1918
november

október november december

Az oldal tetejére November 1.

IV. Károly király a Károlyi-kormányt saját kérésére fölmenti a neki tett eskü alól. Este a kormány tagjai feles­küsznek „Magyarországra és a magyar népre” a Nemzeti Tanács elnökévé vá­lasztott Hock János előtt.

Linder Béla hadügyminiszter elrendeli, hogy a fronton álló magyar csapatok tegyék le a fegyvert.

Az oldal tetejére November 3.

Padovában (Olaszország) az Osztrák-Magyar Monarchia nevé­ben Edel von Webenau Viktor Weber tábornok Adamo Diaz tábornok, az olasz hadsereg vezér­kari főnöke, az antanthatalmak képvise­lője előtt aláírja a fegyverszüneti megállapodást. november 4. Demarkációs vonalként a Monarchia 1914-es határait jelölik meg. — A fegyver­szünet Mo számára le­zárja az 1914. július 28-ai hadüzenettel indult világháborút.*

Az oldal tetejére November 4.

Életbe lép a fegyverszüneti megállapodás. november 7. Az aláírást követő huszonnégy órában jelentős számú osztrák-magyar katona kerül olasz hadifogságba.

Moszkvában értekezletet tart az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt (OK[b]P) mo-i csoportja.* A résztvevők kinyilvánítják a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP) megalakulását. november 24.

Az oldal tetejére November 7.

Károlyi Mihály gr. miniszter­elnök vezetésével a Nemzeti Tanács, a Bp-i Munkástanács és a Katona­tanács tagjaiból alakult küldöttség Belg­rádban Mo nevében külön fegyverszüneti tárgyalást kezd Louis-Félix Franchet d'Esperey tábornokkal, az antanthatalmak keleti frontjának főparancsnokával. — A francia tábornok 18 pont­ból álló fegyverszüneti szerződést nyújt át. A magyar kormány köteles lenne kiüríteni a Nagy­szamos felső folyásától Marosvásár­helyig, majd a Maros mentén a Tiszáig, innen a Szabadka–Baja–Pécs vonalon a Dráváig húzott demarkációs vonaltól délre és keletre eső területeket; leszerelni hadseregét; átengedi területén az an­tanthatalmak csapatait. — A küldöttség a fegyverszüneti pontokat elfogadhatat­lannak nyilvánítja, és nem írja alá.

Az oldal tetejére November 8.

Az ideiglenes csehszlovák kormány parancsára cseh katonai alakulatok Nagyszom­bat–Trencsén térségében átlépik a határt, és behatol­nak Mo-ra. — A csehek a következő napokban megszállják Trencsént, Vágúj­helyt, Zsolnát, Ruttkát és Turócszent­mártont.

Közzéteszik Linder Béla had­ügyminiszter rendeletét, amely november 11-ei hatállyal leszereli az 1896 előtt szü­letett nem tényleges állományú legény­séget és tiszteket.

Az oldal tetejére November 9.

Linder Béla lemondása után a Minisztertanács (Mt) Bartha Albert alezredest nevezi ki hadügy-miniszterré. Linder tárca nélküli miniszterként a kormány tag­ja marad.

A román kor­mány ultimátumban követeli a központi hatalmak csapatainak kivonulását Ro­mániából. A Román Nemzeti Tanács a magyar kormányhoz intézett felszólí­tásában a mo-i románlakta területek feletti hatalmat magának kö­veteli.

A szerb hadsereg bevonul Újvidékre.

Ungvárott megalakul a Mo-i Rutén Néptanács.

Berlinben kikiáltják a köztársaságot. II. Vilmos német császár Hollandiába menekül.

Az oldal tetejére November 11.

Bartha Albert hadügyminiszter kiáltvá­nyt intéz az ország népéhez. Bartha kijelenti, hogy az ország hatá­rait minden „a nemzetközi jogba ütköző támadás” ellen, fegyveres erővel megvé­di.

A compiègne-i erdőben (Franciaország) a Német Köztársaság megbízottai aláírják a franciák által diktált fegyverszüneti megállapodást.

Az oldal tetejére November 12.

A Nemzeti Tanács nevé­ben Jászi Oszkár, Bokányi Dezső és P. Ábrahám Dezső Aradon tárgyalásokat kezd az erdélyi Román Nem­zeti Tanács vezetőivel, Iuliu Maniuval és Victor Goldişsal. november 14.

