1944
november

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére november elején.

Az MKP Katonai Bizottságával együttműködő Mikó Zoltán vk. százados megszervezi a katona-szökevényeket és ellenállókat bújtató, később a nyilasok ellen fegyveres akciókat is végrehajtó Görgey Arthur Egyetemi Zászlóaljat. december 8.

Az oldal tetejére november 1.

Szálasi Ferenc elrendeli a BM VII/d alosztályaként működő Nemzeti Számonkérő Szervezet létrehozását, amelynek működését Láday István cs. ezredes, a BM államtitkára felügyeli. (A Nemzeti Számonkérő Különítmény* megszervezésére néhány nap múlva Orendy Norbert cs. ezredes kap megbízást. november 20.)

Farkas Ferenc vezérezredes, országos elhelyezési kormánybiztos elrendeli a kormányszervek kitelepítését a front által veszélyeztetett fővárosból. november 3.

A német Werwolf-mozgalom mintájára az ekkor Zákó András vezérőrnagy vezette VKF/2 irányításával megkezdődik a Hungarista Légió (Kopjás-mozgalom) szervezése; vezetője Korponay Miklós vk. százados.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Kecskemétet. november 2.

Chicagóban nemzetközi értekezlet kezdődik a polgári légi közlekedés szabályozásáról. december 7.
Az oldal tetejére november 2.

A nyilas hatalomátvétel óta első alkalommal ül össze a Képviselőház; a 372 képviselő közül csak 55 jelenik meg. — Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes és Budinszky László igazságügy-miniszter együttes előterjesztést tesz az államfői tiszt betöltésére. Eszerint „addig az ideig, míg a kormányzóválasztás lehetővé válik, az államfői hatalom gyakorlása törvényhozás útján ideiglenesen rendezendő… …éppen ezért a törvényhozás helyesen és a nemzet akaratának megfelelően cselekszik akkor, amikor most törvénnyel bízza meg őt [Szálasi Ferencet] az államfői teendőknek a kormányzói tiszt betöltéséig való ellátásával. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a javaslat 4. §-a, avval a hozzáadással, hogy Szálasi Ferencet a »Nemzetvezető« cím illeti meg.” november 3. — A kormány miniszterei leteszik a hivatali esküt.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Kunszentmiklóst és Ceglédet. november 3. A szovjet támadás eléri a Bp határától 13 km-re fekvő Gyálpusztát, az Attila-vonal külső övezetét, ott azonban a szívós ellenállás miatt elakad. november 4.

Az SS Vezetési Főhivatala elrendeli a magyar területen szervezendő 25. (1. magyar) fegyveres gránátoshadosztály (25. Waffen-Grenadier-Division der SS [ungarische Nr. 1.]) felállítását. november 11. A „Hunyadi” („páncélgránátos”) hadosztály parancsnokává a nyilas hatalomátvételt követően a Honvédségbe visszavett és altábornaggyá előléptetett Grassy József SS-Brigadeführert, a Waffen-SS vezérőrnagyát nevezik ki. — A Főhivatal egyúttal utasítást ad egy második hadosztály felállításának előkészítésére is. december 23.

A nyugati határon megkezdődik a Vajna–Eichmann-megállapodásban a németeknek ígért 70 „reguláris” munkásszázad közül az elsők átadása a németeknek. A munkaszolgálatosokat a német–magyar határ mentén húzódó erődrendszer építésén dolgoztatják.* november 8.

Plakátokon hívják fel jelentkezésre a 16–50 éves, varrni tudó zsidó nőket, hogy jelentkezzenek közmunkára. november 3.

A kormány beleegyezik abba, hogy tiszteletben tartja a zsidók számára a semleges államok által kiadott védleveleket, s hogy az általuk lakott házak területen kívüli státust élvezzenek. november 12.

