. — Vörös János vezérezredes vk. főnök parancsot ad az 1. és a 2. hadsereg visszavonulására, és a nélkülözhető csapatok Bp-re küldésére. — Beérkezik Bp-re, és Kőbányán kirakodik az 1. hadsereg kötelékéből kivont ejtőernyős harccsoport (I. zászlóalj), amelynek harcba vetésére azonban a német páncélos erők jelenléte miatt nem kerülhet sor.

A délután 5 órakor összeülő Mt a fegyverszüneti feltételekről és a kormányzó fegyverszünet-kérési jogáról tanácskozik. A döntést a Koronatanács másnapi ülésére halasztják.

Az esti órákban Vörös János vk. főnök, ismerve a főváros környéki katonai erők elégtelenségét, azt javasolja a kormányzónak, hogy utazzék az 1. hadsereg huszti főhadiszállására, és ott jelentse be átállási szándékát. Horthy kifejti, bízik abban, hogy a németek reakciója a finnországihoz hasonló lesz, azaz harc nélkül elhagyják az ország területét. — A vk. főnök nem utazik el Szatmárnémetibe, az 1. és a 2. hadsereg parancsnokával tervezett, az átállás katonai részleteinek tisztázását célzó megbeszélésre.

Alekszej Antonov vezérezredes, a Vörös Hadsereg vk. főnökének első helyettese erélyes hangú, 48 órás ultimátumban követeli az előzetes fegyverszüneti megállapodásban foglaltak végre-hajtását. — Faragho Gábor vezérezredes, a Moszkvában tartózkodó magyar fegyverszüneti delegáció vezetője, aki 20 órakor kapja kézhez az ultimátum szövegét, Bp-re küldött táviratában szintén figyelmezteti a kormányzót, hogy az előzetes fegyverszüneti feltételek végrehajtását, a szövetségesek követelésére, 48 órán belül meg kell kezdeni. október 15.

A kormányzó utasítására szabadon bocsátják a politikai foglyokat, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét.

Az USA kormánya táviratban elfogadja a magyar delegációval aláírt előzetes fegyverszüneti feltételeket.

Újabb brit szőnyegbombázás éri Érsekújvárt. 1945. március 14.

A közellátásügyi miniszter rendelete az október 18-ától hatósági jegy ellenében kiszolgáltatható kenyérfejadagot naponként és személyenként 20 dekagrammban állapítja meg. Ha a fejadagot kenyérlisztben szolgáltatják ki, havonként és személyenként 4 kg kenyérliszt adható. október 18.

A bp-i Madách Színház bemutatja Gerhardt Hauptmann Bernd Róza c. darabját.

Szovjet és jugoszláv csapatok megkezdik Belgrád ostromát. október 20.
Az oldal tetejére október 15.
Reggel fél 9-kor Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführer kommandója tőrbe csalja, és túszként Németországba viszi a kormányzó fiát, ifj. Horthy Miklóst. A hír 10 óra tájban jut a kormányzó tudomására.

10 óra 30 perckor utoljára ül össze Horthy Miklós elnökletével a Koronatanács. A kormányzó az ülésen bejelenti, hogy „fegyverszünetet kér”. Vörös János vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke hadműveleti tájékoztatót tart. — A kormány lemond, de a kormányzó kérésére változatlan összetételben azonnal újjáalakul. — 12 órakor Horthy fogadja Edmund Veesenmayer teljhatalmú birodalmi megbízottat, s tájékoztatja a kiugrás szándékáról. Veesenmayer kérésére a kormányzó 13 órakor fogadja Rudolf Rahn salòi német nagykövetet, Hitler különmegbízottját.

A déli órákban Aggteleky Béla altábornagyot, a bp-i I. hadtest kormányzóhű parancsnokát helyettese, Hindy Iván vezérőrnagy (november 29.) letartóztatja.

Déli 12 óra 30 perckor a Rádióban felolvassák Horthy Miklós kormányzó proklamációját. A szövegben a „fegyverszünetet kötöttem” alakot a miniszterelnökség utasítására az utolsó pillanatban a jövő idejű „…elhatároztam, hogy fegyverszünetet »kérek«”-re változtatják. (A szöveg 13 óra 10 perckor, majd 14 óra 10 perckor újra elhangzik.) — A kormányzó egyúttal utasítást ad, hogy az 1. és a 2. hadsereghez juttassák el a harc beszüntetésre és a szovjet csapatokkal való kapcsolatfelvételre vonatkozó, a Rádióban is beolvasott hadparancsot.