Az oldal tetejére November 13.

A kormány megbízásából Linder Béla tárca nélküli miniszter Belg­rádban aláírja a franciák által november 7-én előterjesztett fegyver­szüneti egyezményt. Az antant által kijelölt demarkációs vonal a Nagy-Sza­mos felső folyásától Marosvásárhelyig, majd a Maros mentén Szegedig, innen a Szabadka–Baja–Pécs vonaltól észak­ra a Dráváig húzódik; északon a fegy­verszüneti szerződés nem jelölt ki de­markációs vonalat. A polgári közigaz­gatás a magyar kormány kezében ma­rad, de a szövetségeseknek joguk van a stratégiailag fontosabb helységek, így Bp megszállására is.

IV. Ká­roly király Eckartsauban nyilatkozatot ad ki, amelyben lemond a mo-i államügyek vitelében való részvételről (de a trónról nem), és kinyilatkoztatja, hogy elismeri azt az államformát, ame­lyet a nemzet választ.

Az oldal tetejére November 14.

Aradon befejeződnek a magyar–román tárgyalások. A magyar delegáció autonómiát kínál Erdély­nek, a román vezetők teljes önállóságot kívánnak.

Az oldal tetejére November 15.

Magyar katonai egységek Pozsony térségében a határon túlra nyomják vissza a november 8-án betört cseh csapatokat.

Leszerelő tisztek bajtársi szövetségeként megalakul a Ma­gyar Országos Véderő Egyesület (MOVE); elnöke Molnár Dezső altábornagy.

Az oldal tetejére November 16.

Kihirdetik a Magyar Nemzeti Tanács néphatározatát, amelynek értelmében Magyarország „független és önálló népköztársaság". Az alkotmányozó nemzetgyűlés összehí­vásáig az állami főhatalmat a népkor­mány gyakorolja (Károlyi Mihály miniszterelnök vezetésével), a Magyar Nemzeti Tanács intéző bizottságának támogatá­sával. A határozat felhívja a népkormányt, hogy sürgős eljárásban alkos­son néptörvényeket az általá­nos választójog, a sajtószabadság, a népi esküdtbíráskodás, az egyesülési és gyü­lekezési szabadság, valamint a földosztás megvalósítására.

Az oldal tetejére November 17.

Az osztrák államtanács beje­lenti Ausztria területi igényét Nyugat-Mo-ra.

Bp-e érkez­nek az OK(b)P magyar csoportjának veze­tői, köztük Kun Béla. november 24.

Az oldal tetejére November 20.

A Román Nemzeti Tanács kiált­ványa állást foglal Mo ro­mánlakta területeinek Nagy-Romániá­hoz való csatlakozása mellett. Az igé­nyelt terület: Erdély, a Bánát, Arad, Bihar, Szatmár és Szilágy megye, vala­mint Békés, Csanád és Ugocsa megye részei.

Az oldal tetejére November 21.

Miniszteri rendelet feloldja a nők egyetemi (műegyetemi, jogakadémiai) felvételét korlátozó rendel-kezéseket.

Az oldal tetejére November 22.

Kikiáltják az önálló és füg­getlen Lengyelországot. Első államfője Józef Piłsudski.

Az oldal tetejére November 23.

Közzéteszik az 1918: I. nép­törvényt. Minden 21. életévét betöltött férfi és 24. évét betöltött írni és olvasni tudó nő választójogot kap.

Az oldal tetejére November 24.

A kormány kiáltványban autonómiát és demokratikus szabadságjogokat ígér a nemzetiségeknek.

Megalakul a Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP).

Az oldal tetejére November 25.

Újvidéken összeül a Szláv Nemzeti Gyűlés. — A gyűlés kimondja a dél-mo-i megyék csatlakozását Szerbiához.

Az oldal tetejére November 27.

Fernand Vix francia alezredes ve­zetésével Bp-e érkezik az antant­hatalmak katonai missziója.

Az oldal tetejére November 28.

A hadügyminiszter a novem­ber 8-ai rendelet értelmében visszamaradt legénység és tisztikar további leszerelését rendeli el, mivel feladatukat a további­akban az új hadsereg látja el.