A szovjet csapatok Nyíregyházán megkezdik a munkaképes férfi lakosság összegyűjtését; az elhurcoltak száma meghaladta a kétezer főt.*

A nyilasok meggyilkolják Mónus Illés szociáldemokrata politikust, a Népszava v. főszerkesztőjét.

Az auschwitz-birkenaui haláltáborban ezen a napon gázosítják el az utolsó embereket. Az SS-őrség megkezdi a nyomok eltüntetését. november 26.

Görögországban befejeződnek a hadműveletek.

Az oldal tetejére november 3.

A Képviselőház és a Felsőház együttes ülésén elfogadott 1944: X. tc. „jóváhagyólag tudomásul veszi” Horthy Miklós kormányzó lemondását, és Szálasi Ferenc felruházását a miniszterelnökség mellett a kormányzót megillető jogkörrel. A magyar történelemben első ízben egyesül egy személyben az államfői, a kormányfői és a pártvezéri funkció. november 4.

Kormányrendelet jelenik meg az állam, a honvédség és a nyilas párt vezető szerveinek kitelepítéséről Bp-ről a „gyepűrendszerbe”. november 4. november 24. Rajk Endre készlet-gazdálkodási kormánybiztos megbízást kap az ország kiürítésének teljhatalmú irányítására.

Megjelenik a kormány rendelete a „zsidó vagyon tárgyában”. Az istentiszteleti és kegyeleti tárgyak, családi arcképek, magánlevelek, iskolai taneszközök, gyógyszerek, jegygyűrűk kivételével minden vagyon az államra száll; a zsidóknál meghagynak kétheti élelmet és 300 pengő készpénzt. Jelentkezésre szólítják fel a 18 és 40 éves zsidó nőket, akiket „honvédelmi munkára” kívánnak igénybe venni. november 4.

Karl Friessner vezérezredes, a német Dél Hadseregcsoport parancsnoka Bp és a pesti hídfő vezénylő tábornokává nevezi ki Hermann Breith tábornokot, a III. páncélos hadtest parancsnokát. december 1.

A Vörös Hadsereg II. gépesített gárdahadtestének egységei Soroksárig nyomulnak előre. november 4.

A szovjet csapatok mintegy 500 munkaképes férfit deportálnak Hajdúnánásról.*

A bp-i Nemzeti Színház Kamaraszínháza bemutatja Paul Raynal A férfi szíve c. darabját.

Az oldal tetejére november 4.

Szálasi Ferenc a Szent Korona és az Ogy két háza előtt „nemzetvezetői esküt” tesz. november 8. A Nemzeti Összefogás Kormányának vezetését formálisan Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes veszi át.

A 2. Ukrán Front csapatai támadást indítanak a Tisza-vonalról, s még aznap elfoglalják Szolnokot és Ceglédet. Elérik Monor–Üllő–Vecsés térségét, de az Attila-vonalat menetből nem tudják áttörni; a német hadvezetés ekkorra már lezárja a bp-i hadászati irányt. Rogyion Malinovszkij marsall ideiglenesen leállítja a 46. hadsereg frontális támadását. november 6. A harcokban gyakorlatilag megsemmisül a 3. magyar hadsereg.

Éjjel a nyilasok Bp lakóházaiban megkezdik a „munkakötelezett” zsidók „ellenőrzését”. Halálbüntetés terhe mellett mindenkit behívnak munkaszolgálatra, a „különféle okokból” addig mentesítetteket is. november 8. november 9.

Közi-Horváth József r. kat. lelkész (1950. július 25.), az Egyesült Keresztény Párt képviselője a parlamentben tiltakozik a zsidóság elhurcolása miatt.

A honvédelmi miniszter rendelete 18-ról 17 évre szállítja le a hadkötelezettség korhatárát. november 8.

Máig ismeretlen okból felrobban, és a Dunába omlik a németek által aláaknázott Margit híd pesti szárnya; a halottak száma kb. hatszáz. 1945. január 17.

