1944
december

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére december 1.

Moszkvában tárgyalások kezdődnek Miklós Béla, Faragho Gábor és Vörös János vezérezredesek, Gerő Ernő és Nagy Imre, az MKP mo-i vezetői, a magyar kommunista emigráció képviselői és a szovjet vezetők között. — Az első napon Sztálin is részt vesz a tanácskozáson, és kifejti: „Mi elfogadtuk volna Horthyt, de őt elvitték a németek. Kényszerítették aláírni a dokumentumot. Ha egyszer van dokumentum, mindegy hogyan készült. Horthy erkölcsileg hulla. Szálasinak van még a kezében valami… Szükséges megteremteni a hatalom forrását… A kormányba nem kell bevenni a kicserélteket [ti. a moszkvai kommunistákat]. Őket olyan embereknek fogják tekinteni, akik Moszkvától függenek. A fegyverszüneti bizottság tagjainak és az átállt tábornokoknak meg kell mondani, hogy a határok a régiek lesznek. Meg kell mondani, hogy fizetni kell. Ha ők nem hajlandók, jönnek mások, és baloldalibb kormány lesz.” december 5.

A Törvényhozók Nemzeti Szövetsége és a nyilas kormány Bp-ről Sopronba települ. 1945. március 28. — Sopronban a Képviselőház megtartja a kitelepülés utáni első ülését.

Hitler erőddé nyilvánítja a magyar fővárost (Festung Budapest), és felállítja annak egységes katonai parancsnokságát; vezetőjévé Otto Winkelmann SS-Obergruppenführert, a mo-i SS- és rendőri erők főparancsnokát nevezi ki. december 5. A Budapest-hadtestcsoport a hadi irányítás szempontjából közvetlenül a Dél Hadseregcsoport alárendeltségében marad. Megőrzi posztját Hermann Breith tábornok, Bp harcparancsnoka is.

Befejeződik a Szent László hadosztály felállítása. 1945. május 10. Parancsnoka Szügyi Zoltán vk. (ejtőernyős) ezredes.* 1948. február 23.

A szovjet hadsereg nyomában érkező NKVD-egységek a Bodrogköz és az Ung-vidék férfi lakosságát háromnapos munkára, málenkij robotra rendelik. — A kijelölt gyűjtőhelyeken megjelenő férfiakat utóbb fegyveres kísérettel a szambori lágerbe viszik, majd különböző szovjet munka-táborokba hurcolják. december 23.

Ravasz László dunamelléki ref. püspök válasz nélkül maradt levélben a zsidóságot ért „igazságtalan intézkedések hatálytalanítását” kéri Szálasi Ferenctől.

Révész Imre tiszántúli ref. püspök „Bizalmas utasítás”-ban hívja fel a pedagógusok figyelmét a társadalmi és politikai változások komolyan vételére.
Megalakul az NPP szegedi szervezete.

Az e napon tartott népesség-összeírás adatai szerint Kolozsvár lakossága 83,5%-ban, Maros-vásárhelyé 94,5%-ban magyar.

Bostonban bemutatják Bartók Béla Concerto c. művét. 1945. szeptember 26.

Bp-en a Vígszínház bemutatja Lagerlöf Knudsen Portugália császára c. darabját; a Madách Színház Fendrik Ferenc Az én fiam c. művét játssza.

Az oldal tetejére december 2.

Szegeden az FKgP, az MKP, az NPP, a PDP, az SZDP, a legitimista Kettőskereszt Szövetség és a szakszervezetek részvételével megalakul a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF). — A szervezet kisebb módosításokkal elfogadja az MKP programját.

Befejeződik a bp-i zsidók áttelepítése a VII. kerületben felállított gettóba. — A kb. 0,3 km²-nyi területet a Dohány, a Nagyatádi (ma: Kertész) és a Király utca fogja közre, oly módon, hogy a határoló utcák házai nem tartoznak a gettóhoz. A kijelölt terület 4513 lakásában mintegy 60–100 ezer [?] 70 ezer [?] embert zsúfolódik össze. december 10.

