1919
április

január február március április május június július augusztus szeptember október november december

Az oldal tetejére Április 1.

A Négyek Tanácsa Bp-re küldi Jan Christian Smuts brit tábornokot, hogy tájékozódjék, és szerelje le a ma­gyar–román ellentéteket. április 4.

A volt csendőröket, rendőröket és pénzügyőröket testületileg átveszik a Vörös Őrség­be.

Megalakul az írói direktórium. Elnöke Lukács György.

Az oldal tetejére Április 2.

Az FKt közzéteszi a Mo-i Tanácsköz­társaság ideiglenes alkotmányát. A Ta­nácsköztársaság a munkások és parasztok állama, célja a kizsákmányolás megszüntetése, a szocialista gazdasági és társadalmi rend megteremtése. Az alkotmány szabá­lyozza az államhatalmi szervek és a tanácsok működését, hatáskörét és fel­adatait.

Közzéteszik az FK­t rendeletét a tanácsválasztások meg­tartásáról; a nagykereskedelem államo­sításáról; a köztulajdonba vett üzemek igazgatóinak és tisztviselőinek munka­kötelezettségéről és illetményéről; to­vábbá arról, hogy a 100 korona kölcsön­összegnél kevesebbért elzálogosított tárgyak visszaadandók.

Az oldal tetejére Április 3.

Átalakul az FKt. A nép­biztoshelyettesi tisztség megszűnik. Az FKt elnöke Garbai Sándor; a népbiztosok: belügyi, vasúti és hajózási Landler Jenő és Vágó Bé­la; földmívelésügyi Hamburger Jenő, Nyisztor György és Vántus Károly; hadügyi Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Kun Béla és Szántó Béla; igazságügyi Ládai István és Ró­nai Zoltán; közélelmezési Erdélyi Mór, Illés Artúr és Kondor Bernát; közokta­tásügyi Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szabados Sándor és Szamuely Tibor; külügyi Ágoston Péter, Kun Béla és Pogány József; munkaügyi és népjóléti Bokányi Dezső és Guth An­tal; német Kalmár Henrik; ruszin Sté­fán Ágoston; szociális termelés Dov­csák Antal, Hevesi Gyula, Kelen Jó­zsef, Rákosi Mátyás és Varga Jenő.

Az FKt közzé­teszi XXXVIII. sz. rendeletét a kö­zép- és nagybirtokok köztulajdonba vételéről.

A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság elrendeli az általános mun­kásbiztosítás kiépítését.

A Tanács­köztársaság árucsere-forgalmi egyez­ményt köt Ausztriával.

Az oldal tetejére Április 4.

A Négyek Tanácsától kiküldött Jan Smuts tábornok megérke­zik Bp-re. Smuts tárgyalásokat kezd Kun Béla külügyi népbiztossal a demar­kációs vonalról és a Mo elleni blokádról.

Az oldal tetejére Április 6.

A kommunista és szoci­áldemokrata ifjúmunkások közös veze­tőségi ülést tartanak Bp-en. Kimondják a két szervezet egyesülését Kommunista Ifjúmunkások Mo-i Szövetsé­ge (KIMSZ) néven.

Az oldal tetejére Április 7.

A Közokta­tásügyi Népbiztosság elrendeli az okta­tási és kulturális rendeltetésű épületek köz-tulajdonba vételét.

Az oldal tetejére Április 8.

Az FKt közzéteszi XLVIII. sz. rendeletét a szállítóvállalatok, a mozik, a filmgyárak és a film-gyártással kapcsolatos üzemek köztulajdonba vételéről.

Az oldal tetejére Április 9.

Az FKt Szamuely Tibor és Vágó Béla népbizto­sokat kinevezi a bp-i lakásügyek teljhatal­mú vezetőivé.

Az FKt szolgálatra hívja be a v. katonatiszteket.

Az oldal tetejére Április 12.

Bécsben Bethlen István gr. ve­zetésével magyar emigránsok megala­kítják az Antibolsevista Comitét (ABC).

A Ruszin Népbiztosság közzéteszi Kárpátalja (Ruszka Krajna) alkotmánytervezetét.

Meg­alakul a Zeneművészeti Direktórium. Tagja Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán és Reinitz Béla.

Az oldal tetejére Április 13.

A négy nagyhatalom buka­resti követei közös memorandumban kérik kormányaikat, járuljanak hozzá, hogy Románia megtámadja Mo-ot. április 16.

Münchenben megalakul a Bajor Tanácsköz­társaság.

Az oldal tetejére Április 14.

A Hadügyi Népbiztosság elren­deli a katonatanácsok megszüntetését, és politikai biztosokat vezényel a Vörös Hadsereg magasabb egységeihez.

Az oldal tetejére Április 16.

A román hadsereg a február 26-ai demarkációs vonal teljes hosszában támadást indít Mo ellen. április 17.

Az oldal tetejére Április 17.

A román hadsereg előnyomul a Szamos és a Maros között. A székely hadosztály észak felé hátrál. április 18.

Az FKt közzéte­szi rendeletét a gyógyfür­dők, gyógyforrások, ásvány- és gyógy­vízfeldolgozó üzemek, gyógyintézetek és üdülőhelyi szállodák köztulajdonba vételéről.

Az oldal tetejére Április 18.

Az FKt a román csapatok elleni harc felvé­tele mellett foglal állást. április 18.