Az Országos Elhelyezési Kormánybiztosság kijelöli a vezető állami, katonai és pártszervek települési helyét a „gyepűszállásokon”.
Az oldal tetejére november 5.
Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre és Révai József, az MKP Külföldi Bizottságának tagjai, miután Aradon találkoznak Vas Zoltánnal, Moszkvából Szegedre érkeznek. november 7.
Valentiny Ágoston vezetésével megalakul az SZDP szegedi szervezete.

Vörös János vezérezredes, a m. kir. Honvédség időközben Moszkvába érkezett v. vk. főnöke átállásra szólítja fel a fegyveres erők tagjait.

Az oldal tetejére november 6.
A szovjet támadás eléri a főváros külső védelmi gyűrűjét. november 25.

A koronaőrök hozzájárulásával a budai Várból Veszprémbe, az ottani múzeum óvóhelyére szállítják a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. december 8. [?] A koronázó palástot Pannonhalmára, a bencés főapátságba viszik.

Miklós Béla vezérezredes, az 1. magyar hadsereg v. parancsnoka csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz. november 8.
Az oldal tetejére november 7.

Farkas Mihály, Gerő Ernő, Nagy Imre és Révai József kommunista vezetők Szegeden megalakítják az MKP ideiglenes központi vezetőségét. 1945. január 26. Az ülésen Sulyok Béla és Háy Károly László vezetésével megalapítják a Szikra Kiadót. — Gerő Ernő a városban tartott nagygyűlésen ismerteti az MKP programját. A horthysta politikusok és a nyilasok felelősségéről szólva kijelenti: „Elsősorban az ő bűnük, hogy a Vörös Hadsereg nem mint a magyar nép és a honvédség fegyvertársa jött az országba, hanem úgy kénytelen megszállni Magyarországot, mint ellenséges országot. (…) Magyarország újjászületése függ attól is, hogy a megszállt területen a lakosság teljes mértékben segítse és támogassa a Vörös Hadsereget, hogy a szovjet katonák minden lépésüknél érezzék, nem ellenséges országban vannak.”

Az MKP hazai vezetői nevében Rajk László megállapodást köt a Demény Pál vezette kommunista frakcióval. 1945. február 13.
Ferenczy László cs. alezredes telefonon értesíti a Zsidó Tanácsot a „nemzetközi gettó” létrehozásáról, és közli, hogy a beköltözésre két nap áll rendelkezésre. november 12.

A nyilasok Bp-en kivégzik Szenes Hannát.*

Hátszegi (Hátszeghi)-Hatz Ottó vk. ezredes (1945. április 5.), a VII. hadtest vk. főnöke a Margit-vonal részletes térképével Szegedre, a szovjet csapatokhoz repül.* november 13.

A háznagyi hivatal értesíti a képviselőket a törvényhozás Sopronba költözéséről. december 1. A nyilas kormányzat felszólítja a semleges követségeket, hogy kövessék őket Sopronba; Carl Danielsson svéd követ kijelenti, hogy nem költözik; a legtöbb követség a helyén marad.

Hét illegális egyetemi szervezet összefogásából megalakul a Magyar Diákok Szabadságfrontja.
A 3. Ukrán Front csapatai Apatinnál a dunai átkelésért harcolnak, és hídfőt foglalnak a Duna jobb partján. november 10.

Franklin Delano Rooseveltet negyedszer is megválasztják az USA elnökévé. 1945. április 13.

Az oldal tetejére november 8.

Szálasi Ferenc közzéteszi a Hungarista Munkaállam megvalósítását célzó, „A Dolgozó Nemzet Hivatásrendje” c. programját.

A nyilas kormány fegyveres szolgálatra hívja be Bp férfi lakosságát, 17-től 60 éves korig. november 15.