A 3. Ukrán Front csapatai birtokba veszik Kaposvárt. — A 2. Ukrán Front csapatai elfoglalják Miskolcot.* — A városból december folyamán a szovjet belügyi egységek mintegy 500 személyt hurcolnak el.**

Az oldal tetejére december 3.
A kormány azonnali hatállyal Kisegítő Karhatalommá (KISKA) alakítja át a Nemzetőrséget. 1945. január 6.
A Szír-csoport robbantást hajt végre Bp-en, a városi színházi nyilas nagygyűlésen.
A nyilasok megtámadják a cionisták vezette Columbus utcai barakk-gyűjtőtábort; a vezetőket kivégzik, a táborlakókat deportálják.
Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi erők vk. főnöke elrendeli, hogy Mo-on minden ipari és közlekedési eszközt, elektromos, gáz- és vízszolgáltató közművet módszeresen el kell pusztítani.
Görögországban a kommunista vezetésű Görög Népi Felszabadítási Hadsereg felkelést robbant ki Geórgiosz Papandreu királypárti kormánya ellen. 1946. szeptember 1.
Az oldal tetejére december 4.
Szálasi Ferenc nemzetvezető Beregfy Károly honvédelmi miniszter és Kemény Gábor br. külügyminiszter kíséretében látogatást tesz Hitlernél Berlinben. december 10.

A 3. Ukrán Front csapatai Ercsinél átkelnek a Dunán. december 8.

Az oldal tetejére december 5.

A szovjet tárgyalófél Moszkvában ismerteti elképzeléseit a magyar delegáció tagjaival az Ideiglenes Nemzetgyűlés (INgy) megalakításáról és az Ideiglenes Nemzeti Kormány (INK) összetételéről. A tárgyalásokba az utolsó napon rövid időre ismét bekapcsolódó Sztálin szerint a programban erősebben kell hangsúlyozni a kisemberek magántulajdonának védelmét és a magán-kezdeményezés fenntartásának lehetőségét. — Az este folyamán Sztálin intencióinak megfelelően módosítják a megalakítandó kormány programját, és megegyeznek hat miniszteri tárca betöltésében.

A szovjet csapatok három irányból megkezdik a Bp elfoglalására indított hadműveleteket. december 24.

Hitler Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführert, a Waffen-SS tábornokát nevezi ki a Budapest-erőd teljhatalmú katonai parancsnokává.

Az oldal tetejére december 6.

A rögtönítélő hadbíróság ítéletet hirdet az MNFFB 11 vezetőjének perében; Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ny. ezredest és Tartsay Vilmos ny. vk. századost halálos ítélettel sújtják. december 8. A többi vádlott közül Almásy Pál vk. alezredes 15 évi, Révay Kálmán ny. százados 10 évi, Makkay Miklós, a fűzfői Nitrokémia Tröszt vezérigazgatója 15 évi, Beleznay István vk. őrnagy 10 évi börtönbüntetést kap. Kővágó Józsefet frontszolgálatra vezénylik. Bajcsy-Zsilinszky Endre ügyét a bíróság elkülöníti. december 23.

Debrecenben az MKP kezdeményezésére megalakul a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ). december 31.

A 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály törzse a kísérő egységekkel megérkezik a sziléziai Neuhammerbe. december 10.

Romániában a németellenességéről ismert Nicolae Rădescu tábornok, a királyi hadsereg v. vk. főnöke alakít kormányt. 1945. február 28.

Az oldal tetejére december 7.
Moszkvából Mo-ra indul a magyar békedelegáció tagjait és a szovjet katonai és polgári tanácsadókat szállító vonat. december 12.
Bethlen István gr. búvóhelyén, a Somogy megyei Mernyén jelentkezik a helyi szovjet katonai parancsnokságnál. A 3. Ukrán Front politikai osztályának munkatársai még aznap kihallgatják. 1945. április 1.
A nyilas hatóságok letartóztatják Rajk Lászlót, a hazai kommunisták egyik vezetőjét. 1945. március 23.

Az ún. Kasztner-vonat utasainak második csoportja, 1368 zsidó a bergen-belseni koncentrációs táborból megérkezik Svájcba.* 1955. június 2.

A Diósgyőri Vasgyárban megkezdődik a munka.

Aláírják a nemzetközi polgári repülésről és a légi fuvarozásról szóló chicagói egyezményt.

