1944
augusztus

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére augusztus 7.

Átalakul a Sztójay-kormány. augusztus 24. Kiválik Imrédy Béla, Jaross Andor és Kunder Antal. Új miniszterek: belügy Bonczos Miklós, kereskedelem- és közlekedésügy Szász Lajos iparügyi miniszter; a gazdasági csúcsminiszterség megszűnik.

Az oldal tetejére augusztus 26.

A szovjet Vörös Hadsereg első egységei (a 2. Ukrán Front jobbszárnya) az Úz és a Csobányos völgyében, Illyefalvánál, valamint az Ojtozi-szorosban átlépik a második bécsi döntéssel megállapított, e ponton a történelmi magyar határral azonos államhatárt, és harcérintkezésbe kerülnek a székely határőrséggel. szeptember 23. — Az elkövetkező napokban a Keleti-Kárpátok átjáróiban heves összecsapásokra kerül sor a magyar és a szovjet csapatok között.

Folytatja előző napi ülését a Minisztertanács (Mt). Arra a német kérdésre, hogy Mo bekapcsolódik-e egy Dél-Erdély felé indítandó német támadásba, az Mt igennel válaszol, annak kikötésével, hogy az együtt történik a német csapatokkal, nem jár együtt a magyar haderő szétforgácsolásával, s az csak a résztvevő magyar csapatok németek általi felfegyverzése és a németek felvonulásának befejezése után indul meg. szeptember 5. — Ugyanezen a napon Hitler a román, majd a bolgár hadsereg átállása miatt kialakult helyzetben, miután reális veszéllyé vált, hogy a balkáni német csapatokat elvágják Németországtól, parancsot ad a Balkán kiürítésére.*

Az oldal tetejére augusztus 27.

A szovjet csapatok elfoglalják Úzvölgy-fűrésztelepet, majd az Ojtozi-szorosban Sósmezőt, az első magyar községet (1945. április 12.), és a nap folyamán birtokba veszik a romániai Foksányt és Galacot.

Az oldal tetejére augusztus 28.

Horthy Miklós kormányzó távirati úton megbízza Bakach-Bessenyey György br. v. berni magyar követet, hogy ismét vegye fel a kapcsolatot a nyugati szövetséges hatalmak képviselőivel, azzal a kikötéssel, hogy a napirenden „területi kérdések egyelőre ne szerepeljenek”. augusztus 29.

Dálnoki Veress Lajos vezérezredest kinevezik a felállítandó 2. magyar hadsereg parancsnokává.* augusztus 30.

Az oldal tetejére augusztus 29.

Hivatalba lép Lakatos Géza vezérezredes kormánya. szeptember 21. A Lakatos-kormány tagjai: Bonczos Miklós belügy (október 12.), Csatay Lajos vezérezredes honvédelem, Gyulay Tibor iparügy, Hennyey Gusztáv altábornagy (később vezérezredes) külügy, Jurcsek Béla földművelésügy, Markos Olivér kereskedelem- és közlekedésügy, Rakovszky Iván vallás- és közoktatásügy, Reményi-Schneller Lajos pénzügy, Vladár Gábor igazságügy.

Bakach-Bessenyey György br. választáviratában közli, hogy Mo nem tárgyalhat egyoldalúan a nyugati szövetségesekkel; kapcsolatba kell lépnie a Szu-val is. szeptember 5.

Horthy Miklós kormányzó fogadja Szálasi Ferencet, a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét, aki szélsőjobboldali egységkormány megalakítására tesz javaslatot; a kormányzó elhárítja a kez-deményezést, és Szálasit a rend és a nyugalom fenntartására inti. — Szálasi arra a következtetésre jut, hogy a nyilasoknak Horthy nélkül kell átvenniük a hatalmat. augusztus 30.

Bonczos Miklós belügyminiszter megbízza Ferenczy László cs. alezredest „az ország területén tartózkodó zsidók részére kijelölendő telephelyek felkutatása, megszervezése, azok megfelelő biztonsági szolgálattal való ellátása … előkészítésével és végrehajtásával”.

A német csapatok, Jozef Tiso szlovák köztársasági elnök előző napi felkérése alapján, megkezdik Szlovákia megszállását. — Besztercebányán kirobban a szlovák nemzeti felkelés. október 27.

Az oldal tetejére augusztus 30.

Dálnoki Veress Lajos vezérezredes parancsnoksága alatt felállítják a 2. magyar hadsereget. Az újjászervezett hadsereg erői a Borsai-hágótól Nagyvárad térségéig, mintegy 300 kilométeres arcvonalon helyezkednek el.* szeptember 5.

Constantin Sănătescu tábornok román miniszterelnök ultimátumot intéz a magyar kormányhoz, és a második bécsi döntéssel visszacsatolt területek (Észak-Erdély) azonnali kiürítését követeli. szeptember 1. — A nap folyamán a román légierő bombázza Nagyváradot, Szászrégent, Debre-cent, Kecskemétet és Ceglédet.

Bp-re érkezik Heinz Guderian vezérezredes, a német szárazföldi csapatok vezetési törzsének főnöke.

Edmund Veesenmayer, a Német Birodalom bp-i követe és teljhatalmú mo-i megbízottja fogadja Szálasi Ferenc nyilas-hungarista pártvezetőt. szeptember 16.

Ungváron halálra ítélik Pataki Ferenc partizánparancsnokot.*

A német csapatok elhagyják Bulgáriát. szeptember 8.

Az oldal tetejére augusztus 31.

Bukarestbe ellenállás nélkül bevonulnak a szovjet csapatok.