A Vajna–Eichmann-megállapodás értelmében megkezdődik a Németországnak „kölcsönadott”, „külön kategóriának” tekintett, addig az óbuda-újlaki téglagyárban, Albertfalván, Budafokon, Pünkösdfürdőn és másutt fogva tartott, korábban árokásásra használt „civil zsidók”, és a bp-i zsidóság nyilasok által összefogdosott tagjainak Hegyeshalomba meneteltetése, amely a hónap végéig folytatódik. A deportáltakat kétezer fős csoportokban hajtják a német–magyar határra, ahol átadják őket a németeknek.*

Serédi Jusztinián bíboros, esztergomi érsek, emlékeztetve Sztójay Döme v. miniszterelnök ígéretére, emlékiratban tiltakozik a zsidókkal való bánásmód ellen. november 25.

Vörös János vezérezredes csatlakozik a Moszkvai Magyar Bizottsághoz. november 11.

Az oldal tetejére november 9.

Bp-en megalakul a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága (MNFFB); elnök Bajcsy-Zsilinszky Endre, helyettese Csorba János. november 11. A bizottság tagjai: Kállai Gyula (MKP), Soós Géza (Magyar Függetlenségi Mozgalom), Dudás József (Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége), Fekete Pénzes Gábor (a Szovjetunió Barátainak Magyarországi Egyesülete), Kovács Imre (NPP), Hamm Péter (Teleki Kollégium); később csatlakozik Szakasits Árpád (SZDP) és Gyenes Antal (Györffy Kollégium). november 22.

A kormány elrendeli, hogy a zsidók „három napig nem közlekedhetnek az utcán, házaikat el nem hagyhatják”; új razzia kezdődik, amelynek során a hatóság ellenőrzik „a munkakötelezettségek teljesítését”.

Az oldal tetejére november 9. [?]

A Győr melletti Abda község határában a kísérő német katonák egyike agyonlövi a szerbiai Bor melletti Heidenau-munkatáborból Németország felé hajtott munkaszolgálatosok között lévő Radnóti Miklós költőt. 1945. január 27.

Az oldal tetejére november 10.
A Vörös Hadsereg egységei és a jugoszláv csapatok Apatinnál átkelnek a Dunán.
Winston Churchill brit miniszterelnök Párizsban elismeri Charles de Gaulle tábornok igényét Franciaország részvételére Németország megszállásában.
Az oldal tetejére november 11.

A moszkvai Pravdában és a Krasznaja Zvezdában megjelenik Vörös János vezérezredes felhívása, amely a következő szavakkal végződik: „Éljen a szabad, demokratikus Magyarország, Horthy kormányzó vezetése alatt!”.

Kiss János altábornagy átveszi az MNFFB katonai vezérkarának irányítását. A katonai ellenállás szervezésében mások mellett részt vesz Tartsay Vilmos, Nagy Jenő, Németh Pál, Beleznay István, Kővágó József, Almásy Pál, Radványi Imre, Révay Kálmán. november 22.

A 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály önkénteseinek első csoportja megérkezik Zalaegerszeg térségébe (Zalaszentgrótra), ahol megkezdődik a hadosztály tényleges felállítása és kiképzése.november 20. november 29.

Az oldal tetejére november 12.

Faragho Gábor, Teleki Géza, Szent-Iványi Domokos, Miklós Béla és Vörös János Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a magyar kormányalakítási tervekről. november 13.

A nyilas kormány rendeletet tesz közzé a semleges államok védőirataival vagy ideiglenes útlevéllel ellátott zsidóknak a kijelölt „védett házakba” történő átköltöztetéséről. A magyar kormány, a semleges államok követségei és a pápai nuncius közötti egyezmény alapján mintegy 15 ezer zsidó számára engedélyezik az átköltözést; közülük 7800 fő Svájc, 4500 Svédország, 2500 a Vatikán, 698 Portugália, 100 fő pedig Spanyolország védelme alatt áll. november 15.

A zuglói nyilas pártszolgálatosok (1967. január 19.) végrehajtják az első csoportos kivégzést. — A nyilasok szervezett gyilkos akciói ekkortól kezdve állandósulnak.