Az oldal tetejére december 8.
A Margit körúti fegyház udvarán kivégzik Kiss János altábornagyot, Nagy Jenő ny. ezredest és Tartsay Vilmos ny. vk. századost.

A 2. Ukrán Front csapatai északkeletről elérik a Balassagyarmat–Diósjenő–Vác vonalat. A 3. Ukrán Front csapatai Érdtől délnyugatra megközelítik a fővárost védő, Szabadbattyánon, Gárdonyon, Ráckeresztúron keresztül húzódó Margit-vonalat. december 9. — Ugyanakkor a 2. német páncélos hadsereg visszafoglalja Marcalit. Az arcvonal a Balaton és a Dráva között, Marcali–Nagybajom–Nagyatád–Barcs térségében, 20–30 km-re a Margit-vonal nyugati szektora előtt stabilizálódik. december 23.

A Pesti Színház bemutatja Henrik Ibsen Vadkacsa c. darabját, a főszerepben Bulla Elmával.

Az oldal tetejére december 8. [?]

Az egy hónapja Veszprémben őrzött Szent Koronát Kőszegre szállítják. 1945. január 12.

Az oldal tetejére december 9.

A Vörös Hadsereg elfoglalja Vácot. — A Fjodor Tolbuhin marsall vezette 3. Ukrán Front csapatai, Szekszárd, Dunaföldvár és Dunapentele bevétele után, Érd–Martonvásár térségében elérik a Margit-vonalat. december 23. — A 105. szovjet nehéztüzérdandár 203 mm-es lövegekkel megkezdi Bp rombolását. december 20.

Bp-en német–magyar rögtönítélő bíráskodást vezetnek be.
Miután a pesti szervezkedésüket a nyilasok jórészt fölszámolták, és jó néhány ellenállót kivégeztek, a Görgey-zászlóalj kb. 120-150 fős kontingense Csohány Endre hadnagy vezetésével a Börzsönybe indul, ahol a csoport tagjai a szovjet csapatokkal együttműködve aktív ellenálló tevékenységet folytatnak; a harcok során 29-en vesztik életüket.
Az oldal tetejére december 10.

Szálasi Ferenc közli Hans Friessner vezérezredessel, a német Dél Hadseregcsoport parancs-nokával, hogy eláll Bp nyílt várossá nyilvánításától, és a főváros erődként való felhasználását immár nem ellenzi. — Kovarcz Emil tárca nélküli miniszter, ezzel összhangban, elrendeli „a székesfőváros általános és teljes mozgósítását, nemre való tekintet nélkül 14–70 éves korig”.

A nyilas hatóságok lezárják a palánkokkal körülvett bp-i gettó kapuit.

Megkezdődik a 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály fő erőinek áttelepítése Sziléziából Németországba. A hadosztály állománya ekkor kb. 20 ezer fő. december 23.

Az oldal tetejére december 12.
A reggeli órákban Debrecenbe érkeznek a magyar fegyverszüneti delegáció tagjai, valamint a szovjet kormány megbízottai, Georgij Puskin politikai tanácsadó és Ivan Szuszajkov vezérezredes, a 2. Ukrán Front haditanácsának tagja.
Az oldal tetejére december 13.

Debrecenben Vásáry István polgármester elnökletével megalakul az INgy előkészítő bizottsága. december 16.

Neuilly-sur-Seine-ben (Franciaország) meghal Vaszilij Kandinszkij orosz festő, grafikus.
Az oldal tetejére december 15.
Valerian Zorin helyettes külügyi népbiztos közli a csehszlovák emigráns kormányt Moszkvában képviselő Zdenĕk Fierlingerrel a szovjet kormány álláspontját, amely szerint Kárpátalja kérdése csehszlovák belügy, amelybe a szovjet hatóságok nem kívánnak beavatkozni. 1945. január 23.
Az oldal tetejére december 15. [?]

Debrecenben megalakul az FKgP ideiglenes országos vezetősége; elnök Balogh István; az elnökség tagjai: Gyöngyösi János, Kovács Béla, Lévai Zoltán, Őry István, Vásáry István.

Az oldal tetejére december 16.