14 óra 50 perckor a csapatoknak rádión Vörös János vezérezredes, vk. főnök nevével szignált parancsot adnak le, amely szerint a proklamáció nem értelmezhető fegyverletételként, a harcot folytatni kell.

15 óra után német csapatok szállják meg a fővárosi Duna-hidak hídfőit, Bp stratégiai pontjait, a HM-et, a pályaudvarokat, a postát és a Várat. — A nyilas pártszolgálatosok pasaréti központjukban kétezer géppisztolyt, 10 ezer puskát és 20 ezer kézigránátot kapnak a németektől. — 16 óra után németek és nyilas pártszolgálatosok foglalják el a Rádió épületét. 16 óra 15 perckor beolvassák a Beregfy Károly vezérezredest Bp-re rendelő felhívást.

17 óra 20 perckor, miután szolgálati úton már továbbították a csapatokhoz, a Magyar Rádióban is beolvassák Vörös János vk. főnök hadpancsát, amely szerint „a Kormányzó Úr szavait senki se értelmezze úgy, hogy a magyar hadsereg letette a fegyvert”.

18 óra után Lakatos Géza miniszterelnök és Hennyey Gusztáv külügyminiszter felkeresi Edmund Veesenmayer teljhatalmú német birodalmi megbízottat, akinek kérésére Lakatos miniszterelnök Lázár Károly testőrparancsnokkal megnyittatja a Várat védő aknazárat. — Szálasi Ferenc nyilas vezető a német követség várbeli, Úri utcai épületében tartózkodik, amikor 19 óra 25 perckor a rádióban elhangzik hadparancsa. — 21 óra 40 perckor a rádióban elhangzik Szálasi Ferenc kiáltványa a hatalom átvételéről és a harc folytatásáról Németország oldalán. — Este 10 óra tájban a német tiszti egyenruhába öltözött Szálasi Rudolf Rahn nagykövet kíséretében szabadon távozik a Várból, noha a Nádor laktanyában két kormányzóhű zászlóalj áll készültségben.

Estére a Vár kivételével egész Bp és a hadsereg a nyilasok ellenőrzése és irányítása alatt áll. — Latorczay Lőrinc ezredes, a Zách utcai Andrássy laktanya és a 3. gépkocsizó lövész pótezred parancsnoka, a magasabb beosztású csapatpancsnokok közül egyedüliként, hű marad katonai esküjéhez, és nem hajlandó felesküdni Szálasira. — Az 1. gépkocsizó lövész pótezred tiszti különítménye elfoglalja az Andrássy laktanyát; Latorczay ezredest (1948. október 6.), helyettesét, Poroszlay Jenő alezredest és a laktanyában tartózkodó Boér Győző tüzér alezredest lelövik; a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően mindhárman életben maradnak.

Az éjszaka folyamán fegyveres nyilasok a főváros több pontján zsidókat gyilkolnak; egy óbudai csoportot a Margit hídról és a Lánchídról a Dunába lőnek.

Szegeden húsz fiatal megalakítja a Kommunista Ifjúsági Szövetség helyi szervezetét.* december 6.

A nap folyamán a magyar hatóságok elrendelik Ungvár kiürítését; ezzel gyakorlatilag egész Kárpátalján megszűnik a magyar közigazgatás.
A szövetségesek légiereje újrakezdi Mo bombázását.
Az oldal tetejére október 16.

Hajnali 1 órára a német csapatok körülzárják a Várat, és felkészülnek az ostromra. Hajnali fél 5 tájban Vattay Antal altábornagy főhadsegéd értesítést kap, hogy a németek hamarosan megindítják a támadást. Reggel 6 óra tájban a németek ostrom alá veszik a budai Várat; a Vár déli, keleti és nyugati oldalán a testőrök felveszik a harcot a németekkel, ám Lakatos Géza miniszterelnök utasítására hamarosan beszüntetik a tüzet. Otto Skorzeny különítményesei a kora reggeli órákban elfoglalják a Palotát. A németek őrizetbe veszik Horthy Miklóst, Lakatos Géza miniszterelnököt, Lázár Károly testőrparancsnokot, valamint a kormányzó közvetlen munkatársait, és a Hatvany-palotába, az SS-parancsnokságra szállítják őket. A távozó kormányzó parancsot ad az ellenállás beszüntetésére.