Erdei Ferenc parasztpárti és Révai József kommunista politikus a szeged-alsóvárosi plébánián felkeresi Balogh István plébánost. november 23.

A romániai Szövetséges Ellenőrző Bizottság nevében Vinogradov tábornok átiratban közli Constantin Sănătescu tábornok miniszterelnökkel, hogy „a Vörös Hadsereg által felszabadított Erdélyben tilos a román közigazgatás bevezetése … ameddig Romániának olyan őszintén demokratikus kormánya nem lesz, amely biztosítani nem tudja a fegyverszüneti feltételek végrehajtását, a demokratikus magyarság jogait”, az államapparátust vissza kell vonni a „belvederei” határ mögé. november 14.
Az oldal tetejére november 13.
A Moszkvai Magyar Bizottság Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos részvételével megtartja a kormányalakítási tárgyalások első fordulóját. november 16.

A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0036. sz., szigorúan titkos parancsa elrendeli a „felszabadított” Kárpátontúli Ukrajna területén élő, 18 és 50 év közötti munkaképes férfilakosság összeírását. Az így begyűjtött németeket és magyarokat letartóztatják, és „külön osztagokban, listák szerint”, NKVD-konvojok kíséretében szovjet táborokba szállítják.* — Helybeli történészek szerint az akció során hozzávetőleg 40 000 embert hurcolnak hadifogoly- és kényszermunka-táborba.** december 16.

A Magyar Front megbízásából Simonffy-Tóth Ernő vk. őrnagy Bp erődítési rendszerének terveivel átrepül a szovjet csapatokhoz.

Mindszenty József veszprémi püspök átadja Szálasi Ferencnek a győri és a székesfehérvári püspök, valamint a pannonhalmi főapát által is aláírt memorandumot, amelyben a főpapok Bp és a Dunántúl harc nélküli kiürítését kérik.

A 3. magyar hadsereg parancsnoksága átveszi a Duna-vonal védelmének irányítását.

Az oldal tetejére november 14.
Szakváry Emil iparügyi miniszter és Edmund Veesenmayer német követ megállapodást ír alá a hazai ipari berendezések, gépek, nyersanyagok, mezőgazdasági termékek, egészségügyi felszerelések, műkincsek Németországba történő kiszállításáról.

Miklós Béla vezérezredes Moszkvából ismételten átállásra szólítja fel az 1. magyar hadsereg katonáit.

Rogyion Malinovszkij marsall, a 2. Ukrán Front parancsnoka a visszatérő román hatóságok túlkapásai miatt, Sztálin jóváhagyásával, szovjet katonai közigazgatást vezet be Észak-Erdélyben, ahonnan e napig távoznak a román közigazgatás képviselői. 1945. március 8. A frontparancsnok egyben intézkedik a magyarellenes atrocitásokat elkövető Maniu-gárdák feloszlatásáról.
A három nagyhatalom egyezményt ír alá arról, hogy Németország kapitulációját követően az országban a legfőbb hatalom a háromtagú Szövetséges Ellenőrző Tanács kezébe megy át. 1945. június 5.
A Skót Misszió Bp-en megnyitja a Svéd Vöröskereszt védelme alatt álló Gyermek- és Anyaotthont. december 12.
Beiktatják hivatalába Mohay Gyulát, Bp nyilas főpolgármesterét.
Az oldal tetejére november 15.
A honvédelmi miniszter elrendeli a totális mozgósítást, amely szerint 12–70 éves korig, nemre való tekintet nélkül, minden magyar állampolgár katonai vagy munkaszolgálatra kötelezett.

Az bp-i Újlipótváros „védett házait” e naptól hivatalosan is „nemzetközi gettónak” nevezik. november 19. — A korábban kb. négyezer ember által lakott épületekben, nagyrészt hamis papírokkal, mintegy 40 ezer ember zsúfolódik össze.