A Szu Állami Honvédelmi Bizottsága kiadja a németek deportálását elrendelő 7161. sz. dekrétumát, amely többek között kimondja: „A Románia, Jugoszlávia, Magyarország, Bulgária és Csehszlovákia területén tartózkodó valamennyi 17 és 45 év közötti munkaképes német férfit, valamint 18 és 30 év közötti munkaképes német nőt internálni kell, és a későbbiekben szovjetunióbeli munkára kell szállítani. A német és magyar állampolgárságú németek, valamint a romániai, jugoszláviai, bulgáriai és csehszlovákiai német állampolgárok szintén internálandók.”* december 17. december 22.

Az INgy előkészítő bizottsága felhívást intéz a felszabadult területek lakosságához, hogy válasszák meg képviselőiket a gyűlésbe. december 21.

Bp-en a nyilas hatóságok letartóztatják Esterházy János gr.-ot, a szlovákiai Magyar Párt elnökét, akit csupán Ján Spišiak bp-i szlovák követ interveniálásának hatására, valamint azzal a feltétellel engednek szabadon, hogy Pozsonyba visszatérve lemond pártelnöki tisztéről. 1945. április 6.

Nagy erejű német ellentámadás indul a nyugati fronton, az Ardennekben. 1945. január 25.

Az oldal tetejére december 17.

A 4. Ukrán Front mögöttes területeit  biztosító NKVD-csapatok parancsnoka, Fagyejev vezérőrnagy e napon kelt jelentése szerint „…november 18-tól december 16-ig az NKVD-osztagok Kárpátalja területén összesen 22 951 személyt tartóztattak le és továbbítottak hadifogolytáborokba… A tisztítóakció folytatódik a hátországban.”* december 22.

Az oldal tetejére december 18.

Piliscsabán (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) a hadbíróság halálra ítél az esztegomi téglagyárból meg-szökött nyolc munkaszolgálatos cigányt. Az ítéletet végrehajtják. 1945. január 31.

Az oldal tetejére december vége.

A szovjetek tömegesen hurcolnak el embereket Dorogról, Esztergomból, Pilisszentlélekről, Ózdról, Salgótarjánból, Balassagyarmatról, Szécsényből, Ceglédről és Gödről.* 1945. január 30.  

Az oldal tetejére december 20.
A 2. és a 3. Ukrán Front támadást indít Bp bekerítésére. december 24.

A szovjet belügyi alakulatok megkezdik a Dél-Dunántúl munkaképes férfilakosságának össze-gyűjtését és elhurcolását.

Az oldal tetejére december 21.

Délután 2 órakor a debreceni Református Kollégium oratóriumában összeül az INgy, amely magát „a magyar állami szuverenitás kizárólagos birtokosának” nyilvánítja. december 22. Az INgy elnökévé Zsedényi Béla jogászprofesszort, alelnökévé Juhász Nagy Sándor ügyvédet és Sántha Kálmán orvosprofesszort választják. A 44 településről behívott 230 képviselő megoszlása: MKP 90 (39%), FKgP 56 (24%), SZDP 43 (19%), NPP 16 (7%), PDP 13 (6%).

Szálasi Ferenc nemzetvezető és közvetlen környezete Farkasgyepűről Kőszegre települ. 1945. március 29.
Az oldal tetejére december 22.

Az INgy 25 tagú Politikai Bizottságot választ. A bizottság nevében Balogh István plébános tesz javaslatot a kormány tagjaira. Megalakul az INK: Dálnoki Miklós Béla vezérezredes miniszterelnök, Erdei Ferenc belügy, Gyöngyösi János külügy, Vörös János vezérezredes honvédelem, Nagy Imre földművelésügy, Valentiny Ágoston igazságügy, Vásáry István pénzügy, Takács Ferenc iparügy, Molnár Erik népjólét, Gábor József kereskedelem- és közlekedésügy, Teleki Géza gr. vallás- és közoktatásügy, Faragho Gábor vezérezredes közellátás. — Az INgy két napig tartó első ülésszaka összesen nyolc órát ülésezik. 1945. szeptember 5. A gyűlés nevében a továbbiakban a Politikai Bizottság intézkedik.