Délelőtt 10 óra tájban Szálasi Ferenc felkeresi a kormányzót, hogy miniszterelnöki kinevezését kérje. Horthy a kérést határozottan elutasítja.
Déli 1 óra körül a németek átviszik követségükre Lakatos Géza miniszterelnököt. Eközben a Hatvany-palotában agyonlövi magát Tost Gyula alezredes, a kormányzó szárnysegédje.
A kormányzó, Lakatos Géza miniszterelnök többszöri közvetítése nyomán, délután ígéretet tesz a német kívánságok teljesítésére. 16 órakor aláírja a Lakatos által fogalmazott kiáltványt, amelyben „semmisnek nyilvánítja” (de nem vonja vissza) előző napi proklamációját, és megismétli „a magyar vezérkar főnökének a csapatokhoz intézett parancsát, mely a harc folytatását rendelte el”.

Este 8 óra után Horthy Miklós kormányzó, miután Edmund Veesenmayer birodalmi megbízott becsületszavát adja, hogy Németországba távozásuk során ifj. Horthy Miklós csatlakozhat hozzájuk, aláírja a németek által előkészített nyilatkozatot, amelyben lemond a kormányzóságról. október 27. Horthy Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét megbízza a „magyar nemzeti összefogás kormányának megalakításával”. október 17. október 31. — A kormányzó élőszóban mindazonáltal hozzáfűzi: „Kijelentem, hogy én sem le nem mondok, sem Szálasit miniszterelnökké ki nem nevezem, és hogy aláírásommal csakis a fiam életét akarom megmenteni. Géppisztolyok fenyegetése közben kizsarolt aláírásnak nem lehet és nincs is alkotmányjogi érvénye.”

Szálasi Ferenc, a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom pártvezetője elnökletével megalakul a Nemzeti Összefogás Kormánya, amelyben a nyilasok mellett helyet kapnak a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Élet Pártja és a Magyar Megújulás Pártja képviselői is. A kormány tagjai: miniszterelnök-helyettes Szöllősi Jenő; külügy Kemény Gábor br.; belügy Vajna Gábor; pénzügy Reményi-Schneller Lajos; földművelésügy Pálffy Fidél gr.; iparügy Szakváry Emil; kereskedelem- és közlekedésügy Szász Lajos; igazságügy Budinszky László; honvédelem Beregfy Károly vezérezredes, egyben vk. főnök; közellátásügy Jurcsek Béla; tárca nélkül a nemzet totális mozgósítására Kovarcz Emil; tárca nélkül a termelés irányítására Hellebronth Vilmos; tárca nélkül a nemzetvédelem és a propaganda irányítására Kassai-Schalmayer Ferenc. november 3.

Szálasi Ferenc elnökletével megalakul a Kormányzótanács, amelynek tagja Beregfy Károly, Rajniss Ferenc és Csia Sándor.

Szálasi Ferenc és Vajna Gábor megbeszélését követően Szálasi memorandumot fogalmaz a közbiztonsággal foglalkozó szervek és szervezetek teljes átalakításának szükségességéről. október 26.

Dálnoki Miklós Béla vezérezredes, a Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnoka, vk. főnöke, Kéri Kálmán vk. ezredes kíséretében, a reggeli órákban átmegy a Vörös Hadsereghez; hátrahagyott hadparancsában Miklós utasítja a csapatokat a szovjetekkel való ellenségeskedés azonnali beszüntetésére. — A hadseregpancsnok példáját kevesen követik; a hadsereg létszáma utóbb, főként a dezertálások következtében, mintegy 20 ezer fővel csökken. október 18.

Délelőtt a németek letartóztatják a kormányzó által akadályoztatása esetére homo regiusszá kinevezett Dálnoki Veress Lajos vezérezredest, a 2. hadsereg parancsnokát.