Debrecenben megindul az MKP napilapja, a Néplap; szerkesztő Szilágyi József. november 19.

Az oldal tetejére november 16.

Újabb magyar–szovjet tárgyalást tartanak Moszkvában. Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos kifejti: „…az ideiglenes kormányt Magyarországon kell megalakítani, de a kormány összetétele tárgyában előre kell megállapodni. Biztosnak kell lennünk abban, hogy ez a kormány a mi intencióinkat viszi keresztül.” A szovjet fél Miklós Béla vezérezredest jelöli kormányfőnek. december 1.

Az oldal tetejére november 17.
Angelo Rotta pápai nuncius és Carl Ivar Danielsson svéd követ személyesen adja át Szálasi Ferencnek a Carl (Charles) Lutz svájci ügyvivővel és Raoul Wallenberg svéd követségi titkárral együtt fogalmazott memorandumot, amelyben követelik a zsidóüldözés azonnali és teljes befejezését.
A nyilasok a bp-i Duna-parton kivégzik a Városmajor utcai nyilasház pincéjében megkínzott mintegy 200 foglyot. november 23.
Szálasi Ferenc rendeletet ad ki, amelyben hat különféle zsidókategóriát állapít meg.

Franklin Roosevelt amerikai elnök levélben közli a londoni lengyel kormány miniszterelnökével, Stanisław Mikołajczykkal, hogy az USA nem ellenzi a kisebbségek áttelepítését Lengyelországból és Lengyelországba. 1945. január 28.

Finnországban Juho Kusti Paasikivi alakít kormányt, amelybe bevonja a kommunistákat is. 1946. március 11.

Az oldal tetejére november 18.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Gyöngyöst. november 25.

A nyilasok szervezni kezdik a bp-i gettót. november 29.

A Délvidéken a jugoszláv katonai közigazgatás elrendeli a németek internálását és teljes vagyonelkobzását, valamint a 16 és 50 év közötti magyar férfiak munkaszolgálatra való behívását. 1945. január 25.

Öngyilkosságot követ el Csatay Lajos vezérezredes, a Lakatos-kormány v. honvédelmi minisztere és felesége.*

A Magyar Szent Kereszt Egyesület ideiglenesen beszünteti működését, miután a nyilasok kifosztják központi irodáját, és megsebesítik Cavallier József főtitkárt. 1945. április 13.

Az oldal tetejére november 19.
Befejeződik a zsidók átköltözése az ún. „nemzetközi gettó” kijelölt házaiba.

Szegeden megindul az MKP, az FKgP és az NPP közös napilapja, a Délmagyarország; szerkesztő Balogh István, Erdei Ferenc és Révai József. 1945. január 19. — Az MKP e napon tartott nagygyűlésén Révai József kijelenti: „Aki tehát szocializmust és proletárdiktatúrát akar, megnehezíti a németellenes politikát.”

Munkácson megalakul Kárpátontúli Ukrajna Kommunista Pártja; kongresszusa határozatot hoz „Kárpátontúli Ukrajna” (Zakarpatszka Ukraina) Szovjet-Ukrajnával való egyesüléséről. november 26.

Az oldal tetejére november 20.

Hivatalosan is megalakul a gyakorlatban már november eleje-közepe óta működő Nemzeti Számonkérő Különítmény, amelynek feladata „a hungarizmus céljai megvalósítását veszélyeztető jelenségek figyelemmel kísérése; az állam- és közösségellenes bűncselekmények felderítésében való közreműködés”. Az osztag parancsnoka Orendy Norbert cs. ezredes, helyettese Könczey Gyula, majd Borgóy János cs. őrnagy, állománya mintegy 300 fő.

Beregfy Károly honvédelmi miniszter újabb felhívást ad ki a 25. „Hunyadi” SS gránátoshadosztályba történő jelentkezésre. — Az SS Vezetési Főhivatala utasítja a hadosztály parancsnokságát, hogy az alakulat felállítását és felszerelését a sziléziai Neuhammer kiképzőtáborában folytassa. december 6.