A Közokta­tásügyi Népbiztosság elrendeli nyolc­osztályos egységes iskolák felállítását.

Ellenforradalmi megmozdulás kezdődik Deb­recenben. A városban kihirdetik a statáriumot.

Az oldal tetejére Április 19.

A román csapa­tok elfoglalják Szatmárnémetit. április 20.

A Hadügyi Népbiztosság Strom­feld Aurélt kinevezi a Keleti Hadsereg vezérkari főnökévé.

Az FKt az ellen­forradalom megakadályozására a va­gyonos polgárság soraiból túszok szedé­sét rendeli el. 489 embert, köztük ismert személyeket szállítanak a Gyűjtőfogház­ba. — Május végén az FKt rendeletére szabadon engedik őket.

­A bp-i Munkás- és Katonatanács kimondja a proletariátus mozgósítását. Elhatározza, hogy az FKt, a Munkástanács, valamint az összmun­kásság fele harcba vonul.

A Szociális Termelés Népbiztossága elrendeli az ipari termelés ügyeinek központosítását, ipari kísérleti állomás létesítését és kül­kereskedelmi hivatal felállítását.

A Szocializálási Népbiztosság elrendeli a bp-i üzletek összevonását. A fő­városban mindössze 300-400 üzlet mű­ködhet.

A Belügyi Népbiztosság elrendeli az egyház és az állam különvá­lasztását.

Az oldal tetejére Április 20.

A román csapatok bevonulnak Nagyváradra és Érmihályfalvára. április 21. — A román csapatokkal szemben álló székely hadosztály északra, a Tisza vonalához vonul vissza. április 26. A hadosztály parancsnoka, Kratochvil Károly ezredes meg­indítja a románokkal a fegyverletételi tárgyalásokat.

Az oldal tetejére Április 21.

A román hadsereg a Huszt–SzatmárnémetiNagykárolyNagyvárad–NagyszalontaArad vonalról újabb támadást indít. április 22. — A Hadügyi Népbiztosság egységes vezetés alá helye­zi a keleti frontot. Főparancsnok Böhm Vilmos; az arcvonal mögötti területek teljhatalmú biztosa Szamuely Tibor.

­A Közoktatásügyi Népbiztosság elren­deli az egyházi vagyont felszámoló bi­zottságok felállítását.

Az oldal tetejére Április 22.

A román hadsereg elfoglalja Mátészalkát (Szatmár vm.) és Gyulát (Békés vm.). április 23.

Az oldal tetejére Április 23.

A román hadsereg bevonul Deb­recenbe, és elfoglalja Hajdúszoboszlót. április 24. — A csehszlovák hadsereg Ungvárnál délnyugati irányban támadást indít Mo ellen. április 27.

Az oldal tetejére Április 24.

A Vörös Hadsereg visszaveszi Hajdúszoboszlót. április 25.

Az FKt közzéteszi LXX. sz. rendeletét a kórházak és gyógyintézetek köztulajdonba vételéről.

A Közokta­tásügyi Népbiztosság elrendeli az ingye­nes tanoncoktatást.

Az oldal tetejére Április 25.

A román csapatok ismét elfoglalják Hajdúszoboszlót. április 26.

Philip Marshal Brown, az USA mo-i megfigyelője az FKt leváltását, és helyébe „mérsé­kelt szocialista kormány” behelyezését javasolja a párizsi békekonferenciának.

Az oldal tetejére Április 26.

Kratochvil Károly ezredes, a székely hadosztály parancsnokának megbízottai Nyírbaktán aláírják a ro­mánok előtti fegyverletételi szerződést. április 27.

Az FKt közzéteszi LXXIV. sz. rendeletét a saját szükségleten felüli élelmiszerkész­letek beszolgál-tatásáról.

Az oldal tetejére Április 27.

A Szegeden állomásozó francia csapatok megszállják Makót és Nagyla­kot (Csanád vm.). április 30.

A román hadsereg elfoglalja Kabát, Balmazújvárost, Haj­dúnánást és Nyíregyházát. A Vörös Hadsereg védelemre rendezkedik be a Tisza vona­lánál. április 29.

Megindul a csehszlovák hadsereg általános táma­dása a demarkációs vonal keleti és nyugati részén. április 28.

Az oldal tetejére Április 28.

Csap és Munkács közt találkozik a román és a csehszlovák hadsereg. április 30.

A Közoktatásügyi Népbiz­tosság elrendeli a tudományos és köz­művelődési könyvtárak államosí-tását.

Az oldal tetejére Április 29.

A Keleti Hadsereg parancsnok­sága elrendeli a Tiszántúl kiürítését. április 30.

Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság elrendeli az Alkoholellenes Tanács felállítását.

Az oldal tetejére Április 30.

A román csapatok a tiszajenői (Szolnok vm.) hídfő kivételével mindenütt elérik a Tisza vonalát. május 2.

A csehszlovák csapatok elfoglalják Sátoraljaújhelyt. május 1.

Kun Béla külügyi népbiztos jegyzéket intéz Woodrow Wilson amkerikai elnökhöz, a csehszlovák, a román és a jugoszláv kormányhoz. A jegyzék szerint a Tanácsköztársaság nem áll a területi integritás alapján, nincsenek hódító törekvései, békét akar a környe­ző államokkal.