A nap folyamán kifüggesztik az első nyilas plakátokat: „Aki a fegyvert leteszi, vagy erre parancsot ad, felkoncolandó.”

SS-egységek Pusztavámnál lemészárolják egy úton lévő munkaszolgálatos század több mint 200 tagját (215 embert*).

A belügyminiszter elrendeli az általános szesztilalmat, minden szórakozóhely, színház, mozi bezárását, mindennemű nyilvános mutatvány, sportverseny beszüntetését az ország egész területén. október 19.

Brassóban megkezdődik a kommunistákkal együttműködő erdélyi Magyar Dolgozók Országos Szövetségének gyűlése. — A résztvevők kimondják a Romániai Magyar Népi Szövetség (MNSZ) megalakulását. Elnökké Kurkó Gyárfás kisiparost, főtitkárrá Csákány Bélát választják. október 22.

Az oldal tetejére október 17.
Horthy Miklóst és családját a németek a Kelenföldi pályaudvarról Bécsbe, majd onnan Bajorországba, a Weilheim melletti Hirschberg kastélyába szállítják. 1945. május 1.

Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer, a német Birodalmi Biztonsági Főhivatal által a mo-i „zsidótlanítás megoldásával” megbízott különleges csoport (Einsatzkommando der Sicherheits-polizei und der SS) vezetője visszatér Bp-re, hogy megszervezze a fővárosban élő zsidók deportálását.* október 18.

Az új kormány első minisztertanácsa elfogadja „az ország újjáépítésének programját”. A belpolitikában a nemzeti egység hungarista alapelvei, külpolitikai téren a háromhatalmi egyezmény pontjai az irányadók, a legfontosabb feladat „a nemzet totális harcbavetése” a végső győzelemig.

A Moszkvában tartózkodó Faragho Gábor telefonbeszélgetést folytat Miklós Bélával: „Miután önálló hadműveleteket nem vezethetünk, az orosz vezérkar utasításai szerint kell eljárnunk.” — Az este folyamán az Alsóvereckén tartózkodó Miklós Béla vezérezredes hadseregének megparancsolja, hogy a magyar csapatok legkésőbb október 19-én reggel 6 óráig szüntessék be az ellenállást, és vonuljanak vissza a megjelölt körletekbe. — Az 1. magyar hadsereg megkezdi a visszavonulást az Északkeleti-Kárpátokból.

Az 1. magyar hadsereg parancsnokságát László Dezső altábornagy, a 2. hadseregét Major Jenő altábornagy veszi át. A 3. hadsereg parancsnoka, Heszlényi József altábornagy a helyén marad.
A nyilasok kivégzik Koltói Annát, a Szakszervezeti Tanács vezetőségi tagját.
A kelenföldi Károly laktanyában megkezdik a Szent László hadosztály tényleges szervezését. december 1.
Besztercebányán Vavro Šrobár, az SZNT társelnöke felveti, hogy a háború után Csehszlovákiának nemcsak az 1938–1939-ben elveszített területeit kellene Mo-tól visszakapnia, hanem további határkorrekciókra is szükség lenne. Šrobár szerint „a Mátra lenne a leginkább természetes határ”. november 23.
Josip Broz Tito jugoszláv vezető „a nép- és az osztályellenséggel való leszámolásra” szólít fel. A kommunista partizánhadsereg a Bánát, Bácska és Baranya területén bevezeti a katonai közigazgatást. október 23.
Az oldal tetejére október 18.

Szálasi Ferenc nemzetvezető elrendeli a totális mozgósítást, és Mo gazdasági és katonai erőforrásait teljes mértékben Németország rendelkezésére bocsátja. Az utasítás értelmében minden értékes anyagot, felszerelést stb. ki kell szállítani az országból. november 3.

A szovjet vezetés kormányalakításra tesz javaslatot a magyar fegyverszüneti delegációnak, Horthy Miklós államfői jogfolytonosságának elismerésével. A delegáció átalakul az emigráns magyar kormány szerepét betölteni kívánó Moszkvai Magyar Bizottsággá. november 6. november 8. — Az este folyamán Szent-Iványi Domokos és Nemes József őrnagy Moszkvából a 2. Ukrán Front főhadiszállására érkezik. A Miklós Béla vezérezredessel és a szovjet parancsnokokkal tartott megbeszélésen szintén felvetődik egy új magyar kormány megteremtésének gondolata. október 20.