Az oldal tetejére november 21.
Az MTI jelenti: „Aki most… kivonja magát a katonai szolgálatteljesítés alól és megszökik, számoljon azzal, hogy nem csak saját személyében halálbüntetéssel bűnhődik, hanem hozzátartozói is a legnagyobb veszélybe dönti… azok a katonaszökevény rokonuk miatt a legsúlyosabban fognak lakolni.”
A szovjet csapatok átkelnek a Csepel-szigetre.

Az albán kommunista partizánok bevonulnak Tiranába. 1945. december 2.

Az oldal tetejére november 22.

A Nemzeti Számonkérő Különítmény emberei Bp-en árulás folytán letartóztatják az MNFFB polgári és katonai vezetőit, köztük Bajcsy-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot. december 6., december 24.

Befejeződik a Képviselőház, a Felsőház és a kormány Sopronba, Kőszegre és környékére (Gyepű–II) történő evakuálása. Szálasi Ferenc nemzetvezető és törzse a fővárosból a Bakonyba, Farkasgyepű községbe (Gyepű–I) települ. november 24. december 21.

Bp-en a Szír-csoport kommunista partizánjai felrobbantják a Metropol szállót, a német rendőrség székhelyét. december 3.
Az angol–amerikai hadászati légierő befejezi Közép- és Kelet-Mo rendszeres bombázását; a Nyugat-Mo elleni légitámadások folytatódnak. november 23.
Az oldal tetejére november 23.
Balogh István szeged-alsóvárosi plébános vezetésével újjáalakul a Független Kisgazdapárt (FKgP) szegedi szervezete.
E naptól kezdve nyilas csoportok a pesti Duna-part Lánchíd és Árpád híd közötti szakaszán az éjszakai órákban kivégzik a városban elfogott és ide hurcolt zsidókat.
Hitler elrendeli Bp házról házra való védelmét, tekintet nélkül a civil lakosságra és az okozandó károkra. december 1.
Szálasi Ferenc rendeletet ad ki a Dolgozó Nemzet Hivatásrendjének felállításáról; fő feladata „az osztályharc megszüntetése és az egyes társadalmi rétegek gyakorlati összehangolása”.

A 4. Ukrán Front csapatai elfoglalják Nagykapost. — A szovjet csapatok másnap Csap térségében a Bodrogköz területére lépnek.

A 17. szovjet légi hadsereg átveszi a Dunántúl légterét mint szövetséges hadműveleti területet a 15. amerikai légi hadseregtől és a 205. brit bombázó csoporttól.

A londoni emigráns csehszlovák kormány hivatalosan is a szövetséges nagyhatalmak hozzájárulását kéri a szlovákiai magyar és német kisebbség kitelepítéséhez. A majdani csehszlovák kormány a köztársasággal szemben ellenségesen megnyilvánuló magyarokkal szemben azonos módon kíván eljárni, mint a németekkel. december 1.

Az oldal tetejére november 24.
Szöllősi Jenő miniszterelnök-helyettes válaszol Serédi Jusztinián bíboros esztergomi érsek és Ravasz László ref. püspök memorandumaira. Hitler „ígéretére” hivatkozik, amely szerint a bp-i hidakat és közműveket megkímélik; a munkaszolgálatosokkal kapcsolatban azt állítja, hogy őket munkára viszik a német határ közelébe. november 25.
Megkezdődik a nyilas kormányszervek kitelepülése Bp-ről. december 21.
Az oldal tetejére november 25.
A főirányban támadó 2. Ukrán Front parancsnoka, Rogyion Malinovszkij marsall Moszkvából engedélyt kap a Bp elleni közvetlen támadás leállítására. december 5.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Hatvant. november 26.

Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás levélben tiltakozik Szálasi Ferenc nemzetvezetőnél a zsidókkal szembeni bánásmód és a túszszedések miatt; Raffay Sándor ev. püspök hasonló tartalmú levelet küld Szálasinak. november 26.