A 2. Ukrán Front Katonai Tanácsának 0060. sz. parancsa elrendeli a német nemzetiségű lakosság közvetlen hátországi munkára történő mozgósítását. A debreceni főhadiszálláson magyar és német nyelvű felhívást tesznek közzé az érintettek összeírásáról, ám a szöveg nem említi, hogy a listára felvetteket 15 napra elegendő élelemmel, fejenként legfeljebb 200 kg-os poggyásszal a Szu területére szállítják, és a jóvátételi munka időtartamáról sem esik szó.* december 26. Erdei Ferenc belügyminiszter az INK nevében érintkezésbe lép a debreceni szovjet főhadiszállással, s ígéretet kap arra, hogy a szovjet parancsnokok a magyar kormány megbízottaival közösen felülvizsgálják a kiszállítandók listáit.** 1945. január 5.

Az oldal tetejére december 23.
Az INK úgy határoz, hogy a Szu-hoz fordul a fegyverszüneti feltételekért; a magyar fegyverszüneti küldöttség tagjaivá Gyöngyösi János külügyminisztert, Nagy Imre földművelésügyi minisztert és Vörös János honvédelmi minisztert jelöli. december 24.
A 3. Ukrán Front csapatai áttörik a Margit-vonal Balaton és a Velencei-tó közötti szektorát. A szovjet csapatok elfoglalják Székesfehérvárt. 1945. január 22.

A Honvédelmi Minisztérium parancsot ad a második magyar SS-gránátoshadosztály, a „Hungária” felállítására. december 28. — Ekkor hozzávetőleg 22 ezer magyar katona tartozik a neuhammeri táborba átvezényelt 25. „Hunyadi” SS-gránátoshadosztály kötelékébe.

A szovjet belügyi hatóságok a Bodrogköz és az Ung-vidék 57 szlovákiai községéből e napig 2444 magyar férfit deportálnak a Szu-ba, ahol egyharmaduk elpusztul.*

Az oldal tetejére december 24.
A nyilasok Sopronkőhidán kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét, Kreutz Róbertet, Pataky Istvánt és Pesti Barnabást.

Bp körül bezárul a szovjet ostromgyűrű; északnyugati irányban marad egyetlen átjáró. december 26. — A Vörös Hadsereg két lövészhadteste megkezdi Észak- és Dél-Pest ostromát.

A Hasomér Hacair zsidó ellenállási szervezet foglyokat szabadít ki a Margit körúti börtönből. december 26.

A fegyverszüneti küldöttségben Nagy Imre helyét Balogh István plébános, miniszterelnökségi államtitkár foglalja el.

Megjelenik a Szabad Vajdaság, az akkor még csaknem félmilliós délvidéki magyarság egyetlen napilapjának első száma. 1945. szeptember 27.

Az oldal tetejére december 25.
A délelőtt folyamán a szovjetek kiverik a védőket a Hűvös-völgyből, a Hármashatár-hegyről, a Szabadság-hegyről, és elfoglalják a Kelenföldi pályaudvart.

A nyilasok rajtaütnek Stollár Béla sportújságíró partizáncsoportján; a Légrády Nyomda védelmében kialakuló tűzharc során Stollár és 23 társa elesik.

Szovjet és román csapatok elfoglalják Salgótarjánt.
A szovjet kormány értesíti a brit és az amerikai kormányt az INK fegyverszüneti kérelméről.
Az oldal tetejére december 26.

Bp körül végleg bezárul a szovjet ostromgyűrű, miután a 4. gárdahadsereg elfoglalja Esztergomot, a 7. gárdahadsereg Párkányt. — A visszavonuló németek felrobbantják a két várost összekötő Mária Valéria hidat.*

Miklós Béla miniszterelnök civilek tömeges és jogtalan elhurcolása miatt panaszt tesz a megszálló szovjet hatóságoknál. 1945. január 7.
A Hasomér Hacair cionista ellenállói újabb foglyokat szabadítanak ki a Margit körúti börtönből.
Az amerikai és a brit kormány hozzájárul, hogy Moszkvában folytassák a tárgyalásokat a Mo-gal kötendő fegyverszünetről.
Az oldal tetejére december 27.