Vajna Gábor belügyminiszter, Szálasi korábbi elvi döntésével ellentétben, amely megtiltotta magyar zsidóknak a Harmadik Birodalomba való áttelepítését, megegyezik Adolf Eichmann-nal, hogy ötvenezer zsidó vallású magyar állampolgárt erődépítési és más munkálatokra a németek rendelkezésére bocsátanak. október 20–21.

Vajna Gábor belügyminiszter ideiglenesen felfüggeszti az idegen államok által a zsidók számára kiadott védlevelek elismerését. október 23.
A nyilasok által vezérezredessé előléptetett László Dezső Husztra érkezik, és átveszi az 1. hadsereg parancsnokságát.
A Moszkvából hazaérkezett Vas Zoltán vezetésével megalakul az MKP szegedi szervezete.

Szegeden megjelenik az új sajtó első kiadványa, a Szegedi Népakarat.

A napi kenyérfejadag 20 dkg-ra csökken.

Dwight Eisenhower amerikai tábornok és Bernard Montgomery brit tábornagy tanácskozásán elhatározzák, hogy a szövetségesek csak 1945-ben indítják meg a döntő offenzívát a nyugati fronton.

Az oldal tetejére október 19.

Vajna Gábor belügyminiszter rendeletet ad ki a pártok működéséről, amely szerint a Nyilas-keresztes Párt–Hungarista Mozgalomra nem vonatkozik a politikai szervezetek működését tiltó rendelkezés.

A Magyar Államvasutakat katonai igazgatás alá helyezik.
A 2. Ukrán Front csapatai behatolnak Debrecenbe. október 20.

Ismét játszanak a fővárosi színházak.

Az oldal tetejére október 20.

Faragho Gábor vezérezredes és Teleki Géza gr. Moszkvában megbeszélést folytat a szovjet vezérkar képviselőivel. Alekszej Antonov vezérezredes kifejti: „…a szovjet kormány szükségesnek látja … egy kormányközpontot alakítani a mostani nyilas kormány ellensúlyaként.” Magyar javaslatra itt vetődik fel Debrecen mint a leendő kormány székhelye.

Hajnalban a szovjet csapatok befejezik Debrecen elfoglalását. október 21. — A hortobágyi páncélos csata áldozatai magyar–német részről: 9000 halott és 10 000 hadifogoly. A magyar–német csapatok mindazonáltal kiharcolják a 2. magyar és a 8. német hadsereg kitörését Észak-Erdélyből.

Bp-en magyar–német tárgyalások kezdődnek a katonai együttműködés további kérdéseiről. október 23.

Szálasi Ferenc miniszterelnök új honvédesküt vezettet be: a katonáknak reá, Magyarországra és a hungarizmusra (ilyen sorrendben) kell felesküdniük.

A nyilas kormányzat az ország teljes területén bevezeti a rögtönítélő bíráskodást. december 9.

Beregfy Károly honvédelmi miniszter felhívást bocsát ki a felállítandó magyar SS-alakulatokba történő jelentkezésre. október 23.

Az MLSZ közli, hogy a vasárnapra kitűzött labdarúgó-mérkőzések elmaradnak.

A Vörös Hadsereg és a jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg egységei elfoglalják Belgrádot. 1945. március 8.

Az oldal tetejére október 20–21.

A nyilasok megkezdik a 16 és 60 év közötti munkaképes bp-i zsidó férfiak munkaszolgálatra való begyűjtését és munkásszázadokba való kényszersorozását, miután a honvédelmi miniszter a 16–60 éves zsidó férfiakat és a 16–40 éves nőket munkaszolgálatra kötelezi. A zsidó férfiak nagy részét Bp déli-délkeleti peremére meneteltetik, ahol erődítési munkálatokat kell végezniük. A visszamaradt (munkára nem hurcolt) munkaképes zsidókat négy táborban, a munkára alkalmatlanokat négy összpontosítási körletben helyezik el. A front közeledtével az árokásó századok maradványait a Dunántúlra hajtják. október 26.