Megalakul a nyilas Fegyveres Nemzetszolgálat; parancsnoka Návay Imre.

BM-rendelettel a katonaszökevényekre vonatkozó statáriumot a családtagokra is kiterjesztik.

Az oldal tetejére november 26.
Ravasz László püspök, a Mo-i Ref. Egyház Egyetemes Konventjének lelkészi elnöke Serédi Jusztinián bíboros hercegprímásnak írott levelében együttes fellépést sürget a mo-i zsidóság érdekében; hasonló tartalmú levelet küld Raffay Sándor ev. püspöknek is. Mint írja: „Nem lehet tovább halasztani azt az utolsó lépést, hogy a magyar keresztyén egyházak együtt emeljék fel szavukat e szörnyű bánásmód ellen.” december 1.
A 3. Ukrán Front csapatai a Baranyai-háromszögből kiindulva támadást indítanak a Dél-Dunántúlon, és még aznap elfoglalják Mohácsot. november 28.
Munkácson Kárpátontúli Ukrajna népi küldötteinek kongresszusa egyhangúlag deklarálja Kárpátalja kilépését Csehszlovákiából, és „újraegyesülését” Szovjet-Ukrajnával. A határozat kollektíve elítéli a magyarokat: „Véget ért a magyarok és más idegenek sok évszázados uralma Kárpátontúli Ukrajna ősi ukrán földjén.”

Az auschwitz-birkenaui haláltábor SS-őrsége kivégzi a zsidókból álló Sonderkommando 204 tagját, hogy a borzalmak utolsó túlélő tanúi se maradjanak életben. 1945. január 27.

New Yorkban Yehudi Menuhin vezényletével bemutatják Bartók Béla Szonáta szóló hegedűre c. művét. december 1.

Az oldal tetejére november 27.

Schieberna Ferenc nyilas főispán letartóztatja Mindszenty József veszprémi püspököt, mert a főpap nem engedélyezi, hogy a püspöki palotába katonaságot és prominens menekülteket szállásoljanak. 1945. április 1.

Az oldal tetejére november 28.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Pécset. november 30.

Az USA ügyvezető külügyminisztere kormánya moszkvai ügyvivőjének kifejti: „El szeretnénk kerülni minden olyan implikációt, miszerint Magyarország megkapja a hadviselő partner formális státusát.”

Az oldal tetejére november 29.
Vajna Gábor nyilas belügyminiszter rendeletet ad ki a bp-i gettó felállításáról; a gettóba az útlevéllel és védlevéllel nem rendelkező zsidóknak kell beköltözniük. december 2.

Gerő Ernő és Nagy Imre, az MKP ideiglenes központi vezetőségének tagjai a szovjet kormány meghívására Moszkvába utaznak. december 1.

Felsőzsolcáról mintegy 200 civil lakost hurcolnak el a szovjet csapatok.*

Beregfy Károly honvédelmi miniszter az időközben altábornaggyá előléptetett Hindy Ivánt (1946. augusztus 29.), az I. hadtest parancsnokát kinevezi Bp teljhatalmú katonai biztosává.

Zalaszentgrót térségébe megérkezik a 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály önkénteseinek utolsó csoportja. december 6. — A toborzás három hete alatt összesen 15 vasúti szerelvényt indítottak útba Bp-ről, ami hozzávetőleg 9000 önkéntest jelentett.*

Az oldal tetejére november 30.

Az MKP a debreceni Néplapban „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja” címmel közzéteszi politikai javaslatait.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Egert és Szekszárdot.

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyetemközi gyűlést hív össze a PPTE Bölcsészettudományi Karára. A minisztérium az egyetemek és  hallgatók Németországba települését kívánja elérni. A gyűlés Zemplén Géza műegyetemi tanár felszólalása után kormányellenes tüntetéssé alakul át.