A nyilasok a IX. ker. Bokréta u. 3. sz. alatti munkásleányotthonból zsidók rejtegetése miatt elhurcolják, és a Ferenc József híd közelében feltehetően még aznap a Dunába lövik a kassai származású Salkaházi Sára (Schalkház Sarolta) szociális nővért* és Bernovits Vilma hitoktatót, valamint az általuk védelmezett zsidó gyerekeket.

A szovjet csapatok elfoglalják a Szentendrei-szigetet, Rákoscsabát, Rákosligetet, Ecsert, Maglódot és Vecsést.
Karl Pfeffer-Wildenbruch tábornok elrendeli, hogy a 8. SS-lovashadosztály egységei Pestről Budára vonulva az itteni, Szabadság-hegy és Óbuda közötti védvonalat erősítsék meg. Ezzel Pest védelme meggyengül, de a harcok közeli befejezésének reménye egyre csekélyebbé válik.

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos a szövetséges nagyhatalmak képviselői elé terjeszti a Mo-gal kötendő fegyverszünet módosított tervezetét. William Harriman, az USA képviselője kifogásolja a Mo-ra kirótt jóvátétel konkrét összegének belefoglalását a fegyverszüneti szerződésbe; ugyanakkor javasolja, hogy a jóvátétel teljesítésének ellenőrzésére a három nagyhatalom megbízottaiból a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) kebelén belül alakítsanak jóvátételi albizottságot. december 29.

Az oldal tetejére december 28.
Az INK hadat üzen Németországnak. A Gyöngyösi János vezette háromtagú magyar fegyverszüneti delegáció este vonattal Moszkvába indul. 1945. január 18.

Nyilasokból és sváb SS-ekből álló fegyveres csoport megtámadja a Bethlen Gábor téri kórházat; másnap 28 fiatalabb férfit a Wesselényi utcai kereskedelmi iskola épületébe hurcolnak.* december 31.

Az SS Vezetési Főhivatala elrendeli a 26. „Hungária” SS-gránátoshadosztály (26. Waffen-Grenadier-Division [ungarische Nr. 2. „Hungaria”]) felállítását.

Az oldal tetejére december 29.

A szovjet hadsereg fegyverletételre szólítja fel Bp védőit. — A pesti oldalon, az Üllői úton induló parlamenter, Steinmetz Miklós kapitány dzsipje még odaúton aknára fut. A budai oldalon Ilja Osztapenko kapitány eljut a németekhez, őt a Budaörsi úton visszatérőben éri szovjet aknavető-találat (vagy magyar lövedék). Mindkét parlamenter életét veszti.

SS-katonák [?] lerohanják a Visegrádi u. 38. sz. alatti védett házat, a Radó–Magyari-féle ellen-állási csoport központját; 81 zsidó ellenállót a helyszínen legyilkolnak.

Szovjet katonák 238 személyt deportálnak Kesztölcről. december vége

Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos visszautasítja a nyugati nagyhatalmak képviselőinek valamennyi módosító javaslatát a Mo-gal kötendő fegyverszünettel kapcsolatban. 1945. január 20.
Az USA külügyminisztere jelzi, hogy elfogadja az INK-t Mo képviselőjének, és hajlandó vele fegyverszünetet kötni.

A német csapatok felrobbantják a Déli összekötő vasúti hidat.* december 31. 1946. október 31.

Az oldal tetejére december 30.

Meghal Romain Rolland Nobel-díjas francia író.

Az oldal tetejére december 31.

Nyilasok legyilkolják a Bethlen Gábor téri kórházból a Wesselényi utcai kereskedelmi iskola épületébe hurcolt zsidó férfiakat. — Késő délután egy 40-50 fős nyilas fegyveres csoport behatol a Vadász utca 31. sz. alatti épületbe, a svájci védelem alatt álló ún. „üvegházba”, ahol felfedezik több ezer védett és nem védett zsidó rejtekhelyét. Weisz Arthurt, az épület korábbi tulajdonosát másnap a nyilasok meggyilkolják.

A Földes László vezette kommunista partizáncsoport megakadályozza az újpesti víztorony fel-robbantását. 1945. január 9.

A KISZ szegedi szervezete javaslatot tesz egy országos ifjúsági egységszervezet, a MADISZ megalakítására. 1945. január 7.

A németek felrobbantják az újpesti vasúti hidat. 1945. január 14.