Az oldal tetejére október 21.

Angelo Rotta c. érsek Szálasi Ferenccel tárgyal a megmaradt magyar zsidóság érdekében.* A pápai nuncius „önmérsékletet és higgadtságot, valamint a korábbi engedmények betartását” kéri az új kormányzattól.

A 3. Ukrán Front egységei bevonulnak Bajára. A 2. Ukrán Front csapatai elfoglalják Nyíregyházát. október 31.
A szövetségesek elfoglalják az első jelentős német várost, Aachent.
Az oldal tetejére október 22.
Megalakul az MKP debreceni szervezete.

Bp-en megalakul a III. Zsidó Tanács. Elnöke névleg Stern Samu, tagjai közül kimarad Pető Ernő és Wilhelm Károly; a tanács munkáját ténylegesen Domonkos Miksa és Stöckler Lajos irányítja.* október 28.

Brassóban megjelenik az MNSZ hivatalos napilapja, a Népi Egység első száma; felelős szerkesztő Kurkó Gyárfás, szerkesztő Csákány Béla.

Az oldal tetejére október 23.

Otto Winkelmann SS-Obergruppenführer, a magyarországi SS- és rendőri erők főparancsnoka és Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter magyar–német katonai-államközi egyezményt ír alá Bp-en. A megállapodás értelmében a német haderő szervezési elvei alapján, kizárólag magyar állampolgárokból, Mo területén megszervezik a Waffen-SS egy új, magyar vezényleti nyelvű hadosztályát, amely kizárólag az ország védelmében vethető harcba. október 28. november 2. Az egyezmény értelmében német területre kell telepíteni a magyar katonaiskolákat, az anyagi és kulturális értékeket. Mo továbbá 190 ezer, 35 év feletti segédszolgálatost biztosít a német haderő számára, valamint szükség esetén a 10–70 év közötti teljes férfilakosságát a német hadvezetés rendelkezésére bocsátja.

A kormány úgy határoz, hogy felülvizsgálja a kormányzó és mások által a zsidók számára kiadott mentességi igazolásokat. november 2.
Püspökladány és Debrecen között megindul a vasúti közlekedés.
Újvidéket elfoglalják a jugoszláv csapatok. október 26.

Athénban megalakul a görög egységkormány, amelyben a kommunista partizánok, a korábbi megállapodás értelmében, hat tárcát kapnak. október 30.

Az oldal tetejére október 23–26.

A Fülöp-szigeteknél, a Leytei-öbölben az amerikai és a japán flotta megvívja a világháború legnagyobb tengeri ütközetét, amelyben az amerikaiak döntő győzelmet aratnak.

Az oldal tetejére október 24.

Szálasi Ferenc nemzetvezető Esztergomban felkeresi Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást. Tárgyalásukon elsősorban Bp és Esztergom nyílt várossá nyilvánításáról esik szó. október 28.

Az oldal tetejére október 25.

A szovjet és a román csapatok Nagyvárad vonalánál is elérik a trianoni határt. A 133. szovjet lövészhadosztály és a 4. román hadsereg csapatai harc nélkül bevonulnak Szatmárnémetibe és Nagykárolyba; ezzel egész Észak-Erdélyt elfoglalják. október 29.

Az oldal tetejére október 26.
Beregfy Károly honvédelmi miniszter rendeletet ad ki 70 „reguláris”, a hadsereg kötelékébe tartozó zsidó munkaszolgálatos század németeknek való átadásáról. november 2.
Az MKP általános nemzeti ellenállásra szólítja fel a magyar népet és a honvédséget.

A Délvidéken megkezdődnek a magyarok elleni atrocitások és megtorló akciók. Az eredmény: 40 ezer elmenekült, 15-20-25 ezer (egyes becslések szerint 30 ezer) kivégzett/lemészárolt magyar.* október 30.

Az oldal tetejére október 26. [?]

Orendy Norbert cs. ezredes átveszi az Államvédelmi Központ nyomozó részlegének irányítását. november 1.

Az oldal tetejére október 27.

Bp-en összeül az Országtanács, amelynek megalakítását az 1937: XIX. tc. a kormányzói tiszt megüresedése esetére írja elő. (A tanács tagja a miniszterelnök, az Ogy két házának elnöke, Mo hercegprímása, a Kúria elnöke, a közigazgatási bíróság elnöke, valamint a honvédség főparancsnoka.) Az ülésen a miniszterelnöki ellenjegyzés hiánya ellenére hitelesnek ismerik el Horthy Miklós kormányzó lemondó levelét, és kinyilvánítják, hogy a fent említett tc. alapján az állami főhatalom az Országtanácsra szállt. Az Országtanács előtt Szálasi Ferenc leteszi a miniszterelnöki esküt. Ideiglenes államfőválasztásra összehívják az Ogy-t. november 2.

A szovjet csapatok elfoglalják Ungvárt.
A német csapatok visszafoglalják Besztercebányát, a szlovák felkelők központját; a nemzeti felkelés ezzel másnap befejeződik.

A szovjet csapatok befejezik észak-norvégiai hadműveleteiket.

Az oldal tetejére október 28.

Debrecen térségében befejeződik a 2. Ukrán Front hadművelete, amelynek eredményeként szovjet kézre jut Észak-Erdély és a Tiszántúl nagy része. — Az este folyamán Sztálin utasítja Rogyion Malinovszkij marsallt, a front parancsnokát a Bp elleni támadásra, és a főváros menetből történő elfoglalására. október 29.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás Bp-en viszonozza Szálasi Ferenc korábbi esztergomi látogatását.

Beregfy Károly vezérezredes, honvédelmi miniszter felhívást bocsát ki a magyar–német megállapodás alapján szervezendő „Hunyadi páncélgránátos hadosztályba” való jelentkezésre. A felhívás nem említi, hogy a seregtestet a Waffen-SS kötelékében állítják fel. november 2.

A Zsidó Tanács vezetését Stöckler Lajos veszi át.
A szövetséges hatalmak aláírják a fegyverszüneti szerződést Bulgáriával; az ország megtarthatja a Romániától 1940-ben visszaszerzett Dél-Dobrudzsát.
Az oldal tetejére október 29.

A Duna–Tisza közén megindul a Vörös Hadsereg Bp menetből történő elfoglalását célul tűző támadása. november 2.

Nyilas fegyveresek a budakeszi szanatóriumnál az út menti árokba lövik a lakásáról előző nap elhurcolt Kálló Ferenc r. kat. tábori esperest, aki kórházi lelkészként a honvédkórházakban nyilasok elől bujkáló katonákat, polgári személyeket és üldözötteket bújtatott.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében a tanítás, további intézkedésig, minden oktatási intézményben szünetel. Az utolsó éves egyetemi hallgatók tanulmányaikat rövidített képzéssel fejezhetik be.

A Népi Egység c. újság közli, hogy a hivatalos kormánylap szerint a román hatóságok Észak-Erdélyben katonai közigazgatást vezetnek be. november 12.

Az oldal tetejére október 30.
A honvédelmi miniszter rendelete az ország egész területét hadműveleti területté nyilvánítja.

Serédi Jusztinián bíboros esztergomi érsek és Ravasz László, a Dunamelléki Ref. Egyházkerület püspöke levélben kéri Szálasi Ferenctől Bp nyílt várossá nyilvánítását. október 31.

Megalakul a Felsőházi Tagok Nemzeti Szövetsége; elnöke Habsburg József főherceg.

Szabadkán megkezdődik a jugoszláv állam által kollaboránsnak minősített magyar etnikumú személyek kivégzése. november 18.

Bánffyhunyadon 11 helyi magyar lakost gyilkolnak le a Maniu-gárdisták. november 14.

Görögországban felszabadul Szaloniki városa, ahonnan a németek 1943-ban 46 ezer zsidót deportáltak. november 2.

Az oldal tetejére október 31.

Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes felkeresi a Tihanyban tartózkodó Lakatos Géza v. miniszterelnököt, és utólag ellenjegyezteti vele Horthy Miklós kormányzó lemondási okiratát.

Mindszenty József veszprémi püspök memorandumot szerkeszt, amelyben, a várható szenvedésekre tekintettel, Bp és a Dunántúl harc nélküli feladására kéri a kormányt. november 13.

A szovjet csapatok végleg elfoglalják Nyíregyházát. november 1.